XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-01-15 / 1. szám

16 2003. JANUÁR 15. Hírnök­JÁTSZÓ BUSZ Jqtizdbusz q Szent István kőrútról Felnőtteknek, gyerekeknek házhoz viszik a játékokat A Szent István körút 2. szám alatt a kapu fölötti táblán ez ol­vasható: Játszóbusz Kft. Mivel kíváncsiságom határtalan, utána­jártam ennek a busznak, így egy évek óta sikeresen működő csa­ládi vállalkozásra bukkantam, ahol igazából még főnök sincs, mert a munka menetében minden családtag pontosan megtalálta a helyét, tudtam meg a cég egyik tulajdonosától, Cseke Miklóstól.- Honnan a Játszóbusz elneve­zés, és hogyan jött létre a vállal­kozás? - kérdezem Cseke Mik­lóst a cég bázisán, a tárgyalóte­remben.- Én 30 éve játszó embernek vallom magam. Ezt a vállalko­zást felnőtt emberként kezdtük kiérlelni magunkból. Családi és felnőtt játszóprogramok, rendez­vények szervezésével foglalko­zunk. A feleségem gyógypeda­gógus, logopédus, népművelés szakot végzett az ELTE-n. Én műszaki főiskolával kezdtem, aztán elvégeztem a gyógypeda­gógiát, majd a szociálpolitika és a szociológia is belefért. Ezért hoztunk létre egy hatodik szak­mát, amit sehol nem tanítanak. Mivel ez volt a hobbink, a szerel­münk, már az előző rendszerben foglakoztunk gyerekekkel és szabadidő-szervezéssel, amit egyre színesíteni akartunk. Az ötletekből először dosszié lett, aztán egy táska, majd két táska, aztán kellett egy autó csomagtar­tója, miután az is tele lett kellé­kekkel, kellett a hátsó ülés, majd miután az is dugig lett, rájöttünk, kell egy nagyobb jármű, így lett a busz. Amikor az első mobil já­tékműhelyként megjelentünk, meg akartuk különböztetni ma­gunkat a művelődési intézmény- hálózattal szemben, ahová a meghirdetett programokra oda kell menni, ezzel szemben a Ját­szóbusz elmegy oda, ahol a gye­rekek, a felnőttek játszani szeret­nének, tehát a mobilitást akartuk megfogalmazni. Innen ered az elnevezés.- Kik veszik igénybe az önök szolgáltatásait?- Elsősorban cégek rendelik meg családi programjainkat, fel­nőtteknek szóló sokszínű, parti jellegű rendezvényeinket bel- téren és szabadtéren egyaránt, pl. Mikuláskor, karácsonykor, de hétköznapokon is ügyvezetők rendelnek tőlünk játékokat. A profibb vezetők már felismerték, hogy egy kis együtt játszással oldható a dolgozók feszültsége, a játék egy csapattá hozza össze a kollégákat, így jobban megy a munka, frissebb a szellemi tevé­kenység. Nyaranta pedig heti rendszerességgel, hat héten ke­resztül a Balaton nagyobb kem­pingjeiben játszunk az ott nyara­ló gyerekekkel és felnőttekkel. Mi azt mondjuk, a játék szerepe az ember életében kortól, nemtől független, ezért mint örömforrás Szeretnének nyakig merülni a játékban Játszani tudni kell fontos a családon belül, a baráti körökben, a kollé­gák között is.- Milyen játékokat tud­nak ajánlani az érdeklő­dőknek?