XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-09-12 / 14. szám

MARTON LÁSZLÓ SZÍVES INVITÁCIÓJA fi Láng nem aludt ki Az igazgatónő Wlassics Gyula-díjat kapott Még ma is az egykori Láng Gépgyár nevét őrzi a Láng Művelődési Ház. Bár a gyár megszűnésével léte sokáig bi­zonytalan volt, s tíz éven át kereste gazdáját, végül az ön- kormányzat öt évvel ezelőtt örökbe fogadta. A korábbi igazgatóval együtt a ház jelen­legi Wlassics Gyula-díjas vezetője, Décsiné Viszmeg Ágota sokat tett azért, hogy az épület helyén ma ne egy újabb bevásárlóközpont vagy üzem álljon, hanem művelődési ház maradjon és most is a lakosok kulturális igényeit szolgálja. Ma már hat éve ő vezeti a kul- túrházat, második otthonát.- Korábban hosszú ideig gazdasági ügyekkel foglalko­zott a művelődési házban. Pá­lyázat útján került a je­lenlegi helyére?- Nem, miután meg­halt a ház előző nagyra becsült igazgatója, Nagy Gyula, engem kértek föl a ház vezetésére. Most már 29 éve dolgozom itt. Annak idején adminiszt­rátorként kezdtem a munkát, majd gazdasági ügyintéző lettem. Az egykori igazgató folya­matosan iskolákba Íratott be, így végeztem el a népművelés-pedagógia szakpárt, majd a mérleg­képes könyvelői szakot. A művelődési házban sokféle feladatot elláttam - mindig azt, amire ép­pen szükség volt.-Akkora többévi, sok­irányú tapasztalat után talán nem jelentett nagy nehézséget az igazgatói állásba csöppeni. Melyik a legkedvesebb és a leg­nehezebb része a jelenle­gi munkájának?- Nagyon szeretek em­berekkel foglalkozni, imádom a házban működő csoportjainkat. Sokan több, különböző foglalkozásra is járnak, és néha az az érzésem, mintha az egész művelődési ház egy nagy család lenne. A feladatköröm kellemetleneb­bik, nehezebbik része az anyagi háttér biztosítása, megszervezése. Nem könnyű pályázatokon keresztül pénz­hez jutni, s az önkormányzati támogatáson kívül csak ritkán csurran-cseppen egy kis pénz­mag.- A termek bérbe adása nem segít megoldani ezt a gondot?- Csak a színháztermünket adjuk ki rendszeresen, igaz a házban működő csoportok kö­zött is van olyan, amelynek tagjai bérleti díjat fizetnek.- Kiknek kell fizetni és kik­nek nem?- Ez egyrészt attól függ, hogy az adott csoport vagy program mennyi érdeklődőt érint, másrészt, hogy a művelődési ház fel tudja-e vállalni saját tevékenységi kö­reként az adott területet.- A művelődési házban működő programok plakátjai közül a legtöbb zenei progra­mot hirdet. Ennek az az oka, hogy elsősorban erre van igény?- Minden itt működő szer­vezetnek, csoportnak megvan a maga története. Néhány cso­portnak már harminc éve ez a törzshelye, másokat pedig mi fogadtunk be. A művelődési háznak 1968 előtt komoly ze­nei múltja volt, sokféle kórus, tánczenei együttes működött itt, de a következő évtizedben ezek valahogyan elhaltak. Egy időre leány- és fiúkórust is befogadtunk, de a zenei élet csak a Stella kórus érkezésé­vel lódult meg újra. Ezután a zenei csoportok egymás után érkeztek...- Bizonyára sokan keresnek helyet a művelődési házban. Milyen szempontok alapján dől el, melyik csoportot fo­gadja be?- Sajnos, elég kevés he­lyünk van, szinte mindig min­den terem ki van használva az épületen belül. Ezért gyakran kell visszautasítanom új cso­portokat, de a szempontok kö­zül az első helyen a hagyo­mány és a lakosok-igénye áll. Sok érdekes foglalkozásra ne­met kell mondanom azért, mert a környéken kevesen igénylik.- Kik a kultúrház leggyako­ribb látogatói és milyen prog­ramokra járnak szívesen?- Saját megfigyelésem sze­rint a 45-50 év fölöttiek jön­nek leggyakrabban a prog­ramjainkra. Úgy tűnik, ők a legnyitottabbak. Több nyug­díjas klubunk, rendezvényünk van, sok idős ember jár ide a lehető legkülönbözőbb féle műsorokra, de a. fiatalok is szívesen ellátogatnak hozzánk a szórakoztató programokra. Most már nyolc éve nálunk műkö­dik az Angyalföldi Tiniszínpad is. Persze rengeteg más kör is ta­lálkozik itt: a kisvasutas­októl kezdve a sakkozó­kig. Általános iskolá­soknak filmeket vetí­tünk, és néha más komo­lyabb hangvételű előadásokat is szerve­zünk.- A programok terve hogyan és milyen időközönként jut el az érdeklődőkhöz?- Kéthavonta készí­tünk programfüzetet, ebből 1000 példány jele­nik meg, és a művelődési házban lehet hozzájutni. Ennek a költsége azonban meglehetősen magas, ezért sajnos sok kerületi lakoshoz nem jut el.- Az információhiány miatt persze valószínű­leg kevesebb a műsorok­ra érkező vendég is. ■- Igen, elsősorban a törzs­vendégek fordulnak meg a leggyakrabban. Persze szeret­nénk, ha minél többen elláto­gatnának hozzánk, azért így is csak a civil szervezetekből körülbelül 800 ember fordul meg nálunk. Ezért is fontos a művelődési ház fönnmaradá­sa. Bármennyire is nehéz néha az anyagi helyzetünk, semmi­ért sem szabad föladni a küz­delmet a létezésért: a kultúrá­ért és azokért az emberekért, akik szívvel-lélekkel vesznek részt az itt működő foglalko­zásokon, programokon. Vincze Ágnes Vörös Sári emlékkoncert Ha élnek még Angyalföldön nótaszerető emberek - márpe­dig biztosan élnek -, azoknak szíve nagyot dobban e név hallatán: Vörös Sári. A Domus áruház mögött szerényen meghúzódó Tar ut­ca sokkal előbb létezett, mint ahogyan maga a Domus fel­épült, és ennek az utcának 5/A számú háza emléktáblával hirdeti, hogy itt élt a huszadik század egyik legnagyobb ma- gyarnóta-énekesnője ponto­san hat évtizedig, 1998. de­cember 2-án bekövetkezett haláláig. O nem csak mestere, művé­sze volt a dalnak, hanem meg­adatott neki a művészi tudás továbbadásának művészete is. Tanítványai közül ma már jó néhány népszerű és méltán hí­res énekes, mint kincset őrzi szakmai és emberi intelmeit, nem feledve, hogy kiváltság volt Vörös Sári növendékének lenni. Reméljük, hogy Vörös Sári hangfelvételeinek százai a Z. Horváth Gyula • • Üzenet Ha majd el kell köszönnöm egyszer ne legyen fájó, de sírjatok. Ne higyjétek, hogy messze mentem Én minden dalban ott vagyok. Kis pont leszek a csillagok közt ott is szerényen fényiek én, aliglátszó ezüstös porszem az égbolt bársony köntösén. Erőtlen lesz már a hangom, de ha szólni kell, én ott leszek, hogy még onnét is azt segítsem, hogy daloljanak az emberek. Vörös Sári emlékkönyvéből Magyar Rádió és Televízió jó­voltából időtlen időkig meg­maradnak, halhatatlan példá­jaként a magyarság egyik nemzeti büszkeségének. De azt is reméljük és mindent el­követünk, hogy a magyar nóta és a népdal újra megkapja méltó helyét nemzetünk kul­túrájának féltve őrzött kincsei között. Többek között ezért is emlékezünk Vörös Sárira, An­gyalföld büszkeségére, mind­nyájunk példaképére 2002. szeptember 22-én 16 órai kez­dettel a Gutenberg Művelődé­si Otthon színháztermében (Kölcsey utca 2.) a VIII. kerü­letben, ahol a művésznő szü­letett 1910. június 7-én. Szeretettel várjuk Vörös Sári angyalföldi*tisztelőit és a nótaszerető közönséget. A Fráter Loránd nótakör nevében: Mónus Júlia A Vígszínház erősen gyökerezik ebbe a kerületbe Marton László a próbára koncentrál Kiemelkedően szép és nemes neobarokk eleganciájával ön­nön szellemét kitartóan őrizve áll a kerület kapujában a Víg­színház. Művészi becse közös értékünk, a fővárosé, az or­szágé, de semmivel sem ke­vésbé a XIII. kerületé, s ezen belül is az Újlipótvárosé. Még meg sem volt ez a negyed, amikor a Vígszínházát ideépí­tették. Most indul neki a 106. idényének, ebből 17 éve Marton László igazgatá­sa mellett.- 14 évvel ezelőtt - vall magáról az igazga­tó a főiskola elvégzé­se után itt kezdtem el a rendezői pályámat, s azóta ez az életem leg­fontosabb része. Büsz­kévé tesz, hogy ez a színház sokak életének is fontos része lett. Ha csak annyit mondok, hogy nekünk több mint 18 ezer bérlőnk van, ami az ország legna­gyobb színházbérlői tá­bora és hozzáteszem, hogy vannak köztük olyanok, akiknek csalá­di tradícióként 70-80 éve van a színházunk­ban bérletük, vagyis ez a hű­ségük generá­cióról generá­cióra száll, és hozzáteszem, hogy ebben az a legszebb, hogy legtöbb­jük e kerület lakosa - akkor ebből egyér­telműen kö­vetkezik, hogy a Vígszínház erősen gyöke­rezik a XIII. kerületbe. Szeretem a bérlő­inket, hálás vagyok nekik, hogy ennyire ragaszkodnak hozzánk, s hogy fáradságot és költséget nem kímélve év­tizedeken át hűségesek ma­radtak hozzánk.- Mivel magyarázza hűsé­güket?- Azt gondolom, az igazi értelemben vett polgári létük­höz hozzátartozik, hogy egy- De hát köztudomású, hogy a Vígbe és a Pestibe ne­héz jegyhez jutni.- Ez így van, de rendelke­zünk még 5-6 ezer bérlettel a bemutatandó darabjainkhoz és a Shakespeare-ciklusunk- hoz. Most még leköthetik, akiknek vonzó a műsorunk. Nem biztos, hogy később lesz erre alkalom.- Önt a Vígszínház egyik új­donságának rendezése közben kerestük fel. Szólna erről ol­vasóink számára néhány szót?- Eddigi pályámhoz 42 kül­földi rendezés is hozzátarto­zik. Még fiatal koromban dol­goztam Helsinkiben, a Finn Nemzeti Színházban, ahol számos világhírű rendezővel ismerkedhettem meg. Köztük a hazánkban is ismert Tovsztogonovval, az akkori leningrádi Gorkij Drámai Színház idős főrendezőjével, aki a barátságába fogadott, s meghívott a színházába, ahol az ő dramatizálásában és ren­Garas Dezső az öreg ló szerepében egy drámai jelenetben Instrukció évben négyszer, ötször, hat­szor jöjjenek a Vígszínházba és a hozzá tartozó Pesti Szín­házba, s arról amit láttak, csa­ládi körben beszéljenek. Ez a szokás beleépült az életükbe. A művészi élmény mellett bi­zonyára jól érzik magukat eb­ben a szép, tágas és kényel­mes színházban, amelyet egy cég immár a második szezon­nyitás előtt - hogy úgy mond­jam - tetőtől talpig megfür­det, tehát a régi fényében ra­gyog­- Örvendetes jelenség, hogy az új lakások, lakópar­kok felépülésével sok jövevény költözik a kerületbe. Őket még nem kötik az itteni hagyomá­nyok. Közülük is várnak újabb nézőket is közönségük sorai­ba?- Szeretnénk őket is a né­zőterünkön üdvözölni. dezésében láttam Tolsztoj Le­genda a lóról című gyönyörű novellájának színpadi válto­zatát. Az élménye mélyen megragadt bennem. Nemrégi­ben újra elolvastam a tolsztoji művet, s akkor elhatároztam, hogy bemutatjuk a színpadun­kon. A főszereplője egy öreg telivér, akit Garas Dezső ala­kít, egykori szerelmét, egy kancát Kútvölgyi Erzsébet játssza, egy különc orosz her­ceget Hegedűs D. Géza, a töb­bi szerepekben Igó Éva, Raj­hona Ádám, Gyuriska János, Pindroch Csaba és sokan má­sok lépnek fel. A mélyen em­beri és lírai történet valójában arról szól, hogy a mai világ nem tud mit kezdeni a külön­leges értékű öregekkel. No­vember elsején lesz a premie­rünk. S. Gy. A Vígszínház és a Pesti Színház bérleti műsorterve 2002/2003 Vígszínház Pesti Színház 3 előadásos sorozat a hét bármelyik napjára. Program: Gorkij: Nyaralók, Eisemann: Egy csók és más semmi, Tolsztoj: Legenda a lóról. Ára: 1200-1300 Ft. KOMBINÁLT BÉRLET: 3 előadás a Vígszínházban, 3 előadás a Pes­ti Színházban, vasárnap kivételével bármely napra. Program: Gorkij: Nyaralók, Eisemann: Egy csók és más semmi, Tolsztoj: Legenda a lóról, Shakes­peare: Antonius és Kleopátra, Hellmann: Rej­tettjátékok, Hamvai Kornél: Kitty Flynn. Ára: 3500-5700 Ft. 4 előadásos sorozat a hét bármelyik napjára. Program: Shakespeare: Antonius és Kleopátra, Hellmann: Rejtett játékok, Hamvai Kornél: Kitty Flynn, Beckett: Godot-ra várva. Ára: 2600-3800 Ft. SHAKESPEARE-CIKLUS 3 előadás a Vígszínházban, 1 előadás a Pes­ti Színházban mindig hétköznap. Program: Sok hűhő semmiért, Antonius és Kleopát­ra, Lear király, Lóvátett lovagok. Ára: 2300-3500 Ft. Bérletek válthatók a Vígszínház Szervezési Osztályán, Budapest XIII., Pannónia u. 8. Tele- fon/fax: 329-3920, 329-3921, 329-3922. Diákoknak meghatározott helyekre 20% kedvezmény!- Decsiné Viszmeg Ágota

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom