XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)

2003-04-09 / 7. szám

-Hírnök 2003. ÁPRILIS 9. 1 5 A bizottsági munka alapvető része az önkormányzat működésének 4. Folytatjuk bizottsági elnökö­ket bemutató sorozatunkat. Ezúttal két, az MSZP színei­ben immár a harmadik cik­lusát töltő képviselővel is­merkedhetnek meg olvasó­ink. Most mindkettejüket új bizottság vezetésével bízták meg: Oláh József a Kerület- fejlesztési és Környezetvé­delmi, Karácsonyi Zoltán pedig a Tulajdonosi Bizott­ság élére került. Sok még a tennivaló Oláh József számára mindig is fontos volt, hogy a közösség, a társadalom érdekében tegyen. Enélkül nem érezte volna teljes­nek az életét. Azt mondja, édes­apjától az ezermesterséget, édes­anyjától pedig ezt a szemléletet kapta örökül. A katonai pálya iránt érzett vonzalmat, de végül egy baleset miatt le kellett mon­dania erről a tervéről. így aztán vegyészmérnök lett, majd ké­sőbb megszerezte a környezetvé­delmi szakmérnöki diplomát is. A rendszerváltozás után négy esztendőn keresztül a fővárosi MSZP-frakció munkáját segítet­te környezetvédelmi szakértő­ként. 1994 óta most már harmad­szor képviseli az újlipótvárosi 1. számú választókörzetet és egyút­tal vezeti a kerületi önkormány­zat szocialista frakcióját. 1998-ig a Szociális Bizottság tagja volt, most pedig a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökeként tevékenykedik. Emellett a kerületi küldöttkollé­gium tagjaként 1996 óta a Fővá­rosi Közgyűlés munkájában is részt vesz. És ezzel még nincs vége a felsorolásnak: öt év óta egy környezetvédelemmel fog­lalkozó kft. ügyvezető igazgatója is. — A környezetvédelem olyan téma, amiben minden kerületi la­kos személyesen is érintve érzi magát.- Ebben az évben a költségve­tés 20,7 százalékát fordítjuk fel­halmozásra, fejlesztésre. Felújí­tásra csaknem 400 millió jut, fej­lesztésre pedig valamivel több mint egy és negyedmilliárd fo­rint. A bizottságunk feladatait a szervezeti és működési szabály­zat határozza meg. Vannak átru­házott hatáskörök is. Kiemelt fel­adatunknak tartjuk a kerületi par­kok állapotának javítását. Ezzel kapcsolatban egészen 2006-ig már készen vannak a konkrét ter­vek is. Ami a kerület egy lakosá­ra jutó átlagos zöldfelületet illeti, az 18 négyzetméter, ami buda­pesti viszonylatban egyáltalán nem kevés. Mégis sok még a tennivaló. A kerületi városrendezési és építési szabályzat szerint a meglevőkön kívül még 442 ezer négyzetméter zöldfelület kialakítására van le­hetőség. Külön programok ké­szülnek a zöldfelületek felújítá­sára. A többi között felújítjuk a Lőportár utcai parkot és játszóte­ret, a József Attila téri és a Deb­receni parkot. Az Újlipótváros- ban az elhanyagolt „Borbély­park” új funkciót kap. Szerepel a tervekben a Dráva utcai park fel­újítása is. A megújult parkokat bekerítjük, illetve megszervez­zük az őrzésüket. Ebbe bevonjuk a környezetükért tenni akaró la­kóközösségeket is.- És mi lesz a játszóterekkel?- Azok sem maradnak ki. Tíz játszótér felújítását tervezzük. Köztük van a Tüzér és a Hun ut­ca kereszteződésében levő, a Ja­kab utcai kicsi és nagy, valamint a Kárpát utca 38. szám alatti ját­szótér. Mindegyiket az EU-szab- ványoknak megfelelően alakít­juk ki. Másutt is folyamatosan cseréljük az előírásoknak nem megfelelő játszószereket. Vissza­térnek a játszóterekre az ivóku- tak. Elfogadtunk egy fasorprog- ramot is. Ennek alapján felújítjuk a régi fasorokat és újakat is léte­sítünk.- Például az Angyalföldi úton a Dózsa György út és a Klapka utca közötti elöregedett szivaifa- sort virágos kőrisfákra cseréljük. A Pulszky utcában a járda és az úttest között oszlopos juhar, illet­ve gyertyánok telepítésével új fa­sort hozunk létre. A Petneházy utcában kivágjuk a beteg fákat és a hiányokat magas kőrisfákkal pótoljuk. Fasort kap a Kádár ut­ca, a Hollán Ernő és a Gergely Győző utca. A Victor Hugo és a Katona József utcában úgyneve­zett planténersort állítunk be. Ezekbe a ládákba ezúttal olyan cserjéket ültetünk, amelyekre feltehetőleg senkinek nem fáj a foga, ugyanakkor nagyon muta­tósak.- Lehet-e valamit tenni a fővá­rosi tulajdonú utakon, például a Váci úton levő öregedő és pusz­tulófák érdekében?- Lehetőségünk van arra, hogy a fővárosnál kezdeményezzük az ilyen fák fiatalítását.- Sok a jogos panasz a szemét­re és a kutyapiszokra.- Az utcákon és a közterülete­ken több szemétgyűjtőt és újsze­rű műanyag hulladéktárolókat helyezünk el. A Katona József utcába és az Újpesti rakpartra kutyakukákat teszünk ki, ame­lyeket remélhetőleg egyre több ebtulajdonos fog igénybe venni. Szeretnénk előrelépni a szelektív hulladékgyűjtés területén is. Örömmel veszünk minden ezzel kapcsolatos - a Pozsonyi útihoz hasonló - lakossági kezdemé­nyezést.- A bizottság feladatai közé tartozik a kerületfejlesztés is. El­készült a kerület középtávú tele­pülésfejlesztési koncepciója. Nagy jövő előtt áll az angyalföl­di Foka-öböl. Ez a terület ma még rendezetlen, de a következő években minden bizonnyal a fő­város egyik legszebb része lesz. Egyebek mellett több ezer lakás is épül majd itt. A lakásépítésben a mennyiség helyett a minőségre szeretnénk nagyobb súlyt he­lyezni. Rendbe tesszük, illetve korszerűsítjük az Árpád hídi la­kótelepet.- Felsorolni is sok volt, hányféle feladata, tisztsége van. Marad-e ezek mellett elég idő a kikapcsolódásra, feltöltő- désre?- Ami azt illeti, tényleg nem nyolc órából állnak a napjaim. Ritkán látnak otthon este hétnél, olykor nyolcnál előbb. A felesé­gem, aki klinikai szakasszisz­tens, már megszokta ezt az álla­potot. Neki köszönhetem a csalá­di nyugalmat, a jó légkört. A fi­am egy tervező cégnél mérnök, a lányom pedig főiskolás. Most még együtt lakik a család a Viza­fogó lakótelepen. A hétvégeket - ha módunkban áll - a duna- bogdányi telkünkön töltjük. A nyaralónkat kalákában építettük, és még nincs is teljesen készen. Én főleg a famunkákat kedve­lem. Famegmunkáló gépekből egész készletem van, és büszke vagyok arra, hogy a hétvégi há­zunk konyhabútorait magam ké­szítettem. fi vagyongazdálkodás alapelveiről döntöttünk 2006-ig Karácsonyi Zoltánról jól tud­ják az ismerősei, hogy nem csak szeret, de tud is az emberekkel foglalkozni, könnyen át tudja érezni gondjaikat, bajaikat. Nem véletlen, hogy a Pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetemen emberierőforrás-gazdálkodásból diplomázott.- A Fehérvári úti Kismotor- és Gépgyárban szereztem szakmát. Akkor csapott meg először a mozgalom szele - mondja. - Az­tán a hetvenes évek végén a BKV Metróhoz kerültem, amely tele volt fiatalokkal. Nagyszerű gárda volt. .Később egy XIII. ke­rületi szövetkezetben dolgoztam, és bekerültem a szövetkezeti if­júsági mozgalomba. Angyalföl­dön a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) alapítója voltam. Annak idején sok építőtábort vezettem középiskolásoknak. Ma is szíve­sen emlékszem vissza például a tíz évvel ezelőtt a XIII. és XIV. kerületi középiskolásoknak szer­vezett sárszentmiklósi táborra. Ha tehetném, ma is szívesen fog­lalkoznék ilyesmivel. Közben azonban másfelé ve­zetett az útja. 1994-ben válasz­tották először képviselővé a 9. számú választókörzetben. A La­kásügyi Bizottság - akkor így nevezték - tagjaként az első cik­lusában jó alkalma nyílt megis­merni a kerületben élő embere­ket. 1998-ban két hónapra bele­csöppent a Tulajdonosi Bizott­ságba, de aztán a következő négy évre a Szociális Bizottság élére került. Ahogy mondja, nagyon a szívéhez nőtt az a munka. Egy­részt, mert beleláthatott az embe­rek sorsába, másrészt, mert al­kalma nyílt segíteni is. Egy sor olyan hagyományt te­remtettek, amelyre ma is büszke. Például, hogy a nyugdíjasklubok minden szeptemberben elviszik a tagjaikat egyhetes velencei pihe­nésre, vagy hogy az idősek kará­csonyi csomagot kapnak - ami­hez persze elő kellett teremteni az anyagi forrásokat is. Úgy érzi, része van abban, hogy a szociális hálózat ma olyan szinten van, hogy ha valahova vendég megy, nem kell külön felkészülni a fo­gadására. Annyira sajátjának érezte a szociális munkát, hogy az sem okozott számára gondot, hogy az idősek vagy a bölcsődé- sek Télapó-ünnepségén mikulás­nak öltözzön.- Most egy új, az érzelmekhez jóval kevésbé kötődő bizottság elnöke lett.- A váltásnak sok előnye is van, például, hogy megismerhe­tek egy másik területet és új ta­pasztalatokra tehetek szert. A Tu­lajdonosi Bizottság egyike azok­nak, amelyek az egész önkor­mányzatot befolyásoló ügyekről döntenek. Például 100 millió fo­rintos határig elidegeníthetünk telkeket, ingatlanokat. A vagyon­gazdálkodás irányelveiről 2006- ig bezárólag már határoztunk. Évente elemezzük az önkor­mányzat tulajdonában levő válla­latok - a többi között az Angyal­földi Vagyonkezelő Rt., a Sima Út Kft. vagy a Lehel Csarnok Üzemeltető Kft. - üzletpolitiká­ját és mérlegbeszámolóit és ja­vaslatot teszünk ezek elfogadá­sára. Véleményezzük ezeknek a vállalatoknak az üzleti terveit is. Mi döntünk az önkormányzati tulajdonú helyiségek, lakások el­adásáról. Például a Szabolcs ut­cai tervezett tömbrehabilitáció kapcsán az ott lakók elhelyezésé­ről is kell gondoskodnunk.- Vannak-e viták a négy kor­mánypárti és két ellenzéki tagból álló bizottságban?- Az ellenzéknek más a meg­közelítése. Sokszor hangot is ad­nak az ellenvéleményüknek, de ez természetes. Mégis úgy látom, hogy a bizottsági munkában a politikának kisebb szerep jut. Például az elidegenítések kap­csán sokszor felmerül, miért ép­pen annyiért akarjuk értékesíteni az adott telket. De a vége mindig az, hogy a piac dönt az ilyen kér­désekben. Az önkormányzat vagyona most közel 50 milliárd forint. Persze ezzel nemcsak a mi bi­zottságunk sáfárkodik. Ez végül is a XHI. kerület lakosságáé. Ne­künk arra kell ügyelnünk, hogy ne csökkenjen, hanem növeked­jen ez az összeg. Hogy ezt ho­gyan érjük el, abban vannak vitá­ink az ellenzékkel. Ami a lényeg: míg 1994-ig vagyonvesztés volt az önkormányzatnál, ’95-ben ezt sikerült megállítani, és 1995 vé­gétől már vagyongyarapodásról beszélhetünk. Ézen az úton kell továbbmennünk.- Bizonyára most már csak­nem tízéves képviselői munkájá­ban is vannak sikerei.- Az úgynevezett honvédségi lakótelep a választókerületem ré­sze. Közelállnak hozzám az otta­ni emberek, mert én is katona­család saija vagyok: édesapám, apósom és a sógorom is katona. Örülök annak, hogy az első vol­tam, akinek a területén, a Pap Károly utcában tömbrehabilitá­ciót végeztek. Ez minőségi ug­rást jelentett az ott lakók életé­ben. Az Árpád hídnál levő kapi­tánysággal szemben épülő-szé- pülő rész is az én választókerüle­temhez tartozik. Ki gondolta vol­na még tíz éve, hogy a Váci út, de akár a Pap Károly utca, a Csongor vagy a Teve utca így fog kinézni?- Úgy tudom, ön viszont már nem a kerületben lakik.- Tizennyolc évig éltem itt. Minden ide köt. Itt vannak a ba­rátaim, és édesanyám, anyósom és a húgom is itt laknak. Én pe­dig már több mint tíz éve a Fővá­rosi Vízműveknél vagyok, és az­előtt is a kerületben dolgoztam. Most egy XV. kerületi panelház IX. emeletén lakom a családom­mal, de a napom legnagyobb ré­szét a kerületben töltöm. Haza szinte csak aludni járok. A fiam 21 éves, és még tanul. Kedven­cem a kertészkedés és a kerékpá­rozás. Régebben dolgozni is bi­ciklivel jártam, ma már inkább csak a családdal együtt a hétvé­geken hódolok ennek a szenve­délyemnek. Csop Veronika

Next

/
Oldalképek
Tartalom