XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-05-02 / 8. szám
Lehel utca 17/B-C Lőportár utca 7. Terv szerint halad a Szabolcs utcai megújítási program A XIII. kerületi képviselő- testület márciusban beszámolót fogadott el a Dózsa György út-Bulcsú utca-Lehel utca és a vasút által határolt terület megújítási programjának helyzetéről. A terület jelenleg a kerület egyik elhanyagolt része, az itt található lakásállomány leromlott állapotú, városképileg rendezetlen, az emberek élet- körülményei hátrányosabbak a kerületi átlagnál. A helyzet megváltoztatása, a feltételek javítása érdekében a képviselő-testület 2001. júniusi és szeptemberi határozataival döntött a terület megújításának beindításáról. Az első fázisban az önkormányzati tulajdonú ingatlanok szanálása indult meg. A Vagyonkezelő Rt. kihelyezte a bérlőket a Lehel utca 17/B, Bulcsú utca 11. és a Lőportár utca 7. szám alatti épületekből. A 47 lakásbérlő és 4 helyiségbérlő elfogadta a jellemzően jobb minőségű és magasabb komfortfokozatú önkormányzati tulajdonú lakásokat. A szanálás során megszűnt 3 szükség-, 14 komfort nélküli, 4 félkomfortos és 26 komfortos lakásból a bérlőkihelyezés mintegy 100 millió forintba került. Ez az összeg tartalmazza a cserelakások felújítására fordított kiadásokat, továbbá a költöztetések, valamint a kártalanítások költségeit. Ezt követően a Lehel utca 17/B-C és a Lőportár utca 7. számú házakban megkezdődtek a közműkikötések, majd a bontás is befejeződött. Jelenleg a Dévai utca 7., Szabolcs utca 12-14., 16/A-B számok alatti ingatlanegyüttes (33 lakás, 8 helyiség) bérlőinek kihelyezését készítik elő. A képviselő-testület döntésével összhangban, meghívásos tervezési pályázat eredményeként kiválasztották a Bulcsú utca 11., a Dévai utca 7., a Szabolcs utca 12-14., 16/A-B szám alatt lakóépületek tervezőit. A Fővárosi Önkormányzat által biztosított kiegészítő támogatás elnyerését célzó pályázatot nyújtottunk be két épület tervezési költségének (összesen bruttó 75 millió forint) részbeni finanszírozására. A benyújtott pályázat eredménye 67,5 millió forint ösz- szegről szóló támogatás lett. A Lehel utca 17/B-C alatti ingatlanok esetében a két telek egyesítése megtörtént. A képviselő-testület megállapította, hogy az általa kitűzött célok és részfeladatok teljesítése határidőre megtörtént. A 2002. évi költségvetés megfelelő összeget, 375 millió forintot biztosít a megújítási program folytatására. Szabolcs utca I6/A Szabolcs utca 16/B Dévai utca 7. Könyvtár a Kerekes utcában A VII. kerületi Dózsa György útról 2000 júniusában költözött át kerületünkbe a Kerekes utca 12-20. szám alatti Góliát Szálló földszintjére az Építők Központi Könyvtára. A XIII. kerületben ezen a környéken más könyvtár nincs, ezért az itt lakók és az iskolások nagyon örültek annak, hogy itt egy nyilvános könyvtár van. A könyvtár működéséről, feladatáról Orbán Tiborné könyvtárvezetővel beszélgettünk.- Mennyi kötettel rendelkeznek és honnan, miből teremtik elő a pénzt az újabb kötetekre?- Állami támogatásból élünk, amit minden évben pályázat útján nyerünk el. Évente 400-450 ezer forintot költünk vásárlásra. Jelenleg 25 ezer példány áll a kölcsönzők rendelkezésére, van raktár- készletünk is, de ha valaki olyasmit keres, ami nálunk nincs, beszerezzük.- Hány olvasó jár ebbe a könyvtárba ?- A helyiség viszonylag kicsi, ennek ellenére képesek vagyunk nagyon sok olvasót ellátni. Körülbelül 1500 olvasó fordul meg nálunk. Ez a mai magas könyváraknak is köszönhető, de abból is adódik, hogy az épület több részből áll: a munkásszállóból, és ! bizony az itt lakó emberek is olvasnak, aztán itt van mellettünk az Empátia Szociális Gondozó Központ, ahonnan a nővérek rendszeresen lekísérik az olvasni vágyó betegeket, a nővérek is kölcsönöznek, valamint az épületen belül, a másik szárnyban működik az ELTE egyik kollégiuma, ahol 700 fiatal lakik. Ezek a diákok nagyon hálásak, mert nem kell messzire menniük. Ezért igyekszünk olyan könyveket beszerezni, ami az ő igényeiknek is megfelel. Mivel az előző helyünktől sem vagyunk távol, sok régi, főleg nyugdíjas olvasó is megkeres bennünket, valamint az itt lakó környékbeliek is szép számban látogatják a könyvtárat. Itt említeném meg, hogy kölcsönözni kedden és csütörtökön 8-tól 16 óráig lehet. Patvaczki Józsefné kolléganőmmel együtt mindenkit szeretettel várunk. A XIII. kerületi önkormányzat a könyvtár pályázatára nemrég 80 ezer forint támogatást szavazott meg. (Szoboszlai) írónak született pedig sosem akart az lenni Szabó Magda a Hegedűs Géza Hitalános Iskolában „Gyerekek, itt vagyok, szedjetek szét!” Ezzel a mondattal kezdte Szabó Magda a Hegedűs Géza Általános Iskolában tett látogatását április 10-én. Aztán gyorsan hozzátette,, vár rá az autó, mert indul Debrecenbe, ahol másnap díszpolgárt avat, aztán jön vissza, mert este mesterkurzust tart Pesten. Szóval nem unatkozik, de azt is elmondta, mennyire örült az iskola meghívásának. A tornateremben igazi irodalmi délelőtt alakult ki, a gyerekek kérdeztek, az írónő válaszolt. Szabó Magda legszívesebben a gyerekkoráról mesélt, s talán a gyerekeket is ez érdekelte a legjobban, és persze kedvenc történeteik születése. Elmondta, hogyan születtek a gyerekek körében oly kedvelt mesék. Az ő gyerekkori estéi még másmilyenek voltak, mint azoké a gyerekeké, akik most őt hallgatták. Gyerekkorában még nem volt tévé, mikor későre járt, szülei lefektették, megimád- koztatták, és meséltek neki. Ezeknek a meséknek köszönhetjük aztán a Szabó Magda által írt rengeteg mesét, hiszen későbbi írásai mind ebből az örökségből táplálkoznak. Szabó Magda családjában csupa író volt, apai és anyai ágon is. Édesanyja tündérmeséket írt, és minden este más és más mesét talált ki a kis Magda számára. Szülei felváltva meséltek neki, de a hét hetedik napján ő mesélt a szüleinek. Már hároméves korában ismerte a betűvetést, és egy szép napon előállt első költeményével. így lett író Szabó Magda, pedig sosem akart az lenni, mindig tanítónak vágyott. De azt is hozzátette, ő valójában írónak született, semmi másnak. Ezután tanulóéveiről mesélt a gyerekeknek. „Ha hiszitek, ha nem, én szerettem tanulni” - kezde biztatni a diákokat. Elmesélte, hogy a szülei sosem büntették, hanem eligazították, ha valami nem úgy sikerült, ahogy várták. Szabó Magda nagyon hamar iskolába került, mert elmondása alapján szülei nemigen bírtak már vele, így már 22 éves korában bölcsészdoktorrá avathatták. A beszélgetés további részében az írónő az ifjúsági irodalomról beszélt, és azt mondta, ő maga olyan jártas ebben az irodalomban, hogy nem lehet megfogni semmivel. A gyerekek az Abigélről kérdezték, kiderült az is, hogy ez a regény 40 nyelven jelent meg, legutóbb hindi nyelven. Szabó Magda magát az Abigél-beli Zsuzsannához hasonlította, mert azt mondta, ő az a szereplő, aki rendet tart, és ő maga is ilyen. Végül az egészen személyes jellemzőiről mesélt. Azt mondta a gyerekeknek, hogy ha ő valakit nem szeret, azt magában mindig egy csillagra ülteti, hogy jó messzire kerüljön tőle. És végül egy jótanács a gyerekekhez, mely szerint csak örömükben sírjanak, mert ő is csak így teszi. És mivel a debreceni kocsijárat csak várt és várt, Szabó Magdának indulnia kellett, de talán otthagyta maga után a kedvet, hogy a gyerekek fedezzék fel újra a meséket, melyek az ő életükből egyre jobban kimaradnak. (lami) Szabó Magda megérkezik a tornaterembe Magda néni a gyerekek gyűrűjében
