XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-08-06 / 13. szám

-Hírnök

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat

közoktatási koncepciója a 2003-2006. évekre

BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÖZOKTATÁSI KONCEPCIÓJA

1. Bevezetés

A XIII. Kerületi Önkormányzat oktatáspolitikájában az 1992-es oktatáspolitikai szándéknyilatkozat, az 1995-től érvényes és 1999-ben aktualizált oktatáspolitikai koncepció meghatározó jelentőséggel bírt, megalapozta, és jelenlegi továbbfejlesztett formájában is meghatározza a közoktatási törvény szellemében a fejlesztés tartalmát és irányát.

Az önkormányzati közoktatási koncepciónak stratégiai tervként az a célja, hogy egyfelől helyzetelemzés alapján meghatározza a közoktatással kapcsolatos kerületi jövőképet, stratégiai és középtávú fejlesztési célokat, valamint az ezek megvalósításához szükséges eszközrendszert, másfelől megteremtse a horizontális összhangot a közoktatási tervezés és más, elsősorban a humán szférára vonatkozó önkormányzati fejlesztési tervek és koncepciók között. Az oktatási koncepció célrendszeréhez kapcsolódik a kétévenként kötelezően felülvizsgálandó intézkedési terv, amely e célok alapján határozza meg az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak körét, valamint az intézményhálózat működtetésével kapcsolatos konkrét operatív feladatokat. Ennek alapján a koncepcióban foglalt célok, az intézkedési tervvel kiegészülve tartalmazzák azokat a helyi társadalom igényeire alapozott fenntartói elvárásokat, amelyeket az intézmények nevelési, pedagógiai programjaik elkészítésekor figyelembe kell vegyenek. Ily módon teljessé válik a kerületi oktatástervezés vertikális rendszere, amely az oktatási koncepcióból, az intézkedési tervből és az intézmények stratégia tervéből, a nevelési, pedagógiai programból áll. Ez a tervezési rendszer lehetővé teszi, hogy intézményi és önkormányzati szinten a koncepcióban meghatározott célok és feladatok értékelhető módon kerüljenek végrehajtásra.

2. A kerületi közoktatási intézmények önkormányzat által meghatározott alapfeladatai

2.1. A közoktatási intézményhálózatunk jelenlegi szerkezete:- óvoda;- 8 évfolyamos általános iskola;- 4 évfolyamos gimnázium (felnőttoktatás is) szakoktatás;- 6 évfolyamos és 4 évfolyamos gimnázium;- 8 évfolyamos gimnázium;- alapfokú művészetoktatási intézmény.

2.2. Az egyes intézménytípusok önkormányzat által meghatározott és finanszírozott alapfeladatai

Óvoda

Az óvodai nevelés alapvető célja és feladata, hogy az érzelmi, értelmi, testi és közösségi neveléssel - a családdal együttműködve - gyermeki személyiség egészét fejlessze, a gyermeket készítse fel az iskolai életmódra.

Az óvodai nevelés biztosítása az önkormányzat alapfeladata és finanszírozza:-jogszabályban meghatározott és a fenntartó által elfogadott nevelési program szellemében működő intézmények szolgáltatásait,- az egészséges életmódra nevelés keretében a sportolási lehetőségek tárgyi, személyi feltételeinek megteremtését, ezen belül a szervezett úszásoktatás és a testtartást javító torna megszervezését,- az óvodai nevelőmunka keretei között meghatározott foglalkozási formában - a szülő által vállalt - etnikumkultúra közvetítését,- a gyermekek harmonikus fejlődése, illetve a részképességhiány, beszédhiba, tanulási nehézség, beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség kijavítása, kezelése érdekében logopédiai és pszichológusi hálózat működtetését, a jövőben fejlesztő pedagógusok foglalkoztatását,- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szociálismunkás-hálózat célirányos működtetését,- a családok szociális helyzete szerint az önkormányzat az étkezési térítésidíj-kedvezményt.

Többletszolgáltatás a nevelési programhoz (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, melyért a szülő az önkormányzati rendelet alapján térítési díjat fizet. (Pl. játékos idegennyelv-tanulás, korcsolyázás, különtoma stb.)

Általános iskola

Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik, ahol a tanuló elsajátítja a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit, felkészül az alapműveltségi vizsgára, az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően középiskolai továbbtanulásra illetve pályaválasztásra.

Az iskolákkal szemben érvényesülő önkormányzati elvárások:

• az iskola eddig kialakított szerkezetének megtartása,

• az értéket hordozó hagyományok továbbvitele,

• a mikrotársadalmi környezet igényei, elvárása által kialakított önálló arculat megőrzése,

• az önkormányzat által biztosított NAT fölötti órakeretek hatékony felhasználása, minőségnövelő célzattal,

• a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, a befogadó jelleg erősítése - integrált nevelés megvalósítása,

• a meglévő specialitások továbbvitele (idegen nyelv, ének-zene, testnevelés, számítástechnika, matematika) emelt szintű oktatás keretében.

Az általános iskolai nevelés-oktatás biztosítása az önkormányzat alapfeladata és finanszírozza:- a pedagógiai programban jóváhagyott tantárgyi órakereteket. Ezen belül kiemelt figyelmet fordít:

• az idegen nyelvek, a számítástechnika csoportbontásban történő tanítására,

• a 7. és 8. osztályos tanulók továbbtanulást elősegítő foglalkozásokra,

• tehetséggondozásra, a lemaradók felzárkóztatására, fejlesztésére,

• a rendszeres testi nevelés lehetőségének kiépítésére.- Az egész napos nevelés feltételeinek biztosítását, napközis és iskolaotthonos csoportok működtetését,- kis létszámú osztályok szervezését a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára,- az olvasás, írás, számolás súlyos zavarával küzdő tanulók speciális ellátása érdekében fejlesztő csoportok működtetését,- a logopédiai hálózaton keresztül a logopédiai szakszolgáltatást, melynek feladata a beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és gyógyítása,- a gyógytestnevelést, melynek feladata a tanuló speciális egészség- ügyi célú testnevelési foglalkoztatása az iskolaorvos vagy szakorvos szak- véleménye alapján,- az iskolai diáksport működési feltételeit,- a gyógypedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartását a tanulásban és értelmileg akadályozott óvodai és tanköteles korú, valamint autista, autisztikus tünetekkel rendelkező gyermekek ellátása érdekében,- az óvoda- és iskolapszichológusi és a szociálismunkás hálózatot,- a szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztőpedagógus-hálózat működtetését, utóbbi fejlesztését,- a családok szociális helyzete szerint az étkezési térítési díjkedvezményt és a tankönyvvásárlási támogatást, továbbra is felvállalja a differenciált támogatást a családi jövedelem függvényében,- az iskola nevelő-oktató tevékenységén belül az etnikumkultúra közvetítését.

Többletszolgáltatás apedagógiai programhoz, helyi tantervhez, alaptevékenységhez nem kapcsolódó nevelés-oktatás, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatás. Az ilyen típusú szülői igény kielégítése anyagi ellenszolgáltatás fejében a hatályos önkormányzati rendelet alapján történik.

Alapfokú művészetoktatási intézmény

A zeneiskolában a zenei alapismeretek elsajátítása, a tehetséggondozás, valamint a szakirányú továbbtanulásra történő felkészülés folyik előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamok keretében.

Az alapfokú művészetoktatási feladatok ellátását az önkormányzat alapfeladatának tekinti és finanszírozza:- az alapfokú művészetoktatás személyi, tárgyi feltételeit az önkormányzati rendeletben meghatározott térítési díj ellenében,- támogatás formájában a fővárosi, országos és külföldi versenyeken való részvételt.

Középiskola - gimnáziumok (felnőttképzés és szakképzés)

A gimnáziumok alapfeladata az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, munkába állásra történő felkészítés. A jogszabályi keretek között a gimnáziumok maguk határozzák meg felvételi követelményeiket. (4, 6, illetve 8 évfolyamos képzés.) Az önkormányzat szorgalmazza a tanulók különböző szintű (kerületi, budapesti, országos és nemzetközi) tanulmányi versenyeken való részvételét.

A középiskolai nevelés-oktatás (gimnáziumi és szakképző), valamint a felnőttoktatás az önkormányzat vállalt alapfeladata és finanszírozza:- az érvényben lévő jogszabályok alapján a tantárgyi kötelező óraszámokat,- a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakeretet,- az idegen nyelv, számítástechnika tantárgy csoportbontásban történő tanításának, a nyelvvizsga lehetőségének és ECDL jogosítvány megszerzésének költségeit,- a tehetséggondozás és pályaorientáció céljából működtetett szakköröket,- a hagyományon alapuló specialitások, emelt szintű oktatás továbbvitelét,- az egészséges életmódra nevelés szerves részeként az iskolai diáksport működési feltételeit,- a diákönkormányzatok működési feltételének biztosítását.

Az önkormányzat támogatja és anyagilag segíti:- az iskolák nemzetközi kapcsolatainak ápolását, bővítését.

3. A kerületi közoktatás-fejlesztést befolyásoló tényezők - SWOT elemzés

A SWOT elemzés a kerületi közoktatás állapota (helyzetelemzés), valamint a középtávra kidolgozott közoktatási koncepció (fejlesztési stratégia) között teremt kapcsolatot, így az e helyzetelemzés alapján tett megállapítások indokolják a kitűzött fejlesztési célokat.

3.1. Erősségek

• a kerület a ’90-es évek eleje óta rendelkezik oktatási stratégiával,

• megfelelő kapacitással rendelkező, vertikálisan teljes körű, az alapfokú művészetoktatásra és a fogyatékos tanulók nevelésére, oktatására is kiterjedő intézményhálózat, szak- és szakmai szolgáltató rendszer,

• valamennyi iskolában, óvodában kiépült az intézményi minőségfejlesztési rendszer,

• az idegen nyelvek, a számítástechnika csoportbontásban történő tanítása valamennyi iskolában, gimnáziumokban a nyelvvizsga és ECDL program beindult,

• biztosított a kis létszámú osztályok szervezése a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára,

• az olvasás, írás, számolás súlyos zavarával rendelkező tanulók speciális ellátása érdekében diszlexiás csoportok működtetése,

• az életminőséget javító, segítő, felzárkóztató támogatási rendszer működtetése (nyelvvizsga, ECDL),

• jelentős önkormányzati tehervállalás az intézményhálózat épületva- gyonának felújításában,

• tankönyvvásárlás és étkezés támogatásának bővítése,

• koncepcióval rendelkező, következetes fenntartói irányítás,

• az iskolákban kiépült az intemethálózat, a tantermenkénti elérhetősége megvalósult, minden óvodában és más közoktatási intézményben igénybe vehető az intemetszolgáltatás,

• működik a pszichológiai, logopédiai és szociálismunkás hálózat,

• valamennyi iskolában gyermekvédelmi felelős, szabadidő szervező és számítógépes rendszergazda segíti a nevelő-oktató munkát,

• eredményes a 3 éves taneszköz-beszerzési program.

3.2. Lehetőségek

• a tanulásban akadályozott tanulók integrációjának növelése,

• fenntartói teljesítmény- és minőségelvárások megfogalmazása

• fenntartói minőségirányítási rendszer kiépítése,

• a korszerűsítés és racionalizálás eredményeképpen felszabaduló forrásokat az önkormányzat a közoktatási ágazatban tartja,

• a kapcsolatok erősítése szomszédos kerületekkel, illetve a nem ön- kormányzati iskolafenntartókkal,

• etnikai kisebbséghez tartózó gyerekek iskolai életmódra való felkészítése,

• a szülői igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás,

• felnőttoktatás továbbfejlesztése a pályakezdő munkanélküliség csökkentése érdekében.

3.3. Gyengeségek

• nincs elegendő diplomás idegen nyelv szakos tanár (közülük kerül ki a legtöbb pályaelhagyó),

• a más fogyatékos gyermek, tanuló integrált nevelését-oktatását befogadó iskolák és nevelőtestületek alacsony száma.

3.4. Veszélyek

• folyamatosan csökken a gyermekek és tanulók létszáma,

• növekedett a veszélyeztetett gyermekek száma,

• egy időben kell megfelelni a gazdasági, társadalmi fejlődésből és a felzárkóztatásból következő különböző társadalmi elvárásoknak,

• bővült az étkezési és tankönyvtámogatásra szorultak köre,

• emelkedik a nevelési és szociális ellátást igénybe vevők száma,

• elszívó hatást jelentenek a kerületben megjelent nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények, valamint a főváros területén működő 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok.

4. Alapvetések, az önkormányzati irányítás alapelvei

4.1. Alapvetések

4.1.1. Az önkormányzatnak látnia kell

• a működtetés jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetőségét,

• a rendelkezésre álló erőforrások racionális felhasználásának követelményét, a stabilitás biztosítása érdekében,

• a közoktatás színvonalának megőrzése, növelése céljából az intézményhálózat folyamatos korszerűsítésének szükségességét,

• a fenntartói minőségfejlesztési rendszer kiépítésének fontosságát.

4.1.2. Az intézményeknek tudniuk kell

• saját szakmai szuverenitásuk garanciáit,

• az önálló arculatra, megújulásra való törekvéseik támogatásának feltételeit, lehetőségeit, illetve korlátjait,

• saját erőforrásaik racionális felhasználásának követelményeit; a közoktatás színvonalának megőrzése, növelése céljából az intézményhálózat folyamatos korszerűsítésének szükségszerűségét,

• a minőségfejlesztési rendszer folyamatos működésének szükségességét.

4.1.3. A lakosságnak ismernie kell

• az önkormányzat milyen színvonalon tudja biztosítani a közoktatásból reá háruló alapfeladatokat,

• a közoktatási intézmények minőségi szolgáltatásának garanciáit,

• a partneri együttműködés szükségességét és működő formáit.

4.2. Az önkormányzati irányítás alapelvei

1. A nevelési, nevelési-oktatási intézményekben a törvény által megjelölt közszolgáltatási alapfeladatok maradéktalan ellátása.

2. Az intézményhálózat korszerűsítésével alapellátási kötelezettségének színvonalas teljesítése.

3. Az alapszolgáltatást igénybe vevő polgár elégedettségének szolgálata.

4. Az alapfeladatok teljesítése során minél jobb feltételrendszer biztosításával a közoktatás mint a lakossági alapszolgáltatás színvonalának emelése.

5. Az ellátási kötelezettségéből adódó szükséges fejlesztések végrehajtása, az intézmények alapító okiratában meghatározott feladatok támogatása, finanszírozása.

4.3. Az önkormányzat kiemelten kezeli- a működtetés feltételeinek biztosítását, az oktatás tárgyi, személyi feltételeinek javítását (részben központi fejlesztéssel),