XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-05-14 / 9. szám

„Hírnök BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A kerület a főváros legnagyobb / parti területével rendelkezik, Ljely kihasználtsága bővíthető. Fej­lesztése egyszerre szolgálná a ver­seny*. a szabadidősport és a turiz­mus céljait. Az önkormányzat sportbarát poli­tikájának eredménye, hogy a testne­velés és sportfeladatok jó színvona­lon valósulnak meg. Célok és akciók meghatározása: Cél III.7.: A sportolási lehetősé­gekről a lakosságot nagyobb mér­tékben kell tájékoztatni, a helyi médiákban nagyobb helyet kell biztosítani a mozgásos életmód po­zitív hatásának bemutatására, ez­zel hozzájárulva az egészséges életmód iránti igény felkeltéséhez, a helyi közösségi élet erősítéséhez Akció 7.1.: Fel kell mérni a lakos­ság sportolási igényeit, a kedvelt sportágakat, és ennek függvényében kell meghatározni a fejlesztési terü­leteket. Akció 7.2.: E területeken össze kell hangolni a sportolási lehetősé­geket, s azokat elérhetővé kell tenni a helyi lakosság és közösségek szá­mára. Kiemelt figyelmet kell fordíta­ni a szabadban űzhető sportágak népszerűsítésére. Közművelődés: A meglévő állapot értékelése: A XIII. Kerületi Önkormányzat az 1997. évi CXL. törvényben előírt kötelező közművelődési feladatait egyrészt a saját fenntartású közmű­velődési intézmények működtetésé­vel, másrészt közművelődési megál­lapodások keretében történő egyéb fenntartású kulturális intézmények­nek nyújtott támogatással, harmad­részt a kulturális feladatokat vállaló helyi civil szervezetek tevékenysé­gének támogatásával látja el. Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények: An­gyalföldi József Attila Művelődési Központ, Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház, Iránytű Ifjúsági, Infor­mációs és Tanácsadó Iroda és Újlipótvárosi Klub-Galéria. E négy közművelődési intézményt alapvető­en más-más szakmai profillal mű­ködteti az önkormányzat. Az egyesü­leti fenntartású Angyalföldi Láng Művelődési Központot közművelő­dési megállapodás keretében támo­gatja. Újlipótváros kivételével a ke­rület közművelődési intézmények szempontjából jól ellátott. Az önkormányzat fontos feladatá­nak tekinti a helyi közművelődési te­vékenység támogatását, tudva azt, hogy a lakosság életminőségének ja­vításához (mint általános célhoz) hozzátartozik a szabadidő eltöltésé­nek minősége is. Az egyetemes, a nemzeti, a nem­zetiségi, a kisebbségi kultúrák meg­ismertetésére, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésére és fenntartására különös figyelmet for­dítunk. így a nemzetközi testvérváro­si Kapcsolatainkra, a kerületünkben elő kisebbségek minél szélesebb kö- tü bemutatására, bemutatkozására. A kerület lakosságmegtartó erejét segíti a kerület múltjának, hagyomá­nyainak feltárása, megismertetése, «ért egyik kiemelt cél továbbra is a ® ytörténeti tevékenység, a népmű- y szet (ezen belül a néptánc-mozga- ,0rn) Nógatása, a már népszerű, si- eres nagyrendezvények szervezése. jelentős számú helyi civil szer­ezettél önkormányzatunknak és “"^művelődési intézményeinknek is km S^res kapcsolata van, csönösen segítik, kiegészítik egy- mas működését. A lakosság valamennyi korosztá­lyának igyekszik megfelelő kulturá­lis kínálatot biztosítani önkormány­zatunk, különös tekintettel a gyer­mek és ifjúsági, valamint a nyugdíjas korosztályra. Ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő közösségeiket többféle módon is támogatjuk. Intézményeinket az iskolarend­szeren kívüli, munkaerő-piaci kép­zések szervezésére, lakóinkat az élethosszig tartó tanulás fontosságá­ra ösztönözzük. Á közművelődés speciális eszkö­zeivel neveljük (elsősorban) ifjúsá­gunkat az egészséges életmódra. A nagyszámú (több mint 200) ke­rületi képző- és iparművész egzisz­tenciális gondjainak enyhítéséhez hozzájárulunk, több kiállítóhelyen rendszeres bemutatkozási lehetősé­get biztosítunk számukra. A kerületünkben jelenlévő törté­nelmi egyházak közösségeivel ön- kormányzatunk eredményesen együttműködik. Szívesen kapcsolód­nak különböző kezdeményezéseink­hez, rendezvényeinkhez. Kulturális tevékenységüket több pályázat kere­tében támogatjuk. Önkormányzatunk a felsorolt fel­adatok ellátásához szükséges esz­közrendszert biztosítja az intézmé­nyek működtetésével, az épületek ütemezett felújításával, technikai­műszaki berendezéseik folyamatos bővítésével, illetve cseréjével. Célok meghatározása: a meglévő intézményi struktúra hatékonyabb működtetése, szociokulturális kutatás felhasz­nálásával új lehetőségek kidolgozá­sa, a civil szervezetek működési fel­tételeinek javítása, a helyi kisebbségek megjelenésé­nek segítése a kerület kulturális szín­terein, kapcsolatfelvétel, együttműködés kialakítása az Odeon-Lloyd mozival, Újlipótváros jobb közművelődési el­látása érdekében, a József Attila Művelődési Köz­pont és a Láng Művelődési Központ épületének felújítása, PR-munka erősítése, tudatosabb tervezése. Célok és akciók meghatározása: Cél m.8.: A kerület kulturális életének fejlesztése Akció 8.1.: Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közössé­gek, műhelyek feltételrendszerének támogatása. Akció' 8.2.: A kerület kulturális értékeinek, meglévő hagyományai­nak továbbéltetése, új hagyományok létrejöttének elősegítése. Akció 8.3.: Akciók és folyamatos programok támogatása a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítására, a nemzeti, nemzetiségi és kisebbségi kultúrák elmélyítésével. Akció 8.4.: Az egészséges élet­módra nevelés kiszélesítése a köz- művelődés eszközeivel. Akció 8.5.: Az élethosszig tartó tanulásra történő ösztönzés a közmű­velődés eszköztárának felhasználá­sával. Akció 8.6.: EU-s kapcsolatok megismerése, felkészülés a csatlako­zásra. Szociális ellátás, lakásügy, köz- biztonság A meglévő állapot értékelése: A kerület lakosainak véleménye is visszaigazolja a magas színvonalú szociális ellátó rendszer teljesítmé­nyét. A helyi szociálpolitika fő célki­tűzése az, hogy az ellátó rendszer nyújtson hatékony segítséget a rá­szorult állampolgároknak, családok­nak, a veszélyeztetett lakossági cso­portok tagjainak. Ezzel segíti elő a társadalmi integrációt, az esély­egyenlőtlenség mérséklését. A támo­gató rendszer központjában a család áll. Az ellátások, szolgáltatások a rá­szoruló családok biztonságának erő­sítését szolgálják. A mind magasabb színvonalú ellátás megszervezése ér­dekében az önkormányzat együttmű­ködik a karitatív civil szervezetek­kel, egyes ellátási kötelezettségek­nek a velük kötött szerződések útján tesz eleget. Az információcserét, a koordinációt segíti a szociális kerekasztal működése. A nyilvántartott munkanélküliek aránya a lakosság 1%-a a kerületben. E kedvező adat látszólagos ellent­mondásban van a munkaképes korú inaktív népesség számával, ami ab­ból adódik, hogy az elmúlt években jelentős csoport szorult ki a munka­ügyi ellátó rendszerből. A szociális munka szervezésénél figyelemmel kell lenni a demográfi­ai változásokra és a növekvő elvárá­sokra. A lakosság számában további csökkenés prognosztizálható. A né­pességfogyás elsődleges oka a hazai alacsony születési arány. Ezzel szemben ható tényező a kerület ván­dorlási egyenlege, mely a budapesti adatokhoz viszonyítva - a lakásberu­házások nagy száma miatt - kedve­zőbb, vagyis a kerület lakosságmeg­tartó képessége a fővárosi átlag felett van. A kerületi inaktív korúak szá­mának változása, szintén követi az országos trendet, vagyis arányuk a teljes lakosság körén belül nő. Fon­tos demográfiai tényező a családi ál­lapot. A családalapítási szokások is jelentős változásokon mennek ke­resztül, csökkennek a házasságköté­sek, ugyanakkor magas a válások száma, ebből adódóan nő az egyedül élők és az egyszülős családok ará­nya. A hagyományosnak mondható családmodell visszaszorulóban van. Miként az országban, a kerületben is a népességfogyás mellett a társada­lom elöregedése jellemzi a demográ­fiai folyamatokat. A szociális ellátó rendszerrel szemben támasztott elvárások növe­kednek, ami adódik a demográfiai folyamatokból, a gazdasági szerke­zet átalakulásából, s a hátrányos helyzetű lakossági csoportok számá­nak növekedéséből. A támogatások összegének növe­kedését mutatja az alábbi tábla: Év Kifizetett támogatások (E Ft) 1999. 409.614 2000. 353.298 2001. 419.777 2002. 464.396 A segélyek megoszlása jelentős változásokat mutat, nő a gyermekne­velési támogatásban részesülők szá­ma, de csökken az egy igénylőre ju­tó összeg. Amíg az igénybevevők száma 1999-ről 2002-re 2,76-szoro- sára nőtt, addig az erre fordított ösz- szeg ezen időszak alatt 1,43-szorosá- ra. Fordított a helyzet a közgyógyel­látás, gyógyszertámogatás terén, ahol a ráfordítások nagyobb mérték­ben nőttek, mint az igénybevevők száma (az igénybevevők száma há­romszorosára, a ráfordítások aránya négyszeresére nőtt). Kisebb mérték­ben, de hasonló tendenciát mutat a lakhatási támogatások száma és mér­téke is. Csökkent a rendszeres felnőtt ellátásban részesülők száma (a ráfor­dítások is), s hasonló a helyzet az egyéb ellátások terén is. A szakellátások körében igény mutatkozik egy az idősek számára működő bentlakásos önkormányzati intézmény iránt. Valószínűleg ez csak úgy valósítható meg, ha az ön- kormányzat „piaci szereplőként” vesz részt ennek megvalósításában. A következő évek helyi szociálpo­litikának célja, hogy a támogatásra szoruló állampolgár személyre sza­bott segítséget kapjon életminőségé­nek javításához. Az elkövetkező időszak fejleszté­si irányai:- hatékony, rugalmas és kiszámít­ható támogatási rendszer működteté­se,- ágazaton belüli és más ágaza­tokkal, valamint civil szervezetekkel történő együttműködés erősítése, ezen belül is egészségügyi ágazattal való kapcsolat szorosabbá tétele,- racionális gazdálkodás biztosí­tása,- az igénybevevők érdekvédelmé­nek erősítése. Fő célcsoportok a több gyermeket nevelő családok, az egyedül élő idős emberek, a fogyatékosok, a roma la­kosság, a hajléktalanok, s a lakhatási problémákkal küzdők. A szolgáltatá­sok fejlesztése egyúttal azt is jelenti, hogy bővül az ellátásba bevontak száma. A pénzbeni és természetbeni támogatások között tovább növek­szik a gyermekneveléshez, a gyógy­szerek kiváltásához és a lakásfenn­tartáshoz nyújtott segélyek aránya. A szolgáltatások fejlesztése terén el­sőbbséget élvez a fogyatékosok, az idősek otthoni gondozásának fej­lesztése. Határozott önkormányzati szándék a bölcsődék ingyenességé­nek és az oktatási intézményekben nyújtott étkezési és esélyegyenlősé­get elősegítő támogatási rendszer fenntartása. Elsősorban az idős, egyedül élő gondozottak biztonság- érzetének javítására jelzőrendszer kiépítése jelenthet hatékony megol­dást. A rászoruló minden esetben számíthat segítségnyújtásra a jelző- rendszeren keresztül, és az egészség- ügyi, valamint a szociális ellátás összhangjával megfelelő ellátásban részesülhet, ennek megvalósulása esetén. A különféle társszakmákkal, ága­zatokkal az eddiginél jobb együtt­működés javíthatja az ellátás színvo­nalát. Ki kell emelni az egészségügyi ágazattal való együttműködés fon­tosságát. Az életkor kitolódásával egyre nagyobb igény és szükség mu­tatkozik az idősek szakszerű és komplex ellátására. Az idős emberek esetében az egészségügy és szociális problémák gyakran együttesen je­lentkeznek. Szakemberek szerint, az ellátott testi, lelki és szociális állapo­tát együtt, egységes egésznek kell te­kinteni. Összességében a szociális munka jelentősége, szerepe az önkormány­zat tevékenységében tovább nő. A felnőtt lakosság majd egynegyede részesül valamilyen támogatásban, érezheti a többség szolidaritását. Célok és akciók meghatározása: Cél III.9.: A szociális ellátó rendszer fejlesztése, a növekvő számú igénylő ellátásának meg­szervezése Akció 9.1.: Alapos, mélyreható vizsgálatok, a „forró pontok” meg­határozására, a várható célcsoportok előrejelzésére (szociális térkép), s az intézmények szűk kapacitásainak megjelölésére. Akció 9.2.: A jelzőrendszer kiépí­tése. Lakásügy: A kerületben jelentős méretű la­kásépítés folyik. Az új lakásállo­mány új lakosságot vonz ezzel féke­zi a különféle okok miatt bekövetke­ző lakossági fogyást. A beruházások hatására a meglévő lakásállomány is átstrukturálódik. Az önkormányzat birtokában mintegy 7746 bérlakás van, ezek komfortösszetétele nem megfelelő. Jelenleg az önkormányzati lakásállo­mányból 3300 lakás komfortos vagy összkomfortos, a többi - az állo­mány 57,5%-a - félkomfortos, kom­fort nélküli vagy szükséglakás. (Ez az arány 1995-ben még 68% felett volt.) A tisztán önkormányzati épü­letek egy részének üzemeltetése veszteséges. A lakbérek nem nyújta­nak fedezetet az épületek karbantar­tására, felújítására. Hosszú távon kell számítani arra, hogy a családok egy része csak az önkormányzat se­gítségével tud lakáshoz jutni. A tár­sasházak felújítási feladataik ellátá­sához igénylik az önkormányzat se­gítségét. A következő években a lakásállo­mány és a lakásgazdálkodás javítása érdekében az alábbi feladatokat kell megoldani. Folytatni kell az elmúlt évek privatizációs gyakorlatát. A 7746 önkormányzati bérlakás állo­mány 2006 végéig várhatóan kb. 6000-re fog csökkenni. E tervnek ki­zárólagosan gazdasági, városfejlesz­tési oka van. Az önkormányzati tu­lajdonban lévő épületek egy részét nem lehet gazdaságosan felújítani, ezért ezeket ütemezve, az önkor­mányzat teherbírói képességére te­kintettel indokolt lebontani. Ingat­lanjaink egy másik csoportja rendkí­vül alulhasznosított. Ide tartoznak a 10 lakásnál kevesebbet tartalmazó épületek egy része, melyek közül több, viszonylag nagy kiteijedésű telken helyezkedik el. A szabályozá­si tervek a jelenleginél nagyobb be­építésre nyújtanak lehetőséget, így ezeken az ingatlanokon lényegesen több és korszerűbb lakás építhető. Ugyanakkor alapvetően a minőségi és nem a mennyiségi lakásépítést kell preferálni. A társasházakban található bérle­mények közül a komfort nélküli és félkomfortos lakások elidegenítése még azok gazdaságos üzemeltetése esetén is megfontolandó. A szükség- lakások felszabadulásakor meg kell vizsgálni azok szomszéd részére tör­ténő eladását. A társasházak elsősorban az el­avult épületszerkezeti egységek fel­újításához kémek hitelt. Megvizsgá­landó a társasházi hitelek fejlesztésé­nek önkormányzati érdekeket szem előtt tartó fejlesztése. Külön kell szólni az önkormány­zati lakásépítkezések, fejlesztések feladatairól. Lakóépületek rehabilitációja: A Bulcsú utca-Lehel utca-Dózsa György út-vasút által határolt terület rehabilitációs munkáinak megkezdé­séről a képviselő-testület 2001 júni­usában döntött. A Bulcsú u. 11., Le­hel u. 17/B-C, valamint Lőportár u. 7. szám alatti ingatlanokon lévő 47 lakásbérlő és 5 nem lakás céljára szolgáló helyiséghasználó kihelye­zése 2002. év elejére befejeződött. 2002-ben a Szabolcs u. 12., 14., 16/A-B és Dévai u. 7. számú épüle­tekben lévő bérlők kihelyezésével folytatódott a terület-előkészítési munka. A tervek szerint a Bulcsú u. 11. sz. ingatlanon önkormányzati forrásból egy 66 lakásos, míg a Sza­bolcs utca-Dévai utcai telkeken egy 109 lakásos ház épülhet meg. Ezek a lakások biztosíthatják a jövőben a szanálásokhoz szükséges csereala­pot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom