XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-03-12 / 5. szám

6 I 2003. MÁRCIUS 12. Hírnök­Folytatjuk előző számunk­ban megkezdett sorozatun­kat, amelyben az ősszel meg­választott önkormányzati bi­zottsági elnököket mutatjuk be. Szamosi István eddig is elnök volt, most viszont egy másik bizottság élére került. Sági Judit bizottsági tagból avanzsált elnökké, míg Nemeskéri János ugyanazt a bizottságot vezetheti, mint az előző ciklusban. Sok bizalmat és szeretőt kapok az itt lakóktól Szamosi István saját bevallása szerint tíz évvel ezelőtt nem gon­dolta volna, hogy valaha önkor­mányzati képviselő lesz. Katonai akadémiát végzett tanár, népmű­velő és könyvtáros. Vezető nép­művelő volt a hadseregnél, és vé­gül nevelési és szociálpolitikai főnökként szerelt le 1990-ben. Katonatisztként is híres volt em­pátiakészségéről, arról, hogy mindig magáénak érezte mások gondjait, és jól szót tudott érteni olyan fiatalokkal is, akikkel má­sok nehezen találtak közös han­got. Harminc éve itt lakik a kerü­letben a tiszti lakótelepen. Ami­kor 1994-ben az MSZP-ben arra kérték, induljon a képviselő-vá­lasztáson, eszébe villant, hogy eddig a polgári közéletben még nem is vett részt. A feladattól mégsem riadt vissza: „Ha mö­gém álltok, vállalom” - mondta. Meg is választották, és egyúttal a Szociális Bizottság tagja lett. Egy év múlva az Oktatási, Kultu­rális és Sportbizottság (OKSB) elnöke lett. 1998-ban az összes képviselő közül a legtöbb szava­zattal választották újra a körzeté­ben. Most a harmadik ciklusát tölti képviselőként, de az OKSB elnökségétől meg kellett válnia, ezúttal a Szociális Bizottság élé­re került.- Köztudomású, hogy ön a szociális kérdések iránt igen fo­gékony ember, mégis hogyan élte meg ezt a váltást?- Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy nem esett nehezemre majd’ nyolc év után otthagyni az OKSB-t. Voltak még olyan fel­adatok, amiket szerettem volna megoldani. Mégis azt mondom, majdnem mindegy, mit csinálok, az a fontos, hogy tenni tudjak. Vallom, hogy az egyéniség min­den munkára rányomja a bélye­gét. Most is határozott elképzelé­sekkel látok munkához, és remé­lem, szép eredményeket tudunk majd elérni.- A tevékenységem voltakép­pen három részből áll. Először is ott van a képviselő-testületi munka, aztán a bizottsági felada­tok és természetesen a képviselői teendők. A körzetemhez most hozzácsatoltak egy revitalizációs területet, a Szabolcs utcát, amely - ez idő szerint legalábbis - a ke­rület talán legelhanyagoltabb ré­sze. Ugyanakkor egyéni képvise­lőként sok bizalmat és szeretetet kapok az itt lakóktól, ami erőt ad a munkához.- A mi kerületünkben a képvi­selő-testület főleg a stratégiai kérdésekkel foglalkozik, a többi inkább a bizottságok feladata. A Szociális Bizottság a juttatások összegében és odaítélésében is méltányosságot gyakorolhat. Ez azt jelenti, hogy a különféle pénzbeli és egyéb támogatások elbírálásánál eltérhetünk a rende­letben megszabott feltételektől. Tehát olyan kérelmezőnek is megítélhetjük például a lakástá­mogatást, aki nem mindenben fe­lel meg a rendeletben előírtak­nak. valamiért mégis méltányol­ható a kérése. Mi adjuk ki a mél­tányossági közgyógyellátási iga­zolványokat is. Például előfor­dulhat, hogy valakinek maga­sabb a nyugdíja, de olyan beteg­ségben szenved, ami mégis indo­kolja, hogy ezt a kedvezményt megkapja.- A kerületben most hoztuk létre a Támogató Szolgálatot, amely a fogyatékkal élők jólétét van hivatva segíteni. Ha azonban ezeknek az embereknek a szállí­tását nem tudjuk megoldani, ak­kor „béna kacsa” az egész. Én csak tudom, hiszen a fiam is kerekesszékes. Most úgy néz ki, megtaláljuk a megoldást: a kerü­leti Vöröskereszt kezelésében le­vő, speciális, mozgássérültek szállítására alkalmas jármű hasz­nálatára szerződést fogunk kötni. Van még sok más tervünk is. Egyebek mellett, hogy hozzájá­rulunk a Madridi úti hajléktalan- szálló üzemeltetésének költsé­geihez.- Hogy látja: milyen most a kerület lakóinak szociális hely­zete ?- A lakosság mintegy öt száza­léka részesül valamilyen támo­gatásban a szociális ágazat részé­ről. Ez kis mértékű emelkedést mutat, ami bizonyos fokú elsze­gényedésre utal. Fel van adva a lecke: meg kell találni a segítség legjobb módjait. Például az idei lakbéremeléssel párhuzamosan megkönnyítjük a legnehezebb helyzetben levő családok dolgát: a 62 évet betöltött nyugdíjas és a három vagy annál több gyereket nevelő bérlők évente egyszer 10 ezer forintos lakbértámogatást kapnak.- A kilenctagú Szociális Bi­zottság öt koalíciós és négy el­lenzéki tagja kiegyensúlyozott szakmai légkörben dolgozik. Eb­ben az évben úgy tervezzük, hogy a szociális intézményekben kihelyezett üléseket fogunk tar­tani. Rengeteg munka vár ránk. A teljesen magányosan élő idős emberek számára szeretnénk ki­alakítani egy új szolgáltatást, a jelzőrendszert. Ez nem olcsó mu­latság, több millió forintba kerül, de természetesen a rászorulók­nak ingyenes lesz. Sok a teen­dőnk a fogyatékosok, a pszichi­átriai betegek és a hajléktalanok ellátásával kapcsolatban. Szamosi Istvánról mindenki tudja, hogy nagy munkabírású ember. Lélekben is fiatal maradt, amit nagyrészt annak tulajdonít, hogy egész életét fiatalok között élte le. Nehéz körülmények kö­zött nevelték fel három gyerme­küket. Sokáig ő volt az egyetlen kereső a családban. Egyik kislá­nyukat korán elvesztették, a fele­sége műszaki egyetemi végzett­séggel 21 évig otthon volt, hogy mozgássérült fiuk iskolába, majd egyetemre járhasson. O ma már diplomás programozó, a lányuk pedig gyógypedagógus tanár. Mikor annyi év után eljutottak odáig, hogy a család minden tag­ja dolgozhatott, gondoltak egyet, és örökbe fogadtak egy hatéves, aranyos roma kisfiút, akit az első perctől kezdve egyenrangú csa­ládtagként kezeltek. A fiatalem­ber ma már 22 éves, és informa­tika szakon végzett a szakközép- iskolában. Szamosi István elége­dett embernek vallja magát, aki ma is örömét leli a munkában, és nem utolsósorban a gyerekeiben és lassan kétéves ikerunokáiban. Hát ezért érzem úgy, hogy érdemes csinálni Sági Juditnak, a Dózsa György Úti Ének-zenei és Test­nevelés Tagozatos Általános Is­kola igazgatójának feladatai igencsak megnövekedtek a mos­tani ciklusban. Eddig az Oktatá­si, Kulturális és Sportbizottság (OKSB) tagja volt, most azonban ő lett az elnök. Ezenkívül a 17. számú választókerületben egyéni képviselővé választották. Biológia szakos tanár, első és egyetlen munkahelye a Dózsa György út és a Lehel utca sarkán levő iskola. 1975-től tanít itt, és nagy munkabírását jól mutatja, hogy öt év múlva, 28 évesen igazgatóhelyettes lett. Kilenc év­vel ezelőtt nevezték ki igazgató­nak.- Nem politikusként, hanem egy szakmai szövetség, a Kerüle­ti Igazgatói Kollégium ügyvivő- jeként lettem az OKSB tagja 1997 szeptemberében - mondja. - így csináltam végig az előző ciklust is. A mostani választások előtt pedig - miután az előző képviselő megbetegedett — meg­kerestek az MSZP-ből, nem vál­lalnám-e a jelöltséget.- Kihívásnak tekintem ezt a feladatot. A körzetem a lakóhe­lyemtől két villamosmegállóra van. Egyre jobb a kapcsolatom a választókkal, és egyre többen jönnek a fogadóóráimra. Sokféle kéréssel, panasszal, bejelentéssel keresnek meg. Egy kis füzetbe jegyzem ezeket, és igyekszem mielőbb megtalálni az illetékest. Nemrégiben egy fiatal választó ügyében intézkedtem, ő pedig a következő alkalommal eljött, és szó szerint ezt mondta: „Mondja, maga mindig ilyen gyors?” Hát ezért érzem úgy, hogy érdemes csinálni.- Ami a bizottsági munkát il­leti, azt a működési szabályzat pontosan körülhatárolja. A bi­zottság által elfogadott saját ügy­renddel és munkatervvel dolgo­zunk, amely természetesen össz­hangban van a képviselő-testület éves munkatervével. Az oktatás, kultúra és sport területéről dön­tésre a képviselő-testület elé ke­rülő anyagok szakmai vitája az OKSB-ben zajlik. A bizottsá­gunk kilenc tagból áll, és szinte minden párt képviseltetve van benne. Szerencsére a döntések meghozatalánál nem minden esetben dominál a politikai hova­tartozás. Van úgy, hogy vitatko­zunk, máskor viszont teljes az egyetértés.- Nem érzi-e kellemetlennek, hogy iskolaigazgatóként kollé­gái, sőt alkalomadtán saját kine­vezésére is önnek kell javaslatot tennie?- Az igazgatói kollégiumban eddig is részt vettem a szakmai pályázatok elbírálásában. A bi­zottságban csupán egy szavaza­tom van. Akárcsak a képviselő- testületben, amely a végső dön­tést meghozza.- Egy iskola igazgatása önma­gában is egész embert kíván. Ezenkívül még a képviselői és a bizottsági elnöki teendőket is vállalta.- A szabad időmet a nyugdíjas éveimre tartogatom. Szeretek másokon segíteni. Valószínűleg a családból hoztam ezt a közösségi érzést. Szécsényben születtem, öten voltunk testvérek, én a leg­fiatalabb. Ma szanaszéjjel élünk az országban, de alig telik el nap úgy, hogy ne beszélnénk. Jóma­gam itt élek a kerületben, és a 85 éves édesanyám is velem van.- A legkedvesebb időtöltésem ma is a tanítás. A gyerekek közt érzem igazán jól magam. Nincs annál szívmelengetőbb érzés, mint mikor egy harmadikos kis­lány odabújik hozzám, és bizal­masan a fülembe súgja: ,Judit néni, csakis neked elárulom, mi leszek holnap a farsangon.” A ré­gi osztályaimmal is tartom a kap­csolatot. A volt tanítványaim rendszeresen visszajárnak. Sze­retném, ha valami hasonló össze­tartás és jó kapcsolat alakulna ki a testület tagjai között is. Fontos, hogy egyensúlyból legyen a költségvetés Nemeskéri János a képviselő- testület egyik legrégebbi tagja. Először 1990-ben választották képviselővé.- Tulajdonképpen minden a véletlenen múlt - meséli. - Egyik nap a postaládámban talál­tam a Fidesz szórólapját, amely­ben az állt, hogy akit érdekelne az önkormányzati képviselői munka, az jelentkezzen. Én ide születtem a kerületbe, és - né­hány albérleti év kivételével - egész életemet itt töltöttem. El­mentem hát, és rögtön indítottak is az első önkormányzati válasz­táson. így kezdődött. Kísérletező ember, sok min­dent kipróbált már. O úgy fogal­maz: talán inkább későn érő tí­pus. Nézőpont kérdése. Az vi­szont tény, hogy három diplomát is szerzett. Először a Kandót vé­gezte el, és műszaki területen Folytatás az 5. oldalon J^siw ®s (ítaD® fc@6G@[D 2] ff(§csi0®fc Os®2ffi A bizottsági munka alapvető része az önkormányzat működésének 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom