XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-06-18 / 11. szám
A megvalósítás tervezett módja:- Ezt a szolgáltatást ellátási szerződés formájában javasoljuk biztosítani. A szükséges feltételek:-Az igények mérése, a nyilvántartott szenvedély- és a pszichiátriai betegek kerületi sajátosságainak megismerése. Ezért a legelső feladat néhány munkatárs továbbképzése, felkészítése. A várható anyagi költség intézményenként, a kiszerződéses formát választva, 20 millió forint. A megvalósítás tervezett időpontja:-A felmérés és képzés: 2004. év. A kiszerződés feltételeinek vizsgálata: 2005. év. A fogyatékosok támogató szolgálatának feladatát ki kell egészítenünk a szállítási szolgáltatás biztosításával. A megvalósítás tervezett módja:- Kiszerződéses formában, a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezetével. A szükséges feltételek:- Anyagi költség: 500 E Ft. A megvalósítás tervezett időpontja:-2003. év. A nappali melegedő szolgáltatásai között szerepel az utcai szociális munka. Ilyen szolgáltatást nem működtetünk, de konkrét bejelentés esetében a IV. számú Gondozási Központ szociális munkása kimegy és segítséget ajánl fel. A megvalósítás tervezett módja:- Kiszeiződéses formában. A szükséges feltételek:-Várható anyagi költség: 2,5 M Ft. A megvalósítás tervezett időpontja:-2005. év. A szakellátások területén a szenvedély- és a pszichiátriai betegek, valamint a fogyatékosok átmeneti elhelyezését kell megszerveznünk. A megvalósítás tervezett módja:- Kiszerződéses formában. A szükséges feltételek: Várható anyagi költség:- szolgáltatásonként - férőhely függvényében - 20 M Ft. A megvalósítás tervezett időpontja:- 2006. év. A mód. 1/2000 (1.7.) SzCsM rendelet szabályozza a szakmai létszámminimumot. Ennek alapján megállapítható, hogy ágazati szinten hiányzó szaklétszám 27 fő. A megvalósítás tervezett módja:-A jogszabályi előírásnak való megfelelést fokozatosan tervezzük megvalósítani. A szükséges feltételek:- 35 M Ft. A megvalósítás tervezett időpontja:- 2004. évtől folyamatosan. A felmerülő igények szerint: A jelzőrendszer kiépítését tervezzük. A rendszer működtetése az állampolgárok szempontjából nézve növeli a biztonságérzetet. A rászoruló minden esetben számíthat segítségnyújtásra a jelzőrendszeren keresztül, és az egészségügyi, valamint a szociális ellátás összhangjával megfelelő ellátásban részesülhet. A megvalósítás tervezett módja:-A gondozóház intézményére telepítve tervezzük. A szükséges feltételek:- Első ütemben 6 M Ft. A megvalósítás tervezett időpontja:-2003. év.-Hírnök-------------BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA [ 118 A minőségirányítási rendszer, amelynek megfelelő működtetésével biztosítani tudjuk a nyitott és átláthatóellátó rendszert. Ehhez kapcsolódik az intézmények tálalókonyhái minőségbiztosítási rendszerének, a HACCP-nek az elkészítése. A megvalósítás tervezett módja:-A HACCP bevezetése érdekében az összes intézményben elkezdődött az előkészítői munka. A D Precíz Konzorcium végzi ezt a tevékenységet. A minőségirányítási rendszert folyamatosan működtetjük. A szükséges feltételek:- 900 E Ft a HACCP elkészítésének költsége. E munka során felmérik az intézmények tálalókonyhái munkáját, minőségét, felszereltségét, és ezt követően kerülhet sor egyéb fejlesztések tervezésére. A megvalósítás tervezett időpontja:- 2003. év, illetve folyamatos. Az intézmények informatikai ellátottságát fokozatosan fejlesztjük, a számítógép használata egyre meghatározóbbá válik a munkánk során. Úgy gondoljuk, hogy a mai társadalmi környezetben az ellátottak számára is lehetővé kell tenni a számítástechnikával való megismerkedést. A megvalósítás tervezett módja:- Az idősek klubjaiban, a HÍD Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál lehetővé tesszük a gondozottak számára egy-egy számítógép használatát. Az ágazatok közötti, valamint a szociális ágazaton belüli együttműködés fontosságáról már szóltunk. Annak érdekében, hogy teljes körű és hatékony segítséget nyújtsunk, törekedni kell a folyamatos munkakapcsolat fenntartására, a párbeszéd meglétére. Ki kell emelni az egészségügyi ágazattal való együttműködés fontosságát. Az életkor kitolódásával egyre nagyobb igény és szükség mutatkozik az idősek szakszerű és komplex ellátására. Az idős emberek esetében az egészségügyi és szociális problémák gyakran együttesen jelentkeznek. Szakemberek szerint, az ellátott testi, lelki és szociális állapotát együtt, egységes egésznek kell tekintem. Ezen problémák hatékony kezelése a szociális és egészségügyi ellátások összehangolása révén válhat valóra, ennek keretében megvalósulhat az ápolás, gondozás, a rehabilitáció, valamint a prevenció is. A megvalósítás tervezett módja:- A Nyíró Gyula Kórház vezetésével, valamint az Egészségügyi Szolgálattal közösen dolgozzuk ki a tervezett új modell működési elveit, szervezeti kereteit. Külső forrás segítségével kerül sor a megvalósításra. A szükséges feltételek:-Az új modell szakmai és pénzügyi tervének elkészítése. A megvalósítás tervezett időpontja:- 2003. év, illetve folyamatos. Javasoljuk az idősek számára kialakítandó kerületi bentlakásos intézmény feltételeinek vizsgálatát. Ennek keretében szükséges a lehetséges pályázati lehetőségek kutatása és felhasználása. Elsősorban a gondozóházi tapasztalatok mutatják, hogy az idősek illetve családtagjaik végleges elhelyezést igényelnének. A megvalósítás tervezett módja:- Pályázati lehetőségek keresése. A szükséges feltételek:- Saját forrás mellé külső források megpályázása. 4.1.3 Tájékoztató az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti és az azt követő feladatokról. Általánosságban elmondható, hogy a szociális és foglalkoztatási területeken a kezdeményezés és a végrehajtás elsődlegesen a tagállamok felelőssége, a közösségnek e tekintetben korlátozott a hatásköre. Tagállami hatáskörben van az ellátások formáinak, feltételeinek, valamint a finanszírozás módjának meghatározása. A szociális biztonság közösségi jogi fogalmába csak a társadalombiztosítási ellátások és azok az állami ellátások tartoznak, amelyek a jogosultaknak alanyi jogon járnak. így: az 1997. évi LXXXHI. törvényben és a 1997. évi LXXXI. törvényben szereplő biztosítási alapú ellátások, az 1998. évi LXXXIV. törvényben található összes családi ellátás és az 1998. évi XXVI. törvénybe foglalt alanyi jogon járó fogyatékossági támogatás; az 1993. évi III. törvényből kizárólag az ápolási díj és az időskorúak járadéka, azzal a kikötéssel, hogy ezek a szociális ellátások csak addig adhatók az EGT (Európai Gazdasági Térség) polgárainak, amíg a Magyar Köztársaság területén tartózkodnak. A hatósági igazolványok közül a szociális biztonság területén egy igazolvány létezik, a közgyógyellátási igazolvány. (A szociális biztonság területén az integrációs felkészülésünkkel összefüggésben a 2001. évi LXXIX. törvénnyel módosításra került a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény.) Központi szinten a jogharmonizációs programot a 2099/2002. (ül. 29.) Korm. sz. határozata tartalmazza. Önkormányzatok esetében egyrészt saját maguk követik a közösségi előírásokat, illetve az ezek figyelembevételével módosított hazai jogszabályokat, másrészt pedig, mint jogalkotók betartják a közösségi követelményeket. Az önkormányzat szempontjából a szociális támogatásoknak van jelentősége. Az önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a szociális törvény szerinti pénzbeli ellátásokat kiegészítheti. Figyelembe kell venni azt is, hogy a csatlakozást követően az EGT-polgároknak is jár a szociális rászorultság alapján kiállítható hatósági igazolvány. Amennyiben az önkormányzat saját forrása terhére új családi vagy gyermekellátásokat állapít meg, vagy a létezőket kiegészíti, ez jár az EGT-polgároknak is. Az önkormányzati jogalkotás során is feladatként jelentkezik a diszkrimináció tilalmának és az egyenlőség alapelvének érvényesítése. A közösség tagállamaiból érkező munkavállalóknak ugyanolyan szociális előnyöket kell élvezniük, mint a saját állampolgárságú munkavállalóknak. Nem kizárólag szociális területet érintő feladat, de az ügyintézés során biztosítani kell az anyanyelvhasználatot. Az egyes rendeletekben indokolt feltüntetni, hogy amennyiben az ügyfél Magyarországon élő EGT-polgár, önkormányzati költségen biztosítani kell saját vagy hivatali tolmács igénybevételét Mind a csatlakozás előtt, mind pedig utána fontos az integrációs képzés biztosítása. A szociális területen dolgozó vezetőknek, vezető munkatársaknak alapos ismeretekkel kell rendelkezniük a közösségi jog alapelveiről, a területet érintő szabályokról. Ez az ismeret meghatározó mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás szempontjából. (Fel kell ismernünk, hogy a különböző szociális ellátások tekintetében mikor kell az ellátásokat kiterjeszteni az EGT-polgárokra és családtagjaikra.) Összefoglalva elmondható, hogy az 1999-ben elfogadott koncepcióban kitűzött feladatokat teljesítettük. Önkormányzatunk többletfeladatok vállalásával is elősegítette a lakossági igények mind teljesebb körű kielégítését. Ennekjelentős szerepe van a jó színvonalú helyi szociális ellátó rendszer működtetésében, a képviselő-testület által megfogalmazott célok teljesítésében. Az elmúlt négy év során a támogatások középpontjában a család állt, erősítettük a természetbeni ellátások rendszerét, valamint érvényesítettük -ajogi szabályozásokfigyelembevételével - az állampolgárok aktív együttműködését saját helyzetük javításában, megoldásában. A helyzetelemzésből látható, hogy a szociális munka jelentősége, szerepe az önkormányzat tevékenységében tovább nő. A felnőtt lakosság majd negyede részesül valamilyen támogatásban, érezheti a többség szolidaritását. A munkavégzés minősége függ a 400 szociális munkás lelkiismeretes, odaadó munkájától, a kerületi karitatív szervezetek és az önkormányzat együttműködésétől. A következő években a „szociális háló” finomabbra szövésével járulunk hozzá a polgárok életminőségének javításához Beszámoló a kerületi bűnmegelőzési koncepció végrehajtásáról Javaslat a 2003-2006. évi feladatokra Önkormányzatunk középtávú bűnmegelőzési koncepciója 1997 februárjában, abban az időszakban született, amikor e kérdéskör társadalmi szinten is az útkeresés időszakában volt. A koncepció már komplex szemléletet tükrözött, mely egyebek között a hátrányos helyzetűekkel, a társadalmilag elesettekkel történő foglalkozás igénye mellett a hatóságok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok szélesítésének szükségességét fogalmazta meg. A rendőrséggel való kapcsolattartás a programban megfogalmazottak szerint történt, ami éppúgy igaz a különféle jogosultságok (véleményezés, kezdeményezés) területére, mint az együttműködésre és a támogatásra. Az önkormányzat a megállapodásban foglaltak szerint rendszeresen támogatja költségvetéséből a kapitányságot, a kapitányság pedig a testületnek beszámol a felhasználás módjáról és céljáról. Az évi 20 millió forintot célzott támogatásként kapja a helyi rendőri szerv, az elosztási arányokról saját hatáskörben dönt az alábbiak szerint: az állományjutalmazására, technikai eszközök vásárlására, valamint telekommunikációs költségek fedezésére költheti. Mi sem bizonyítja jobban ennek a támogatásnak a rendőri munkát segítő felhasználását, mint az, hogy a ka- pitányságjelenleg 18 gépkocsival rendelkezik, sebből 11-et a támogatási összegből vásárolt. Mondható tehát, hogy a rendőrség alaptevékenységének ellátásához járult hozzá testületünk. A közbiztonsági bizottság a koncepcióval együtt a testület elé terjesztette a kerület bűnmegelőzési cselekvési programját. Ennek keretében egy átfogó rendszert épített ki, mellyel a megelőzést olyan alapokra helyezte, hogy közösségi feladattá tette azt. A cselekvési program első helyén szerepel, hogy a közbiztonság kérdéskörének megfelelő hangsúlyt kell adni a kerület, s egyben az önkormányzat életében. Elmondható, hogy végrehajtotta vállalt kötelezettségét az önkormányzat. A közbiztonság kérdésköre bizottsági keretek között rendszeresen napirendre került, a bizottság élt a rá ruházott jogosítványok gyakorlásával. Lehet, hogy a mi kerületünkben ez természetesnek tűnik, de mind a mai napig nagy számban találni olyan testületeket országszerte, ahol még maguk a bizottságok sem alakultak meg. A bűnmegelőzési koncepció következő pontja volt a kerületi analízis készítése, mellyel több fázisban, az évenkénti értékelések során is találkozhatott a testület. Ezzel folyamatosan olyan kép tárult a képviselők elé, mely mint látlelet tükrözte a tennivalók területi eloszlását. Foglalkozott többek között a kerület legveszélyeztetettebb épülettömbjeivel, a prostitúció és a kábítószer megjelenésével. Nem maradt ki a számvetésből a közlekedésbiztonság, az aluljárók helyzete, a veszélygócok feltérképezése. Ez a helyzetkép most ismételten elkészült. A közbiztonsági bizottság vállalja, hogy a kiemelten veszélyeztetett épületek listáját az intézkedésre jogosult szerveknek, szervezeti egységeknek eljuttatja. Biztonságérzetünk szempontjából a közterületen elkövetett jogsértések közül a rongálás, a vandalizmus és az utcai prostitúció érdemel kiemelt figyelmet. Bár ezen belül a prostitúció kisebb arányt képez, a helyi lakosságot mégis jelentősen zavarja. A prostituáltakkal szemben a kerületi kapitányság a szükséges intézkedéseket minden esetben megteszi, azonban az ezzel kapcsolatos eljárás a rendőrség részéről gyakran talán még nagyobb fontosságú közterületi intézkedésektől von el erőket. A kábítószer-fogyasztás kapcsán felmerülő feladatoknál célszerű a széles körű konszenzuson alapuló stratégiát folytatni. Az önkormányzatunknál kiépülőben van egy olyan rendszer, mely ezt hivatott szolgálni (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum), s ebben a tervszerű drogellenes tevékenység gyakorlatát tudatosan fejleszti tovább. A helyzetkép fentebb jelzett eleme a közlekedésbiztonság. E témakörben jelentős koordinatív lépések és kezdeményezések születtek, mindezt közlekedési jelzőlámpák kihelyezésére tett javaslatok, a helyszínbejárásokon a szakemberek által feltárt forgalomszervezéssel összefüggő feladatok egészítették ki. Az aluljárók szintén jelentős kriminali- tási tényezők. Kerületünkben négy olyan aluljáró található, melyek nagy forgalmukkal vonzzák a bűnelkövetőket. Az aluljárókban folyó összevont, valamint több rétegű rendvédelmi tevékenység folyamatos, ennek ellenére sajnos nincs látszata. Ez előrevetíti azt a feltételezést, hogy lokálisan nem megoldható problémakörről van szó, átfogó stratégia kidolgozása jelenthetné az esetleges megoldást. A cselekvés lehetőségei között tartotta számon a testület a helyi szakmai és civil szervezetek támogatását. Ezek közül is kiemelt jelentőségű a polgárőrség, mint önszerveződés, amely a kerületünkben jelentős hagyományokkal bír, szakmai munkáját úgy az OPSZ, mint a rendőrség és az önkormányzat is nagyra értékeli. A kezdeti lépések bizonytalansági tényezői közé sorolom azon programpontot, melyben a rendőri, közterület-felügyelői, vám- és pénzügyőri ellenőrzésekben való részvételt a bizottsági feladatok közé sorolja. A koordinációs tevékenység is feladatként szerepel, amely a mai viszonyok között is megállja helyét, s egyre nagyobb jelentőséggel bír. A térinformatikai rendszerek működtetése 1997-ben még vágyként, a megoldandó feladatok közé soroltan található. Ma már mondhatjuk, hogy nem a működtetés, hanem a bővítés, fejlesztés mikéntje és ütemezése szolgál feladatul. Az iskoláskorúak körében kifejtett bűn- és balesetmegelőzéssel, kábítószer-fogyasztással kapcsolatos prevenció kerületünkben nem csak a rendőrségi feladatok körébe sorolható. Itt szerencsére kialakult egy egészséges feladatmegosztás, melyben civil szervezet is tevékeny szerepet vállalt és vállal. A bűn- és balesetmegelőzés nem kényszerként, hanem igényként jelentkezőén az oktatási intézményekben jelen van, ezt a helyi rendőri szervezet munkatársai végzik. A iskolai drogprevenció jelentős része az Iránytű Ifjúsági Alapítvány szakembereinek hatékony közreműködésével folyik. A témakör keretében a prioritások mindig az egyéni érdeklődéshez, illetve a prevenció taktikai céljaihoz igazodnak. Ehhez kapcsolódva jelenítem meg a programban külön pontban megfogalmazott felvilágosító tevékenységet. Itt az önvédő képesség fejlesztése szerepelt célkitűzésként, amit természetszerűleg soha nem lehet befejezettnek tekinteni. A DADA-program támogatása 1997-ben célszerű feladatmeghatározás volt, hiszen az akkori viszonyok között ez jelentette az újat, az egyedüli olyan módszert, mely kilép a skolasztikus keretek közül. Később azonban a hazánkban bevezetett módszerek tárháza bővült, színesedett, s e program már nem volt egyeduralkodó. A cselekvés lehetőségei között fogalmazódott meg 1997-ben az önkényes lakásfoglalások felszámolása. A vagyonkezelési munkának köszönhetően gyakorlatilag megszűnt kerületünkben az önkényes lakás- foglalás. A rendelkezésre álló törvényes eszközök felhasználásával, őrző-védő szolgáltatás alkalmazásával lehetett elérni azt, hogy az utóbbi időben mindösszesen egy esetben fordult elő ilyen cselekmény, de annak felszámolására is megtörtént a jegyzői intézkedés. Kerületünk integratív bűnmegelőzési szemléletét jól példázza, hogy a kapitányság és a közbiztonsági bizottság közösen dolgozta ki 1999- ben a helyi rendőri szerv középtávú gazdaságvédelmi koncepcióját. Mondhatni, hogy forráshiányos a koncepció, ha az anyagi tőkét veszem mindösszesen. Nem forráshiányos azonban abban a tekintetben, ha a különféle szervek, hatóságok szellemi tőkéjét nézem, hiszen elsősorban arra alapozza a végrehajtandó feladatokat. A kerületi kapitányságon mára már olyan szaktanácsadói hálózatot sikerült kiépíteni, s folyamatosan bővíteni, mellyel a gazdaságvédelmi szakterület eredményesebb munkavégzését tudja segíteni. Az önkormányzati közalapítvány anyagi támogatással segíti a speciális felsőfokú oktatási intézményekben tanulókat. A társszervekkel való rendőrségi együttműködés jól példázza a hatékonyabb munkavégzést. A fogyasztók megkárosítását célzó cselekmények felderítése folyamatos. A kerületi kapitányság gazdaságvédelmi alosztálya felderítési eredményeivel tekintélyt és rangot vívott ki magának.