- A családi programban a bébijátékoktól a na­gyobb gyerekeken át a fel­nőtt korosztályig, például a kicsik főzhetnek, babáz­hatnak, barkácsolhatnak, és nagyon népszerűek a szerepjátékok. Sportesz­közöket szállítunk a klasszikus gólyalábtól kezdve a mai modem ügyességi játékokig, amit egyedül és párban lehet játszani. A felnőttek főleg az ügyességi, logikai játékokat, a különlegességeket, mint például a nemzetközi játék-szakiroda­lomból felszínre hozott játékokat kedvelik, amivel már a megis­merkedés is csodálatos. Ilyenek a II. Ramszesz piramisából előke­rültjátékok. Az eredeti példányo­kat a British Museumban őrzik, ahol angol játékpedagógusok próbálták megfejteni, hogy mit is játszhattak vele. Tehát már az maga élmény, hogy olyat ját­szom, amit például II. Ramszesz játszott annak idején. Bár ez a já­ték inkább csak kuriózum, mert túl hosszú a mai lüktető életünk­nek. Ennek ellenére mindenkép­pen keressük a különlegessége­ket. Több földrészről szerzünk be játékokat, vagy amit nem talá­lunk a nemzetközi piacon, azt egyszerűen legyártatjuk.- Terveik, esetleg még több busz?- A, nem. Nálunk is megtör­tént a generációváltás, most már a gyerekeink vezetik a céget. Ju­dit lányunk az ügyvezető, ő viszi az ügyfélkapcsolatot, Miklós fiam pedig a hátteret biztosítja, így a napi munkavégzés alól mi egy kicsit fölszabadultunk. A kö­zeljövőben úgy tűnik, hogy elin­dítjuk a vállalkozás kereskedel­mi részét is. Természetes anya­gokból olyan különleges, „okos” játékok gyártását tervezzük, me­lyeknek magas a belső értéke.- Keresztneve Miklós, ebből adódóan esetleg személyesen is részt vesz a Mikulás-rendezvé­nyeken ?- 25 éve vagyok Mikulás, és imádom ezt a szerepet, mert na­gyon könnyű vele azonosulni. Korábban családunkban is ha­gyomány volt, hogy beöltözve megjelentem, meghoztam az ajándékokat és beszámoltam ar­ról, hogy az év során mi lett fel­írva róluk a piros nagykönyvben. Munkánk során az üzletek lebonyolítására folyama­tosan mintegy 100-150 fi­atalt képzünk, és a képzés során most már eljutot­tunk odáig, hogy Mikulá­sokat is képzünk a saját rendezvényeinkre, és na­gyon komolyan vesszük, hogy mindenhová időben odaérjenek.- A játék egyszerű do­lognak tűnik, mégis, ha jól belegondolunk, fontos ré­sze lehet az életünknek még felnőttkorban is...- Ez így van. Ezt tükrö­zi cégünk ars poeticája is, amit dr. Páli Judit fogalmazott meg: a szülő a gondoskodásban, a gyerek a közös játékban méri a szeretetet. Ha ezt sikerül tudato­sítani a szülőkben, nagyszülők­ben, hogy ugye „hagyja a dagadt ruhát másra...” és üljön le és játsszon együtt a gyerekkel, mert két ember között az érzelmi kap­csolat a játékokon keresztül is létrejön. Mellesleg, saját érzéseimből kiindulva tanúsíthatom, hogy eb­ben lehet valami igazság, mert néha, amikor rossz emberek bán­tanak, ha pocsék napom van vagy éjszaka nem tudok aludni, bizony néha jólesően jut eszem­be, ki az, aki gyerekkoromban leült velem a szőnyegre ját­szani... Szoboszlai Éva Szemkontaktussal is hívogatnak Impresszió Galéria a kortárs művészekért A napokban egy cudar estén, a Pozsonyi út kirakatait bámulva ballagtam haza felé, amikor meglepődve vettem észre, hogy egy ruhaüzlet kihűlt helyén kép­tárat rendeztek be. Csodálkozó pillantásom összeakadt a bent strázsáló hölgyével. Egy darabig álltuk egymás tekintetét, mígnem azon kaptam magam, hogy szán­dékom ellenére a színüveg ajtón nyomakodom befelé. Szememet vonzották a falra aggatott imp­resszionista festmények, három- dimenziós képek. A csigalépcsőt is megmászva feljutottam a galé­riára, ahol újabb kisebb és na­gyobb, vidám és borongós, mo­dem és klasszikus olajfestmé­nyek fogadtak. Amint szabadulni bírtam a rámtelepedő alkotások hangula­tától, elhatároztam, megosztom élményemet a szépet kedvelő ol­vasókkal, és beszámolok a galé­ria művészeti vezetőjének, Dessewjfy Zsuzsának „arc poéti­kájáról”, melyhez beszélgeté­sünk kapcsán kerültem közelebb.- Milyen céljaik vannak a pa­rányi kortárs galéria működteté­sével?- A ma is ne­héz helyzetű kortárs művé­szeknek próbá­lok segíteni. Adok egy lehe­tőséggel többet, hogy megis­mertessék ma­gukat a széles nyilvánosság­gal, hogy ké­peiknek vásár­lóközönséget találjanak. Másik fontosabb, tá­volibb és nehezebb feladatnak érezem, hogy a magyar emberek­ben - a nyugat-európaiakhoz ha­sonlóan, az EU-csatlakozás kü­szöbén, e módon is felzárkózva - fizetőképes igény alakuljon ki saját maguk által választott alko­tások között élni, otthonukat kor­társ művészek alkotásaival díszí­teni.- Hogyan válogatja a kiállított festményeket?- Nagyon egyszerűen. Nem szabad lenézni soha a vásárlók íz- lésvilágát, olyan képeket kell felkínál­ni, amikkel együtt tudunk élni. A XXI. század épít­kezése magá­val húzza a belsőépítészetet. Pár éven belül szeretném, ha nálunk is gyakor­lat lehetne kortársnak venni kor- társképeket. A festmények ne csak aukciókon keljenek el. Meg kell ismertetni a képvásárlás örö­mét: amit magunknak vásáro­lunk és nem örökölünk.- Mire kitavaszodik, szeret­nénk hét óránál jóval tovább nyitva tartani, hogy alkalmunk legyen még több nézelődőt be­csalogatni. Nem riadunk vissza üvegajtón keresztül az utcán sé­tálókat szemkontaktussal is báto­rítani a szokatlan betérőre.- Már értem, ennek a „mágiá­nak” lettem zsákmánya én is! Míg beszélgettünk mintha csak kívánsága készült volna be- tejesedni, a látogatók egymás után érkeztek. Mivel a vendégek fogadását megkívánja az illendő­ség, én ismét háttérbe húzódtam. Tapintatomért cserébe személye­sen is megismerkedhettem két kiállító művésszel, Vajda Ká­rollyal és Madarassy Istvánnal, valamint a galéria tulajdonosá­val, Szeredi Zoltánnéval, aki nem más, mint Czóbel Béla Kossut- díjas festőnk kedvenc, „Márta” néven felemlített modellje. Később tanúja lehettem egy vásárlásnak is, amikor Vajda Károly Szentendrei tája találta meg tulajdonosát egy lila kalapos hölgy személyében. L. Á. Hírnök Az önkormányzat lapja 5 Kiadja a Sprint Kft. Főszerkesztő: Sas György Felelős kiadó: Machos Ferenc Munkatársak: Lami Juli, Szoboszlai Éva, Holczer Gábor A szerkesztőség címe: 1137 Bp., Újpesti rkp. 7. Nyomdai előkészítés: Sprint Kft. E-mail: xiiikerhimok@chello.hu Hirdetésfelvétel: Szemesi Ildikó, 1137 Bp., Újpesti rkp. 7. Hétfőtől péntekig 9-15 óráig Telefon: 237-0242, 237-0243 Fax: 329-2841 Nyomás: ADOC-Interprint Nyomda Kft. S r Játékmesterek korhű jelmezben „Márta”, a galéria tulajdonosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom