XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-01-15 / 1. szám

-Hírnök 2003. JANUÁR 15. Kányádi Sándor dedikál a Németh László Gimnázium diákjainak Rendhagyó órákat tartott a költészet nagykövete A kép Jancsó Sarolta hitvallását tükrözi: ezt a hivatást csak mosollyal lehet teljesíteni r’ Kányádi Sándor, a magyar költészet nagykövete december közepén tett látogatást a Németh László Gimnáziumban. A Kos­suth- és Herder-díjas költő való­ban nagykövet: minden magyar­lakta területre elviszi a nagy köl­tészet sugárzó szeretetét, s meg­ajándékozza élményével gyer­mek és felnőtt hallgatóit. A Németh László Gimnázium egy-egy rendhagyó irodalmi órá­ra kérte fel a kisebbek, majd a nagyobbak számára, de mindkét órán szűknek bizonyult az isko­lai negyvenöt perc. A költő ki­sebb ~és érettségire készülő hall­gatóságát is elbűvölte, mert derű- verSs humorral, oldottan és köz­vetlenül, a hallgatókat is szóra bírva, sőt megénekeltetve, ugyanakkor tudósi ismeretekkel, de költői szemlélettel beszélt költőkről, korokról, hazáról, er­kölcsről, szépségről és jóságról. Többször hozta fel Petőfi és Arany, Tamási és Illyés, Zrínyi vagy Kós Károly életművének összefogást teremtő hatását, jel­képi erejét. Beszélt arról, hogy a magyar­ságnak két „apó”-ja van, Bem apó és Elek apó. Bem apónak, a sza­badság apjának méltó emlékmű­ve van a fővárosban, Benedek Eleknek, az igazság apjának nin­csen. Kányádi Sándor szándéka, hogy a nagy mesélőnek is legyen kútja - méghozzá díszkútja: „amelyből a szomjazó ihat, amelyben a hajléktalan arcot moshat, a zarándok lábat mos­hat”. A gimnázium diákjai a ne­mes célt segítő örömmel vettek részt a díszkút megvalósítását szolgáló tombolajátékban, hiszen Kútnak lenni volna jó utas-itatónak... Diákszínjdtszók a A Szerpentin Budapest legtehetségesebb gyermekszereplőit, fdmekhez és színi előadásokhoz egyaránt, egy évtizede még a Cilinder Gyer­mekszínpad fogta össze. Pénzhi­ány és egyéb okok miatt azonban a Cilinder megszűnt. A tehetsé­ges vagy egyszerűen csak szín­játszásra vágyó gyerekek szülei ma már sok-sok iskola, stúdió közül választhatnak. A Cilinder egykori tagjai azonban új tagokkal bővülve Szerpentin diák színjátszó társu­lattá váltak, s előadásaikkal a színjátszó fesztiválokon és verse­nyeken évek óta bezsebelik az aranyérmeket. A Szerpentin ott­hona a József Attila Művelődési Központ, ahol hetente több órán át szorgosan próbálnak a kicsik és a nagyok. Am a gyerekek egy percig sem érzik munkának a fel­készüléssel töltött időt. A legki­sebb szereplők egyikének, egy mosolygós, tíz év körüli, ugri- bugri kislánynak a véleménye szerint az egész csupán játék. Az apróbbak és a nagyobbak csapatát is Jancsó Sarolta szín- művésznő vezeti, aki már a Ci­linder ideje alatt is munkálko­dott. Sőt, néhány régebbi tanítvá­nya mára asszisztensévé vált, egyetemistaként is szívesen visz- szajár a legkisebb „művészek­hez” egykori tanárának segíteni.- Hogyan vezetett az út a Ci­linder Színpadtól a Szerpentin Színházig? - fordulok a JAMK stúdiójában a művésznőhöz, aki könnyedén, vidáman válaszol minden kérdésemre, miközben néha-néha kiszól egy-egy kedves szót az egymás közt meghitten csevegő gyerekekhez is.- Annak idején a Hajdú utcai iskolában dolgoztam drámata­nárként, a Cilinder Színpad ugyanis odatartozott. Amikor az intézmény megszűnt, új helyet kellett keresni, mert az iskola be­zárásával a gyerekek igénye nem repült el. Azt hittem, idővel majd lemorzsolódnak a diákok, de ép­pen az ellenkezője történt: az volt szívük vágya, hogy folytat­hassák, amit elkezdtek. Ezért nem hagytuk abba a munkát az akkori ötödikesekkel, s ezt köve­tően egyre többen csatlakoztak hozzánk. Az akkori tizenévesek már felsőoktatási intézményekbe járnak, s egyetemi színpadokon szerepelnek. A csapatom pedig időközben, körülbelül hat éve, a Szerpentin nevet vette fel.- Ma is tehetséges gyerekeket fog össze a Szerpentin ?- Nemrégiben úgy döntöttem, körülnézek a környékbeli isko­lákban és, megkeresem az érdek­lődőket. így jelenleg két kört is vezetek: péntekenként középis­kolások, szombaton pedig általá­nos iskolások számára tartok színjátszó foglalkozást. Úgy lá­tom, mind a két csapat kreatív és tehetséges.- Milyen szempontok alapján választ darabokat a diákoknak?- Először is mindig körülné­zek a Színháztudományi Intézet legfrissebb ajánlatai között, s amíg mások azokat a műveket tartják szem előtt, amelyek kevés szereplőt igényelnek, addig én éppen azok után kutatok, ame­lyek sokszereplősek. Fontos, hogy minden gyereknek jelentős szerepet tudjak adni, hogy ne unatkoz­zanak és ne veszítsék el a kedvüket. A másik szempontom pedig az, hogy nekem is tetsszen a darab, hiszen enélkül nem tudnék vele foglal­kozni.- A kicsikkel bizonyá­ra nehezebb a helyzet. Számukra hogyan talál korban hozzájuk illő műveket?- Velük most egyelőre Zelk Zoltán-verseket építünk szituációkba. Később majd meséket és komolyabb darabokat is veszünk. Aki pedig te­hetségesebb közülük, a nagyobbak előadásában már most is kap egy-egy szerepet. Jól együtt tudnak dol­gozni a gyerekek.- Milyen stílus vagy téma áll közel a középiskolás színjátszók­hoz?- A szatíra határán mozgó da­rabokat, elsősorban talán a gro­teszkbe hajló vígjátékokat ked­velik. Ezért el is nevezték magu­kat Szőr Pentin Társulatnak. Ok legutóbb többek között Gogol Revizorát játszották, most pedig Lev Birinszkij Maskarádé című művével foglalkoznak.- Mennyi idő alatt készülnek el egy-egy darabbal és milyen le­hetőségek adódnak arra, hogy bemutassák őket?- Általában nyáron, egy közös táborban kezdünk el készülni, aztán ősszel folytatjuk a munkát. Tavaszra, a fesztiválok idejére fejezzük be az utolsó simításo­kat. Minden évben részt veszünk a Weöres Sándor Gyermekszín­játszó és a Diákszínj átsző Feszti­válokon. Általában aranyérem­mel érkezünk haza, s elnyertük már annak az intézménynek a fő­díját is, ahova egyébként a Szer­pentin hivatalosan tartozik: az Előtér Művészeti Iskoláét. A fesztiválokon, a versenyeken kí­vül még decemberben, kará­csony előtt szoktuk az előadása­inkat bemutatni a szülőknek, a barátoknak.- Munkájában mit tart a leg­fontosabbnak?- A legtalálóbb válaszként ta­lán egy Ratkó József-versrészle- tet idézhetek, amelyet mottóm­nak is nevezhetnék: „Mindenhez van jogom, hát játszom, fentről gyereknek, lentről embernek látszom.” (lami) Pályázati felhívás óvodavezetői és iskolaigazgatói vezetői állásokra Budapest Főváros XIII. Kerü­leti Önkormányzat Képviselő­testülete (1139 Bp., Béke tér 1.) pályázatot hirdet óvodavezetői és iskolaigazgatói vezetői állá­sainak betöltésére. Óvodavezetői állások: 4. Számú Napközi Otthonos Óvoda 1133 Bp., Kárpát utca 25-27. 13. Számú Napközi Ottho­nos Óvoda 1134 Bp., Tüzér utca 62. Gimnáziumigazgatói állás: Ady Endre Gimnázium 1139 Bp., Röppentyű utca 62. Szabó Ervin Gimnázium és Szakközépiskola, Felnőttek Általános Iskolája és Gimná­ziuma 1139 Bp., Üteg utca 30. Tudnivalók: Az óvodavezetői állásokat felsőfokú óvodapedagógusi, a gimnáziumit egyetemen szerzett tanári végzettséggel lehet meg­pályázni, vezetői gyakorlat előnyt jelent. Minden intézménytípusnál legalább 5 éves szakmai gyakor­lat szükséges. A szakmai gya­korlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony 30 napot meghaladó szünetelé­sének időtartama (fizetés nélküli szabadság, gyes, gyed, sorkato­nai szolgálat). A vezetői megbízások 2003. szeptember 1-jétől 2008. július 31-ig szólnak. A pályázat beadásának határ­ideje: 2003. február 28. Mindegyik intézménytípusnál a pályázatnak tartalmaznia kell: a legfontosabb személyi adato­kat, részletes szakmai önéletraj­zot, az intézmény vezetésére vo­natkozó programot, szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesz­tési elképzeléseket, az iskolai végzettséget tanúsító diploma fénymásolatát és 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot Budapest Fővá­ros XIII. Kerület Polgármesteri Hivatal (1139 Budapest, Béke tér 1.) Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály III. emelet 356-os szobájában lehet leadni. Az érdeklődők részletes felvi­lágosítást kaphatnak a Polgár- mesteri Hivatal illetékes osztá­lyán, telefonon történt egyezte­tés után személyesen is. Telefon: 452-4118. Vincze Ágnes Capek: A rovarok életéből című előadás 2002-ben országos III. helyezett lett a Diákszínjátszó Fesztiválon A Pástétom és torta című előadás 2001-ben fődíjas lett a Weöres Sándor gyermekszínjátszó fesztiválon

Next

/
Oldalképek
Tartalom