XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-09-24 / 15. szám

2003. SZEPTEMBER 24. Hírnök­Mchróiigttörtóntaz q festő Szqlay Ferencről Alföldi színek és formák Újlipótvárosban Pasztell, mégis erős színek. Megelevenedett alföldi táj, lovak, virágok, falusi emberek. így lehetne rövi­den jellemezni Szalay Ferenc festőművész képeit, me­lyeket az Újlipótvárosi Klub-Galériában mutatnak be szeptember 26-ig. Három éve folyamatosan kérték a festőt, hogy adjon képet egy kiállításhoz, a Szalay- tárlatot végül sikerült megszervezniük. A festőmű­vészről, munkásságáról Pogány Gábor művészettör­ténészt kérdeztük.- Mikor és hol kezdődött Sza­lay Ferenc festő pályafutása?-A művész 1956-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Az intézményben Barcsay Jenő, Pór Bertalan, Szőnyi István vol­tak a mesterei. A három tanár kö­zül Szőnyi István volt igen jelen­tős hatással Szalay Ferenc mun­kásságára. Szőnyi a világháború előtt is már a magyar realisták leg­kiemelkedőbb festője volt. Szá­mos főiskolai növendékét, többek között Szalayt is ő indított el a fes­tészet útján. Noha Szalay Moson­magyaróváron született, a Képző- művészeti Főiskola elvégzése után nem tért haza, hanem Hód­mezővásárhelyen telepedett le. Az alföldi várost akkor szerette meg, amikor a nyári főiskolai gya­korlatokon ott dolgozott. Az otta­ni művészeti légkörtől lett igazá­ból dunántúli létére alföldi festő.- Miben különbözik a tanító- mester Szőnyi festészete a tanít­ványétól?- Szőnyivel ellentétben Szalay Ferenc elsősorban alföldi, kisvá­rosi paraszti témákat dolgoz fel. A Szalay-képek világosabbak az alföldi színvilág miatt, és inkább a részletek kidolgozására helyezi a hangsúlyt. A képeinek bizonyos részei igen részletgazda­gok. A festményeken több helyen is, „részletcentru­mokat” dolgoz ki. Szalay színezése pasztelles, de ez a tojástempera sajátossága. Olajfestéket igen ritkán használ. A tojástempera klasszikus középkori tech­nika, ezt a festési módot még a ’20-as években, az úgynevezett árkádia kor­szakban támasztotta fel Szőnyi. A célja az volt, hogy archaikus felületet kapjon. Szalay ezt a technikát egy az egy­ben átvette a mesterétől. Annyi­ban fejlesztette tovább a festékke­zelést, hogy nála a színek kicsit világosabbak, kicsit élénkebbek, mint Szőnyinél. Azt lehet talán mondani, hogy fokozatosan „ki­bújt” a Szőnyi-féle színekből.- Milyen ember Szalay Ferenc ?- Elgondolkodó. A képein is látszik, nincs rajtuk történés. Megfigyeli a világot, meditál raj­ta, és ennek a meditációnak az eredményei a képek. Még amikor cselekvő figurát fest, akkor is sta­tikus állapotot látunk. Megállítja az időt. A festmények többségén a megfigyelést és a megfigyelés utáni meditációt rögzíti. Magá­Szerelmespár nyos alkat Szalay. Ennek talán oka lehet az is, hogy mind szak­mai téren, mind filozófiájában a többi alföldi festő fölött áll. Ma­gányos cédrus. Hétköznapjai jó részét is magányosan, a Márté- lyon levő szélmalmában tölti. Lo­vakat is tart. Lovon bejálja a kör­nyéket és begyűjti a festéshez szükséges élményeket, motívu­mokat. Sokat dolgozik egy-egy képén, átgondolja, alaposan ki­dolgozza. Egy évben nyolc, tíz festményt készít. Nagyon igé­nyes, ha nem tetszik a képen vala­mi, azt levakarja, újraalapozza, nem enged ki olyan festményt a műteremből, amely nem tökéle­tes. M.E. Lány sublóttal Tanuszoda rekonstrukció Felújított tanuszodát adott át dr. Tóth József polgármester a Her­man Ottó Általános Iskolában. A létesítmény rekonstruálása közel 60 millió forintba került. A 15,3x7,2m méretű, 1 méter mély tanuszodának megújult a vízfor­gató rendszere is. A tanévenként 2500-3000 óvodás és általános is­kolás gyermek által használt léte­sítmény, a közelmúltban átadott Németh László Gimnázium tan­uszodával együtt lehetővé teszi, hogy valamennyi XIII. kerületi gyermek a tanórák keretei között megtanuljon úszni. A Babér utcai Szent Mihály- plébániatemplomban szeptem­ber 27-én 17 órakor orgonakon­cert lesz. Közreműködik: Soly- mosi Ferenc orgonaművész, va­lamint énekes szólisták. A belépés díjtalan. Az Okmányiroda tájékoztatója Tájékoztatjuk tisztelt ügyfele­inket, hogy személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, út­levél, gépjármű-igazgatás ügyek­ben az ügyintézéshez időpont-elő­jegyzés kérhető személyesen az Okmányiroda információjánál, il­letve a 452-4384 vagy 452-4309 telefonszámokon. ff Mama Kedvencétől Robik Ernőig Repüléstörténeti és modellkiállítás Milyen hihetetlen, hogy ponto­san száz évvel ezelőtt emelkedett először levegőbe az a 12 lóerős re­pülőgép, amelynek pilótái a Wright testvérek voltak. Egy évszázad alatt sok minden történt a levegő­ben és a földön, de a jelszavunk nem változott: „Vezérünk a bátor­ság, kísérőnk a szerencse” - fogal­mazott Tóth Béla ezredes az An­gyalföldi Ősz keretében megnyitott Magyar Repülőtörténeti és Modell- kiállításon. A kiállítás résztvevőit dr. Magyari Béla mémökezredes, kiképzett űrhajós is üdvözölte. „Szerencsésnek mondhatom ma­gam, mert én a hetvenes évek vé­gén, nyolcvanas évek elején repül­hettem. Sok időt tölthettem a leve­gőben, és elmondhatom, hogy Winkler Laci bácsi (vitorlázógép­pilóta, repüléstörténeti kutató, fel­találó) - akinek tiszteletére e kiállí­tást megnyitjuk - barátságát maga­ménak mondhattam. Szurkolok az utánunk következő ifjúságnak.” A megnyitón Molnár Zoltán, a JAMK mb. igazgatója a mikrofon­nál, mellette Magyari Béla, és rész­letek a kiállításról A kiállításon közel 120 kép és makett kalauzol bennünket a ma­gyar repüléstörténetben a kezde­tektől napjainkig. Láthatunk fotó­kat az 1910-es rákosmezei nem­zetközi repülőversenyről, a má­tyásföldi MAG Szerelőcsarnok­ról, képzeletben beülhetünk az I. világháború magyar kísérleti re­pülőgépébe vagy egy AVIS va­dászgépbe, de megismerkedhe­tünk Lampich Árpád repülőgép­tervezővel és Rubik Ernővel is, a magyar sportrepülőgép-gyártó ipar megteremtőjével. A kiállítás végére különbséget tudunk tenni a sport-, munka-, mezőgazdasági és utasrepülés között. És megtud­hatjuk, hogy az 1921-ben megala­kult Műegyetemi Sportrepülő Egyesület első gépe, egy L-l -es a „Mama Kedvence” névre hallga­tott. A kiállítás szeptember 28-ig látható a József Attila Művelődé­si Központban. T.Zs. Hírnök» Kiadja a Sprint Kft. Főszerkesztő: Sas György Felelős kiadó: Machos Ferenc Munkatársak: Czeglédi Ildikó, Csop Veronika, Szabados Tamás Fotó, tördelés: Holczer Gábor A szerkesztőség címe: 1137 Bp., Újpesti rkp. 7. Nyomdai előkészítés: Sprint Kft. E-mail: 13kerhimok@chello.hu Hirdetésfelvétel: Szemesi Ildikó, 1137 Bp., Újpesti rkp. 7. Hétfőtől péntekig 9—15 óráig Telefon: 237-0242,237-0243 Fax: 329-2841 Nyomás: ADOC-Interprint Nyomda Kft. Két ló csikóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom