XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-06-18 / 11. szám

*^r ▼ / unMUTi •• , i . ­Hírnök ________________________________________2003. junius -isjih K oncerttel ünnepelte 130. évfordulóját az Acélhang Dalegylet Jubileumi hangversenyt rendeztek az Acélhang Dalegylet fennállásának 130. évfordulója alkalmából június 7-én a Láng Művelődési Központban. Wild Gyula elnök köszöntő szavai után fellépett az Acélhang Dalegyesület Gerenday Endre karnagy vezényletével; először ma­gyar zeneszerzőktől, Bartóktól, Kodálytól, Gárdonyitól és Karaitól adtak elő műveket, a második blokkban felcsendült Mozart: Varázsfuvola-melódiája és Weber: Vadászok kara is. Hallhattuk a Tungsram Kodály Zoltán Férfikarát énekelni Pálinkás Péter vezető karnagy irányításával, akik főként magyar népdalokat adtak elő. A „Keil Ernő” fúvószenekar Bellini: Rómeó és Júlia-nyitányát, majd Gershwin: Egy amerikai Párizsban egyvelegét fújták, végezetül pedig Weber: Az operaház fantomját játszották Kovács Tibor karmester vezényletével. A hangverseny az összkar fellépésével zárult, Kodály: Háry János - toborzó művével. Az énekkar 1873. június 23-án alakult Stahlton (Érchang^Acél­hang) néven a Magyar Állami Vasutak Gépgyára kebelén belül, a Józsefvárosban. Első irányítója a gyár művezetője, a zenei kép­zettséggel is rendelkező Bruch- miller Ágoston volt. Eleinte a kórus németül, éne­kelt, majd fokozatosan tértek át a magyar nyelvre. Sok önálló ren­dezvény mellett részt vettek az Országos Dalosversenyeken, amelyeken ezüst- és aranyérme­ket szereztek. 1929-ben Debre­cenben elnyerték a „Király díjas” kategória első díját. Az elmúlt század két világháborúja között 25 éven át Noseda Károly zene­tanár-zeneszerző vezette a kó­rust. Acélhang-Jelige című mű­vét azóta is éneklik. 1945-1949 között Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas, kiváló mű­vész vezette az énekkart. A het- ventagú kórust megismertette Bartók, Kodály, Bárdos és más magyar zeneszerzők műveivel. Az „Acélhang” tagjai közül 12 dalos tagja volt annak a magyar válogatott kórusnak, akik 1947- ben Vásárhelyi Zoltán vezetésé­vel Llangollenben (Wales) a Nemzetközi Kórusversenyen I. díjat nyertek. 1948-ban a buda­pesti I. Nemzetközi Munkás Kó­rusverseny I. díját is elhozta az Acélhang Férfikar. Az államvezetés 1959-ben egyesítette a két szomszéd válla­latot, a Ganz Vagon- és MÁVAG Gépgyárakat. Ezzel egy időben az énekkarok is egyesültek, és „Ganz-MÁVAG Acélhang Férfi­kar” néven magas színvonalon tovább ápolták a kórusmuzsikát. Az országos minősítéseken Ezüstkoszorú, négyszer Arany­koszorú Diplomával, egyszer Fesztivál, illetve Fesztivál Diplo­mával fo­kozatot ér­demelt ki. 1971-ben Kiváló Együttes címet, 1993-ban Vasas Mű­vészeti Ní­vódíjat ka­pott. Fennál­lásuk kö­zelgő 130 esztendeje alatt közre­működtek az Opera­ház előadá­sain, buda­pesti és vi­déki feszti- válokon, ünnepsége­ken, kon­certeken, múzeumokban, a rádió és a televízió műsoraiban, temp­lomi hangversenyeken. Európa számos országában hangverse­nyeztek, és sikeresen képviselték a magyar amatőr énekkultúrát. Repertoárjukban a kórusiroda­lom minden jelentős stíluskor­szaka meg­található. A kórus mun­káját segítő, kiemelkedő karnagy­ként meg kell említe­ni Adám Je­nő, Kalmár Márton, Vass Lajos és Tornyos György ta­nárok nevét. 1989-től a Vörös­marty Mű- velődési Ház patro­nálta a kó­rust 1998 végéig, az intézmény megszűné­séig. Itt kell megemlíteni a kultúrház igazga­tóját, Molnár Zoltánt, aki az 1998-as krízis évében segítette a nehézségek leküzdését, a pati­nás kórus megmaradását. Ezen időszak alatt az énekkar szak­mai munkáját Arany János, Tor­nyos György, Kárpáti József és Székely Miklós tanárok irányí­tották. 1998. január 20-án a kórus dalegyesületté alakult. Bírósági bejegyzése - mint nonprofit egyesület - 1998. október 22-én történt meg. 1999 januárjában a dalegyesü­letet a Láng Művelődési Köz­pont fogadta be, fennmaradását, erkölcsi és anyagi támogatását a kultúrház igazgatója, Décsiné Viszmeg Ágota biztosítja. A kó­rus 1999. november 24-i rendkí­vüli közgyűlésén kimondta egye­sülését a Láng Nyugdíjas Férfi­karral, megtartva az „Acélhang” Dalegyesület nevét. Az énekkar utánpótlás hiányá­ban fokozatosan öregszik és fogy. Tagjainak többsége ipari szakmunkási és technikusi nyug­díjas, a még dolgozó tagok pedig technikusok, üzemmérnökök. A jelenlegi létszáma 30 fő, az át­lagéletkoruk 69,8 év. Jelenlegi karnagya Gerenday Endre ének­zene tanár 1999. január óta fog­lalkozik a kórus szakmai irányí­tásával. Az „Acélhang” élete a hagyo­mányok tiszteletéből táplálkozik, tagjainak a lelkesedéséből és szorgalmából, a dal szeretetéből, a szereplések sikerélményeiből adódik, ami igazi ének-zenei kö­zösséggé, „családdá” formálta a kórust. Egy aktuális téma nyomában SS Ossejtkutatók a kerületben Ki gondolná, hogy a mostaná­ban nagy port felvert őssejt léte­zését a tudósok már száz éve fel­tételezték, ám csak később, az 50-60-as években alakultak ki azok a biológiai módszerek, amelyekkel az őssejtek vizsgál- hatóvá váltak. Egy XIII. kerületi kutatóorvos házaspár: dr. Fehér Imre professzor és dr. Gidáli Jú­lia a 60-as évek elejétől együtt dolgozott az Országos Sugárbio­lógiai Kutatóintézet sugárhaema- tológiai osztályán. A hirosimai atomrobbanás és egyes sugárbalesetek tanulmá­nyozása során a kutatók világ­szerte felismerték, hogy egy bi­zonyos sugárdózis után a sérül­tek azért halnak meg, mert a su­gárzás elpusztította a vérképzé­süket. A sugárbetegségnek ezt a fajtáját csontvelőszindrómának nevezték, melynek vizsgálata so­rán később kiderült, ilyenkor őssejtsérülésről van szó. így let­tek a sugárbiológusok - elsősor­ban az Egyesült Államokban, Angliában és Hollandiában - a csontvelő-átültetés úttörőivé, és így kerültek haematológusok a Sugárbiológiai Intézetbe.- De mit is nevezünk valójá­ban őssejtnek? - teszem fel a kérdést Gidáli Júliának.- Tulajdonképpen az igazi ős­sejt a megtermékenyített pete­sejt, amelyből osztódások során a sejtek szövetekké alakulnak, majd kifejlődnek a szervek. Az eredeti őssejtből elvileg bármi­lyen sejt fejlődhet, bár bizonyos módszerekkel ezeknek a sejtek­nek az átalakulása befolyásolha­tó. Egyelőre csak a vérképzés, il­letőleg az immunrendszer irá­nyába fejlődő vérképző őssejtek­ről rendelkezünk gyakorlati tu­dással. Amikor kísérletes mun­kánkat elkezdtük még nagyon kevés információ létezett ezen a területen. Mi első munkáinkban a vérképzés sugársérülésével foglalkoztunk, ami akkor nagyon modem téma volt, mert a hideg- háborús világ az atomcsapást re­ális lehetőségnek tartotta.- Abban az időben ez a tudo­mányterület itthon ismeretlen volt, az őssejteknek még a léte­zésében is kételkedtek. Egy aka­démikus például azt mondta, hogy elég sok pénzt kap a kuta­tás, csak rosszul használjuk fel, olyan dolgokat kutatunk, mint az őssejt, ami nem is létezik. Itthoni kongresszusokon úgy tekintettek ránk, mint a félkegyelműekre, el­néző mosollyal hallgattak, le­gyintettek, ezeknek ez a hobbi­juk - folytatja Fehér Imre. - Az­tán amikor bebizonyosodott az őssejt létezése, ebből a témakör­ből sok sikeres, nemzetközileg is elismert közös munkánk szüle­tett. Később, amikor Magyaror­szágon megindult a csontvelő-át­ültetés, az állatkísérletek után le­hetőségünk nyílt a sikeresen átül­tetett betegek állapotát nyomon követni az Országos Haematoló- giai Intézet kísérletes csontvelő­transzplantációs laboratóriumá­ban, különböző szövettenyészté­si módszerekkel.- Hogyan végzik az őssejt be­ültetését?- Ha rosszindulatú megbetege­dés miatt végzik a csontvelő-átül­tetést, akkor nagy dózisú besugár­zással, vagy sejtosztódást gátló anyagokkal (citosztatikumok) ki­irtják a kóros sejteket. A kóros sejtekkel azonban az őssejtek nagy része is elpusztul. Ennek pótlására intravénásán, mint egy transzfúziót beadják a csontvelőt vagy más, őssejtet tartalmazó sejtszuszpenziót. így kerül be a szervezetbe az őssejt, és a kívánt helyen osztódni kezd - magya­rázza a doktornő. - A 70-es évek elején világossá vált, hogy őssej­tek nem csak a csontvelőből, ha­nem a keringő vérből is kinyerhe­tők, a 80-as évek óta pedig azt is tudjuk, hogy a köldökzsinórvér­ből is nyerhetők transzplantációra alkalmas őssejtek.- Vagyis az őssejtnek az a nagyszerű tulajdonsága, hogy a beteg szövetet képes újraalkotni. Hogyan lehet tárolni ezt a „min­denható” sejtet?- A donor csontvelőből a sejte­ket általában a csípőcsontból nye­rik és bizonyos eljárások elvégzé­se után beadják. Ä vérből a hasz­nos sejteket elválasztják a vörös- vérsejtektől, és ezt adják be a be­tegnek. A köldökzsinórból a szüle­tés után leveszik a vért, tisztítják, majd folyékony nitrogénben tárol­ják. Ez igen drága eljárás, mert a folyékony nitrogént folyamatosan pótolni kell, és a sejteket sokáig, gyakran évtizedekig kell tárolni - mondja Fehér professzor.- Mi várható a jövőben? Mit hoz az őssejtkutatás?-A perifériás vér és a csontve­lő őssejtjeinek tulajdonságai már ismertek. Az őssejtből, mint már említettük, elméletileg bármi­lyen sejt kialakulhat. Megjelen­tek már közlemények arról, hogy szívizomba juttatott őssejtekből infarktus esetén szívizomsejt ke­letkezhet, de ezek az adatok még nem állták ki az idő próbáját. Ugyancsak remény, hogy az ős­sejtekből idegsejtek fejlődjenek. Ez igen jelentős gyógyító eljárás volna például a Parkinson-kór esetében. Számomra ma még ez távolinak tűnik. Nem mernék jóslatokba bocsátkozni. Nagy je­lentőségű, hogy Magyarország a Nemzetközi Csontvelőregiszter­nek adatokat szolgáltat és adato­kat kap. Ez teszi lehetővé, hogy bizonyos esetekben külföldi do­nortól kapott sejteket transzplan- tálhatnak az orvosok. A Széche- nyi-terv keretében szerepel egy magyar köldökzsinórvér-őssejt- bank létrehozásának terve is - mondja Gidáli Júlia.- Az őssejtre vonatkozóan alap­vető biológiai folyamatokat nem ismerünk még. Sok alapkérdés vá­laszra vár, például honnan „tudja” egy őssejt, hogy milyen irányba kell osztódnia, hogy melyik szövet őssejtjévé váljon. Mi irányítja, hogy a sejtből egy bonyólult szerv váljék? Erre elképzelés sincs. Van még megválaszolatlan kérdés elég. De boldogok vagyunk, hogy megértük azt, hogy az egereken végzett kísérleteinkből klinikai gyakorlat lett - magyarázza Fehér Imre professzor.- Soha sem volt vitájuk szak­mai téren?- De - mondja Gidáli doktor­nő. - Én szerkesztettem a férjem akadémiai doktori értekezését, ami túl hosszúra sikeredett, ki kellett hagyni belőle néhány részt. Kihúztam kedvenc mon­datait, ezért néhány napig nem voltunk diplomáciai kapcsolat­ban. Később ő segített az én dok­tori értekezésem szerkesztésé­ben, de már kevesebb viharral. Emellett persze normális életet élünk. Van egy fiunk, aki nem kutató lett, hanem elektromér­nök, informatikus. Amíg kicsi volt a Jászai Mari tér játszóteré­nek lámpái alatt írtam az előadá­saimat. Akkor is, később is rend­szeresen túráztunk, evezni jár­tunk, sőt ma is megvan a hajónk. Már negyvenöt óta itt lakom, eb­ben a házban a XIII. kerületben, ha tetszik, őslakos vagyok, ős­sejt. A férjem csak 40 éve él itt, ő bevándorló. Tábori Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom