XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-05-26 / 10. szám
4_[_ 2004. MÁJUS 26. Tagok vagyunk - hogyan tovább? Folytatás az l. oldalról Dr. Hetényi Géza kiemelte, hogy maga a csatlakozás nem hoz drámai változást Magyarország gazdasági környezetében, és az esetleges kedvező hatások sem. rögtön, hanem csak évek alatt bontakoznak ki, akárcsak a társadalmi és területi különbségek csökkenése. Ezért mindenkitől türelmet és a jövőbe vetett optimizmust kért. Megtudhattuk, hogy egyelőre az árak alakulásában sem várható jelentős mértékű változás, nem úgy az adók tekintetében. Itt elsősorban a közvetett adónemeknél (áfa, jövedéki adó) szabályoz az unió, közösségi minimumszinteket előírva. így csatlakozásunktól megszűnik például a 0 kulcsos áfa, és helyét az 5%-os veszi át. Külön kiemelte, hogy az EU a kis- és középvállalkozások indulását és gyarapodását két egyformán fontosnak tartott úton segíti. Egyrészt kedvező gazdasági környezet alakításával, az úgynevezett keret- feltételek javításával, másrészt pénzforrással is alátámasztott programokkal. Ehhez illeszkednek az egyes tagországok rendelkezései, ző térségévé váljon. Az már most látható, hogy a menetrend késedelmet szenved, ezért reformokra van szükség a szociális ellátórendszerek, a képzések és a kutatás-fejlesztés terén. Kérdésekre válaszolva megnyugtatta az aggódókat, és leszögezte: lesz elegendő lehetőség a vállalkozók számára (az EU költségvetése 2004 és 2006 között 5,1 milliárd euró összegben vállal kötelezettséget magyarországi támogatások folyósításának megkezdésére), melyeket az átláthatóság elvét szem előtt tartva, elsősorban pályázatokon lehet majd elnyerni. A délutáni szekciót Tóth Imre, a BKIK tiszteletbeli elnöke nyitotta, aki a kamara EU-ban betöltendő szerepével és lehetőségeivel foglalkozott. A közel 150 éves köztestület, mint mondta, létrejötte óta a regionális fejlődés, a piacgazdaság és az európai gondolkodás elkötelezett híve és gyakorlója. A kamara tisztségviselői és ügyintéző szervezete arra törekszik, hogy megvalósítsa a gazdasági kamarák legfontosabb feladatait, vagyis hogy a piaci versenyben a vállalkozói környezet javításával, gazdasági elemzésekkel, előrejelzésekkel, javaslatokkal, Az EU KKV-t (kis- és középvállalkozásokat) támogató programjai Az EU egyrészt pénzügyi támogatást nyújt a KKV-knak különböző formákban, juttatásokkal, hitelekkel, garanciákkal, másrészt nem pénzügyi támogatást programok és szolgáltatások útján. Négy fő kategóriát különböztetnek meg: 1. Közvetlen támogatási lehetőségek meghatározott célokra, az érintett fő- igazgatóságok kezelésében, általában a projektek 50%-ának fedezésével. 2. A Strukturális Alapok a tagországok, a régiók kezelésében különböző tematikus és saját kezdeményezésű projektek megvalósításához. 3. Pénzügyi eszközök, nemzeti közvetítő szervezetek útján. 4. Egyéb, általában nem pénzügyi támogatási formák. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett és/vagy előkészítés alatt lévő pályázatokat leggyorsabban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal internetes honlapján (www.nfh.hu) lehet megismerni. A hivatal információs telefonszáma: 06 (40) 200-494. programjai, és ide tartoznak a kormányzat hatósugarán túli intézmények, így a régiók, önkormányzatok, gazdasági kamarák, szakmai szövetségek tevékenységei. A kisvállalatoknak nyújtott segítség másik vonala a közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatás. Az EU az állami, különösen a kiválasztott szektoroknak, vállalatoknak juttatott egyedi támogatásokat csökkenteni kívánja, de megengedőbb az általános célokat szolgáló ún. horizontális támogatások tekintetében. Ide sorolják a kis- és középvállalatok sokirányú, sokféle formában történő támogatását is, hogy megkönnyítsék számukra mind az indulást, a növekedést, mind adott esetben a váltást, a vállalat átadását-át- vételét is. Kiss Gertrúd, az Ars Humana és az MTI közös anyagát ajánlva a lobbizás fontosságáról tartott rövid bemutatót, hangsúlyozva, hogy ideje elfelejteni a lobbizás pejoratív értelmét. A brüsszeli érdekérvényesítés kiemelt helyen szerepel minden tagállam gazdasági szereplőinél, ezért a magyar vállalkozóknak is minél hamarabb gondoskodniuk kell a jó EU-s kapcsolataikról. A nap talán legérdekesebb előadását Jürgen Koppén, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője tartotta. Mint elmondta, 2000 márciusában Lisszabonban az unió a következő 10 évre merész stratégiai célt tűzött ki. A világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásbázisú, több és jobb munkahellyel, nagyobb szociális kohézióval, fenntartható növekedésre képes gazdasággal rendelketanácsadással hatékonyan segítsék a kamara tagjait, a gazdasági élet szereplőit. Tóth Imre sürgette a kis- és középvállalkozások összefogását, ami az egységes európai piacon kiemelten fontos. A párbeszédnek, a közös megoldáskeresésnek érdekkiegyenlítő és versenyjavító szerepe lehet. Az EU-s konferenciát Csikós Péter András, a BKIK Pályázati Információs Központjának munkatársa zárta a vállalkozások pályázati lehetőségeiről tartott előadásával. Az EU-s tagság előnyeit igazán csak akkor tudjuk majd élvezni, ameny- nyiben a meglévő lehetőségeket ki is tudjuk aknázni. Pályázatot írni nem könnyű. Komoly feladat mind a vállalatok, mind a már működő és indulni készülő vállalkozók, szervezeteik, érdekképviseleteik számára. De megéri. A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában (GVOP) jelentős támogatásra számíthatnak a kis- és középvállalkozások. A prioritások között megtalálható a kis- és közép- vállalatok műszaki-technológiai hátterének fejlesztése, a vállalkozói kultúra és ismeretek, valamint a vállalkozói szektorban történő együttműködés fejlesztése. A GVOP másik három prioritása is közelről érinti ezeket a vállalkozásokat. A beruházásösztönzés, a kutatás-fejlesztés, innováció és az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés terén is pénz állhat a házhoz. A lehetőség tehát most már adott, kérdés, miképpen tudunk élni vele. Szabados Tamás Tájékoztató az Európai Parlament képviselőinek választásáról-------------------------------Hírnök Tisztelt választópolgárok! A 2004. június 13-án - vasárnap - sorra kerülő választásokon először nyílik alkalom arra, hogy Magyarország 24 képviselőt küldhet a 732 tagot számláló Európai Parlamentbe. A következőkben néhány fontos kérdésre kívánunk válaszolni, információt adni. 1. Hogyan néz ki az Európai Parlament képviselői választáson a szavazólap, mit tartalmaz? A szavazólap az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölőszervezetek, pártok nevét, a jelölőszervezet kérésére a nevének rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát, valamint a jelölőszervezet által bejelentett sorrendben 24 jelölt nevét. 2. Hogyan szavazzunk érvényesen? Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő listák közül egyre, a jelölőszervezet neve feletti körbe - tollal írt - két egymást metsző vonallal lehet (pl.: X vagy +). A választópolgár tehát a jelenlegi választáson listára, azaz pártra, jelölőszervezetre szavazhat. Érvénytelen a szavazata annak, aki- egyik jelölőszervezet neve feletti körbe sem tett jelzést,- egynél több jelölőszervezetet jelöl meg, illetve ha a jelölés nem egyértelmű. 3. Ki jogosult részt venni az Európai Parlament képviselőinek választásán? A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán választójoggal rendelkezik- minden magyar választópolgár, aki nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni; valamint- az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tett arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaság területén kívánja gyakorolni és magyarországi lakóhellyel rendelkezését igazolja. 4. Mi célt szolgál az értesítő, vagy népszerűén a kopogtatócédula? Az értesítő a névjegyzékben való felvételről szóló értesítés, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az EP tagjainak választásán szavazhat. Az értesítő felvilágosítást tartalmaz a választás kitűzéséről, a választás időpontjáról, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítőt már minden választópolgár megkapta. 5. Hogyan szavazhat a választás napján a lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár? Ha a választópolgár belföldön, lakóhelyétől távol kíván szavazni, igazolást kell kérnie a jegyzőtől, tehát a Béke tér 1. szám alatt működő Választási Irodától. Ezt megteheti személyesen, vagy meghatalmazott útján 2004. június 11-én 16.00 óráig. Ajánlott levélben pedig úgy kérhet igazolást, hogy a kérelme 2004. június 8-ig megérkezzen a Választási Irodához. Igazolás faxon nem kérhető és nem is adható. 6. Hogyan szavazhat az a választópolgár, aki az Európai Parlament tagjai választásának napján kórházban tartózkodik, illetve mozgásában gátolt? A mozgásában gátolt személyt - a Kerületi Választási Irodához vagy hozzátartozója által a bizottsághoz eljuttatott - kérésére lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja mozgóumával felkeresi. Mozgóuma igénybevételével adhatják le szavazatukat a kórházban fekvők is, de csak ha igazolással rendelkeznek. Nem kell igazolással rendelkeznie annak, akinek lakóhelye a kórházzal azonos szavazókor területén van. 7. Milyen dokumentumok felmutatásával lehet szavazni? Szavazni a szavazás napján, június 13-án 6.00 órától 19.00 óráig, kizárólag személyesen és - egyes törvényi kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet, mely a korábban megküldött értesítőn szerepel. Szavazni az alábbi igazolványok) bemutatásával lehet: a) lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal (régi típusú), vagy b) érvényes lakcímigazolvány- nyal és • érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy • érvényes útlevéllel, vagy • 2001. január 1-jét követően kiállított érvényes vezetői engedéllyel, vagy • sorkatona esetén katonai igazolvánnyal. Kérjük, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkájának megkönnyítése érdekében az értesítőt - kopogtatót - minden választópolgár szíveskedjék magával vinni. A választással kapcsolatos részletes tájékoztatásért forduljanak a Kerületi Választási Irodához (340-3575, 452-4138), ahol készséggel rendelkezésükre állunk. Dr. Sinka József jegyző, a Kerületi Választási Iroda vezetője Két kép az idei Német Majális műsorából it X í 4 Lakossági fórum a Kerületi Szabályozási Tervről Tájékoztatjuk az érintett és érdeklődő állampolgárokat, hogy elkészült a Budapest XIII. kerület, Váci út-Rozsnyai utca-Lomb utca-Forgách utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve (KSZT). A KSZT készítését a tömb jelenleg beépítetlen részeinek beépítési lehetőségének tisztázása teszi szükségessé. A terület intézményterület, ahol kereskedelmi, irodai, szolgáltatási jellegű funkciókat magában foglaló létesítmények, valamint a feltételek biztosítása esetén lakóépület, illetve lakás elhelyezése lehetséges. A telkek beépítési mértéke terep- szint felett legfeljebb 65%. A maximális szintterületi mutató 4,50. A maximális építménymagasság 25,0 méter. A beépítés élőkért nélküli. A tervek megtekinthetők és a tervekkel kapcsolatos vélemények kifejthetők ügyfélfogadási időben a Főépítész Irodán (XIII., Béke tér 1. IV. emelet). A lakossági fórum helye: Ady Endre Gimnázium, XIII., Röppentyű utca 62. Időpontja: 2004. június 8., kedd 17 óra. A fórumra minden érdeklődőt tisztelettel várunk. Budapest Főváros Xin. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Főépítész Iroda
