XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-05-14 / 9. szám

Nqpi liigjoj A közétkeztetés Készül a zöldségleves a Reitter Ferec utcai Junior-konyhában A lakosság többsége - felmé­rések szerint hozzávetőleg há­romnegyedé — legalább naponta egyszer igénybe veszi a közétke­zés valamilyen formáját. Ennek ellenére ezt a fajta étkezést ná­lunk sem a társadalom, sem a szakma nem becsüli kellőkép­pen. Ezt Román Péter, a Junior Vendéglátó Rt. elnök-vezérigaz­gatója mondta azon a sajtótájé­koztatón, amelyet a MUOSZ-ban rendeztek abból az alkalomból, hogy a XIII. kerületi MASPED Event Hallban másodszor tartot­ták meg a Catering Társadalmi Étkeztetés szakkiállítást és kon­ferenciát. A közétkezésre jelenleg is na­gyon nagy az igény, annál is in­kább, mert ezenkívül vajmi ke­vés más lehetőségünk van arra, hogy napközben meleg ételhez jussunk. A gyorséttermeken kí­vül vannak a kétségtelenül hi­ánypótló, de sokszor korszerűt­len helyi kifőzdék és étkezdék, valamint a házhoz szállító cégek. A legtöbben - a kicsiktől a leg­idősebb korosztályig - ma is a régi hagyományokat folytató tár­sadalmi étkeztetők menüin él­nek: ezeket fogyasztják az óvo­dások, az általános és középisko­lások, ezeket szolgálják fel a kór­házakban, üzemekben, a katona­ságnál és sok idősotthonban is. Az óvodások és iskolások 65, a felnőtt dolgozók 60 százaléka részesül a közétkeztető vállalko­zások „áldásaiban”. Állítólag életünk folyamán átlagosan 15 ezer alkalommal fogyasztunk az általuk készített ételekből. Ez azt jelenti, hogy ennyiszer kell elvi­selnünk az élelmezésvezetők vá­lasztotta alapanyagokból, az álta­luk felügyelt konyhákból kikerü­lő étkeket. A közétkeztetési piac éves forgalma eléri a 60 milliárd forintot. A tisztán magyar tulajdonú Ju­nior Rt.-nek ma közel ezer dol­gozója van. Napi 95-100 ezer adagot főznek. Ä cég elnök-ve­zérigazgatója szerint a közétkez­tetés rákfenéje az, hogy megha­tározott, olykor csekély összeg­ből kell korszerű táplálkozást biztosítani. A tudományos inté­zetek - az OÉTI és a KÉKI - korcsoportonként meghatározza a szükségletet, de azt már nem, hogy ezt mennyiből lehet kihoz­ni. Áz étkezés árának meghatáro­zására ma az intézményvezetők jogosultak. Ez például egy iskola esetében azt jelenti, hogy az igazgató, illetve az önkormány­zat mondja meg, mennyit fizet­nek az ételért. Nemegyszer Tra­bantot fizetnek, de Rolls Royst szeretnének kapni - élt egy talá­ló hasonlattal a vezérigazgató. A közétkeztetés másik gondja az, hogy az óvodában elsajátított étkezési kultúrát az iskolások „elfelejtik”. A nyugati országok iskoláinak világos, jól felszerelt, jó hangulatú étkezdéi a közössé­gi élet színterei. Nálunk ezzel szemben az ebédlő gyakran le­robbant alagsori helyiségben van. Kevés az étkezéshez rendel­kezésre álló idő, így szinte tör­vényszerű, hogy a gyerekek nem tudják végigenni a menüt. Az ét­keztetők jól tudják, hogy nem­csak az étel tartalma, de a megje­lenési formája is fontos. A kiszolgáló személyzet sok­szor nem áll feladata magaslatán. Nincsenek megfelelő eszközök sem a konyhában, sem az étte­remben. Az alumínium főzőedé­nyek elavultak, éppúgy, mint az ilyen anyagból készült kanalak, villák. Egy 1500-2000 adagos konyha felszerelése 8-10 millió forint. Az évi két-három milliós nyereség mellett öt év szükséges az eszközcseréhez. Az egészsé­ges élet feltétele az egészséges étkezés, amit már gyerekkorban kell megalapozni. Ez a pedagó­gusok, a szülők és a közétkeztető vállalatok közös ügye - mondta végül Román Péter. Feltöltés alatt az óriás fritőz A sajtótájékoztató után meg­kérdeztük Palánkai Pétert, a Ju­nior Rt. kereskedelmi igazgató­ját, hogy a Xm. kerületben mi­lyen intézményeket látnak el.- Tizenkilenc óvoda, nyolc ál­talános iskola és két középiskola veszi igénybe a szolgáltatásain­kat. Az óvodákban napi három­szori étkezést kap minden gye­rek, az általános iskolában sokan csak ebédre fizetnek be, míg a középiskolákban kizárólag ebé­det fogyasztanak a diákok. A na­pi adagszám általában öt- és hat­ezer között ingadozik: w. egy influenzajárvány ^ A Bibliából merít, hirdeti a békét, erkölcstani Dr. Peresztegi Sándornak ötven nap alatt hat könyve jelent meg. „Guinness-rekordot dön­tött” - ezt valószínűsíti Csala Sándor Attila Guinness-rekord szakértő, a Kiabáló című mű­sor szerkesztője. A költő s egy­ben tudományos cikkíró mind­emellett sikeresen kezelt szelle­mi fogyatékosokat, depresszió­sokat, diszlexiásokat is. A Ma­gyar Bibliatudományi Egyetem rektorjelöltjeként kutat, végzős PhD-hallgató, sőt a Mindentu­dás Egyetemét is végzi. Az idei év elejéig megjelenő tizenhat könyvének többsége bibliai, er­kölcsi témájú, illetve őskeresz­tény szellemiségű. Ez nem vé­letlen, hiszen szakképzettsége is egyetemes teológus doktor. A Teve utcában lakik.- A hitét és érdeklődésének irányát a családi háttér, a gyer­mekkori élmények határozták meg?- Nem, ateistaként kerestem az igazságot, s amikor a Biblia a kezembe került, az elejétől a vé­géig elolvastam, és felkiáltottam: ez az igazság, megtaláltam azt, ami után kutattam!- Más hiteket, illetve valláso­kat is tanulmányozott a keresz­ténységen kívül?- Elsősorban a kereszténység­gel foglalkoztam. Sok egyházi személyt is meglátogattam, de az egyházaknál többnyire nem ta­láltam meg az igazságot, ezért el­fordultam tőlük, őskeresztény­nek tartom magamat, amilyenek az első században Krisztus köve­tői voltak.- Már költeményeiben is/neg- jelenik ez a hitvallása. Versírás­hoz mikor vette először kezébe a tollat?- Még tizenévesen határoz­tam el, hogy költő leszek, s ké­sőbb, amikor a Bibliával talál­koztam, úgy gondoltam, Jézus élettörténetét és történelmi korát fogom versekben feldolgozni. Olyat akartam írni, amit még senki. Fiatal költőként vágya­koztam rá, hogy megmutassam magamat. Erről a krisztusi témá­ról azonban szerettek volna le­beszélni, mondván, még egyet­len költő sem merte fölvállalni. Mindenesetre sok kérdésnek utánajártam, például hogy Jézus mellett Dismast és Gestast feszí­tették kínoszlopra. A Bibliát há­rom-négy havonta végigolvas­tam több mint tíz éven keresztül és most is folyamatosan kuta­tom.- Hányszor vágott már át a bibliai betűrengetegen?- Nagyon sokszor, s remélem tíz év múlva azt mondhatom: hetvenszer.- Mi vonzotta és vonzza máig is a Bibliához?- Isten neve. Amikor először kezdtem a Bibliát olvasni, az egyik kérdésem az volt a vallás­vezetőkhöz, mi isten neve. Kis­korom óta mindig kérdeztem: Hogy hívják istent? - Hát Úrnak, Atyánknak - mondták. Ez a vá­lasz azonban engem nem elégí­tett ki, mert úgy gondoltam, az „isten” éppúgy rang, mint példá­ul az igazgató. Én isten nevét akartam tudni. Miután megtalál­tam, egyenként meg is számol­tam: a Jehova név pontosan 6973-szor szerepel az eredeti hé­ber iratokban. S hogy miért olva­som ennyiszer a Bibliát? Ha öt­ezer évig képezném magam, ak­kor sem lennék képes ilyen töké­letes alkotásra. Jehova Isten sza­va, a Biblia örök tükör.- írásaiért több kitüntetést is kapott: Jelenlét Irodalmi Művé­szeti Oklevelet, Jelenlét Tudomá­nyos Alkotói Oklevelet és ez év elején Bodnár István Irodalmi Művészeti Oklevelet. Melyik munkájára a legbüszkébb?- Inkább úgy fogalmaznék, ta­lán egyik legkedvesebb szellemi gyermekem Az emberiség ön­pusztítása a XX. században (ko­runk lesújtó betegségei) köny­vem, amelyet német nyelvre is lefordítottak.- Én a munkáit, s különösen ezt a könyvét olvasva néha úgy találtam, nagyon fontos, aktuális problémák mibenlétét járja ko­rül, de a gyökereket mintha meg­kerülné, s a megoldásokat leegy­szerűsítené.- A gyökerek a társadalom mélyén rejlenek. A műveimért pedig éppen azért kaptam sok el­ismerést, mert konkrét megoldá­sokat kínálok a felvetett problé­mákra.- Három verseskönyve jelent meg eddig, s ennek már lassan tíz éve. Készül új kötet?- Nem tudom. Már csak ritkán költők verseket. Amit versben kellett megfogalmaznom, azt már többnyire megírtam, annyit, amennyit őszintén éreztem. Amit pedig már nem találtam igaznak, ki is hagytam az újabb kötetből.- Az ember változik, s vele együtt mindaz, amit igazságnak vél. A kiadott írásokat viszont nem lehet utólag megkurtítani.- Igen, de új köteteket mindig meg lehet jelentetni — helyreiga­zítva a tévedéseket.- Miből él ma? , — A Szent István Egyetem ÁOTK Parazitológiai Tanszékén dolgozom mint tanszéki előadó és gazdasági felelős, mint minde­nes - gyalázatosán alacsony ösz- szegű fizetésért...- A szükség vitte rá erre az ál­lásra vagy a parazitológia a leg­újabb érdeklődési területe?- Mivel nincs állatorvosi dip­lomám, itt nem taníthatok. Kér­vényeztem, hogy szakterületem­nek megfelelően etikát oktathas­sak, de a dékán nem tartja ele­gendőnek képesítésemet, holott én írtam az Erkölcs- és jellemtan című egyetemi tankönyvet. Olyan tankönyv elkészítése volt a célom, amelyet általános isko­lában vennének meg a gyerekek, majd középiskolába vinnének to­vább, s amely végül az egyetem elvégzése után a családi köny­vespolcra kerülne föl. — Gondolja, hogy erkölcsről szóló könyvek segíthetnek abban, hogy erkölcsösebbé váljon a tár­sadalom egy információ- és pénzcentrikus világban? — A világot nem tudom meg­változtatni, de ha csak akár száz ember hallja is még, amit mon­dok, már megéri. ÍS persze nem csak könyveket írok, hanem más módon is próbálok tanítani. Pél­dául segítettem már hajléktalan­nak lakást, munkát találni, szel­lemi fogyatékos gyermekeknek kitűnő tanulóvá válni, illetve sze­gény cigány családoknak béke­ben élni. Például itt a XIII. kerü­letben nagy volt a zaj, sok vesze­kedés, verekedés tört ki néhány környező családban. Én megláto­gattam ezeket a családokat, be­szélgettem velük, és meggyőz­tem őket, hogy az erő- w, szak sehova sem vezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom