XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-02-14 / 3. szám

A

z 1867-es kiegyezés után ! hat évvel - a Pest,

Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesülése révén - alapított Budapest ipara rohamos fejlődésnek indult. A külföldi és magyar tőkéseknek a századforduló előtt és után Budapest külterületein épített gyáraihoz dolgozók tömegeit kellett eljuttatni. A leggyorsabb és legolcsóbb megoldást a villamosközlekedés jelentette.

1896. január 12-étől Angyalföld első villamosjárataVillamosok fénykora és alkonya

Ma már csak emlék

ként - közel 8 km hosszú pályán - a megyeri vonalat helyezték üzembe, amely a Fer- dinánd (Lehel) tér-Lehel ut- ca-Béke út-Pozsonyi út—István út-Károlyi utca-Baross utca útvonalon egészen a megyeri kápolnáig vitte az utasokat. A Rákospalota irányába utazók kényelmét szolgálta az 1896. március 15-én indított, az újpesti István térnél leágazó, Árpád út-vasúti felüljáró—Fő utca-Rákospalota

községháza útvonalon közlekedő villamosjárat.

1950. január elsején egyesítéssel jött létre a 22 kerületből álló Nagy-Budapest. Az egyesítési koncepcióban messzire tekintő szempont volt a főváros centrumából a peremkerületek irányába kijelölt vonalak és járatok fejlesztése is.

Az akkori közlekedési vállalatot, a BSZKRT-ot - huszonkét évi működés után - még 1949. szeptember 30-i hatállyal megszüntették. Az örökébe lépett FVV munkája révén 1950 májusában például elkészült a Váci út-Balzac utca-Vi- segrádi utca-Kádár utca irányú hurokvágány. Az itt lakók - közel három évtizedig - az 1-es (Marx tér-Újpest, vasúti híd), a 3-as (Marx tér-Újpest, Fóti út) és az 55- ös (Marx tér-Rákos- palota) villamosok csikorgására ébredhettek.

Szintén e szűk utcákban fordult meg a nagy októberi szocialista forradalom (akkor még NOSZF) 33. évfordulóján fölavatott Sztálin (Árpád) hídon át - Angyalföld és Óbuda között - 33-as jelzéssel indított új járat, amelyen kezdetben a Bécsi úttól csak az Árpád híd pesti hídfőjéig, később pedig a Marx (Nyugati) térig lehetett utazni.

ri út) is megállt. Az esti üzemzárás után hazatérő lumpokat és más utasokat a nyolcvanas évek elejéig közlekedő 55-ös éjszakai járat mentette meg a taxizástól.

Alkalmasint sokan emlékeznek még az újlipótvárosi Jászai Mari térről a Nagyvárad térig közlekedő 15-ösre, amely később már csak a Keleti pályaudvarig, végezetül pedig az újpesti vasúti hídig járt. Ä fővárosiak által - a Luftwaffe egyik vadászgépéről - „stukának” elkeresztelt, hirtelen gyorsuló, szóló motorkocsikat 1977-ben - sokak örömére - a csöndesebb trolibusz váltotta föl a Pozsonyi úton és a Dráva utcában.

Az egykori 90-es és a 91-es járatot 12-esre (Nyugati pu.-Rákospalota, Kossuth u.) és 14-esre (Nyugati pu.-Istvántelek) számozták át, amely - a sokszori vonalmódosítás ellenére - továbbra is a Lehel és a Béke utcán szállította utasait.

Természetesen majd’ minden villamosnak volt betétjárata is. Ezek szükség szerint, jobbára műszakváltáskor közlekedtek. Helyszűke miatt csak említésként következzék még néhány egykori angyalföldi járat száma: 16-os, 21- es, 23-as, 24-es, 62-es, 87-es, 92-es és „N”.

A legtöbb, az idők változásával prosperáló-vegetáló járat sorsát a nyolcvanas években az Árpád hídig meghosz- szabbított észak-déli (3-as) metró pecsételte meg. A nagyobb tömegeket szállítani képes metró megjelenésével egymás után tűntek el az^ Újpestre, Rákospalotára és Óbudára kijáró citromsárga villamosszerelvények. A sort a 33-as nyitotta: a járat közönA vonalhosszabbítást követően a 33/A szerelvényei Óbudáról a Váci útig jártak át. Egyébként a Kádár utcai végállomást gyalogszerrel köny- nyedén el lehetett érni a Nagykörúton közlekedő villamosok volt Visegrádi utcai megállójától, ahol az 1971- ben megszüntetett 66-os (Nagyszombat utca -Fehérváségét utoljára 1981 januárjában hangolhatta jobb kedvre az Árpád hídról eléjük táruló panoráma. A szomszédos munkáskerületekbe igyekvők ’81. március végétől már csak az Árpád híd pesti hídfőjénél tudtak villamosra szállni. A Lehel utcában közlekedő 12- es és 14-es belső, Kádár utcai végállomását az El- munkás (Lehel) téri piac mellé helyezték át, ezáltal a Nyugati pályaudvarhoz való eljutás nehézkessé vált.

1982. V. 3.: ezen a napon végleg befejezték - a szó szoros értelmében vett - pályafutásukat a Váci úti szerelvények. A 3-as és az 55-ös megszüntetésével kimúlt a Váci úti villamosközlekedés. Eltűntek a 3-as és 55-ös járat ormótlan, háromtagú (motor-pót-pót), fűtetlen, fapados, fapadlós, izzólámpás, BUR-(Budapest-Újpest -Rákospalota)szerel vényei, amelyek ráadásul veszélyesek is voltak, mivel azok nyitott peronjait az utasok saját kezűleg zárták föl-le csapható nehéz vasrácsokkal. Áz utolsó pótkocsi „hátuljáról” kiálló

ütköző pedig a „tujázásra” adott lehetőséget, amit jobbára a korszak utcagyerekei műveltek.

A Kádár utcából a villamosokkal együtt a rohanó, munkába igyekvő embertömeg is a múlt homályába vész. Érdekesség, hogy a BKV - a csak néhány évig közlekedő 33/V mintájára - 3/V jelzésű autóbuszával közel egy évtizedig pótolta a hajdani 3-as járatot. A buszon 1 Ft- os villamosjegyet kellett lyukasztani.

A ’80-as évek elejétől csehszlovák gyártmányú, modern, kényelmes, fűthető, fénycsöves, TÁTRÁ- ikerkocsik jelentek meg Angyalföld utcáin. 1984-től 1-es jelzéssel újra jár villamos az Árpád hídon (Bécsi út-Lehel utca). 1986-tól a 14-es járat a Káposztásmegyeri lakótelepig közlekedik. Őt éven át üzemeltette a BKV a - korábban Óbudán szolgáló - 11-es villamost a Káposztásmegyeri lakótelep és Ángyalföld, forgalmi telep között. 1995-ben

............ pályamenti és teng

elyen szolgálatot tevő személyzetének munkája. A tavasz, a nyár, az ősz egy-egy szélsőséges napja - szakadó eső, aszfaltolvasztó hőség, korán beköszöntő köd - nyilván megviselte szervezetüket. Hanem télen, a BUR-motorkocsi vezetőállásán hatalmas halina- csizmában, báránybőrbéléses kesztyűben, beszkártbundá- ban, tankistasapkában helytállni, továbbá a két oldalról a- sokak bosszúságára - a 12- es útvonalát megcsonkították (Angyalföld, forgalmi telep - Rákospalota, Kossuth utca), és ezt a járatot három helyett már csak két kocsival indítják. 1997-ben a 14-es éjszakai üzemének törlésével megszűnt a főváros utolsó éjszakai villamosjárata is.

Külön memoár témája lehetne az akkori villamosok

peronon átsüvöltő, jeges, csontig hatoló szélben a meghajtott kerekek alá kislapáttal homokot adagolni, s közben az ablaktörlő nélküli szélvédőn át a forgalmat figyelni, nos, mindez igencsak próbára tette a villamosvezetőket, nem kevésbé a vágányok mentén dolgozó más szolgálattevőket. Legyen ez a pár sor megemlékezés áldozatos munkájuk előtt.

Noha a fővárosban - így Angyalföldön - a metróépítéssel és különböző „racionalizá- ciós” programokkal összefüggésben több villamosjáratot is fölszámoltak, Budapest és szűkebb pátriánk lakóinak remélhetőleg kényelmesebb közlekedését szolgálják majd a nemrégiben forgalomba állított - politikai csatározások témájaként elhí- resült - hannoveri villamosok; továbbá a XIII. kerületet is átszelő 1-es gyorsvillamos Etele térig tervezett meghosz- szabbítása, amelynek révén újabb pest-budai villamosgyűrűvel gazdagodik kétmilliós világvárosunk.

Petz Nándor

Civil Szervezetek

Önkéntesen és önzetlenül dolgoznak

Egész napos, pergő ritmusú rendezvényen találkoztak immár hatodik alkalommal február 2-án, a Civil Szervezetek Napján a kerületben dolgozó egyesületek, alapítványok, társaságok vezetői és tagjai a József Attila Művelődési Központban. Ez a nap évről évre azt bizonyítja, hogy mind az önkormányzat, mind a lakosság számít ezeknek az önként és önzetlenül dolgozó emberek segítségére, észrevételeire, véleményére.

Hogy a tevékenységüknek milyen széles és sokszínű a palettája, mutatja az is, hogy például a japán törpefák hazai meghonosításán fáradozó Bonzaj Egyesület után „betörtek” a kerületi civil szervezetek sorába az emutenyésztők, s alakulataik már egyes kerületi iskolákban is feltalálhatok. (Akik még nem tudnák: az emu struccféle sivatagi madár, de sokféle hasznosításuk következtében más európai országokba is „befogadták” őket.) A legkülönösebb stand a éiviliádák életét bemutató work-shopon minden bizonynyal az emutenyésztőké volt, hiszen ott mindenféle strucc- származású termék és jófalat várta az érdeklődőket.

Dr. Tóth József köszöntőjével és tájékoztatójával kezdődött a találkozó. Az önkormányzat és a civil szervezetek fejlődő kapcsolatáról és ennek szükségességéről beszélt. A polgármester szavai után tovább tágult a perspektíva, Hegyi Gyula országgyűlési képviselő, a parlamenti társadalmi szervezetek bizottságának alelnöke arról szólt, hogy hazánkban milyen fontos helyet foglalnak el a szervezetek, s miként lehetne javítani működésük feltételeit. Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója általában európai színvonalúnak értékelte a magyar civil szervezetek működését, hangsúlyozva: lehetne jobbítani a helyzeten nagyobb anyagi forrást és figyelmet fordítva a jelenlétükre és munkájukra. Az előadásokat követő beszélgetést Fenyves Kornél, a JAMK igazgatója vezette.

Az egész nap nagyon barátságos hangulatban telt, érzékelhető volt, hogy valóban a kölcsönös együttműködés érdekében gyűltek össze a látogatók, nem kötelességből vagy egyéni érdekből.

A művelődési központ aulájában megtekinthető civil work-shop aztán vizuálisan is bizonyította, amit a kerekasz- tal-beszélgetésen hallhattunk. A szép számmal megjelentek mind azt demonstrálták, hogy sokrétű a civil szervezetek törekvése a kerületben. Elsőként talán illendő a kerület legnagyobb civil szervezetét említeni, az Angyalföldért Egyesületet, amelynek nem kis szerepe volt a nap szervezésében és lebonyolításában. De jelen volt a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, az Iránytű Információs és Tanácsadó Iroda, az Önkontroll Egyesület, a Háttér Baráti Társaság a Melegekért és sokan mások.

Délidőben gálaműsor szórakoztatta a közönséget a színházteremben, bemutatkoztak a kerületi kulturális egyesületek és civil szervezetek művészeti csoportjai, sikerrel szerepelt a Láng Művelődési Központból a Stella Kórus és a Keil Ernő Fúvós- zenekar. A legnagyobb tapsot a legkisebb, azaz a hétéves hiphoptáncosok kapták, ezután pedig a farsangi időszaknak megfelelően civil bálban mulathattak a résztvevők.

Összességében elmondható, hogy hasznos és szórakoztató nap volt a szombati. Ja és az emuleves receptjéről érdeklődjenek szerkesztőségünkben.

Mi vagyunk a Dökmag ♦♦♦ Kérdezünk

A következő interjú egy álinterjú: a történet, a szereplők, a téma, a cél, a kérdések és válaszok valóságosak... csak egy dolog hibázik: a kérdező és a válaszokat adó csapat egy és ugyanaz. így azonban a lényeg nem vész el.- Mi, vagy ki az a Dökmag?- XIII. kerületi érdekeltségű fiatalok olyan segítő szervezete, melynek célja a kerületi ifjúság közösségi életének szín- vonalbeli emelése... hmm... ez egy jól hangzó, tömör öndefiníció... Szóval 2-3 éve ismerjük egymást, kerületi középiskolás őszi és tavaszi diák-önkormányzati képzéseken találkoztunk először. Aztán az évente két alkalom kevésnek tűnt, így elkezdtünk szervezkedni. DÖK 13 Klub néven kéthetente találkozgattunk az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban: ott játszottunk, képviselt iskoláink dökös (diákönkormányzatos) ügyeiről beszélgettünk. Tavaly már Dökmagként szerveztünk egy diák-önkormányzati napot, Neked-napot, a Margitszigeten. Ez egy akadályverseny volt, ahová az összes kerületi általános iskola diákönkormányzatát meghívtuk. Kerettörténetül angyalt kerestünk a margitszigeti halastó környékén. Célunk az volt, hogy az egymástól elszigetelten működő diákönkormányzatok találkozzanak egymással, versenyezzenek, és a kis csapatok megmérettetésük közepette összerázódjanak. Talán sikerült.- Hányán szervezitek a Dökmag- találkákat?- „Köménymagvunk”-at 20-25 közép- iskolás alkotja, de bárkit szívesen várunk csoportunkban. Egyes alkalmakkor még meghívót is szoktunk küldeni a többi dökösnek: például idén február 15-én,

délután 5 órától szívesen várunk minden dököst farsang ünnepére. Lesz bálkirály-, -királynőválasztás, természetesen minél ötletesebb jelmezben kell érkezni.- A farsangon kívül másra is készültök? Hallottam valami gyermekönkormányzatról...- Igen... gyermek- és ifjúsági önkormányzatról! Másfél évvel ezelőtt hallottunk először erről a szervezeti formáról: országunkban már rengeteg településen, Budapesten több kerületben van ilyen. Ez kicsit más, mint a diákönkormányzat, hiszen egy egész település ifjúsági életét „színezheti”. Mi úgy határoztuk meg a gyermekönkormányzat fogalmát, hogy olyan kerületi érdekeltségű fiatalok hivatalos érdekvédelmi, kulturális és közösségépítő szervezete, melynek tagjait a kerület fiataljai demokratikus választáson választottak. Egy gyermekönkormányzat persze sohasem lehet öncélú, demokratikusan választjuk tagjait, akik a közért vannak, felelősek választóikért. Persze az is fontos, hogy egy ilyen csapat teljesen politikamentes legyen.- Lesz gyermek- és ifjúsági önkormányzat a XIII. kerületben is?- Reméljük! Tavaly ősszel kezdtünk el komolyabban dolgozni rajta: felkértünk felnőtt segítőket munkánkhoz, választási szabályzatot írtunk, elkészítettük a választások egységes arculatát, hirdetményeket írtunk hozzá.- Ki lehet választó, ki jelöltetheti magát, és hogyan hirdetitek ezt a választást?- A kerületben 34 oktatási intézmény van. Minden iskolában hirdetőtáblát helyezünk ki, amelyen szimbólumunkon kívül - mely egy gyönyörű, magból

kinövő fa - olvashatóak lesznek a legfontosabb választási tudnivalók. Választó és jelölt egyaránt 11 és 22 év közötti fiatal lehet, aki a XIII. kerületben él és/vagy kerületi iskolába jár. A választási körzetek az iskolák lesznek. Akik a kerületben laknak, de nem itt tanulnak, azoknak három általános választási körzetet állítunk fel: az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban, az Iránytű Ifjúsági Információs Irodában és székhelyünkön, az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban. A jelölteknek természetesen először saját körzetükben ajánlásokat kell gyűjteniük (legalább harminc fiataltól), általunk hitelesített ajánlóíveken. Ha az ajánlásokon túlvannak a jelöltek, akkor indulhat a kampány a választási körzetekben.- Ez rengeteg munkával jár nektek. Miért csináljátok?- Mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy ebben a kerületben is legyen egy valóban gyerekekről, fiatalokról szóló csapat, aki közvetlenül odafigyel saját korosztályára: életére, színére, fonákjára.- Mikor lesz a választás?- Idén, március 22-én, pénteken.- Ha valakinek felkeltette az érdeklődését a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, a választások menete, szeretné jelöltetni magát, vagy választani, akkor kitől kérhet minderről információt?-Tőlünk, a Dökmagtól, az iskolai dök- segítő pedagógusoktól vagy szabadidőszervezőktől. Az érdeklődők bennünket hétfőnként és szerdánként délután (du. 15-18.30 óráig) az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban (1138 Budapest, Dagály u. 15/a, tel.: 349-7761, 330-5357) találhatnak meg.