XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-02-28 / 4. szám
í 2002. februárBODNÁR GYÖRGY PROFESSZOR A PÁLYÁJÁRÓL „Kapcsolatba kerültem az élő klasszikusokkal, Déry Tibortól Illyés Gyuláig” A diákoknak visszatérő problémája az irodalommal kapcsolatban, hogy olyan korokról beszélnek nekik, melyekben nemhogy maguk, de az oktatók sem éltek, és olyan emberekről tanítanak, akiket a tanárok sem ismerhettek személyesen. Ez persze így természetes, ezért van nagyon szerencsés és előnyös helyzetben az a tanár, aki megélhette a kort, amelyet tanít, aki ismerhette azokat, akikről beszél. Bodnár György is ilyen tanár, ilyen irodalomtörténész, ez viszont egy szerencsés véletlennek köszönhető.- Az anyukám vasutas családból származott, fiútestvérei kisállomásokon voltak állomásfőnökök, természetesen én is vasutas akartam lenni, mert az szép és biztonságos állásnak látszott, és az iskoláimat is így végeztem. Szegény családból származom, ezért nem a legfelső szintet céloztuk meg. Engem is először négy polgáriba akartak járatni, ám Karcagon, ahol én születtem, „csak” gimnázium volt. Ekkor anyukám, aki a gyerekek taníttatásának volt ösztönzője a családban, azt is mondhatnám, hogy anyagi feltételek nélkül, kalandor módon vágott bele abba, hogy minket taníttasson, gyalog vitt át Püspökladányba, a polgári iskolába, hogy beírasson. Ekkor már odajárt a bátyám, aki meglehetősen rossz tanuló volt és nagy iskolakerülő, ráadásul biciklivel járt iskolába, és rossz időben, ha akart volna se tudta megtenni a két város közötti 12 kilométert. Mikor a beiratkozásnál kiderült, hogy a rosszhírű Bodnár István testvére vagyok, egyből elutasítottak. így hát szerencsére nem kellett a püspökladányi polgáriba járnom, és anyukám hazafele azt mondta: „hát akkor kisfiam, muszáj gimnáziumba menned”. — Bár a gimnáziumi évek alatt számos viszontagsággal kellett szembenéznie, egyrészt a tandíjak, másrészt a közben elkezdődött második világháború miatt, Bodnár György mégis kiváló eredménnyel fejezte be az iskolát. Kitűnően végezve megpályázta az Eötvös kollégiumi tagságot, ahova fel is vették. A Bölcsészkart tehát Eötvös Kollégistaként végezte magyar-angol szakon. Ez minden idők talán legelitebb magyar iskolája volt, ahol a felvételi úgy zajlott, hogy a jelölteknek egy hetet kellett eltölteni a kollégiumban. Együtt laktak az „öreg" kollégistákkal, sorba kellett járniuk a professzorokat, két- három magyar és két-három angol tanárt. A felvételi azonban már ennél is korábban elkezdődött, hiszen a Kollégiumot 1893-ban alapították, és nem sokkal utána már minden jobb gimnáziumban tanított egy-két volt kollégista tanár, akik beszámoltak az alma máternak az ottani diákokról, így Bodnár Györgyről is már tudott az intézmény, mielőtt oda került volna. A kollégium akkori rektora, a szintén karcagi Németh Gyula, török nyelvészprofesszor volt, így mindjárt az első hónapban két meghívást kaptak a karcagi gólyák. Egy kellemes teázga- tást a rektori hivatalban, és egy családi meghívást a rektortól. Minden hónap utolsó vasárnapján a velük egykorú lányaihoz voltak hivatalosak zsúrba. Nagyon jó hangulatban kezdődtek tehát a tanulmányok.- Ez különleges világ volt. Átszőtte a kort, az akkori Magyarországot. Az ember meglehetősen jó érzéssel csinálta végig ezt a tanulási időszakot, pedig hamarosan kiderült, hogy az Eötvös Kollégiumban nagyon nehéz munka vár ránk, aszkétikus életformát kellett kialakítanunk. Aki éjfél előtt hagyta el ä könyvtárat, azt a kollégiumi közvélemény megvetette. Ebből aztán sok komikus helyzet született. Tudni kell, hogy a Kollégiumban a felsőbb évesek magá- zódtak a fiatalabbakkal. Volt egy diák, aki gyakran megszakította könyvtári tartózkodását, és a folyosón sétálgatott, dohányozva. Egyszer azt mondta neki egy felsőbbéves: „Gólya, én magát mindig itt látom lógni a folyosón, ahelyett, hogy a könyvtárban dolgozna.” Mire a gólya így válaszolt: „Ezek szerint a tanár úr is állandóan a folyosón lóg.”- A Kollégiumban egyetlen nő élt, a szakácsnő. A megújult Eötvös Kollégiumban ma már lányok is tanulnak, de akkoriban a gimnáziumok közt is alig akadt koedukált. A karcagi gimnáziumban ugyan voltak lányok, de csak magántanulóként vehettek részt az oktatásban.- A Kollégiumban olyan tanárok tanítottak akkoriban, a negyvenes évek végén, akik ma már legendának számítanak az irodalomtudomány történetében. A mi szakmánkban a legnevesebb, akit a tudománytörténet is a fő fejezetben tárgyal, Horváth János, a huszadik század legnagyobb magyar irodalomtörténésze. Horváth János még az én generációmat is tanította két éven át, és utána küldték nyugdíjba, sőt nekünk adta le először akkori új könyve, a Humanizmus és reformáció anyagát. De rajta kívül is nagyon sok jó tanár volt, angol szakon például egy ideig Országh László tanított. Az én évfolyamom nagyon erős évfolyam volt, évfolyamtársaim voltak például Lator László és Fodor András, mindketten költők. A második évben csatlakozott hozzánk egy ugyancsak karcagi diák, Sarkady János, aki jelenleg az ókortörténet professzora. Azért kezdte Debrecenben a tanulmányait, mert akkor ott tanított Szabó Árpád, a híres klasszika filológus, és mikor ő Budapesten folytatta professzori pályáját, ez a fiú is követte. De mi még együtt jártunk a természettudósokkal is, akik híresebbek lettek, mint a filoszok, és könnyebben csináltak karriert, külföldön is.- Bodnár Györgynek a Nyugat, és annak kora a szakterülete, ami talán kicsit kézenfekvő is, hiszen személyesen élhette át a Nyugat korának végét.- Amikor gimnazista voltam, tehát 1939 és 47 között, akkor a Nyugat volt az a legmeghatározóbb irodalmi mozgalom, amelynek hatása egy alföldi kisvárosba eljutott. Hozzánk a Nyugat nagy nemzedékének költészete úgy jutott el, mint a legmodernebb, legélőbb irodalom, és már gimnáziumban is nagyon sokat foglalkoztunk velük. Tanárunk a magyarórákon nagyon jó módszert dolgozott ki. A legjobb tanulók választottak egy-egy költőt, s felkészülés után ők tartották meg az órákat. Az én költőm Juhász Gyula volt. Nekünk a Nyugat határozta meg irodalmi műveltségünket. Én később azt folytattam, amit a gimnáziumban elkezdtem.- Bodnár György viszonylag hamar, és nagyon fiatalon megkapta máig meghatározó feladatát, a Kaffka Margit-életmű feldolgozását. A Kajfka-életmű elég kicsi ahhoz, hogy megismerhető legyen, hiszen az írónő 38 éves korában meghalt. Az életmű átfogó tanulmányozásával Bodnár György fiatalon bekerült az élő irodalom körforgásába is.- 1953 után a Társadalmi Szemle című lap kulturális rovatvezetője, ‘55- ben pedig az Új Hang munkatársa lettem. Ezáltal természetesen kapcsolatba kerültem az élő klasszikusokkal, Déry Tibortól Illyés Gyuláig sokakkal. Az Új Hang legfőbb célja azt volt, hogy nyilvánosságot adjon a fiatal tehetségeknek, például Juhász Ferencnek és Nagy Lászlónak, vagy a prózaírók közül Sánta Ferencnek, Moldova Györgynek, Csurka Istvánnak, Szabó Istvánnak és másoknak. Később az idősebb nemzedék is belátta, hogy ez a lap a szabad szellem támasza és számukra is megfelelő publikációs fórumnak bizonyult. Illyés Gyula például - egy kivételével - nem publikált verseket a Rákosi-korszakban, így költői termése kéziratban maradt, amelyet az Új Hang sorozatszerűen közölt. Ez a lap nemcsak az irodalommal foglalkozott, hanem a többi társművészekkel is. Például a Bartók-évfordulón itt jelent meg Juhász Ferenc Bartók- emlékverse, Szarvasének címmel. A másik nagyon fontos alkotó, akit ki kell emelnem, Kondor Béla festőművész. Őt Németh Lajos művészettörténész barátom fedezte fel számunkra. Diplomamunkáját, a híres Dózsa-sorozatot az Új hang mutatta be először. De zene, színház és film is megjelentek a folyóirat láthatárán.- Én ebben a korban inkább a kortárs irodalomban és művészetben éltem, és nem az irodalomtudományban. Ez csak 1956-ban változott meg, mikor az addig működő folyóirataim megszűntek. Ekkor kezdtem részt venni igazán a tudományos életben, és például a hatvanas években íródott Juhász Ferenc-tanulmányaim megalapozták munkásságom következő harminc évét, melynek megkoronázásaként a 90- es évek második felében kiadtam a teljes Juhász Ferenc-mo- nográfiát. Két tanulmánykötet után 2001-ben megjelent a Kaffka Margit-monográfiám is. Mostanában olyan könyvön dolgozom, amely a huszadik század elejének magyar korraj zregényeit mutatja be. Tervezett címe: Az éhes várostól az elsodort faluig.- A beszélgetés végén még egy picit visszatér a múltba. Arról beszél, hogyan került a XIII. kerületbe?- Polgáriasán szólva benősültem a Wallenberg utcába. Karcag és az Eötvös Kollégium után voltaképpen ez a harmadik hazám. Mivel a gyermekkori kapcsolatok lassan teljesen kihalnak, ma már itt, az Újlipótvárosban találom meg azt a helyet, ahova mindig hazatérek, s ahol otthon vagyok. Lami Juli A világ legjobb kávéi a Lehel Csarnokban- Azt rebesgetik, hogy hamarosan kávészaküzlet nyílik a Lehel Csarnok galériáján, a Kassák Lajos utcai oldalon. Vajon mi sarkallta Önöket arra, hogy egy olyan üzletet nyissanak, mely csak kávét árusít? Erről faggattuk a Café.hu Kft ügyvezetőjét.- Az utóbbi években örvendetes módon elterjedtek a borszaküzletek, az igényes borkultúrát kialakítva. Ehhez hasonlóan kezd kialakulni a kávéfogyasztás kultúrája is, melyhez segítséget kávészaküzleteink adnak.- Ezek szerint több üzletük is van a városban ?- Cégünk a SEMIRAMIS kávénagykereskedéssel áll kapcsolatban, ami azt jelenti hogy Magyarországon összesen 12 helyen vásárolhatóak meg ezek a minőségű kávéfajták. Az üzletek közül a Rákóczi úton az Uránia mozival szemben lévő Csillag Üzletházban van ilyen üzletünk és bátran állíthatom, hogy az egyik legszebb üzlet azon a környéken.- A Lehel Csarnokban is ilyen minőségű üzlet készül?- Szeretnénk túlszárnyalni ezt a szintet. Az értékesítés formája Amerikából és Spanyolországból származik. Az ottani piacok természetes része a hordóból, zsákból mért kiváló arabica kávé. A külföldi tapasztalatokból tanulva pedig kiváló kávékhoz kiváló berendezés szükséges. Szeretnénk megismertetni és megszerettetni a világ legjobb kávéit a hozzánk betérő vásárlókkal.- A borfogyasztással kapcsolatos tudnivalók jelentős ismeretanyagot jelentenek. A kávéfogyasztással összefüggő tudnivalók is ilyen széles körűek?- Igen. A kávépörkölés, a kávéital készítés jelentős szakmai tudást követel. Természetesen a fogyasztónak ezeket nem szükséges teljes mélységben ismernie, azonban néhány alapvető tudnivalót célszerű elsajátítani, hogy eligazodjon a világ legjobb minőségű kávéi közül az általunk forgalmazott 20 féle kávé között, és megtalálja a saját ízlésének legjobban megfelelő kávétípust.- Akkor induljunk a kávészemek belsejében rejtőző titkok megfejtésére.- Talán legfontosabb titok a kávé fajtája. Két fő fajtát különböztetünk meg: egyik a robusta, másik az arabica. A robusta fajtának a cserjéje rendkívül edzett, sok betegségnek ellenáll, bőtermő, jelentősen alacsonyabban, akár ezer méter alatt is termeszthető. Sokkal kevesebb esővel is beéri, mint a jobb fajták. Noha a robusta kávé jól keverhető a jobb minőségű arabicával, minősége messze elmarad attól, saját íze össze sem hasonlítható az arabicával. Éppen ezért a robusta jelentősen olcsóbb, mint az arabica. Tehát minél olcsóbb egy kávékeverék, annál több robusta van benne, a legolcsóbb kávé pedig tisztán robusta. A kereskedelemben