XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-09-03 / 14. szám

-Hírnök BUDAPEST, XIII. KERÜLET ÁRPÁD HÍD PESTI HÍDFŐ TÉRSÉGE FEJLESZTÉSI VEZÉRTERV Tagoltabb területfelhasználás alakulhat ki a hídrámpák mindkét oldalán. A hídrámpa és Esztergomi út kereszteződésének csomópontjában irodai, kis­kereskedelmi funkciók telepítésével a hely kedvező építészeti hangsúlyozást kap­na, eltűnne a jelenleg itt zöldterületbe ékelődő autókereskedés. A hídrámpa déli oldalán lakások és irodák vegyes telepítését tervezik, a föld­szintre kiskereskedelmi vendéglátási funkciók települnek. Utóbbiak kiváltják a lakótelep szélén álló hasonló funkciókat, amelyek helyén zöldfelület létesíthető. Nagyon fontos, hogy az épület földszintje felett kialakított zöldtető kialakítása tegye lehetővé dupla fasor telepítését a hídrámpa mentén. A hídrámpa északi oldalán a rézsű oldalába telepíthetőek a lakótelep hiányzó parkolói. A híd két oldal rámpájának ölelésében egy-egy irodaépület telepítése van elő­készületben. A hídfő csomópontjának alakulásától függetlenül a vízparton kijelölt intéz­ményterület hasznosítása nem indokolt. Itt legfeljebb kishajó kikötő és ahhoz kap­csolódó kiszolgáló funkció telepítése, rekreációs hasznosítás javasolható. A Dráva utca Duna-parti érkezésénél a Fűtőmű hosszú távon várható kitelepü­lése jelentős, és a térség szempontjából stratégiailag fontos fejlesztési lehetőség­gel kecsegtet. Jelentős közforgalmú intézmény ide telepítése a Duna-part e szaka­szára is kiható lenne. A Dagály strand megtartása és továbbfejlesztése összvárosi érdek. Beépítés A beépítési programot a tervezési területen fellelhető fejlesztési területek nagy száma alapozza meg. Ezek részben még beépítetlen területek, részben átalakuló, átépülő területek. Az egyes telkek összehangolt beépítése, átépítése, fejlesztése szerkezeti jelen­tőségű eredményeket hozhat. Többnyire kiemelt tengelyek mentén helyezkednek el, a javaslatban „projekt”-ként szerepelnek: Az „egykori Láng Gépgyár" területe projekt Az átalakuló, jelentős nagyságú terület számos fejlesztési lehetőséget kínál. A kitűnő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület belső feltárását is biztosító hatályos útszabályozásokat javasolt tovább bővíteni. Ezek célja kettős: közterü­letre kerül a csatorna nyomvonala, másrészben javul az épületek megközelíthető­sége. A terület nagy forgalmú, nagyobb programok (kereskedelem, szórakoztató funkciók, irodák) befogadására is alkalmas. A meglévő épületállomány a fejlesztések céljaira részben hasznosítható. A Turbina utca mentén műemlék ipari épületekbe új funkciók telepíthetők. Az új épületek a Váci út mentén változatos formában, viszonylag szabadon formálha­tók. A fejlesztés szigorúbb szabályozása a belső, Esztergomi út felőli tömbökben indokolt, a tervezett lakóterületek nyugalmának biztosítása érdekében. A „Turbina-Esztergomi út észak" projekt A Turbina út és Esztergomi út felhasználásával kialakításra javasolt tengelyke- reszt, az északi területrész markáns rendező motívumává válhat. A Turbina utca meghosszabbításában kialakított gyalogos tengely direkt kap­csolatot létesít a metró Forgách utcai kijárata és az Érdért Sporttelep között. A hely különösen az Esztergomi út forgalomcsillapított kialakítása esetén kitűnő feltéte­leket kínál lakóházak telepítésére. Az utca Váci út menti végében vegyes funkciók telepíthetők. A „hídfő”projekt A hídfő főlehajtó rámpája egyben a terület meghatározó keresztirányú tenge­lye, amely a Váci úti csomópontban csatlakozik a pesti utca hálózatához. Az eny­hén íves rámpa környezete csak részben épült ki. A déli oldalán beépítetlen, ill. vá­rosi szempontból kedvezőtlen beépítési struktúrájú telkek sora húzódik. Az oldal­lehajtók karjai között kijelölt építési telkeken egy-egy magasház megvalósítása van előkészületben. A cél e tengelyben a hidfőhelyzet kihangsúlyozása, karakteres központi térség­hez illő építészeti arculat megfogalmazása és létrehozása. A tengely mentén a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének csomó­pontja a leghangsúlyosabb térség, már ma is tekintélyes középületek szegélyezik, de a kialakult beépítés torzó. A tervezési terület oldaláról a térfalak hiányoznak, pedig itt akár hangsúlyosabb építészeti hangsúlynak elhelyezése is elképzelhető lenne. A kereszteződés környékének kiépítése olyan horderejű városépítészeti fel­adat, amelynek problematikáját és lehetőségeit városépítészeti pályázat keretében érdemes kibontani. A vezérterv beépítési javaslata tulajdonképpen az Esztergomi út és Duna kö­zötti szakaszra korlátozódik. Az Esztergomi út és a rámpa déli oldala mentén ja­vasolt épületek szabadonállóan a határoló lakótelepi struktúrákra visszaköszönő- en helyezkednek el. Szerepük lezárni, befejezni a déli irányból foszlott városszö­vetet. Magasságuk ennek megfelelően a határoló lakóházak magasságának (F+8-10) megfelelő. Korábbi döntés értelmében a híd oldal lehajtóinak tövében magasházak épül­nek. Jelentőségük összvárosi, Duna-part látványát befolyásoló szerepük miatt is. Építészeti terveik is már számos szakmai fórumot megjártak. Az épületek előtti vízparti sávban további markáns beépítés megjelenése már nem kívánatos. Az ide javasolt kishajó kikötőt és közkertet kiszolgáló vendéglátó funkciójú épületek laposak, a rámpák és támfalak szintje fölé nem emelkednek. A „ Dráva utca ” projekt A Dráva utca egy jelentős városi tengely fontos, a Dunára kifutó szakasza. Ez a tengely a város kitüntetett pontjait fűz fel: a Népstadion létesítményeit, a Városli­getet, a Hősök terét. Az utca mai kiépítettségében, közterületének minőségében egyaránt alacsony színvonalú. A tengely dunai érkezésénél, amely a part egy kitüntetett pontja lenne, mind­össze a Hélia szálló öntörvényűén megfogalmazott épülete áll, a folyóparton kiet­len, üres térség tátong. Az utca mentén (mindkét oldalán) fejlesztésre alkalmas területek az utca nagy­stílű rehabilitásának esélyét hordozzák. A tervezési oldalon a Váci út sarkánál el­helyezkedő E_LMŰ-telek és a Népfürdő utca sarkánál elhelyezkedő Fűtőmű-ELMŰ-terület kínál jelentős fejlesztési lehetőséget. A tervezői egyezte­tések alapján reális lehetőség a fűtőmű elköltözése e helyszínről. Itt különösen fontos lenne új funkciók megtelepedése, amelyek a tér és a vízpart szervezésére is kihatnak. Mindkét helyszínen nagyobb intenzitású fejlesztés fogalmazható meg, bár a lé­tesíthető épületek magasságát itt is, ott is határoló védett épületekhez való igazo­dás kényszere befolyásolhatja. Az utca a beépítési vonal egységes meghatározása révén teljes hosszában ki­szélesíthető teret biztosítva színvonalas közterületi kialakítás számára. A Duna-parton hajóállomás, a Margitsziget irányába gyalogos- vagy kishajó­kapcsolat kiépítése, további attraktív létesítmények telepítése indokolt. A Dráva utca mentén álló panelházak földszintjének rehabilitációja kívánatos, ami az ott lévő lakásfunkció megszüntetésével oldható meg. Az Esztergomi út sarkán lévő park felújítása szükséges. A térségben jelenleg kevés a parkolási lehetőség, ezért az új létesítményekben teljes parkolási igényét telken belül meg kell oldani. A „Duna-part"projekt A még gyakorlatilag beépítetlen Duna-part nem csak a tervezési terület, de az egész város nagyon értékes része. A mai elhanyagolt állapotok mindenképpen beavatkozást igényelnek. Rende­zett Duna-part a tervezési területnek az identitását meghatározó, azt szervező és összefogó elemévé válhat. A rakparti út kiépítésének terve A Fővárosi Szabályozási Kerettervben jelölt helybiztosítás nyomvonalán rak­parti út létesül. Az út építésével egyidejűleg kiépül a parti sávot árvízvédelmi szempontból be­védő támfalrendszer is, ezáltal a terület a kijelölt terület-felhasználási módnak megfelelően fejleszthetővé válik. A tervezett út a Váci utat és a pesti rakparti utat köti össze, a területen áthaladó „átmenő forgalom” levezetésére szolgál. Részletesebb műszaki paramétereit több tanulmányterv keretében részletesebben kidolgozták. Gazdaságosabb területhasznosítás miatt az út nyomvonala a jelenlegi kiépített Duna-part koronaszintjétől járdányi távolságra húzódik. A híd oldal rámpáinak átépítése révén csatlakozik a rakparti útba. A hídfő ki­alakítás területhasznosítási vonatkozásai kedvezőtlenek, mert újabb több hektár­nyi terület kerül a rámpák zárványába. Az északi lehajtó kiépítése miatt a Dagály strand területéből két hektárnál na­gyobb ősfás területrészt kell leválasztani. A rakparti út zavaró, kömyezetterhelő hatásainak csökkentése érdekében a Da­gály strand területére készülő KSZT az út fedett, a folyó felé nyitott kialakítását javasolta. Az út felett ún. „lavinatető” létesülne, amelyen sétány vezethető végig. A vezérterv a rakparti út déli, az ELMŰ sportcsarnok vonalától a Révész utca vonaláig terjedő szakaszán is hasonló megoldást javasol. A megoldás a Népfürdő utca mentén tervezett fejlesztések zajvédelmét biztosítaná. A vezérterv e teleksor közelmúltban készült elrendezését átértékeli. A telkeket a Népfürdő utca mentén elnyúlóan keskeny sávba rendezi. A keskenyebb sávba el­rendezett új beépítés lehetővé teszi a rakparti út lefedésével kialakított sétány mel­lett közhasználatú zöldfelület (közkert) kialakítását. A javasolt elrendezés a beépítésre szánt területek, és a zöldfelület arányát nem módosítja. A tervezett épületek javasolt szintszáma legfeljebb F+5+1 szint. Ez a magasság még ideális a tervezett lakófunkció számára. Ekkora épületeket a parti növényzet is takar, még így nem bomlik meg a víz felőli zöld-part egységes látványa. Az épületek elhelyezésének ritmusa a mögöttes épületek végfalaihoz alkal­mazkodik oly módon, hogy azok előtt elhelyezkedve a kilátást a legkevésbé zavar- ják. Az ELMŰ sporttelep régen beépült a Duna-part menti közterületi sávba, ame­lyet most útépítés céljára részben fel kell szabadítani. ELMŰ - sporttelep - uszodáját a vízparton szabad közterületi sáv biztosítása érdekében el kell bontani. A terv helyette a Népfürdő utca mentén jelöl ki fejlesz­tésre, uszoda építésére alkalmas új területet. A jól karbantartott telep parkolása megoldatlan, a látogatók gépjárművei köz­területen parkolnak. A hídfőrámpák tervezett átalakítása eredményeként a vízparton újabb két telek kerül közlekedési területek zárványába. Közúti kapcsolatuk csak a lehajtó rámpák töltéseinek áttöréseivel biztosítható. Körülményes megközelíthetőségük és a par­ti látvány miatt is csak korlátozott mértékű beépítésük javasolható. A hídtól észak­ra elhelyezkedő zárványban lévő ősfákat a hídrámpa átépítése érinti, további faki­vágás elkerülése érdekében a beépítést itt minimális mértékűre kell korlátozni. E változat szerinti útépítéssel egy időben az árvízvédelmi mű is kiépülne a terület majd teljes hosszán. Ez jelentősen drágítja a megvalósítást, miközben nagyobb szakasza sport- és szabadidős funkciójú területek védelmét szolgálja. Közterület-fejlesztés A terület élhetőség komfortját növelő fontos tényező a közterületek megfelelő hálózatának megléte, valamint a közterületek jó minősége. Előbbi a városias ta­goltságot, könnyebb átjárásokat, jó közlekedési feltételeket hivatott biztosítani, utóbbi az emberek által legtöbbet megélt közösségi lét kereteit biztosítja, ez az emberek közérzetére egyik legerőteljesebben ható tényező. A vezérterv ez irányú javaslatai, különböző típusú beavatkozásokat feltételez­nek:- a közterületi hálózat bővítése, új közterületi szakaszok megnyitása és bőví­tése,- átjárási szolgalmat feltételező közforgalmi kapcsolatok létesítése magánte­rületeken,- a meglévő közterületek minőségének javítása (rehabilitációja),- a zöldfelületek fejlesztése,- közterületi parkolók rendezése. A rehabilitációs típusú beavatkozások további, e terv műfaji kereteit meghala­dó részletezettségű kifejtést igényelnek. Közterületek megnyitása javasolt:- A Rozsnyai utca folytatásában, mivel e nyomvonalon jelentős méretű csator­na húzódik.- A Forgách utca vonalában, a terület belső feltárását elősegítő utca létesítését a Váci út menti ipari épületek hasznosításának új módja teremtheti meg.-A Turbina utca vonalában a metró megállótól az „Érdért” sporttelepig vezető markáns gyalogos tengely kialakítása a terület fejlesztésének kedvező alapja le­het, amelynek mentén komfortos lakások telepíthetőek.-Az Esztergomi út nyomvonalának felszabadítása, déli szakaszának szélesíté­se mellett új közterület megnyitása javasolt a volt Láng Gépgyár területen, vala­mint a Párkány utca és a Visegrádi utca északi befejező szakaszainak kialakítása érdekében.- A lehető legtöbb lejutási lehetőséget kell biztosítani a hídfőben lévő partsza­kaszra.- A Zsilip utca vonalában, valamint a Véső utca és Révész utcák között új ve­gyes forgalmi kapcsolat létrehozása javasolt (Rába utca megnyitása). A meglévő közterületek minősége, kiépítettségi foka nagyon eltérő és ez nyü- vánvalóban összefügg a határoló telkeken kialakult területfelhasználással. Ebből következően a területen várható ingatlanfejlesztések eredményeként a közterüle­tek minősége is várhatóan sokat javul. Emellett a vezérterv kiemeli néhány fonto­sabb közterületi tengelyt, amelynek jó minőségi színvonala meghatározó lehet. Keretövezeti program A terület fejlődésének aktuális szakaszában indokolt a Fővárosi Szabályozási Kerettervet több helyen is felülvizsgálni. Az ipari és szolgáltató funkciók gyorsan kivonultak a területről az egykori te­lephelyek átalakulóban vannak. A terület fejlesztésének iránya ma már nem indo­kolja az M jelű munkahelyi terület besorolás megtartását. Ez az egykori Láng Gépgyár, a Sconto áruház és a volt Szikra Nyomda telkeire egyaránt igaz. Helyü­kön vegyes funkciójú városias fejlődést lehetővé tévői jelű intézményterületi be­sorolásjavasolható. Intézményterületi besorolás lehatárolásának pontosítása javasolt a Fűtőmű-ELMŰ telkein, a megnyitott Turbina tengely mentén, az Esztergomi út és hídfő kereszteződésében a Duna-part hídfő előtti, valamint a Latorca utca- Ré­vész utca közötti szakaszán. A volán autóbusz-pályaudvar területének KL-KE jelű közlekedésterületi beso­rolásának a terület felértékelődésével KV-IK jelű különleges intézményi funkci­ókkal vegyes használatú közlekedési területbe sorolása indokolt. Szabályozási javaslat Jelen vezérterv átfogó értékelése alapján az ezzel kapcsolatos szükséges ön- kormányzati döntések meghozatalát követően kerületi szabályozási tervek készí­tése válik szükségessé a területen. A terv ugyanis kiegészítő, ill. módosító javas­latokat fogalmaz meg a meglévő hatályos és a megismert előkészületben lévő sza­bályozásokhoz egyaránt. Az év végén hatályát vesztő részletes rendezési tervek területeire készítendő új szabályozás szükségessége jó ideje evidencia. A vezérterv szabályozási javaslataiban csak a leglényegesebb szabályozási ele­meket határozza meg, amelyek a terv műfajából következően irányadó jellegűnek tekinthetőek, csak KSZT-be való beépülésük esetén válhatnak kötelezővé. A javaslat a fejlesztések térbeli rendjét befolyásoló szabályozási vonalakat, építési helyeket ill. épületmagasságokat érinti, a beépítés intenzitását befolyásoló paraméterek vonatkozásában alapvetően nem tart szükségesnek módosítást. Közlekedési javaslatok Budapest Főváros Településszerkezeti Terve és Budapest Közlekedési Rend­szerének Fejlesztési Terve a rakpart Dráva utca-Vizafogó út közötti szakaszának megépítésével javasolja teljessé tenni a térség főúthálózatát. A Hungária-gyűrű részét képező Árpád híd-Róbert Károly krt. és a tervezett rakpart közötti forgalmi kapcsolat biztosítására a Dagály strand készülő kerületi szabályozási terve javasolta a mai, féllóhere típusú csomópont „kifordítását” a Duna felé, a Népfürdő utcai kapcsolatok megtartása mellett. Az előzmények alapján a tervezési terület úthálózatára és a hálózatfejlesztés egyik kulcspontjáként megjelenő Árpád hídfői csomópontfejlesztésre az alábbi megállapítások tehetők: • a térség teljes úthálózati kiépítettsége - rakparti út, Esztergomi út északi sza­kasza, hiányzó lakókiszolgáló utak megvalósulása után - mintegy 300 000 m2 bruttó szintterületű új beépítés elhelyezését biztosítja a tervezési területen, • a tervezett rakparti út és a Hungária-gyűrű megfelelő forgalmi kapcsolata a Duna felé forduló, féllóhere típusú csomóponttal biztosítható, • a korábbi elképzelés az Esztergomi út és a Hungária-gyűrű közötti közvetlen csomóponti kapcsolat kialakítása az Esztergomi utat gyűjtőútból főúttá alakítaná, mely a tervezési terület egészének minőségét rontaná, különösen jelentős problé­mákat okozna a kapcsolódó lakóterületeken. Megvalósítása elvetendő a tovább- tervezés során. Főúthálózat fejlesztési javaslat A tervezési területet a Hungária-gyűrű két elkülönülő városszerkezeti egység­re osztja, melyek közötti kapcsolatot jelenleg szinte kizárólagosan az észak-déli irányú főúthálózati elemek - Váci út, Népfürdő utca - biztosítják. Ugyanakkor a Népfürdő utca és a Duna-part közötti sáv leszakad a N épfürdő utca-Váci út közöt­ti városi területektől. A Településszerkezeti Terv és a Közlekedési Rendszerterv alapján meghatáro­zott nyomvonallal, a Duna-parton kialakítandó 14-20 m szabályozási szélességű közterületen épül meg a 2x1 forgalmi sávos rakparti út. Csomópont csak a Dráva utcánál, az Árpád hídnál és a Vizafogó utcánál kerül kialakításra. A jelzőtáblás forgalomszabályozású csomópontok kanyarodó sávokkal épülnek ki. Az új főút kiépítésével a Népfürdő utca mentesül az átmenő forgalomtól, mivel az észak-déli forgalmi irányok számára a rakparti út gyorsabb eljutást tesz lehető­vé és nem biztosított az Árpád híd közvetlen elérése sem. A főúthálózat fejlesztése következtében a Népfürdő utca forgalomterhelése 40-60%-kal csökken. A gyűjtő úttá váló útvonal nem választja el a Duna-parti te- rületsávot a Váci útig tartó városi területektől. A főúthálózatba tartozó rakparti út és a gyűjtő úthálózatba kerülő Népfürdő út közötti közlekedési kapcsolat - elsősorban a jelentős forgalomvonzó létesítmé­nyek, a Dagály strand területén tervezett élményfürdő, tervezett iroda létesítmé­nyek - a Vizafogó utcánál és az Árpád hídi csomópont déü ágánál kerül biztosítás­ra. A rakparti út elhelyezkedése a természeti értéket jelentő Duna-part kihasználá­sát jelentős mértékben gátolja, ezért javasoljuk annak szakaszos lefedését gyalo­gos sétány kialakítása céljából. A folyó felé nyitott lefedés a Hungária-gyűrűtől északra a közúti űrszelvénynek, míg attól délre a Margit hídi magasság korláto­zásnak felel meg. A rakparti út mentén építendő támfal biztosítja a Népfürdő utca nyugati oldala számára a teljes árvízvédelmet is. A rakparti út és az árvízvédelem kialakításának költsége - Pesti alsó rakpart meghosszabbításának tanulmányterve alapján - mintegy 1,8 Mrd Ft, melyet a 200+200 m hosszúságú lefedés (a teljes hossz 1/5-e) 0,5 Mrd Ft-tal emel meg. Az építési költségeket növelik a területbiztosítás költségei, melyek különösen az,.Elektromos” (ELMŰ) sporttelep esetében jelentősek. Közforgalmú közlekedési hálózat fejlesztési javaslata A tervezési terület közforgalmú közlekedési hálózata véglegesnek tekinthető. A Váci út vonalában közlekedő, meghatározó jelentőségű metró három megálló- helye-500m-es gyaloglási távolságot figyelembe véve - a tervezési terület mint­egy 70%-ának kiszolgálását biztosítja. A Hungária-gyűrűn, a Dráva után és a Dó­zsa György úton körirányban közlekedő villamos és trolibusz is jelentősen emeli a terület ellátottságát. A Népfürdő utca melletti területek tervezett beépítése következtében megjele­nő új utazási igények biztosítására a 133-as autóbuszjáratot sűríteni kell, mely azonban hálózatfejlesztést még nem jelent. Mellékúthálózat, forgalomcsillapítás fejlesztési javaslata A mellékúthálózatot az eltérő szerepű gyűjtő és lakókiszolgáló utak alkotják. A gyűjtő utak és jelentősebb kiszolgáló utak feladata a tervezési terület lakókiszol­gáló útjainak fogalmát összegyűjtve, rávezesse a határoló főutakra, illetve kap­csolatot biztosítson a szomszédos városszerkezeti egységek hasonló szerepű út­hálózatával. A tervezési területen belül a kelet-nyugati kapcsolatok megfelelőek. Ezek a Révész-Csángó utca, Süllő-Dunyov utca, Dagály-Frangepán utca és a tervezett Forgách utcai kapcsolat. Áz észak-déli kapcsolatok hiányosak. A tervezési terület két városszerkezeti egysége között csak az Esztergomi úti létezik. A tervezési terület és a Rákos-pata­kon túli terület között pedig egyáltalán nincs kapcsolat. A lakókiszolgáló utak kizárólagos feladata a közvetlen ingatlankiszolgálás biz­tosítása. A kiépülő rakparti út következtében a Népfürdő utca gyűjtőúttá válik, így a ter­vezési terület két városszerkezeti egysége között egy újabb, helyi jelentőségű gyűjtő út kapcsolat alakul ki a Népfürdő utcán. Az Esztergomi út Vizafogó utcáig történő kiépítése létrehozza az egyetlen le­hetséges helyi jelentőségű közlekedési kapcsolatot a tervezési terület és a Rákos­patakon túli, jelentős fejlődés előtt álló területek között. A Forgách utcai kapcso­lat kiépítésével teljessé válik a Váci út két oldalán lévő területek összekötése. Amennyiben a Róbert Károly körút és az Esztergomi út között közvetlen for­galmi kapcsolat alakulna ki, az az Esztergomi út közúthálózatban betöltött szere­pét megváltoztatná. A főúthálózat terheltsége folytán létrehozna egy új főútvona­lat a Váci út és a rakparti út (Népfürdő utca) között, jelentősen rontva a tervezési terület középső részeit elfoglaló lakótelepek értékét. Ennek megfelelően a csomó­pont kialakítását nem javasoljuk. , A lakókiszolgáló úthálózat kialakítását a tervezett beépítés és a meglévő úthá­lózat határozza meg. A mellékúthálózat forgalomcsillapításának célja, hogy a meglévő és tervezett lakóterületek közúthálózata mentesüljön, illetve mentes maradjon az átmenő for­galomtól. A gyűjtő és mellékúthálózat fejlesztése által biztosított lehetőségeknek megfelelően célszerű a lakó-pihenő övezetek, tempó 30-as zónák kiterjesztése. Javasolt a Véső-Párkány-Révész utcák által határolt lakóterület úthálózatának bevonását a tőle északra elterülő lakótelepen kijelölt lakó-pihenő övezetbe. A Visegrádi-Véső-Révész utcák, valamint a Váci út által határolt tömb belső úthá­lózatának forgalomcsillapításának megtartását. A Dagály utcától délre lévő lakó-pihenő övezethez hasonlóan javasoljuk a Da­gály utcától északra tervezett lakóterület Népfürdő utca-Esztergomi út közötti közúthálózatát lakó-pihenő övezetként kiépíteni. Tervezett jelentősebb beruházások megvalósításának közlekedés-, infrast­ruktúrafejlesztési feltételeinek meghatározása A tervezési területen belül a tervezett fejlesztések, jelentősebb átalakulások há­romjói elkülönülő helyszínre koncentrálódnak. A Duna és a Népfürdő utca közötti területen tervezett beruházások:- élményfürdő a Dagály Strandfürdő területén,- irodafejlesztés az Árpád híd-Népfürdő utca csomópontjánál,- lakóterület-fejlesztés. Az újonnan megvalósuló mintegy bruttó 170 000 m! szintterületű új beépítés közlekedési ellátását a Népfürdő utcának kell biztosítania. A jelenleg is túlterhelt Népfürdő utca főúthálózati funkciójának kiváltására meg kell valósítani az utat. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom