XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-05-14 / 9. szám
__^ / wn io*Olbti Hí rnök BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Felhívás a XIII. kerület lakosságához Tisztelt hölgyeim, uraim! \ képviselő-testület 2003 júniusában — közmeghallgatás keretében — tárgyalja a kerület TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA T. \ vitára bocsátott anyag a kerület elkövetkező négy évének feladatait fogalmazza meg úgy, hogy az beépül és része a főváros városfejlesztési koncepciójának. Kérem önöket, hogy véleményüket és javaslataikat 2003. május 28-ig küldjék meg a Polgármesteri Hivatal Szervezésiosztályára (1139 Budapest, Béke tér 1.), vagy a telepulesfejlesztes@bpl3.hu e-mail címre. Köszönettel: Dr. Tóth József polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Tartalomjegyzék: Területfelhasználás, szabályozás A jelenlegi helyzet Célok Akciók Infrastruktúra Közlekedés Közművek Zöldfelület Környezeti állapot A jelenlegi helyzet Célok Akciók Társadalom Egészségügy Oktatás Sport Művelődés Közbiztonság Kommunikáció A jelenlegi helyzet Célok Akciók Gazdaság, gazdálkodás A jelenlegi helyzet Célok Akciók Bevezető Kerületünk a főváros egyik leg- nagyobb kiterjedésű és legnagyobb lakosszámmal rendelkező közigazgatási egysége. Határai: északon az Angyalföldi Pályaudvar területe és a Kámfor ut- ca, keleten a Tatai utca—Dévényi M-Vágány utca-Nyugati pályaud- Var~Lehel utca-Váci út szabályozási vonala, délen a Szent István körút, Nyugaton a Duna. A kerület közigaz- 8. i területéhez tartozik a Margit- saget és a Nép-sziget déli része is. It J:erü*et 12 1989 előtti években Jjrakteresen munkahelyeket adó te- , J°lt» nagykiterjedésű ipari és «oigáható zónákkal, amelyekhez 1„.. s középvárosias hagyományos várn e^etek> nagyvárosi tömbös ]p„ ,S[ szek. hagyományos és pane- «lakótelepi kapcsolódtak. Jelensz eríadlC1Ók érzékelhetők a kerület SS*““*» és területfel- valamint a lakosság sában 6 ébCn és l°kálpatriotizmudalini bekövetkezett társas gazdasági változás következtében a kerület igen jelentősen és dinamikusan megváltozott. A változás különösen a ’90-es évek közepén gyorsult fel, egyebek mellett az ön- kormányzat és a kerületi vezetés céltudatos és tervszerű munkájának köszönhetően. A nagy ipari vállalatok többsége megszűnt vagy átalakult, felhagyta eredeti tevékenységét. Az átalakulás eredményeképpen olyan területek szabadultak fel, amelyek jó infrastruktúrával rendelkeztek és ez a tény az újrahasznosítás szempontjából kedvezőnek bizonyult. Különösen előnyt jelent, hogy a kerület közvetlenül kapcsolódik a főváros belső kerületeihez, mi több, a Belváros terjeszkedése következtében a kerület egy jelentős része funkcionálisan immár Budapest belső zónájához tartozik. Igen pozitív, hogy a kerület ma még nem a rangjának megfelelően használt, de korszerűen átalakítható Duna-parti területekkel rendelkezik. A kiváló adottságok, a tervszerű, a koncepcionális és fejlesztésorientált önkormányzati munka következtében az elmúlt években nagyon komoly beruházási igény jelent meg a kerületben. Az átalakulás részben a felhagyott ipari területeken, részben kiürített telkeken indult meg. A dinamikus fejlődéshez szükség volt arra, hogy az önkormányzat azokat a beruházásokat segítette megvalósuláshoz, amelyek hozzájárultak a kerület városképének és környezeti állapotának javításához. A megindult funkcióváltás eredményeként a környezetszennyező ipar helyén ma iroda- és lakóházak emelkednek. E településfejlesztési koncepció előzményeként önkormányzatunk képviselő-testülete a 143/1999. (VI. 24.) Ök. sz. határozatával jóváhagyta a „Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatának középtávú célkitűzései és főbb feladatai” című munkát, valamint az ágazati koncepciókat és irányelveket. A fejlesztési programokat tartalmazó anyagban meghatározott célok nagy része megvalósult. A kerület fejlődése egy komplex és az említett célkitűzés- rendszernél részletezőbb fejlesztési koncepciót igényel. Ennek kidolgozására megfelelő alapot adott a Belügyminisztérium által 2002-ben kiadott „Útmutató a településfejlesztési koncepció kidolgozásához című tanulmány. Jelen településfejlesztési koncepció a fentiekben leírtak alapján és figyelembevételével készült. A településfejlesztési koncepcióban szereplő célok a kerület közép- és hosszú távú fejlesztéseit foglalják magukban ágazati csoportosításban. A célokhoz akciók tartoznak, amelyek megmutatják, hogy milyen tevékenységek segítik a célok elérését. I. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, SZABÁLYOZÁS. Kerületközpont, városrészközpontok: A meglévő állapot értékelése: A politikai és társadalmi változások következtében a kerület területfelhasználása sok helyen és jelentősen megváltozott. A változás eddig legerőteljesebben a kerületi központ kialakulásában és fejlődésében mutatkozott meg. A Róbert Károly körút és a Váci út csomópontjában különösen gyors átalakulás következett be, és ez a fejlődés jelenleg is folytatódik. Ide települtek a már meglévő központi szerepkörrel rendelkező funkciók mellett: az Országos Rendőr-főkapitányság központja, az Államkincstár, a Társadalombiztosító Intézet központja, új irodaházak, cégközpontok, épül a Fővárosi Levéltár, folyamatosan erős a vállalkozói nyomás az intenzív beépítés érdekében és állami beruházásként a Honvéd Kórház fejlesztése is befejeződik. A térség mindezek következtében a főváros egyik kiemelkedő jelentőségű központjává vált. A kerület érdeke, hogy a fejlődés folytatódjon, ugyanakkor a változás a funkcionális és az építészeti minőség pozitív alakulását szolgálja. Részben a spontán fejlődés, részben a tudatos és tervezett fejlesztés következtében a kerület területén kialakultak és alakulnak alközponti funkciókat tartalmazó térségek. Ezek a következők:- a Nyugati tér XIII. kerülethez tartozó környezete és a Váci út belső szakasza, mely elsősorban irodai, kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat tartalmaz,- a Lehel tér és környéke kereskedelmi dominanciájú,- a Béke tér és környezete, amely az önkormányzat és a polgármesteri hivatal miatt meghatározóan adminisztrációs szerepkörrel rendelkezik, erősödő lakófunkciókkal,- a Gyöngyösi utca és környéke, amely ma még főképp az egészség- ügyi létesítmény miatt nevezhető alközpontnak, de ezt a szerepkört erősíti a Duna Plaza és a területen épülő intézmények, bankközpontok, valamint lakásépítések megvalósulása. A kerületi alközpontok funkcionális tartalma és az épített környezet színvonala nem egységes. Célok és akciók meghatározása: Cél I.I.: Biztosítani a kerületközpont korszerű és magas minőségi színvonalú tartalmi, működési és építészeti fejlődését Akció 1.1.: A térség közterületi állapotának javítását szolgálja, ha elkészül egy „közterületi arculatterv”, amely az eddig kidolgozott szabályozási tervek, koncepciók, javaslatok és tanulmányok integrálásával készül. Az arculatterv változatokat tartalmaz a közterületen elhelyezhető tárgyakra (padok, lámpák, hirdetők, eligazító táblák, újság- és virágárus pavilonok, burkolatok stb.). Akció 1.2.: Új KSZT készítése a Váci út-Róbert Károly körút csomópontjának környezetében lévő területre, a kerületközpont fejlesztésére. Cél I.2.: A kerületi alközpontok magas színvonalú szolgáltatást biztosító fejlesztésének elősegítése Akció 2.1.: Az igényfeltárás alapján a kerületi alközpontok funkcionális tartalmának, területi kiteijedé- sének, nagyságrendjének, a beépítési lehetőségeknek, a közterület használatának meghatározása, szabályozók kidolgozása. A Nyugati tér környezetére az V. és a VI. kerülettel közös szabályozási tervének kidolgozása, különös tekintettel az aluljáró hasznosítására, a Fővárosi Önkormányzat bevonásával (mint az aluljáró tulajdonosa). Lakóterületek: A meglévő állapot értékelése: Szabályozási szempontból négyfajta típusú lakóterület található a kerületben:- lakótelepek (paneles, iparosított, illetve egyéb tömegtechnológiával épült),- hagyományos építésű és településszerkezetű nagyvárosias lakóterületek,- hagyományos építésű és településszerkezetű városias lakóterületek,- családi házas, egyedi karakterű lakótelep (József Attila kertváros), A lakótelepek - koruktól függően - mind műszaki, mind környezeti, mind társadalmi szempontból különböző mértékben elhasználódtak. A közterületek állapota helyenként nem felel meg az elvárható minőségi feltételeknek. Az ellátó intézmények iránti kívánalmak megváltoztak, nőtt az igény a sok funkciót ellátni képes művelődési és sportintézmények, illetve zöldfelületek iránt, emelkedett a gépkocsik száma, a meglévő parkoló kevés. Az épületek mind technológiai, mind esztétikai szempontból sok helyen leromlottak. A lakosság összetétele megváltozott, elöregedés tapasztalható. Kivétel a Vizafogó lakótelep, mely felszereltségét és környezetét tekintve a legjobb állapotban van. A leromlás megelőzése érdekében már most meg kell kezdeni a korszerűsítések előkészítését, figyelembe véve az elkészülő kormányszintű célprogram kerületi feladatait. Épületfelújítás egyre több helyen történik, a tervszerű korszerűsödés érdekében a felújítási támogatási rendszert tovább kell működtetni. A Kassák Lajos utca környéke karakteres hangulatú városrész, bár az épületállomány néhány helyen elöregedett, korszerűtlenné vált. A Béke utca-Tatai utca közötti zóna két területegységének (egyik a Rákos-pataktól délre, a másik attól északra) épületállománya és környezete a felújítások és korszerűsítések, illetve építések egyedi, szigetszerű megjelenése miatt beavatkozást igényel. A területre hatályos régi rendezési terv 2003 végén érvényét veszti. A most készülő szabályozási terv lehetőséget ad a fejlesztés megindulására. A kerület egyik épített értéke a József Attila kertváros és környékének karakteres családi házas beépítése. Itt az eredeti karakter változóban van. Az átalakítások sok helyen nem szolgálták a korszerű és értékvédett átalakulást. A szabályozási terv lehetőséget teremt az értékek megőrzésé