kapható kávék többsége is ilyen. Nálunk ilyen nem kapható. Az arabica cserje meredek hegyoldalakon érzi magát a legjobban, vulkáni talajra, kevés napfényre, rengetek esőre, és még több árnyékra van szüksége. A nagy magasságban termő babszemek más fajtához képest keményebbek, az ízük finomabb és aromásabb, így jobb, „erősebb” kávé főzhető belőle, azonban fontos tudni, hogy az arabica koffeintartalma közel fele a gyengébb minőségű robusta koffeintartalmának. Tehát a kávéfogyasztó erősebb íz, finomabb aroma és az intenzívebb illatanyagok miatt érzi úgy, hogy erősebb kávét fogyaszt, ha a jobb minőségű arabicát választja. Az arabicában lévő savak tartalma is alacsonyabb, mint a robustában, ezért a gyomorproblémákkal küszködő emberek is nyugodtan fogyaszthatják. Ennek a kávénak az utóíze sokkal tovább megmarad. Talán a fentiekből egyértelműen következik, hogy a jobb kávészaküzletek csak arabica kávét árusítanak, a kávérajongók is ezt részesítik előnyben. Üzleteinkben a világ legjelentősebb termőterületeiről származó 20 féle tiszta arabica kávét árusítunk. A tiszta azt jelenti, hogy a kávé csak egy bizonyos országból származik, megjelölésre az ország nevét használjuk. Nálunk például ilyen táblával találkozik: Kenya francia. Ebben a jelölésmódban a második szó a pörkölési módot jelöli, így a jó választás érdekében érdemes a pörkölésről is pár mondatot ejteni. Bécsi pörkölés: világos pörkölési mód, gyengébb aromájú kávékhoz megfelelő, ezzel lehet a teljes íz- és aromaanyagokat felszabadítani. A kávészemek felülete száraz és világosbarna. Fogyasztása leginkább reggelihez javasolható, jól egészíti ki a tej ízét. Francia pörkölés: középbarna pörkölési mód, a kávé íze erőteljesebb, kissé kesernyés. A kávészemek felülete fajtától függően száraz, vagy kissé olajos. Bármilyen kávéital készítésére alkalmas. Hazánkban ez a legnépszerűbb pörkölési mód. Olasz pörkölés: sötétbarna, feketés színű pörkölés, melynél a pörkölés szinte gyulladási határig folyik. Felülete olajos, a kávészemek nagyon kemények, így ez őrölhető a legfinomabbra. Ize jelentősen kesernyés, kiváló rövidkávé készíthető belőle. Sok ínyenc szerint ez az „igazi” kávé. A legjobb kávészaküzletek naponta friss pörkölésű kávékkal várják vásárlóikat, mert csakis a friss pörkölés biztosítja a legjobb minőségű kávéital készítését. Nálunk is kizárólag friss pörkölésű kávé kapható. Nagyon fontos tényező a kávé otthoni tárolása. A megvásárolt őrölt vagy szemeskávét minőségének megtartása érdekében a legkisebb aromaveszteséggel kell tárolni. Ez úgy érhető el, hogy a vásárlás után minél előbb légmentesen záródó edényben a mélyhűtőbe kell tenni, és csak közvetlenül a főzés előtt kell kivenni a szükséges mennyiséget. Több ismerettel nem is fárasztanám tovább a kávé szerelmeseit vagy a leendő kávérajongókat, hiszen ha a piaci forgatagból betér üzletünkbe, szakképzett eladóink nagy örömmel fognak segíteni a megfelelő kávéfajta kiválasztásában. A 20 féle kávé bármelyikét üzletünk kellemes környezetében meg is kóstolhatja, újra felfedezheti a kávézás semmihez sem hasonlítható élményét, megajándékozhatja magát, családját és barátait egy csésze élvezettel, néhány perc nyugalommal, az élet rohanó mindennapjaiban.- A kávékülönlegességeken kívül a vásárlókat mivel tudják még meglepni?- Kedves vevőinknek tudunk ajánlani olyan kávét tartalmazó édességet, nevezetesen a csokoládés kávészemet, melyből útközben, autóban, munkahelyen 8-10 szemet elfogyasztva is élvezheti a minőségi kávé jótékony élettani hatásait. Ez Quatemalai kávé francia pörköléssel - amely a kávék hercegnője - amit pörkölve leküldünk a Szerencsi Csokoládégyárba és ott kétféle csokoládéval (tej és étcsoki) bevonva kapunk vissza. Különleges élmény, kóstolja meg Ön is! K. J. (X)
