XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-05-14 / 9. szám

6 R 2003. MÁJUS 14. A polgármester válaszol Ellentétes értelmű közlekedési táblák az Ördögmalom utcában Az Ördögmalom utca, amely egy, a Rákos-patak partján valami­kor állott malomról kapta nevét, valószínűleg a kerület angyalföldi részének egyik legszebb utcácská­ja - lehetne. A Reitter Ferenc és a Szent László utca között elhelyez­kedő kis sétálóutca voltaképp a Béke utcai-Tatai utcai, alig több mint tízéves lakótelep része. Az itt álló négyemeletes házak között ez egy csendes kis sziget, ahová alig hallatszik a környező utcákban száguldó autók zaja. Még sincs nyugalom ezen a tá­jon. Erről két szabálytalanul elhe­lyezett tábla „gondoskodik”, ame­lyeket valakik valamikor „csak úgy” elhelyeztek az utca két végén, felborítva azzal a normális viszo­nyokat. Mindezekre egy ottani la­kos, egy idősebb jogász hívta fel a figyelmünket. Arról, hogy ez az ut­ca lakó-pihenő övezet, az utca két végén eredetileg elhelyezett KRESZ-táblák gondoskodnak. Ezt támasztja alá az is, hogy az úttest emelt szintű, ami azt jelzi, hogy ez más besorolás alá eső útvonal, mint a Szent László és a Reitter Ferenc utca. A közlekedési szabályok szerint ugyanis az ilyen utcában nincs jár­da, ezért a gyalogosok az utat tel­jes szélességében használhatják, a járművek forgalmát nem zavarva. Ebből következik, hogy itt jármű­vel az úttesten parkolni tilos, ezért arra külön szakaszokat alakítottak ki. Több évvel ezelőtt azonban va­laki törvényellenesen olyan táblá­kat helyezett ki, amelyek szerint ez „egyirányú utca”. Ez feltehetően azért történt, hogy az úttestnek leg­alább egyik oldalán lehessen par­kolni. Ezzel viszont teljes káoszt idézett elő, mivel az autók azóta zavartalanul parkolnak az úttesten. Ezzel nem csak a gyalogosok közlekedését zavarják, különösen az olyan havas teleken, mint ami­lyen az idei is volt, hanem egymá­sét is. Előfordult az is, hogy ami­kor az egyik lakásban tűz volt, csak azért sikerült a gyors beavat­kozás, mert elég volt a kézi kész­let, ugyanis a fecskendős autó nem tudott behajtani az utcába. A sze­métszállító autók pedig havonta két-három alkalommal is dolguk végezetlenül távoznak, mert nem tudnak átmenni az utcán. Az utcá­ban lakók pedig csak úgy tudnak bejutni az utcába, ha a Futár utca felül megkerülik a háztömböt. Vé­gül: nem kis kárt okoznak a tilos­ban parkoló autók a füves-bokros területen is. A gyermekek számára a kerékpározás veszélyes. Ha az eredeti, törvényes állapot visszaáll, akkor is lesz hol parkolniuk az itt lakóknak, mert négy nagyméretű kijelölt parkoló van a lakótelepen. Tisztelt panaszosok! Az Ördögmalom utca a Reitter Ferenc utca és a Szent László utca közötti, „lakó és pihenő övezet”- táblával védett, a Reitter Ferenc utca felé egyirányúsított utcácska. Az elmúlt években a lakosság kéré­sére a parkolást a kb. 4 méter szé­les aszfaltos vegyes (gyalogos/gép- jármű) forgalmú úttest melletti párhuzamos parkolóállások kiala­kításával megoldottuk. Az utca paraméterei - a KRESZ szabályainak betartása mellett - biztosítják a parkolóhelyek megkö­zelítését, a szemetes autó szabad mozgását és a gyalogosok — akár egyidejű - közlekedését is. A se­besség csökkentése érdekében az utca vonalvezetése enyhén kanyar­gós, a beláthatóság minden ponton megfelelő. Helyszíni szemlén megállapítot­tuk, hogy a párhuzamos parkolás­ra kialakított felületeket időnként szabálytalanul, merőleges beállás­sal használják. A kialakított parko­lóhelyek telítődése esetén - megint csak szabálytalanul - a sövénysor I mellé beállva parkolnak, így elő- I fordulhat, hogy a „kukás” autó nem tud keresztülmenni az utcán. A fent említett problémát a tisz­telt lakótársak szabályos parkolá­sával, a közterület-felügyelők gya­kori ellenőrzésével és szankcioná­lásával lehet kezelni. Tisztelettel Dr. Tóth József Jubiláló polgárőrök kitüntetése Ünnepi állománygyűlést tartott a Xin. Kerületi Angyalföld Pol­gárőr Szervezet április 28-án. Azo­kat a polgárőröket köszöntötték, akik már tíz, illetve öt éve végzik ezt a szép és hasznos feladatot. Ta­kács Ferenc, a szervezet elnöke most harmincöt jubilánsnak adta át az Országos Polgárőr Szövetség emléklapját. Ezután a szervezet összesen 139 tagja átvehette új típusú, hologram­mal ellátott, a hamisítás elleni vé­delemmel felszerelt igazolványát, majd a soron következő feladatok megbeszélésére került sor. A pol­gárőrség a jövőben még szorosabb együttműködésre törekszik a XIII. kerületi rendőrkapitánysággal. Tűzmegelőzési főosztály létesült Budapest főváros tűzvédelmi koncepciója alapján a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Tűzmeg­előzési Főosztály észak-pesti ré­giója 2003. május 1-jétől meg­kezdte működését. A régió illeté­kességi területe a főváros IV., Xffl., XIV., XV. és XVI. kerüle­te. Az észak-pesti régió címe: 1131 Budapest, Zsinór utca 8-12. (az FTP XIII. kerületi tűz­oltó-parancsnokságának székhe­lye). Vezetője: Pécz József tű. ez­redes. Telefon: 459-2371. Fax: 459-2372. A XIII. kerületi osz­tály vezetője: Kreisz György tű. alezredes. A Polgári Védelmi Kirendeltség szervezésé­ben ebben az évben is megrendezték a katasztrófavédelmi ifjúsági versenyt 9 általános és 8 középiskolás csapat részvételével. Dobogós helyezést elért csapatok: általános iskolai kategóriában: I. Pannónia Általános Iskola, II. Németh László Általános Iskola, ül. Ének-Zene-Testnevelés Tagozatos Általános Iskola; középiskolai kate­góriában: I. Németh László Gimnázium I. csapata, II. Németh László Gimnázium n. csapata, ül. Bolyai János Műszaki Szakközépiskola. Túl q vaskapukon Régi pompájában a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga Az ember csak ámul. Nap mint nap elmegy egy súlyos vaskapu mellett, nem is sejtve, mit rejt a má­sik oldal. Majd egy nap betér oda, és mintha csodát látna. A valaha volt rossz állapotú, elhanyagolt épü­letben ma gyönyörű zsinagóga fogadja a hívő kö­zösséget. A Hegedűs Gyula utca 3. szám alatti zsi­nagóga mintha szimbolikus jelentéssel bírna. Kerü­letünk nyitottságát, sokszínűségét és megújulási ké­pességét jelképezi.- A zsinagóga a kerületben lakó, elsősorban a pol­gári középosztály köréből kikerülő hívők erős igé­nyének kielégítésére épült - kezd a hely történetének ismertetésébe Zoltai Gusztáv, a Budapesti Zsidó Hit­község és a Hegedűs Gyula utcai körzet vezetője. ­sen fogyasztják el a „jól megérdemelt” reggelit. Felélénkült a zsinagóga, megy a dumaparti.- Nagyon összetartó közösségünk van, vegyes összetétellel. Sok az idős hívő, de szerencsére egy­re több a fiatal is. Ez egyébként Budapest legna­gyobb zsidó hitkörzete. A napi reggeli és esti imánál rendszeresen 15-20-an vagyunk, de szombatonként és a nagyobb ünnepek alkalmából akár 800 ember is összejön. A kerületben egyébként még a Visegrádi utcában és a Dózsa György úton található egy ima- szoba és egy kisebb zsinagóga. A vallásosság és a hagyományőrzés az, ami még jellemzi körzetünket.- Látható, hogy nagyon szépen sikerült a felújí­tás. Kik segédkeztek a helyreállításban? A hívők először egy imaszobát alakítottak ki a bér­házban, majd miután a hitközség megvásárolta a há­zat 1927-ben, Baumhom Lipót tervei alapján alakí­tották át a mai formájára. Az idős építész a maga, ak­kor már kissé régimódinak ható stílusát hozzáigazí­totta az akkori technikai lehetőségekhez.- Az Újlipótvárosi hívek jelentős része vidéki gyökerű, konzervatív volt. A konzervatív itt liturgi­kus értelemben veendő - egészít ki másik vendég­látónk, Lőwy Tamás főrabbi. - A Csáky utcai zsina­góga (régen így hívták a Hegedűs Gyula utcát) kon­zervatív jellege jobban vonzotta a vidékies zsidósá­got, mint a Dohány utca előkelő liberalizmusa. Amint az ma is látható, itt nincs orgona, a Tóra-ol­vasó asztal középen áll, és az imarend is régiesebb, hagyományőrzőbb.- Kikből tevődött össze régen és kikből ma a kö­zösség?- Mivel Újlipótváros modem bérházaiban a kö­zéprétegekhez sorolható polgárság mellett elsősor­ban a szabadfoglalkozások gyakorlói, az értelmisé­gi-művész elit koncentrálódott, ezért értelemszerű­en a zsinagógába járók is közülük kerültek ki. És ez ma sincs másképp. Itt élt Radnóti Miklós, Bálint György, Kovács Margit, de ide járt barátaihoz a Hold utcából Vas István is. Sokan laktak itt orvosok és mérnökök, tanárok és újságírók. Akárcsak ma.- Nem sókkal a reggeli ima után vagyunk. Akik az imént még közösen imádkoztak, azok most közö­Lőwy Tamás és Zoltai Gusztáv a szociális étkeztetés konyhájában- Elsősorban a hívek adományaiból és a hitköz­ség saját gyűjtéséből jött össze a pénz, de a kerület­ben lakó és az ide járó izraeliektől is kaptunk segít­séget. A Nyugati bevásárlóközpont (Westend City Center) építésében főszerepet játszó kanadai Peter Munk, akinek a zsinagógában volt bar micvo-ja (felnőtté avatása), is nagy összegű adománnyal tá­mogatta a felújítást. Ami még mindig nem ért véget teljesen. További terveink vannak. Szeretnénk a pincét kerületi kultúrcentrummá varázsolni, ami nyitott lenne minden kerületi lakos számára. A ter­vek már az önkormányzat építési osztályán vannak, reméljük a pénz is összegyűlik a most még romos pince rendbetételére.- A helyi zsidó közösség egyre nagyobb szerepet játszik a kerület kulturális életében is. Milyen terve­ik vannak erre nézve a közeljövőt illetően?- Nyugodtan mondhatjuk, hogy kitűnő kapcsola­tokat ápolunk a helyi önkormányzattal. Ennek kö­szönhetően immár évek óta van egy nagy rendezvé­nyünk májusban a Szent István parkban, itt a Hege­dűs Gyula utcában rendszeresen tartunk kulturális programokat, klezmer koncertekkel, meghívott elő­adókkal, és nagy örömünkre a már nemzetközi hír­névnek örvendő Zsidó Nyári Fesztivál egy kántor­koncertjének is a mi zsinagógánk ad majd otthont.- Hazánk uniós integrációja kapcsán sok szó esett már arról, hogy a különböző társadalmi cso­portokat hogyan érinti a csatlakozás. Zoltai urat mint a Magyarországi Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatóját kérdezem, mit jelent a csatlakozás a magyarországi zsidóság számára?- Talán nem túlzás azt mondanom, hogy ebben a tekintetben előrébb tartunk, mint a magyar társada­lom többi része. Már évek óta az Európai Zsidó Kongresszus szerves része a magyar zsidó közös­ség, sőt személyemen keresztül végrehajtó bizott­sági tagot is adunk. Az EU egyik alapelvét, a szo­lidaritást nem csak valljuk, de tesszük is, hiszen például a jugoszláv háború alatt több mint 300 hit­testvérünket, főként gyerekeket mentettünk ki és láttunk el. A határon átívelő együttműködésnek pe­dig szép példája a debreceni közösség által szerve­zett határon túli közösségek találkozója. Abban re­ménykedünk, hogy a csatlakozás egy új esélyt je­lent a szimbolikus vaskapuk megnyílására, és meg­hozza végre a kultúrák és a vallások közti megbé­kélést is. (szabados)

Next

/
Oldalképek
Tartalom