XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-02-26 / 4. szám
A TARTALOMBÓL flz önkormányzat ái az Eü 3. oldal Kardosak ás válaszok a csatlakozásról 4-5. oldal Intarjú 3 bizottsági elnökkel 5. oldal Dalajazö a Csanády utcában 5. oldal Otthontaramtők a Kis Gömb utcában 6. oldal 2 Arany Katedra Emlákplakattas 7. oldal Ökoiskola címre pályáznak 8-9. oldal Nádasdy (Idám a Bunbury fordításáról 9. oldal Vasas-sporthírességek emlékidézője a Lehel Csarnokban Gálaműsorral ünnepelte február 21-én egyéves fennállását a Lehel Csarnok. A rendezvény legérdekesebb pontja a jeles alkalomra vendégül látott nemzetközi hírnevű Vasassportolókkal folytatott beszélgetés volt, amelyet dr. Szepesi György, a sportriporterek kiemelkedő személyisége, kerületünk díszpolgára vezetett. Képünkön a beszélgetés egy mozzanata - balról jobbra - Antal Péter labdarúgó, Gedó György ökölvívó, Illovszky Rudolf, Szepesi György, Machos Ferenc, Ihász Kálmán, Puskás Lajos, Berendi Pál labdarúgók részvételével. A nemzeti válogatottakat és olimpiai bajnokokat felvonultató névsorban szereplőkkel következő számaiban a Hírnök is közöl interjúkat. Kormos Villő, az egyik legtehetségesebb hazai műugró palánta Fejjel a víznek! Műugrók a Hajósban Forr a víz a Margitszigeten, egymás után repülnek a bombák. Szerencsére nem változott csatatérré a kerület kedvelt pihenőhelye, csupán a műugrók edzését látogattuk meg a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában, ahol most éppen az utánpótlás tehetséges versenyzői testesítik meg a bombákat, csukafejes, szaltó és egyéb ugrások képében. Mióta Budapest megkapta a 2006-os úszó és műugró Európa- bajnokság rendezési jogát, érezhetően megnőtt a pozitív értelemben vett feszültség és a várakozás a sportág szereplőinek körében. Hazai környezetben világ- versenyen részt venni, talán ez minden sportoló egyik legfőbb vágya. A műugrók esetében ráadásul az Eb olyan új sportközpontot eredményez, ahol hányatott sorsuk végre véget érhet.- Azt hiszem, azon kevés sportág közé tartozik a műugrás, amelyben már így az év elején is elégedettek lehetnek a szakemberek. Az előbb említett új otthon mellet az idén annyi pénzből gazdálkodhat a szövetség, mint még soha. Mit jelent ez a gyakorlatban? - kérdezem Haász Katalint, a műugró válogatott és a BVSC edzőjétől.- Elsősorban azt, hogy remélhetőleg még több nemzetközi versenyre tudunk eljutni, mint korábban. Ez azért fontos, mert idehaza nincsenek igazán ideális edzés körülmények. Az ország egyetlen igazi műugró bázisa itt található a Hajósban, de sajnos innen is hiányzik a fedett medencéből a 10 m-es, illetve a szinkronugráshoz szükséges torony, míg a nyitott medencénél a 7,5 nies torony hiányzik. Emiatt nemzetközi versenyeket sem rendezhetünk idehaza. Ez pedig egy pontozásos sportágban sajnos nagyon is számít. Most tehát arra összpontosítunk, hogy az olimpiai keret felkészülése teljes legyen.- Említette, hogy a hazai műugrás egyenlő a Margitszigeten készülő versenyzőkkel. Mit jelent ez számokban, hány sportoló alkotja a hazai mezőnyt?- Minden korosztályt beleszámítva közel 200 sportoló. Ezek közül tizenöten alkotják a válogatottat, akikre öt edző jut.- Tavaly nagyon szép évet zártak a műugrók, hiszen Lengyel Imre és a Lengyel Imre-Hajnal András páros révén két ezüstöt is sikerült szerezni a berlini Euró- pa-bajnokságon. Mire számítanak idén?- Arra, hogy még keményebb évünk lesz, mint a tavalyi. Idén ugyanis világbajnokságot rendeznek Barcelonában, ami egyben olimpiai kvalifikációs verseny is. És csak a világbajnoki mezőny első 12 helyezettje kvalifikálja magát automatikusan az olimpiára, a többieknek a jövő évi athéni világkupán marad még 24 hely. Szeretnénk, ha legalább 1-2 ember már idén biztosítaná magának az olimpiai szereplést.- Mi a helyzet az utánpótlással? Van kiből válogatni?- Szerencsére van. Most is legalább tíz olyan fiatallal dolgozom együtt, akik előtt nagy jövő áll. Az Eb-rendezés híre, valamint a tavalyi jó szereplés csak növelte az érdeklődők számát.- Miután szemügyre vettük a felnőtteket és az utánpótlást, szép lassan eljutottunk a kezdetekhez. Kiből lesz műugró? Kellenek hozzá rendkívüli adottságok? Gondolom, tériszonnyal küszködök ne nagyon próbálkozzanak.- Nincs szükség rendkívüli adottságokra. Kemény munkával, elszántsággal, bátorsággal bárkiből lehet jó műugró. Megtörtént már az is, hogy valaki tériszonyát legyőzve a 10 m-es toronyból ugrott, bár kétségtelen, hogy belőle nem lett világbajnok. Azt gondolom, hogy azért is nagyon jó sportág a műugrás, mert még annak is élvezetes, aki nem ér el különösebb eredményt. Hihetetlen érzés, hogy ilyen mértékben képes uralni a testét az ember a levegőben.- Ha jól tudom a jó képzelőerő sem hátrány. Mivel itthon nincs lehetőség a szink- rontoronyugrás gyakorlására, Lengyel Imréék külön- külön készültek gyakorlatukkal, majd a verseny helyszínén „álltak össze”.- Ez sajnos így van. Sem a szabadtéren, sem a fedettben nem található olyan széles ugrótorony, melyen a szinkronugrást biztonsággal lehetne gyakorolni. Azt azért hozzátenném a dologhoz, hogy egy jó párost csak két nagyon jó egyéni versenyző tud kitenni.- Mint edző, mely korosztállyal szeret a leginkább foglalkozni?- Elsősorban a 13-15 éves gyerekekkel. Ok már akarnak valamit, lelkesek, de még nem érték el a kamaszkor azon szintjét, amikor már kezelhetetlenek. Őket lehet a legjobban alakítani. Na és persze itt vannak az apróságok, akikkel szintén imádok foglalkozni, bennük a kezdeti lelkesedés tüze ég. Valóban. Itt ugrálnak mellettem az ifik, hallatlan lelkesedéssel. Nem is igazán kell nekik mondani a feladatot, maguktól is végrehajtják, néha még ők kérik a plusz feladatot. Mindezt egy, az edző szerint könnyed edzés keretében. Könnyed, hiszen az ifjak nemrég tértek vissza a pardubi- cei nemzetközi versenyről hét aranyéremmel a nyakukban, így megérdemelnek egy kis pihenőt. Könnyed, mondja az edző, én meg csak nézem a vízbe egyre csak berobbanó testeket, és azon gondolkodom, hogy vajon milyen „bombák” süvítenek egy kemény edzésen, az amúgy békés Margitszigeten. Szabados Tamás Haász Katalin és lánya, Kamilla l
