XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-09-12 / 14. szám

RENDEZTEK KERÜLETÜNKBEN ti A ff£KI Merthogy immár v évek óta kerületünk egyik legszebb tere ad otthont három olyan sportágnak, amelyeket joggal sorolhatunk a szélsőséges (extrém) kate­góriába. Szélsőséges, hiszen valójában többről van itt szó, mint sportolásról. A rendsze­resen tömegeket maguk köré gyűjtő bemutatók, amelyek valójában edzések, nemcsak a sportolás célját szolgálják, ha­nem egyfajta önkifejezést is megjelenítenek, és eképpen művészetek is egyben. A gör­deszkásokról és a breaktánco- sokról már korábban a Hírnök is beszámolt, nemrég azonban társbérlők érkeztek a térre. Sőt, nem hogy csak az edzése­iket tartják a kerületünkben, de nemrég Európa-bajnoksá- got rendeztek a Honvéd Dó­zsa György úti sporttelepén a „babzsákosok”, vagy ahogyan a legtöbben ismerik őket: a „hekisek”.- Látványos, de még min­dig kissé ismeretlen sportág­ról van szó, ezért nem árt né­mi bemutatkozás - kérem fel a sportág bemutatására Bogó Tamást, az első magyarorszá­gi footbag (ez a sportág hiva­talos angol elnevezése) egye­sület elnökét, aki egyben az Eb főszervezője is volt.- A footbaget leegyszerű­sítve leginkább „babzsákkal” való dekázáshoz hasonlatos játéknak lehet nevezni. Maga a sportág közel harmincéves múltra tekint vissza. Magyar- országra azonban csak két éve érkezett meg. Szülőhazája, mint megannyi extrém sport­nak, az Egyesült Államok, ahol elsősorban a floridai, ka­liforniai tengerparti sétányo­kon kezdték el játszani, és a különböző bemutatók helyi látványosságnak számítottak. Ma már viszont Európa tarol. Egyre több európai város tere­in lehet találkozni hekisekkel. Ennek elismeréseképpen jö­vőre először a sportág történe­tében Európában, egészen pontosan Prágában rendezik meg a világbajnokságot. Nép­szerűségét talán annak kö­szönheti, hogy nem kell hozzá más, mint egy labda, egy kis zene és egyenletes talaj. Bár­hol, bármikor játszható, a lab­da zsebrevágható.- Ez azonban csak a bárki által művelhető' szabadtéri változat. A profi hekisek sok­kal többet tudnak ,,szimpla” dekázgatásnál.- így van. A sportág alap­vetően két fajta játékból áll. Az egyik az úgynevezett freestyle forma, ami szó sze­rint lefordítva szabadstílust jelent, de a szabad gyakorlat sokkal kifejezőbb. Művészi koreográfia, amely során a já­tékos minél tovább a levegő­ben próbálja tartani a foot­baget, miközben nehéz és lát­ványos trükksorozatokat mu­tat be. Fontos, hogy nem eshet le a labda és hogy a kar nem érhet hozzá a játékszerhez. A versenyeken 1,5-2 perces gya­korlatot kell bemutatni, amit egy 5 fős zsűri 5 szempont alapján pontoz. Értékelik a trükknehézséget, a koreográ­fiát, a rontások számát és a ze­néhez, valamint a közönség­hez való viszonyulást is. A másik játékot, melynek neve Hálójáték (Footbag Net), egyénileg vagy párosán ját- szák a teniszhez vagy röplab­dához hasonló módon, de itt a játékosok csak a lábukkal (térd alatt) érhetnek bele a labdába. A szabályok nagyon hasonlóak a röplabdáéhoz: párosban háromszor érhetnek bele - felváltva -, mielőtt át­rúgják a „babzsákot” a háló túloldalára, míg egyéniben csak kétszer. A Hálójátékban benne van a tenisz stratégiája és a röplabdában megszokott lecsapáshoz hasonló rúgások. Ezt sokféleképpen végre lehet hajtani, talppal, belsővel, kül­sővel és akár lábfejjel is. Azok a mozdulatok, amiket a lecsa­pások kivédésére használnak talán még látványosabbak. A háló (ami szabványos tollas­labdaháló) felett gyakran „le- csapásblokk”-harcok alakul­nak ki, amik sokszor küzdő­sportra emlékeztethetnek. A pálya, ami kb. 6 méter széles és 14 méter hosszú, 4 egyenlő részre van felosztva, mint egy tollaslabdapálya. A szervának a túlsó oldali szervaudvarba kell mennie, mint a teniszben. A pontozás hasonló a röplab­da régi pontozására, pontot csak saját szervával lehet elér­ni. Általában 11 vagy 15 pon­tig megy a küzdelem, leg­alább 2 ponttal kell nyerni.- Ahhoz képest, hogy alig két éve művelik ezt a sportot idehaza, máris Eb-t rendez­tünk. Hogy sikerült mindezt elérni?- Az Eb gyakorlatilag két dolog szerencsés egybeesésé­nek köszönhető. Eredetileg Helsinki volt kijelölve az ese­mény házigazdájának, de ők szponzorhiány miatt elálltak a rendezéstől. Míg mi egyrészt már bizonyítottunk tavaly két verseny sikeres megrendezé­sével, másrészt sikerült meg­nyerni egy sportszergyártó vállalatot főtámogatónak. így láthattuk vendégül Európa legjobbjait.- Az Eb mérlege?- Egyértelműen sikeres volt. Közel 100 indulónk volt, melyeknek 70%-a külföldről jött, Észtországtól Új-Zélan- dig. Természetesen Eb-ről lé­vén szó, a tengerentúliak csak bemutatót tartottak, azt azon­ban annál nagyobb sikerrel. A mieink is dicséretesen helyt­álltak, egyelőre az európai kö­zépmezőnyben foglalunk he­lyet. Kitűnő volt a helyszín is. Fábián László sportmarketing cégének köszönhetően kerül­tünk a Honvéd sporttelepére, és ezúton is mondhatom, hogy nagyon szívélyes vendéglá­tásban volt részünk. Valószí­nűleg az Eb nek is köszönhe­tően tovább nőtt a heki nép­szerűsége. Az a jó ebben a sportágban az egyszerűsége mellett, hogy mindig van mód a továbbfej­lődésre. Mindig van egy új trükk, egy új mozdulatsor, amit még senki nem mutatott be, és ezzel újra és újra el le­het kápráztatni a közönséget. Aki nem hiszi, járjon utána, a Jászai Mari téren. (A versenyekről és az edzéslehetőségekről bőveb­ben a www.footbag.hu honla­pon találhatnak információt.) Sz.T. mok, amelyek az embereket egészen közelről fogják érin­teni.- Az új alkotmány előkészí­tésének tudományos megala­pozásával kapcsolatos kutatá­sok szervezésében és irányítá­sában vett részt. Ennek ered­ményeként publikálta ,,Az új alkotmány egy koncepciója” című könyvét, amelyről el­mondható, hogy az új alkot­mány tervezetére jelentős be­folyást gyakorolt. Ezzel kap­csolatban engedjen meg végül egy olyan kérdést, ami már évek óta foglalkoztatja a tár­sadalmat. Mikorra lesz új al­kotmányunk?- Ez jó és nehéz kérdés. Az biztos, hogy jelenleg az Euró­pai Uniós csatlakozásunk az első számú politikai kérdés. Úgy gondolom, hogy amíg ez le nem zárul, addig semmi­képpen sem lesz új alkotmá­nyunk, azonban amikor a belépésünk realitássá válik, az ezzel járó alkotmány-módosí­tások talán lehetőséget adnak egy új alkotmány elfogadásá­ra is. Mindenesetre a terveze­tek készen vannak, lehet miből válogatni. Egy dolog viszont, úgy vélem, nélkülöz­hetetlen az új alkotmányhoz. Éspedig a nemzeti konszen­zus. Szabados Tamás LÁTOGATÁS DR. BRAGYOVA ANDRÁS ALKOTMÁNYJOGÁSZNÁL Könyvek igaz barátja Ahogy belépek a Tátra utcai lakásába, szinte rögvest meg­csap a tudomány szele. Bár­merre nézek, könyveket látni. Némely polc már-már össze- roskad a hatalmas enciklopé­diáktól, drámáktól, verseskö­tetektől, de jut hely a ma min­dent tudó könyvének, a szá­mítógépnek is. Vannak itt klasszikusok, modemek, maj­dani klasszikusok, hajdani modernek. Magyarul, ango­lul, németül, franciául. Köny- nyen meglehet, hogy a kerüle­ti Szabó Ervin könyvtár is megirigyelné ezt a csodálatos gyűjteményt. Engedek a szíves invitálás­nak, és nemsokára e tudomá­nyos műhely központjába érek, mely egyszerre szolgál a vendégek fogadására és a kü­lönböző tanulmányok, szak­könyvek írásának helyéül. Hamisítatlan dolgozószoba ez. Ami szintén rögvest szem­betűnik, igazi agglegénylakást látok itt. De nem a rendezet­len fajtából, éppen ellenkező­leg, nagyon is rendezett. Amolyan jogászi. Bragyova Andrásé, aki 52 évesen az MTA Állam- és Jogtudomá­nyi Intézetének tudományos tanácsadója, a Miskolci Egye­tem Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tan­szék vezetője és a Közép-Eu­rópai Egyetem társadalomtör­téneti tanszékének oktatója.- Ahogy az élettörténetét nézem, nem volt egyszerű eset. Rögtön itt vannak a kezdetek. Hogyan lesz egy kéziszedő szakmunkásból valaki először jogász, majd az ország egyik legismertebb és legelismer­tebb alkotmányjogásza?-A történet a XIII. kerület­ben kezdődött, mint ahogy gyakorlatilag az egész életem ide köt, egészen pontosan a Tátra utcához. Innen jártam nap mint nap a Berzsenyi Dá­niel Gimnáziumba, ami már akkoriban is igen jó iskola volt. Azonban ellentétben a mai változatával, az én időm­ben még a reáltanulmányokra, elsősorban a matematikára helyeztek nagy hangsúlyt, ami viszont nekem nem éppen ment jól. így, ahogy ez ilyen­kor lenni szokott, az érettségi után a bölcsészkarra felvéte­liztem. Ide viszont nem vettek fel. Ezért aztán, hogy ne teljen hasztalanul az idő, elmentem kéziszedő szakmunkástanuló­nak, és szereztem is egy okle­velet. Ahogy látszik, a köny­vek szeretete már akkoriban is kiütközött rajtam. Okleveles kéziszedőként aztán nekilát­tam elvégezni az ELTE jogi előkészítőjét, ahol Máté Gá­bor tanár úr remek előadásai­nak köszönhetően még jobban belelkesültem, és lelkesedé­sem egészen a jogi diplomáig vitt.-Eza lelkesedés igen kitar­tó volt, hiszen talán ennek is köszönhetően az egyetem után bejárta szinte fél Európát. Hosszabb-rövidebb időt töl­tött Strassbourgban, Hágá­ban, Salzburgban, Rómában és Freiburgban. Persze min­denhol tanult, vagy éppen va­lamilyen tudományos kutatás­ban vett részt. Melyik város tette önre a legmélyebb be­nyomást?- Ha mint várost nézem, akkor egyértelműen Róma. Azonban hiába ez a város a jogtudomány bölcsője, annyi­ra szép és izgalmas, hogy ott sokszor mással van elfoglalva az ember, mint a tanulással. A szakmát tekintve pedig, első­sorban könyvtára miatt, a freiburgi hónapok voltak a legemlékezetesebbek. Strass- bourgot és Hágát pedig egy­szerűen nem szabad kihagy­nia egy nemzetközi jogász­nak.- Úgy látszik, folyamatosan a könyveknél lyukadunk ki. Minek köszönhető rajongása a könyvek iránt?- Örök életemben nagyon szerettem olvasni. A szak­munkás tanulmányaim még egy adaggal megfejelték ezt a szeretetet, majd miután most már 20 éve a Parlament könyvtárában foglalkozom a jogi szakkönyvekkel, végér­vényesen hatalmába kerített a könyvgyűjtés szenvedélye. Nem az a megrögzött gyűjtő típus vagyok, aki a különle­gessége vagy szépsége miatt gyűjti a könyveket, engem el­sősorban a tartalmuk érdekel.- Amikor a külhoni tanul­mányait folytatta, akkor is csak a tartalom számított, vagy azért lényeges volt a kö­rítés is? Egyáltalán milyen az élet tudományos kutatóként külföldön az ösztöndíj ideje alatt?- Ez, mint már említettem, leginkább a környezettől függ. A mesebeli Rómát össze se lehet hasonlítani, mondjuk Freiburggal. Ez utóbbi helyen hiába állt rendelkezésemre a világ egyik legjobb szak- könyvtára, hiába furikáztak néha a legszebb Mercedes ko­csikkal, mivel magamra hagy­tak, és igazából nem volt tár­saságom, 2-3 hónap után már örömmel jöttem haza. Hiába magányos farkas egy jogtu­dós, hiába dolgozik általában egyedül, azért ő is csak társa­sági lény.-Ami a társaságot illeti, ho­gyan bírja a család és ön ezt a vándorló életmódot, hiszen a külföldi utak után most Mis­kolcra utazik rendszeresen?- A családról annyit, hogy több mint 20 éve elváltam, gyermekem nincs, apámmal egy házban élek, így gyakor­latilag a magam útját járha­tom. Én pedig szeretem Mis­kolcot, és szeretem ezt a fajta vándorló életet.- Akkor térjünk rá a szak­mára. Nemzetközi jogászként kezdett, majd idővel egyre in­kább átpártolt az alkotmány- jog területére. Minek köszön­hető a váltás?- Alighanem a rendszervál­tás izgalmas pillanatai hozták elő belőlem az alkotmányjog iránti érdeklődést. Először vá­lasztójogi kérdésekről, majd a kétkamarás parlamentről, il­letve a köztársasági elnök jog­állásáról publikáltam. Manap­ság leginkább az alkotmány­bíráskodás érdekel, azon belül is az alkotmánybíráskodás el­mélete és az alkotmánybírás­kodásban felmerülő alkot­mányjogi kérdések.- Az utóbbi években az ön tudományos munkásságának is központi témájává váltak az Európai Unióval kapcsolatos elméleti és alkotmányos kér­dések. Mit jelent az átlagpol­gár számára uniós csatlako­zásunk, mit fognak ebből érzé­kelni az emberek saját életük­ben?- Alkotmányjogászi szem­szögből nézve, anélkül hogy nagyon belebonyolódnék a kérdésbe, annyi biztos, hogy több helyütt változni fog az alkotmányunk, hiszen szuve­renitásunk egy részéről le­mondunk az Unió javára. Idő­vel megszűnik a forint, mint fizetőeszköz, és átveszi helyét az euró, a nyugati határunkon nem kell majd sorban állni, ha mondjuk a nyári szabadsá­gunkra megyünk, az uniós tá­mogatásoknak köszönhetően remélhetőleg javulni fog az ország infrastruktúrája stb. Ezek mind olyan momentu­Távkapcsolók készüljetek! Szeptembertől nagy a nyomás! Programcsomagok most 30% kedvezménnyel! Az őszi akciónk alatt megrendelt Alap és Családi programcsomagra 3 hónapig 30% kedvezményt, az HBO mozicsatornára 6 hónapig 30% kedvezményt biztosítunk. Új előfizetőinknek bekötési díjkedvezmény is! Akciónk 2002. október 31-ig tart. Részletek és megrendelés helyi ügyfélszolgálati irodáinkban vagy a 06-40-333-8?2-es TeteUPC számon. Raoul Wallenberg utca 3. szám alatti irodánk elköltözött. Várjuk Önt a Teve utca 12-14. szám alatt található új, korszerű irodánkban (megközelíthető a Lomb utca felől). Fizessen elő most! www.upc.hu nem Tv, ez HBO!

Next

/
Oldalképek
Tartalom