XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-10-22 / 17. szám

2003. OKTÓBER 22. Hírnök­fi lét a tét A Polgárőr Szervezet közleménye A XIII. Kerületi Angyalföld Polgárőr Szervezet tagsága nevében köszönjük a lakos­ság támogatását, amelyet a 2001. évi személyi jövedelem- adó 1%-ának átutaltatásával fe­jezett ki. Szervezetünk 296 479 Ft-ot ka­pott az APEH értesítése alapján 2002 novemberében. Ezt az ösz- szeget a polgárőrség szervezeti fejlesztésére fordítottuk. A kapott összeg hozzájárult működési feltételeink megterem­téséhez, ezen keresztül lakókör­nyezetünk és az ott élő lakosok biztonságának erősödéséhez. A közel 130 fős Angyalföld Polgár­őr Szervezet várja az érdeklődők jelentkezését, és köszönettel fo­gadja a lakossági támogatásokat a jövőben is. Takács Ferenc elnök Kerületünk röplabda-utánpótlása bajban Örülnek a vizafogói iskolások Miénk a pálya! A Vizafogó Általános Iskola évnyitójára érkező gyerekek és szülők nagy örömmel fedezték fel az iskolában történt változást. A régi, beton­ból készült focipálya helyén modem, vörös színű gumitéglából felépí­tett sportpálya állt. A nyári szünet alatt a XIII. Kerületi Önkormányzat 12 millió forintért újította fel a sportudvart, amely fontos része az isko­la évek óta tartó korszerűsítésének. A pálya ünnepélyes avatására október 7-én került sor. A rendezvény fővédnöke Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszony volt, aki Dorogi Gabriella alpolgármesterrel, a lakókörzet önkormányzati képviselőjével közösen adta át a létesítményt. A szalag átvágása után a gyerekek sportrendezvénnyel vették birtokukba az új sportpályát. Az alsó tagozatosok játékos sorversenyben mérték össze erejüket és ügyes­ségüket, a felsősök pedig focimérkőzésen bizonyítottak. Akik nem sportoltak, azok lelkesen buzdították a csapatokat. Dorogi Gabriella és Holopné Schramek Kornélia átvágja a szalagot A szurkolói tábor Akik a mozgást választották- Tehát alapvetően sikeres klubról beszélhetünk.- Sikeres, hiszen az említett győzelmen túlmenően az orszá­gos utánpótlás-válogatottakba rendszerint többjátékost adunk, a Budapest-válogatottat évekig a mi csapatunk alkotta, külföldön egy, a belföldi élcsapatok mind­egyikében van saját nevelésűjáté­kosunk, a Vasasban több is, míg edző­ink három alkalom­mal kaptak év edzője címet.- Ám vélemé­nyem szerint nem csak a sikerek szá­mítanak - kapcso­lódik a beszélge­tésbe Juhász Zsu­zsa, az utánpótlás­ért felelős edző. - Sokkal fontosabb, hogy egy-egy edzésen több mint negyven gyerek pattogtatja a lab­dát. Néha már ép­pen az a gondunk, hogy időhiány mi­att egy teremben túl sok játékos van, így nem tudunk mi­nőségi munkát vé­gezni.- Az utánpótlás eredményeit említették, mi a helyzet a felnőttc­sapattal?- Klubunk elsősorban utánpót­lás-nevelő egyesület, ám ennek ellenére a felnőttek sem vallanak szégyent. Legutóbb az NB 1 har­madik helyén végeztünk, hajszál­nyira a feljutástól. Jellemző a ho­ni röplabdasportra, hogy az élme­zőny t jelentő Extraligában elvileg nyolc csapatnak kéne lennie. Azért csak elvileg, mert a nyolca­dik csapat pénz hiányában kény­telen volt visszalépni. Ezek után a röplabdaszövetség felkért minket a legmagasabb osztályban való indulásra, amit a legnagyobb saj­nálatunkra vissza kellett utasíta­nunk, hiszen nekünk sincsenek meg a feltételeink az első osztály­ban való szerepléshez. Persze nem adjuk fel. Idén ismételten megcélozzuk a feljutást, és ha si­kerül támogatókat találnunk, ak­kor jövőre senki sem állíthat meg minket.- Mi hiányzik a legjobban ?- A nyugodt háttér. Azt szeret­nénk, hogy ne kelljen izgulni, hogy meg lesz-e a pénz a hétvégi vidéki utazásra, a felszerelésekre, az alacsonyabb tagdíjra. Látni kell, hogy az itt dolgozók egyike sem igényel egyetlen fillért sem munkájáért. Mi az összes bejövő pénzt a gyerekekre fordítjuk. A kerületben számos vállalkozás, multinacionális cég működik, akik egy kis támogatással képe­sek lennének megmenteni halódó klubunkat. Idén elnökségváltás volt az egyesületnél, és a Dégi Je­nő (akinek lánya a Vasas és a válo­gatott játékosa), Rajna András (kajak-kenus világbajnokunk, akinek lánya nálunk játszik), Rácz Miklós alkotta grémium el­tökélt szándéka, hogy nem hagyja veszendőbe menni az itt végzett értékes munkát. Mint az előzőekből kiderült, kerületünk egyetlen röplabda utánpótlás klubja nagy bajban Tornagyőzelem Olaszországban: Széles Petra, Nagy Gabriella, Szabó Adrienn, Keppel Barbara, Szombathelyi Szandra, Szombathelyi Kitty, Rajna Povázsán Zsófia, Jenei Andrea, Nagy Szabina, Korbei Krisztina, Haléciusz Nóra, edzó': Juhász Zsuzsanna futott, még az ország egyik legis­mertebb röplabdafellegvára volt, saját tornacsarnokkal. Ez a klub aztán úgy nyolc éve jogutód nél­kül megszűnt. A csapat élni aka­rását bizonyítva azonban új né­ven, új helyen újrakezdett. Ekkor kerültünk ide a Gyöngyösi sé­tányra, valamint felnőttcsapatunk a Csata-csarnokba. Névadó támo­gatónknak köszönhetően ekkor még minden rendben is ment. di csapatok felé, hogy mérkőzze­nek meg velünk. Az olaszok haj­lottak erre, de lehet, hogy torna- győzelmünk után már meg is bánták. Csodálatos környezet­ben, az olasz kisváros főterén fel­állított pályán, fantasztikus han­gulatban zajlottak a mérkőzések. A lányok a torna megnyerése mellett talán életre szóló barátsá­got kötöttek a lengyel csapat já­tékosaival. Működik kerületünkben egy rendkívül sikeres röplabda-után- pótlásközpont a Gyöngyösi sé­tánynál található Számítástechni­kai Általános Iskolában. Csapa­tuk, az Angyalföldi Diák Röplab­da Club (ADRC) évről évre a ho­ni röplabdasport egyik meghatá­rozó utánpótlás-alakulata. Szá­mos tehetség kerül ki innen a pro­— Mígnem...- Mígnem a már említett váltás be nem következett. A fő támoga­tónk nélkül hiába kaptunk tavaly másfél millió forintot az önkor­mányzattól, amiért le a kalappal előttük, mégis nagyon nagy bajba kerültünk. Kénytelenek voltunk többszörösére emelni a tagdíjun­kat, miközben a gyerekek utazta­Az ADRC tomagyó'ztes csapata fiiiga valamely csapatához, aki­ket sokszor később a válogatott mezében láthatunk viszont. Sike­resek, most éppen egy olaszorszá­gi tornát nyertek meg, mégis a lé­tükért küzdenek.-A gondok igazán két éve kez­dődtek, amikor névadó szponzo­runk megvált a csapattól - kezd a szomorú történet taglalásába RáczMihály, a klub elnökségi tag­ja, a csapat mindenese. - Azóta gyakorlatilag napról napra élünk. A történeti hűség, illetve a közért­hetőség kedvéért érdemes azon­ban visszamenni egy kicsit a tör­ténelemben a kilencvenes évek elejéig. Elődklubunk, a Magyar Hajó- és Darugyár (MHD), ké­sőbb Danubius és egyéb neveken tását rendszerint a szülők oldják meg. Most szeptemberben is, amikor Olaszországba utaztunk, a szülők dobták össze az utazás­hoz szükséges pénzt. Még szeren­cse, hogy vendéglátóink állták a szállás és az ellátás költségeit, mert enélkül valószínűleg útra se keltünk volna.- Igazán kár lett volna, hiszen a tornáról győztesen tértek haza.- így van. A Milánó melletti Sondrióban vendégszerepeltünk, ahol különböző korosztályokban közel harminc csapat versenyzett a nemzetközi tornán. A 15 éven aluli korosztályos csapatunk itt­hon már mindenkit megvert, ezért szinte könyörgő levéllel fordultunk a világhálón a külföl­

Next

/
Oldalképek
Tartalom