XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-09-12 / 14. szám

( XIII. KERÜLETI 2002. szeptember Jíi yj ü liuih]ÚL }J1ü'7'irj1 r\üifÍJ'dműí /yJiüJilJyj'j Fordulópont a magyar rákkutatásban molekulákat a búza­csírában lehet megta­lálni nagyobb meny- nyiségben. A dúsított csírakivonat adta tehát az először táplálékki­egészítőként forga­lomba hozott rákelle­nes szer alapanyagát. Csodaszámba ve­hető az a pozitív hoz­záállás, amelynek nyomán a táplálékki­egészítőből „röpke” négy esztendő alatt gyógyszer válhatott. (Ez sehol a világon nem jellemző, külö­nösen nem Magyar- országon...) Amely­hez az kellett, hogy egyetemek, intézetek, orvosok és gyógyszer- kutatók tucatjai állja­nak - valódi tudomá­nyos meggyőződéssel - az ügy mögé. (Egy legutóbbi összesítés szerint ma már több mint kétszáz rangos tudományos szakem­ber foglalkozik itthon A Szegedi Tudományegyetem professzoraként hatvanöt eszten­dővel ezelőtt Nobel-díjat kapott Szent-Györgyi Albert egész életében követte meggyőződését - „A kutató feladata látni azt, amit mindenki lát és gondolni azt, amit senki sem gondol”. Az 1986-ban az amerikai Woods Hole-ban bekövetkezett halála előtti években - nem is gondolnánk milyen méltatlanul mosto­ha körülmények között - rákkutatással foglalkozott. Bizonyos molekulákról feltételezte, hogy rákellenes hatásuk lehet, kísér­letezett velük, sőt a C-vitaminnal kombinálva is kipróbálta ezeket. Kísérleteit gondosan dokumentálta, s néhány erről szó­ló tanulmány is fennmaradt a zseniális tudós hagyatékában. Dr. Hídvégi Máté ezen a Szent István parkra néző erkélyen szeret megpihenni runk talán legrettegettebb be­tegségével, a rákkal. A szerve­zetünkben pusztító ráksejtek­kel, amelyek nyugodtan mondhatjuk, hogy igazán „profi ellenfelek”.- Sajnos nagyon „okosak” ezek a ráksejtek - mondja er­ről a tudós feltaláló. - Rejtőz­ködésre képesek, elbújnak az immunrendszer elől. Olyan anyagokkal vonják be a felszí­nüket, amelyek őket a szerve­zet védekező mechanizmusa számára tulajdonképpen lát­hatatlanná, felismerhetetlenné teszik. Habár a ráknak ma már igen sok változatát sikerrel le­het gyógyítani, még mindig nem vagyunk tisztában a rák lényegével. Hiszen azt sem tudjuk még, mi az hogy élet... Van egy kínai találós kérdés. Mi az, ami olyan mint egy ku­tya, mégsem kutya? Hát a döglött kutya... Ebben az ősi bölcsességben is nagyon kép­szerűen benne van - nem va­gyunk még tisztában az élet lényegével. S amíg ezt nem is­merjük, azt sem fogjuk tudni, mi az, hogy halál, de azt sem, mi az, hogy halhatatlanság. Márpedig a daganatsejteknek éppen az a fő jellemzője, hogy ők halhatatlanná válnak. Az egészséges sejtjeink nem hal­hatatlanok, azok folytonosan születnek, élnek és meghal­nak. S ha néhány közülük mégis halhatatlanná válik, azok lesznek a ráksejtek. Hogyan „lép fel” ezek ellen az Avemar? A búzacsírából nyert molekulák rejtik a cso­dát? A kiindulópont valóban Valahol itt kezdődött az Avemar, a sok évtizedes szü­net után elsőként törzsköny­vezett (hazánkban kifejlesz­tett!) rákgyógyszer története. Még ha ez a momentum - ma már tudjuk - csupán a kiindu­lási pontot határozta meg sze­rencsésen a szer biokémikus feltalálója, dr. Hídvégi Máté számára. Aki ezért nagyon há­lás a sorsnak, vagy inkább ahogy ő maga fogalmaz - a gondviselésnek. A Nobel-díjas tudós jegy­zetei először a régi kollégá­hoz, Fodor Gábor szerveské­mikushoz kerültek, aki, miu­tán megismerte az igen ambi­ciózus fiatal magyar biokémi­kust, továbbadta neki a kuta­tási anyagot. (Akinek egyéb­ként az a Dávid Lajos volt az anyai nagyapja, aki 1921-ben a kolozsvári egyetem átmene- kítése után megszervezte Sze­geden a gyógyszerészeti kart, majd a Szegedi Gyógyszeré­szeti Intézetet. Igaz barátja­ként Szent-Györgyi Albert- nek, aki az utolsó éveiben is szívesen emlékezett erre a ba­rátságra.) Jó tizenöt évvel ezelőtt így indult el a mára már hivatalo­san is gyógyszernek minősí­tett magyar rákellenes készít­mény „karrierje”. Hídvégi Máté akkor még nem nézett ki többet a dologból, mint egy lehetséges doktori disszertáci­ót. Aztán kiderült, hogy itt jó­val többről van szó! Hiszen ezek a gyűrűs szerkezetű szénvázas kinonmolekulák, amelyek több életfontosságú folyamatban (mint például a sejtlégzés, véralvadás) játsza­nak komoly szerepet, már az első kísérletek tanúsága sze­rint is jó eséllyel szálltak harcba a rák.ellen. A „harcos” és külföldön az Avemarral.) A gyógyszerkuta­tás, főként a rák- gyógyszereké, rend­kívül drága dolog. Nem túlzás, hogy egy rákellenes szer kifej­lesztése az ötlettől a gyógyszertárig akár egymilliárd dollárba is belekerülhet. Eny- nyit még a leggazda­gabb multinacionális cégek sem mindig képesek áldozni.- Ha csak ezeket a pénzeket nézzük, biz­tosan nem mertünk volna a rákkutatásra gondolni - mondta Hídvégi Máté. - Jó­magam mégis szilár­dan hittem, hogy meg tudjuk csinálni. Nem egy tanszékkel, vagy egy klinikával szö­vetkezve, hanem Ma­gyarországgal! Mert ha sikerül egy egész országot a kutatási program mögé állíta­ni, a maga gigantikus szellemi erejével, ki állítja, hogy nem lehet megcsinálni? Mert men­nyit ér az pénzben kifejezve, hogy mondjuk az onkológiai társaság elnöke, vagy a szege­di klinikaigazgató már sok­sok éve dolgozik a program­ban? És számosán mások, hi­hetetlen szellemi erővel, úgy, hogy tulajdonképpen nem kapnak érte semmit. Elhiva­tottságból és szakmai lelkese­désből kutatnak, dolgoznak, mert úgy látják, hogy olyan célért teszik, amiért ér­demes... Az Avemar pedig eddig is bizonyította, hogy érdemes. Mert sikerrel száll szembe ko­Kémcsőben születik a gyógyszer az, ám a gyógyszer, mint vég­eredmény már kémiailag is alaposan átalakított anyag. Az Avemar és a búzacsíra között nagyobb a különbség, mint egy darab papír és egy fa kö­zött. Mert a fából származó cellulóz valóban fő alkotóré­sze a papírnak, itt azonban már nem csak olyan moleku­lák alkotják a szert, amilyenek a búzacsírából nyerhetők. Benne vannak, de már tudjuk, hogy nem ezek „felelősek” a hatásért. Azt viszont, hogy ak­kor mi is a valóságos ható­anyag, ma még nem tudjuk. Ennek a felfedése jelenti ma a legizgalmasabb kutatási fel­adatot.- Mi először csupán egy olyan természetes koncentrá- tumot akartunk létrehozni, amely a Szent-Györgyi által hatásosnak tartott molekulá­kat tartalmazza. Kiderült ugyan, hogy nem ezeknek van rákellenes hatása, ugyanakkor maga a kivonat mégis rendkí­vül hatásosnak bizonyult. Hogy milyen alkotórészeitől, egyelőre még nem tudjuk, de a hatásmechanizmussal már tisztában vagyunk. A ráksej­tek tehát „elbújnak” az im­munrendszer elől azzal, hogy olyan molekulafajtát növesz­tenek a felszínükön, amelytől a védekező rendszer nem is­meri fel őket. Az Avemar en­nek az álcázórendszemek a kifejlődését akadályozza meg, így az immunrendszer fel tud­ja ismerni és el is tudja pusztí­tani őket. Tehát nem az Avemar lép fel a daganatsej­tek ellen, hanem a szervezet­ben meglévő természetes el­lenfél, az immunrendszer. A szer egyúttal erősíti is a véde­kező rendszert, ezzel a későb­bi kóros áttétek kialakulását is hatékonyan képes megelőzni. A hosszú éveken át folyama­tosan romló hazai rákhalálo­zási statisztika az utóbbi pár évben kedvezőre fordult. A szakemberek - a több éves klinikai vizsgálati eredmé­nyek alapján - a javulást első­sorban az Avemamak tulajdo­nítják.- Valóban, sokan így mondják és én is meg vagyok győződve erről __ - mondja Hídvégi Máté. - Úgy, hogy az Avemart ma még csupán a magyaror­szági daganatos be­tegek tízegynéhány százaléka szedi, szóval itt nem lehet megállni. Azt tartom a legfontosabb fel­adatomnak, hogy a szer minél több be­teghez eljusson. (Azzal, hogy a törzskönyvezéssel a gyógyszer társada­lombiztosítási támo­gatásra is jogosulttá vált, egyúttal ol­csóbb is lehet.) Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Avemar nem cso­daszer, hanem az eddig ismert és al­kalmazott orvosi ke­zelések kiegészítője. Orvosi javaslatra ed­dig is csak azok a betegek kapták, akik a „hagyományos” kezeléseknek is ré­szesei voltak. Az Avemarnak ugyan­akkor az ismert ked­vező hatásai mellett nincsenek mellékhatásai, szá­mottevően javul a betegek életminősége, szellemi és fizi­kai állapotuk és jelentősen megnőnek a túlélési esélyeik. Dr. Hídvégi Máté, az új magyar rákgyógyszer feltalá­lója egyébként a „szomszé­dunk”, hiszen családjával itt él a mi kerületünkben, a He­gedűs Gyula utcában és a gyógyszert kutató, fejlesztő és forgalmazó cégének is itt van az irodája a Szent István park egyik házában. 1955-ben született. Művé­szettörténész édesanyja az ör­mény ősök kemény kitartását és megalkuvás nélküli katoli­kus hitét adta tovább neki, no és a művészetek, művelődés- történet iránti szeretetet. In­díttatásának másik meghatá­rozó eleme, édesapja hívő zsi­dósága. (Scheiber Sándor, a neves zsidó tudós és rabbi egyszer egy nagyobb társa­ságban bár úgy fogalmazott, nem híve a vegyes házassá­goknak - Máté szüleinek a házasságát kivételnek tartja ez alól. Mondván - „mindkettő­jük hite olyan mély, hogy a különbség nem számít”.) Má­tét katolikus hitben nevelték és ő is nagyon jó barátja lehe­tett Scheiber Sándornak. Oly­annyira, hogy a tudós halála után őt kérték meg, hogy a könyvtárát válogassa át az Akadémia számára. Humán beállítottsággal a bölcsészkarra készült, végül mégis úgy döntött, hogy a várható világnézeti konfliktu­sokat elkerülendő, inkább ve­gyészmérnöknek tanul. Az igen kemény kémia először majdnem kifogott rajta, a vé­gén azért nem adta alább a ki­tüntetéses ösztöndíjnál. Sőt, ott is maradt a Műegyetemen, a diákból tanár lett. Nem tagadta meg soha a humán kötődéseit sem, írt az Élet és Irodalomba, egyik ala­pítója volt a Liget folyóirat­nak. (Örökké büszke lesz arra, hogy órákat ülhetett az ÉS szerkesztőségi szobájában Nagy László mellett, akitől sok mindent megtanulhatott az életről, emberségről és az írásról is. S mert hogy köny­vet is írt, a Tenyeremre rajzol­talak című esszékötetében úgy mondja, hogy alapvetően a nagy példakép, Nagy László intelmeinek, tanításainak pró­bált megfelelni. Közelmúlt történelmünk­nek és jelenünknek számos hírességével került kapcsolat­ba, ifjú diplomásként jelen volt a másként gondolkodó ér­telmiségiek köreiben, a Jurta Színházban, de Lakiteleken is. Aztán lehetősége nyílott ar­ra, hogy két évig vendégkuta­tóként Kanadában és az Egye­sült Államokban dolgozzon. Ahhoz, hogy a biokémia és nem a politika mellett döntött, az is hozzájárult, hogy a csa­ládot is magával vihette, mert hogy időközben megnősült és két gyermek édesapja lett... (Miklós Eszter, a feleség, az igazi társ sok-sok nehézségen segítette át a családot és Hidvégi Mátét is, akibe mind­annyiszor lelket öntött, ami­kor szüksége volt rá. Nem vé­letlen hát, hogy Máté az egyik első, hírnevet hozó kutatási si­kerét, koleszterincsökkentő gyógyszerét is a feleségéről nevezte el - Esterinnek.) Az Ave Maria keresztény imádsághimnuszt idézve az Avemar rákgyógyszer neve is a hála és a köszönet jegyében született. S annak a reményé­ben, hogy a gyógyszer egyre több embertársunkon segíthet itthon és szerte a világban. Török J. Tibor Novemberre befejeződik a hétéves rekonstrukció Türelmet kér a Főtáv A városi élet számos előnnyel jár, ugyanakkor rendkívül sok bosszúság forrása az út- és közműépítések okozta kényelmet­lenségek elviselése. Az Újlipótvárosban hét évvel ezelőtt, 1995- ben kezdett átfogó rekonstrukcióba a Budapesti Távhő- szolgáltató Részvénytársaság. Az idén véget érő rekonstrukció utolsó szakasza ez év végére fejeződik be, addig kér a Főtáv Rt. még egy kis türelmet a munkálatok okozta felfordulás elviselé­séhez. Napjainkban is dolgoznak a távhőszolgáltató cég kivitelezői a Balzac utcában, valamint a keresztező Hegedűs Gyula, Viseg­rádi és a Kresz Géza utcák egy-egy rövid szakaszán. Itt a mun­kálatok várhatóan október 10-éig befejeződnek. Ugyanekkorra készül el a Radnóti Miklós utca Váci út és Visegrádi utca közöt­ti szakasza. A Visegrádi és a Pannónia utca közötti szakasz épí­tési munkálatai viszont csak október 21-e után kezdődhetnek el, és november 30-ára befejeződnek. A városrészben egy helyszí­nen - a Victor Hugo utcában - dolgoznak még várhatóan októ­ber közepéig a távhőszolgáltató kivitelezői és szakemberei, ahol a szükséges építési munkákat csak a csatornaépítési munkák be­fejezése után kezdhetik el. A Főtáv Rt. 1995-ben azért kezdte el a rekonstrukciót a vá­rosrészben, mert mind a hálózat, mind a hőközpontok műszaki állapota szükségessé tette azt. A rekonstrukció megkezdésének szükségességére figyelmeztetett, hogy egyre gyakrabban fordul­tak elő üzemzavarok, meghibásodások is. Ezen kívül az építés időszakában magánterületeken, belső udvarokon, hozzáférhetet­len helyeken vezették a primer, és szekunder vezetékeket, így azok javítása nehézkes, egyes esetekben lehetetlen volt. A rekonstrukció során a több épületet ellátó szolgáltatói hőközpontokat megszüntették - ez egyben a precíz épületenkén­ti mérés feltételeit is megteremtette -, helyettük egy-egy épület ellátására alkalmas fogyasztói hőközpontok épültek. 2002 vé­géig a korábbi 55 szolgáltatói hőközpont helyett 260 fogyasztói hőközpont létesül, és 67 fogyasztói hőközpont részleges felújí­tása történik meg. A rekonstrukció megkezdése óta eltelt 7 év alatt a hálózat 9 kilométeres szakaszát újították fel. A hőközpon­tokra 1 milliárd 42 millió forintot, a vezeték felújítására pedig 927 millió forintot költött a Főtáv Rt. Az 1995-ben kezdődött és idén befejeződő rekonstrukció bizonyára okozott közlekedési, parkolási nehézségeket az érintett lakóknak, amelyek elviselésé­hez sok türelemre volt szükség. Most már csak egy kis türelmet kérünk november végéig, amikor az utolsó szakasz átadásával befejeződik a hét éve elkezdett komplex újlipótvárosi távhőrekonstrukció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom