XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-10-10 / 16. szám
Pr. Tóth József parlamenti intgrpgllqciójq A lakóhelyi környezetet zavaró zajok csökkentéséért Tóth József polgármester, országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: „Várható-e és mikorra jogszabály-módosítás a vendéglátó egységek lakóhelyi környezetet zavaró zajhatásait csökkentendő?” címmel. Tisztelt elnök asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt államtitkár úr! Kerületi polgármesterként gyakran keresnek meg lakosaink, úgy gondolom, minden településtípust érintő olyan panasszal, amelyek a lakókörnyezetük közelében működő vendéglátó-ipari egységekből kihallatszó zaj nyugalmat zavaró hatását sérelmezik. A pihenést gyakran teszi lehetetlenné a zaj és az esetleges provokatív magatartás. A kérések többsége a hatóság határozottabb fellépésére és a pihenést zavaró hatások megszüntetésére, korlátozására irányul. A bejelentésekben megfogalmazott probléma megoldása egyrészt azért nehéz, mert több alkotmányos jog - nevezetesen a vállalkozáshoz, a tulajdonhoz, az egészséges környezethez, a testi-lelki egészséghez való alkotmányos jog - ütközési határán kell megtalálni a még elégséges és arányos korlátozást, másrészt a jelenleg rendelkezésre álló eszközök hiányosak és rendszerint alkalmatlanok a cél valódi elérésére. Az utólagos, a felmerült vitát szankcionáló fellépés helyett e területen is a megelőzés, az előrelátó szabályozás érhetné el a célját. Álláspontom szerint a jog- biztonság és a jogegység demokratikus jogállami követelményei megkívánják a zajvédelemmel kapcsolatos országos szintű intézkedések megtételét, s ezt erősítenie kell majdan a helyi jogalkotásnak és jogalkalmazásnak egyaránt. A szigorúbb, de kiszámíthatóbb szabályozás a kereskedők érdekeit és a vállalkozáshoz való jogot, valamint a lakosok jogait egyaránt védheti. A szakmai követelményeknek való utólagos megfelelés rendszerint jóval költségesebb az előre kalkuláltnál. Megítélésem szerint a hatályos jogi szabályozás finomítása sürgetően szükséges annak érdekében, hogy az egyének védelme a jelzett jogszabályi területeken erőteljesebben jelenhessen meg. Erre utalnak az Alkotmánybíróság korábbi döntései is. A tapasztalatokat erősíti az állampolgári jogok országgyűlési biztosának e tárgyban elkészített jelentése. Egyértelműen támogatandó az abban foglalt, a jelen kérdésben is jelzett jogszabály-módosításra vonatkozó ajánlás. Erre tekintettel és a nyári időszak tapasztalatait figyelembe véve merül fel a kérdés, tisztelt államtitkár úr, hogy várható-e és mikorra jogszabály-módosítás a vendéglátó egységek lakóhelyi környezetet zavaró zajhatását csökkentendő. Várom, államtitkár úr megtisztelő álláspontját. Köszönöm. Az interpellációra Szalay Gábor gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár válaszolt. Tisztelt képviselő úr! Milyen a sors és milyen a véletlen: ön egy nagyon fontos és olyan problémát vetett fel, amivel képviselőként annak idején én magam is sokat foglalkoztam, nem sok eredménnyel. Ezért szolgál különösen örömömre, hogy most abban a helyzetben vagyok, hogy az ön kérdésére jóval pozitívabb választ adhatok, mint amilyet annak idején én kaptam. A dolog lényege az, hogy az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa ez év júniusában levélben ajánlásokat tett az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló megfelelő kormányrendelet módosítására, amelyben többek között arra tett javaslatot, hogy az adott önkormányzat jegyzője állapítsa, állapíthassa meg az üzletek nyilvántartási idejét, amelyet jelenleg a belkereskedelemről szóló törvény szabályoz. Mi a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban elkészítettük ennek a kormányrendeletnek a módosítását, amelyik persze nem lépheti túl a belkereskedelemről szóló törvény által kijelölt határokat, de azon belül jóval nagyobb mozgásteret ad a jegyzőnek az üzletek nyitvatartási idejének megállapítására vonatkozóan. A nyitva tartás megállapítása során a jegyzőnek figyelemmel kell lennie a helyi lakosok vásárlási szokásaira, életkörülményeire, munkafeltételeire, és ennek alapján kell meghatároznia a nyitva tartást. Itt van előttem az a kormányrendelet, amelyben ezt az ön és minden, leginkább lakótelepeken lakó ember élet- körülményei számára javítást, jelentős változást jelenthető jogszabály-módosítást végigvezettük, és ezt a rendeletet a kormány a legutóbbi ülésén el is fogadta. Ez tehát az első lépcső. De nem állunk meg itt, hanem a minisztériumon belül javaslatot fogunk tenni arra, hogy egy következő lépcsőben a törvényen is megfelelő módosítást hajthassunk végre, hogy még nagyobb autonómiát kapjanak a kerületek vagy a települések jegyzői; hogy úgy módosíthassák ezeknek a kereskedelmi egységeknek, üzleteknek vagy vendéglátó helyeknek a nyitvatartási idejét, hogy az a lakóhelyi környezetet, a nyugalmat zavaró momentumokat jobban kiszűrhesse, de persze oly módon, hogy alapvetően ne sértse a kereskedők érdekeit, és a lehetséges mértékben tartsa tiszteletben a vállalkozás szabadságára vonatkozó jogelveinket is. Azt gondolom, képviselő úr, hogy ebből a kétlépcsős intézkedési sorozatból az első lépcső megtétele megtörtént, s ez már ellátja a jegyzőket azzal a lehetőséggel és olyan intézkedési jogosultsággal, ami nagyban segít a jelenlegi kialakult vagy megszokott állapotokhoz képest. A tárca egy második lépcsőben pedig indítványozni fogja a belkereskedelemről szóló törvény megfelelő értelmű módosítását is. Kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmet. Elnök: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt képviselőtársaim! Megkérdezem Tóth József képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Képviselő úr? Dr Tóth József válasza: Tisztelt elnök asszony! Tisztelt államtitkár úr! Higgye el, mindannyian nagyon sok rossz példát tudnánk mondani. Úgy gondolom, a harmóniát kell megteremteni, és ehhez az első lépcső biztató számomra az egyoldalú szabályozás megszüntetésére. Válaszát köszönöm és elfogadom. Napi jótevőnk és bosszúságunk - a lift Ahány ház, annyi igény és probéma N incs annál kellemetlenebb, mint mikor teli szatyrainkkal nagy nehezen hazavergődünk, és a kapualjban ,,a lift nem működik” tábla fogad. Pedig sajnos ez gyakran előfordul. Sovány vigasz, hogy a bajban nem vagyunk egyedül: a kerületben a legtöbb lift már „érett férfikorban” van, és sokszor meghibásodik. A lakók persze tisztában vannak azzal, hogy esedékes lenne a csere, de legalábbis a teljes felújítás, pénz híján azonban legtöbbször mégis marad a toldozás-foldozás. Mégis mit tehetünk annak érdekében, hogy ettől a mindennapi bosszúságtól megkíméljük magunkat - ennek próbáltunk utánajárni. A felvonó veszélyes üzem, ezért rendelet van arra, hogy minden lift karbantartását havonta el kell végezni. Ha valamelyik ház ezt nem tudja finanszírozni, akkor ott a hatóságnak le kell állítania a liftet. A rendszeres karbantartás mellett egy hatósági cég - az EMI - évente 2-4 alkalommal hivatalból ellenőrzi minden lift működését. Ez is pénzbe kerül: évi körülbelül harmincezer forintba, amelyet a liftek tulajdonosai, vagyis a társasházi közösségek kötelesek kifizetni. Ezért a közös képviselő felel. Itt is a leállítás a tét. A XIII. kerületben szerencsére alig van olyan ház, ahol ilyen okok miatt nem használhatják a lakók a felvonót. Annál több viszont az olyan épület, ahová valamilyen hiba miatt gyakran kell kihívni a szerelőt. A rendszeres karbantartással a házak tulajdonosai általában valamelyik felvonójavító társaságot vagy vállalkozót bízzák meg. Nincsen könnyű dolguk, mert túlságosan is bőséges a kínálat: csak a fővárosban hozzávetőleg 300 ilyen cég működik. A nagy konkurenciának persze van előnyös oldala is, a vállalkozók igyekeznek a megrendelők kedvében járni. A választásnál ne csak az árat figyeljük, inkább vessük össze, melyik cég mit vállal egy bizonyos összegért. Vannak liftjavítók, amelyek a karbantartási szerződésben csak azt vállalják, hogy havonta egyszer kimennek. Ok a biztonság szempontjából legfontosabb vizsgálatokra szorítkoznak: ellenőrzik a működést, átnézik a biztonsági berendezéseket és elvégzik a szükséges kenéseket. Lehet, hogy más vállalkozó ugyanannyiért - vagy csak alig valamivel drágábban - bizonyos hibák elhárítását is vállalja. Mielőtt a felkért cég karbantartásra átveszi a liftet, általában tüzetesen átvizsgálja. Rajtunk áll, milyen szerződést kötünk. Például megállapodhatunk úgy, hogy havonta egyszeri karbantartást végeznek, hiba esetén pedig munkaidőben - mondjuk hétköznap 8 és 16, szombaton pedig 8 és 14 óra között - vállalják a javítást. De köthetünk 24 órás javítási szerződést is, mégpedig az év minden napjára. Az utóbbi természetesen drágább, de összehasonlíthatatlanul nagyobb biztonságot jelent a lakóknak. A szerződésbe érdemes belefoglalni, hogy a hívástól számítva mennyi időn belül kezdi meg a vállalkozó a javítást. Arra is gondolni kell, hogy bizonyos esetekben a szolgáltató ettől eltérhessen. Ha az este tízkor kiszálló szerelő megállapítja, hogy motorcserére van szükség, akkor nem célszerű azonnal munkához látnia, mert a lakók nyugalmát zavaró hangos - és nem is nagyon gyors - munka. Sokszor az is gondot okoz, hogy mást ért hibán a szakember és mást a lakó, illetve a tulajdonos. Nem ritkán hívják a szerelőt azzal, hogy nem működik a lift. Arra nem gondolnak, hogy a hiba esetleg nem a „készülékben” van. Egyes típusok leállnak, ha nyitva felejtik a belső liftajtót. De az is lehet, hogy egyszerű áramkimaradás van a háttérben. Ezek nem hibák, így legtöbbször nem tartoznak az átalánydíjas karbantartási szerződés keretébe. Mégis sok cég - a már kialakult jó kapcsolat miatt - eltekint attól, hogy külön számlázza az ilyen kiszállásokat. Az ebből eredő vitákat el lehetne kerülni, ha minden liftnek lenne úgynevezett üzemügyeletese, azaz kezelője. Ez a ház által megbízott, vizsgával rendelkező személy, akinek az a feladata, hogy figyelje a lift működését. Ha valaki akár éjjel, akár nappal bentreked, áramtala- nít, és kimenti az utast. Ezenkívül az ő feladata, hogy naponta ellenőrizze, nem nyílik-e ki az aknaajtó, ha nincs mögötte a fülke, valamint hogy ég-e a fülke világítása. Kezelő - papíron - mindenütt van, hiszen ez kötelező. A ház fizet neki, de sokszor ez kidobott pénz, mert a valóságban - sajnos mindany- nyian tapasztaljuk - nincs igazi gazdája a liftnek, vagy éppen akkor nem tartózkodik otthon, mikor a legnagyobb szükség lenne rá. így ha valamelyikünknek nincs szerencséje, akár órákig is bent rostokolhatunk egy liftben. Ha szo- rongósak vagyunk, az egészségünk is veszélyben forog, arról nem is beszélve, hogy - ha emiatt egy fontos tárgyaláson nem tudunk részt venni - tetemes anyagi kárunk is lehet. Hiába van karbantartási szerződése a háznak, a mentés és a hiba bejelentése mindig a kezelő dolga és felelőssége. A nyugati országokban már régen megoldották ezt a problémát: ott kivétel nélkül minden házat bekapcsolnak a távfelügyeleti rendszerbe. Mint Vashegyi Gábortól, az M- Lift Rt. igazgatójától megtudtuk: miután az utóbbi években már nálunk is megkezdődött ennek a korszerű rendszernek a kiépítése, egyre több ház csatlakozik hozzá. A távfelügyelet lényege az, hogy ha a felvonó bármi miatt a nap bármely szakában megáll, az utas egyetlen gomb megnyomásával közvetlenül a felvonójavító társasággal léphet érintkezésbe. Ott a számítógépen megjelenik a jelzés, sőt a hiba típusa is, és a segítség azonnal érkezik. Egy ilyen rendszer telepítése nem olcsó ugyan - áfástól jelenleg 250 ezer forint körül van -, de ha figyelembe vesszük, hogy megspórolhatjuk az ügyeletes díját, és évtizedekre megoldjuk a kezelés gondját, érdemes befektetni. M int már említettük, a liftek rendszeres ellenőrzése és. karbantartása a tulajdonos számára kötelező. Az átalánydíjas szerződések skálája igen széles: áfa nélkül havi körülbelül 4000 forinttól akár 50 ezer forintig is terjedhet. Az utóbbi, úgynevezett full szerződések 20 esztendeig minden javítást magukban foglalnak. Ilyeneket főleg hivatalok kötnek. Egy lakóházi felvonó élettartama 30-35 év. A XIII. kerületben ma a liftek többsége éppen ilyen korú. Ráadásul az összes felvonó több mint körülbelül harmada nem hívólift. Ez különösen az idős lakók mozgását nehezíti. A szakember, aki jól ismeri a helyzetet, azt mondja: ebben a kerületben egyetlen olyan lift sincs, amely feltétlenül cserére szorul és amelyet ne lehetne felújítani. Sok lakóközösség azért mond le a korszerűsítésről, mert úgy tudja, hogy ha hívóliftet szeretne, akkor ez csak teljes cserével oldható meg. Ez nem igaz: az eredeti - sokszor patinás - fülke megtartásával is lehetséges az átalakítás. Ezzel amellett, hogy spórolhatnak körülbelül kétmillió forintot, megmaradhat a liftnek a ház eredeti stílusához igazodó régi hangulata, amihez joggal ragaszkodnak a lakók. Sajnos a gondot a legtöbb esetben valamelyik alsó emeleti lakó makacssága okozza, aki nem hajlandó hozzájárulni a költségekhez, mondván: az első emeletről gyalog is le tud jönni. Arra nem gondol, hogy törött lábbal vagy babakocsival ez nem is olyan könnyű. A már hívólifttel rendelkező házak felvonóinak felújításakor érdemes a fülkeajtót automatára cserélni, mert az ilyen liftek csakis csukott ajtókkal indulnak, így biztonságosabbak. Ha a felújítás mellett döntünk, akkor is mindig több cégtől érdemes árajánlatot kérni. A lehetőségek közül ne feltétlenül a legolcsóbbat válasszuk. E gyes cégek ugyanis feltétlenül cserére szoruló alkatrészek javítását is vállalják, csakhogy megrendeléshez jussanak. Velük most spórolhatunk, de nemsokára biztosan újra a pénztárcánkba kell nyúlnunk. Ha tanácstalanok vagyunk, a közös képviselőnek célszerű független szakértőt felkérnie, aki segít a döntésben. Természetesen ő sem dolgozik ingyen, de ez megint olyan költség, amin nem érdemes takarékoskodni. Ha a felújítással a liftünket rendszeresen karbantartó, a házat jól ismerő céget bízzuk meg, elképzelhető, hogy részletfizetésben vagy fizetési haladékban sikerül megállapodnunk. Csop Veronika
