XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-06-09 / 11-12. szám

-Hírnök 2004. JÚNIUS 9. 5 Jártunkban-keltünkben Mégis kinek a tulajdona az utcakép? Az utcán járva, ne csak a lábunk elé nézzünk! - figyelmezteti a városlakókat Ráday Mihály városvédő. Emeljük fel a fejünket, nézzünk fel a házak homlokzatára! Igaza van! Aki a lába elé néz, elkerülheti a szerencséjét: nem lép kutyagumiba, de nem látja az elmúlt évszázadok, évtizedek műalkotásait a házak homlokzatán, a kapukat díszítő szobrokat, a felújított épülete­ket, az ablakokban virágzó muskátlikat. Ha mégis „emelt fő­vel” sétálunk a városban, akkor láthatjuk, hogy sokan a fris­sen felújított házfalakon élik ki „művészi” ambíciójukat, s graffitikkel teszik tönkre mások tulajdonát, kalitkának ala­kítják át lodzsájukat, kamrának használják az erkélyt, az ere­detileg fehérre festett ablakkereteket kékre, rózsaszínűre, bar­nára festik, magyarán: elcsúfítják lakóházuk homlokzatát. Furcsa, de ezekkel a városképet csúfító jelenségekkel egyre gyakrabban találkozunk azóta, mióta a lakások magántulaj­donba kerültek. Úgy tűnik, a tulajdonosi szem­lélet csak a lakások falain belül működik. Sok lakástulajdonos úgy gondolja, hogy lakásával együtt megvette a lakóház utcai frontját is, tehát joga van beépíte­ni az erkélyét, így megváltoztatni az építész által megtervezett ház homlokzati frontját, elcsúfítani az utca képét. A főépítész meggyőződése, hogy az építési előírások betarta­tásához nem elegendő a jogsza­bály. Szükség van, illetve szükség lenne arra az önszabályozó tulaj­donosi szemléletre, amely a lakás falain is tűltekint, amely a lépcső­házat, a házat, az utcát, az utca ké­pét is a magáénak érzi, amely fe­lelősséget érez a lakókörnyezeté­ért. Schiffer Anna A lakásbővítés egyik módja Semmit a szemnek?! A lakások magántulajdonban vannak, de kié a ház, amelynek homlokzatát elcsúfítja a beépített erkély, a lilára festett ablakkeret, az ablakba épített parabolaanten­na, az ablak alatt díszelgő klíma- berendezés? Hol van a magántu­lajdon szentségének határa? Ki­nek a tulajdona az utcakép, a ház homlokzata? Ki változtathat a megtervezett homlokzaton, az ut­cafronton, az utca képén? A tulaj­donos tulajdonának átalakításá­val megváltoztathatja-e az utca képét? Arató György, Budapest Fővá­ros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal főépítésze szerint, bár Bu­dapest utcaképének alakítását sok előírás szabályozza, de a jogsza­bály önmagában nem elegendő a tervező, a kivitelező által megál­modott utcakép megtartásához. Bár az erkélybeépítéshez, a lég­kondicionáló kültéri egységének falon való elhelyezéséhez építési engedély szükséges, ezt ma sokan figyelmen kívül hagyják, és ki ilyen, ki olyan formában hozzá told 1 -2 m2-t a lakásához, parabo­laantennát helyez el az ablakban és klímaberendezést az ablak alat­ti falfelületen. Neki így jó, mind­ezek az ő kényelmét szolgálják. Hogy a ház, amely­nek ő csak résztu­lajdonosa, ezáltal csúnyább lesz, az őt nem érdekli. A ház nem az övé. A ház előtti tér sem az övé. Tehát az átalakítás során keletke­zett hulladék ott letehető, majd csak elszállítja valaki. A panelházak nem a XX. szá­zad építészeti csodái, de amit az egyszerű, minden tervezési fantá­ziát nélkülöző homlokzatokon rontani lehet, azt sok lakástulaj­donos meg is teszi. Az ablakkere­tek a szivárvány színeiben tündö­kölnek, a lodzsák, az erkélyek he­lyett különböző kalitkák „díszí­tik” a homlokzatot. Az emberi fantázia határa kor­látlan. A Nyugati tér déli fekvésű erkélyén valaki kamrát alakított ki. Ez természetesen, szabályta­lan. A lakás tulajdonosának ehhez nincs joga. Mégis, az erkélyre épí­tett kalyiba immár évek óta csú­fítja a város egyik központi terét. A lakás tulajdonosa nem tesz ele­get a bontási felszólításnak, és mi, városlakók „gyönyörködhetünk” a ránk kényszerített utcaképben. Rácsok mögött szabadon Kivonat Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és építési szabályzatából [56/2001. (XII. 20.) ÖK. számú rendelet] Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó ál­talános rendelkezések- Az értékvédelem alatt álló, valamint rögzített kerületi város­képi szempontból kiemelt területeken az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet.- Az értékvédelem alatt nem álló, valamint városképi szem­pontból nem kiemelt területeken az épületek közterületről látha­tó homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek erede­ti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál.- Falfestmények, graffitik nem létesíthetők az építmények köz­területről is látható homlokzatain, illetve a tűzfalakon és műtár­gyak felületén.- Épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén - a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivéte­lével - csak az épületen meglévő nyílászárók eredeti színei alkal­mazhatók. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai és tájékoztató berendezések-Az épület közterület felőli homlokzatain - beleértve a közte­rületről látható tetőzetet is — parabolaantennát, napkollektort, égéstermék-kivezetőt, légkondicionáló kültéri egységet, vala­mint egyéb technikai berendezést - a tűzoltó berendezések kivé­telével - a KVSZ 3.a. számú mellékletében fővárosi városkép szempontjából kiemelt területen és a kiemelt kerületi közterüle­tek mentén lévő épületeken elhelyezni nem lehet. Egyéb területe­ken a fenti berendezéseket elhelyezni csak a kerületi tervtanács véleménye alapján lehet.- Légkondicionáló berendezés kültéri egységének elhelyezési lehetőségét új épület tervezésénél a homlokzat képébe illesztve meg kell tervezni.- A közterületről nem látható homlokzatokon az egyes nyílás­zárók alatti parapet konvektor kivezetése nem engedhető meg, ha az a meglévő épületszobrászati részletek, gipszstukkó, falfest­mény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné. Csúfság a város szívében

Next

/
Oldalképek
Tartalom