XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-03-28 / 6. szám

Csáji Attila alkotásainak és kutatásainak központi eleme a fény A táblakép címe: Jelrácsok Í erületünk képzőművészei­dnek kétségkívül egyik leg­összetettebb alkotóegyénisége Csáji Attila. Művészetének kettősségét mi sem illusztrálja jobban, mint a Kis Gömb ut­cai otthona tetőterében talál­ható két, egymás mellett álló műterem. Az egyik egy vilá­gos, nagy ablakfelületekkel rendelkező hagyományosnak mondható festőműterem, a másik pedig egy - leginkább fizikaszertárra hasonlító - pa­rányi ablakkal rendelkező he­lyiség, amelyben számtalan, első pillantásra meghatároz­hatatlan rendeltetésű eszköz, valamint hosszú polcokon so­rakozó prizma-, illetve lencse­rengeteg található. Az aprócs­ka padlásszobáról sokkal in­kább elképzelhető, hogy tudo­mányos, mintsem művészeti alkotótevékenység színhelye, de éppen ez az ellentmondás világít rá a házigazda évtize­des, de egyre aktuálisabb „küldetésére”: a tudomány és a technika vívmányainak a képzőművészetben való fel- használására. Csáji Attila már pályája kezdetén, az 1960-as évek el­ső felében is meglehetősen nagy visszhanggal robbant be a hazai művészeti köztudatba: a szürrealista és a nonfigura­tív hagyományok követőinek vezéreként ugyanis olyan cso­portosulások és olyan kiállítá­sok szervezője volt, amelyek nélkül nem bontakozott volna ki az új magyar avantgárd. Az általa életre hívott 1969-es „Szürenon” és az 1970-es „R”-kiállítás a modem irány­zatokat követő fiatal művé­szek első olyan szereplési le­hetősége volt, amely - a hazai képzőművészet XX. századi történelmében példátlan mó­don - szembeszegült a hivata­los művészetpolitikával. A ki­állításokon képviselt törekvé­sek végül - köszönhetően töb­bek között az avantgárd-vezér kitartásának - talpon tudtak maradni, sőt ezek szabtak irányt a következő évtized művészetének. Csáji Attila alkotóvilágá­ban már a hatvanas évek ele­jén körvonalazódni kezdett a fény speciális, misztikus és meghatározó szerepe. A fény­nyel való képalakítás kezdet­ben csak a festménysíkból ki­emelkedő plasztikus, térbeli alakzatok, kalligrafikus jelek színalakításánál, illetve fény-árnyék kontrasztjánál érvényesült, később azonban a szó szoros értelmében a ké­pek aktív alkotóelemévé vált; olyan vizuális metaforákká, amelyek révén az alkotások egészen sajátos jelentéssel te­lítődtek. Egy későbbi kor­szakban a fényérzékeny szí­nek és mesterséges fényfor­rások használata vált a képek alakító, értelmező, és éltető tényezőjévé. A megvilágítás véletlenszerűségeinek (termé­szetes fény) kizárása, a mobi­lizálható reflektorok alkalma­zása rövid úton vezetett el a technika legújabb vívmányai­nak alkalmazásához. 1977-ben Csáji egy Nem­zeti Galériabeli, mesterséges fényforrásokat alkalmazó ki­állítását látva Kroó Norbert, a Központi Fizikai Kutató Inté­zet egyik vezető munkatársa, a magyarországi lézerkutatás vezetője meghívta a művészt a KFKI optikai laboratóriu­mába, hogy részt vegyen a speciális fényforrás művészi lehetőségeinek kutatásában. Az új médium meg- és kiis­merése művészeti elveinek új közegben való átértelmezését jelentette Csáji Attila számá­ra; a technika adta lehetőség révén új képi hatások, újfajta látványminőség elérésére, sőt új vizuális rendszer teremté­sére nyílt alkalma. A lézerrel való megismer­kedés minden korábbinál job­ban felkeltette a művészben a vágyat az önálló alapokon ál­ló fényművészet megteremté­sére. A KFKI fizikusaival, mérnökeivel közösen végzett kísérletek eredményeként vé­gül egy olyan, preholo- grafikus módszert és eszköz­rendszert sikerült kialakítania, amely nemzetközileg is új­donságnak, kuriózumnak szá­mított. A szabadalom bemuta­tása után a művész-feltaláló nem győzött eleget tenni az európai és az Egyesült Álla­mokbeli meghívásoknak; elő­adásokon, bemutatókon kel­lett ismertetnie a lézer képző­művészeti felhasználásában átütő fejlődést hozó módszer mikéntjét. Egy ilyen, Egyesült Államokbeli előadás alkalmá­val került közvetlen kapcso­latba a cambridge-i építészeti iskola vizuális tanszakának vezetőjével, az 1937 óta Ame­rikában élő Kepes Györggyel, aki a Massachusetts Institute of Technologynak a vizuális kutató intézetét, a CAVS-ot vezette, művészek és tudósok bevonásával évtizedek óta in­tenzíven fáradozott a két terü­let érintkezési pontjainak megtalálásán és lehetőségei­nek kiaknázásán. Kettejük kapcsolatából nem elsősorban szakmai együttműködés, hanem barátság született, aminek eredményeként Csáji újabb eredménye­ket ért el a lézer művészetekben alkal­mazási lehetőségeinek feltárása során, továbbá olyan barátság, amely a neves tudós elhunyta után szellemi örökségé­nek továbbvitelére, egy hazai, technikai-művé­szeti központ, a Kepes Központ létrehozására ösztönözte a „tanít­ványt”. A fent említett, Ma­gyarországon kikísérle­tezett eljárás megnyi­totta az utat a lézer kép­alkotó képességének további felhasználása előtt: a módszer továbbfejlesztésével megszü­lethetett az első magyar lé­zeranimációs film, és tovább­fejlődhetett az addig pusztán a dimenziók megsokszorozódá­sát kiaknázó hologram. Csáji Attila célja mindkettővel ugyanaz volt: a fény látvány­teremtő ereje révén túlmutatni a köznapi valóságban, illetve a hagyományos ábrázolás- módok során tapasztalt kon­venciókon, megdönteni a lát­ható és a nem látható közötti éles elkülönítés berögződése­it, illetve a szokványos térér­zékelés évszázados, racionális alapokon nyugvó szabályait. A lézer e kétfajta megjelenési formájának Csáji értelmezé­sében nemcsak célja, de ered­ménye is nagyjából hasonló: az esztétikai élményen túlmu­tatva minden esetben mélyebb filozófiai elmélkedésre, alap­vető törvényszerűségek újra­gondolására és újraértelmezé­sére is késztetnek. Annak ellenére, hogy az el­múlt több mint két évtizedben elsősorban fénytechnikai ku­tatásairól, fejlesztéseiről és lé­zerkísérletei váltották ki a leg­nagyobb visszhangot külföl­dön és idehaza egyaránt: Csáji Attila nem szűnt meg festő lenni, sőt a mai napig elsősor­ban festőnek tekinti magát. Saját bevallása szerint a mai napig csak úgy születik meg benne az egyéb dolgok iránti szellemi érzékenység, ha előt­te elkészít egy kisebb méretű táblaképet; azokhoz hasonlót, amilyeneket 1967 és ’70 kö­zött festett, a fény értelmező és képalkotó szerepével kap­csolatban végzett első kísérle­tei során. Képzőművészeti munkássá­ga mellett élénk szellemi szer­vezőtevékenységet is folytat: a Kepes Központ létrehozta után néhány évvel megalapí­totta a Nemzetközi Kepes Tár­saságot, amelyben - a neves névadó örökében járva - a kultúra és a tudomány legkü­lönbözőbb területein tevé­kenykedő kiválóságokat kí­vánja összefogni. A társaság által havonként megrendezett Kepes-estéi mellett Csáji Atti­la rendszeresen szervez fényszimpóziumokat a fény képzőművészeti lehetőségeit kutató nemzetközi alkotógár­da számára. Egyik legnagyobb bánata, hogy a kutatáshoz szükséges berendezésekhez belföldön szinte egyáltalán nem lehet hozzájutni, ez pedig törvényszerűen gátat szab a Lézerkorona most kibontakozó művészeti ág fejlődésének. Óriási álma ezért, hogy sikerüljön létre­hozni egy olyan hazai intéze­tet, amelyben a csillagászati áruk miatt és gyakorlati okok­ból is hozzáférhetetlen eszkö­zök minden kísérletezni vágyó művész számára hozzáférhe­tővé válnak. Leonardo óta kevés alkotó­nak adatott meg, hogy tudo­mányos kísérleteivel legalább akkora sikereket könyvelhes­sen el, mint művészként, Csáji Attila azonban közéjük tartozik. Sőt - szemben a kö­zépkori polihisztor által terve­zett repülőalkalmatossággal, tengeralattjáróval vagy ejtőer­nyővel - az általa kikísérlete­zett módszer, illetve a segítsé­gével megvalósított eszköz nemcsak utópia, hanem kéz­zelfogható és rendeltetéssze­rűen használható kelléke a vi­zuális technikának, illetve művészetnek; nem utolsósor­ban pedig hazánk hírnevét öregbítő nemzetközi szenzá­ció. Hogy mit mondhatna Goe­the, ha ismerné a művészt? Nem kérdés: Mehr Licht!” Joó Hajnalka Képeinken Csáji Attila lé­zeralkotásaiból válogattunk Új építésű lakások: Újpest központjához közel, az Attila utcában 13 lakásos (fszt. + em. + tetőtér), belső kertes, 2002 má­jusában átadásra kerülő, téglaépítésű társasházban, 40-81 nm-es, egyedi cirkófűtéses lakások, garázsok ütemezett részletfizetéssel eladók. Eladási ár: 237-240 E Ft/nm. ISTVÁN-HÁZ Bp. IV., Liszt F. u. 27-29. sz. II. ütem Újpest központjában, a metrótól 300 m-re új téglaépítésű, liftes, belső kertes társas­házban egyedi cirkófűtéses lakások korlátozott számban októberi átadással, 235-244 E Ft/nm között ütemezett részletfizetéssel eladók. Állami lakástámogatás, banki hitel igényelhető! 2002. március 15-ig gépkocsibeállók a társasház alatti mélygarázsban 2 500 000 Ft helyett 2 360 000 Ft-ért megvásárolhatók, 10% vételárelőleg befizetésével. Ugyanitt tárolóhelyiségek 150 000 Ft- os bruttó négyzetméteráron eladók. 2001 októberben átadott társasházban 2 db (23, 26 nm) üzlethelyiség 280 E Ft/nm áron ütemezett fizetéssel eladó vagy bérbeadó. Bérleti díj: 2000 Ft/nm + áfa. Megyer Lakópark (ív., Megyeri út 116.) Kétemeletes, téglaépítésű társasházban, extra kialakítású, 37-94 nm alapte­rületű lakások, 50-60 nm-es teraszokkal, 235-252 E Ft/nm áron leköthe­tők. Ugyanitt garázsok és tárolók kedvező áron megvásárolhatók. Újpesti Ingatlanközvetítő' és Építési Iroda 1042 Budapest, Árpád út 16. www.ingatlankulcs.hu e-mail: ingatlankulcs@axelero.hu Telefon/fax: 369-5214, 380-4920,370-8710 A padlásszobában a lézermobilt működteti Úflipótvéra&í Lakásszerviz Kft Nagy gyakorlattal vállaljuk további társasházak képviseletét:- számítógépes könyveléssel,- teljes szakipari háttérrel. Tekintse meg a Paszomány 1 húsvéti kínálatát fiiaaönvboltiainkban: ___________----:-A--c;:í:^HpnhnitUnkbann C ímeink: L ^Ővő^éngedménnyeH^ —-------------> X III. kerület, Keszkenő u. 18. 1 VI. kerület, Király u. 46. 1 XIV. kerület, Lőcsei u. 86. 1 felefon: 320-2220/730 relefon: 343-0395 felefon: 468-2655 Lőcsei-sarok lakberendezési áruház Feltaláló művész vagy művész feltalálói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom