XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-06-09 / 11-12. szám
-Hírnök 2004. JÚNIUS 9. 5 Jártunkban-keltünkben Mégis kinek a tulajdona az utcakép? Az utcán járva, ne csak a lábunk elé nézzünk! - figyelmezteti a városlakókat Ráday Mihály városvédő. Emeljük fel a fejünket, nézzünk fel a házak homlokzatára! Igaza van! Aki a lába elé néz, elkerülheti a szerencséjét: nem lép kutyagumiba, de nem látja az elmúlt évszázadok, évtizedek műalkotásait a házak homlokzatán, a kapukat díszítő szobrokat, a felújított épületeket, az ablakokban virágzó muskátlikat. Ha mégis „emelt fővel” sétálunk a városban, akkor láthatjuk, hogy sokan a frissen felújított házfalakon élik ki „művészi” ambíciójukat, s graffitikkel teszik tönkre mások tulajdonát, kalitkának alakítják át lodzsájukat, kamrának használják az erkélyt, az eredetileg fehérre festett ablakkereteket kékre, rózsaszínűre, barnára festik, magyarán: elcsúfítják lakóházuk homlokzatát. Furcsa, de ezekkel a városképet csúfító jelenségekkel egyre gyakrabban találkozunk azóta, mióta a lakások magántulajdonba kerültek. Úgy tűnik, a tulajdonosi szemlélet csak a lakások falain belül működik. Sok lakástulajdonos úgy gondolja, hogy lakásával együtt megvette a lakóház utcai frontját is, tehát joga van beépíteni az erkélyét, így megváltoztatni az építész által megtervezett ház homlokzati frontját, elcsúfítani az utca képét. A főépítész meggyőződése, hogy az építési előírások betartatásához nem elegendő a jogszabály. Szükség van, illetve szükség lenne arra az önszabályozó tulajdonosi szemléletre, amely a lakás falain is tűltekint, amely a lépcsőházat, a házat, az utcát, az utca képét is a magáénak érzi, amely felelősséget érez a lakókörnyezetéért. Schiffer Anna A lakásbővítés egyik módja Semmit a szemnek?! A lakások magántulajdonban vannak, de kié a ház, amelynek homlokzatát elcsúfítja a beépített erkély, a lilára festett ablakkeret, az ablakba épített parabolaantenna, az ablak alatt díszelgő klíma- berendezés? Hol van a magántulajdon szentségének határa? Kinek a tulajdona az utcakép, a ház homlokzata? Ki változtathat a megtervezett homlokzaton, az utcafronton, az utca képén? A tulajdonos tulajdonának átalakításával megváltoztathatja-e az utca képét? Arató György, Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal főépítésze szerint, bár Budapest utcaképének alakítását sok előírás szabályozza, de a jogszabály önmagában nem elegendő a tervező, a kivitelező által megálmodott utcakép megtartásához. Bár az erkélybeépítéshez, a légkondicionáló kültéri egységének falon való elhelyezéséhez építési engedély szükséges, ezt ma sokan figyelmen kívül hagyják, és ki ilyen, ki olyan formában hozzá told 1 -2 m2-t a lakásához, parabolaantennát helyez el az ablakban és klímaberendezést az ablak alatti falfelületen. Neki így jó, mindezek az ő kényelmét szolgálják. Hogy a ház, amelynek ő csak résztulajdonosa, ezáltal csúnyább lesz, az őt nem érdekli. A ház nem az övé. A ház előtti tér sem az övé. Tehát az átalakítás során keletkezett hulladék ott letehető, majd csak elszállítja valaki. A panelházak nem a XX. század építészeti csodái, de amit az egyszerű, minden tervezési fantáziát nélkülöző homlokzatokon rontani lehet, azt sok lakástulajdonos meg is teszi. Az ablakkeretek a szivárvány színeiben tündökölnek, a lodzsák, az erkélyek helyett különböző kalitkák „díszítik” a homlokzatot. Az emberi fantázia határa korlátlan. A Nyugati tér déli fekvésű erkélyén valaki kamrát alakított ki. Ez természetesen, szabálytalan. A lakás tulajdonosának ehhez nincs joga. Mégis, az erkélyre épített kalyiba immár évek óta csúfítja a város egyik központi terét. A lakás tulajdonosa nem tesz eleget a bontási felszólításnak, és mi, városlakók „gyönyörködhetünk” a ránk kényszerített utcaképben. Rácsok mögött szabadon Kivonat Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és építési szabályzatából [56/2001. (XII. 20.) ÖK. számú rendelet] Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések- Az értékvédelem alatt álló, valamint rögzített kerületi városképi szempontból kiemelt területeken az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet.- Az értékvédelem alatt nem álló, valamint városképi szempontból nem kiemelt területeken az épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál.- Falfestmények, graffitik nem létesíthetők az építmények közterületről is látható homlokzatain, illetve a tűzfalakon és műtárgyak felületén.- Épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén - a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével - csak az épületen meglévő nyílászárók eredeti színei alkalmazhatók. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai és tájékoztató berendezések-Az épület közterület felőli homlokzatain - beleértve a közterületről látható tetőzetet is — parabolaantennát, napkollektort, égéstermék-kivezetőt, légkondicionáló kültéri egységet, valamint egyéb technikai berendezést - a tűzoltó berendezések kivételével - a KVSZ 3.a. számú mellékletében fővárosi városkép szempontjából kiemelt területen és a kiemelt kerületi közterületek mentén lévő épületeken elhelyezni nem lehet. Egyéb területeken a fenti berendezéseket elhelyezni csak a kerületi tervtanács véleménye alapján lehet.- Légkondicionáló berendezés kültéri egységének elhelyezési lehetőségét új épület tervezésénél a homlokzat képébe illesztve meg kell tervezni.- A közterületről nem látható homlokzatokon az egyes nyílászárók alatti parapet konvektor kivezetése nem engedhető meg, ha az a meglévő épületszobrászati részletek, gipszstukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné. Csúfság a város szívében
