XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-02-08 / 3. szám

Zöld csillag In memóriám Radics Béla R adics Béla születésének 55. évfordulójára 2000. február 1-jén négyórás kon­certet rendezett a Petőfi Csar­nokban a Radics Béla R. B. emléktársaság. A koncerten felléptek Radics volt zenész­társai és követői: Balázs Fecó, Brunner Győző, Deák Bili Gyula, Döme Dezső, Kun Ta­más, Póka Egon, Strausz Ti­bor, Takáts Tamás, Tátrai Tibor, Török Ádám, Varga Miklós, Závodi János, a P. Mobil és a Tűzkerék xT. A koncert bevételét kegye­leti célok megvalósítására ajánlották fel a résztvevők. Az emléktársaság Radics Béla teljes alakú szobrát szeretné elkészíttetni, amely elképze­lésük szerint majd a József Attila téren lenne elhelyezve. Radics Béla legendás gitár­játékával tette le a magyar rockzene alapjait a 60-as évek vége felé, kitűnő zenésztársai­val együtt. A Jimi Hendrix, Eric Clapton-féle világ, a Cream korszak és saját dalai tették halhatatlanná, mint a Zöld csillag, A királyi madár vagy A megátkozott ember. Hívták és hívják magyar Jimi Hendrixnek, gitárkirály­nak. Még egy ugyanilyen te­hetséges magyar zenész „nem volt, nem van és nem lesz!” - mondják róla még ma is, halá­la után 19 évvel. Az 1968-70-es években Magyarországon három zene­kar volt a csúcson: a Mini, a Syrius és a Tűzkerék. Ez már akkor legendás volt. Az akko­ri fiatalok rajongtak értük. „...óriási sikerünk volt. A gyerekek valósággal széttép­tek bennünket, de a szakma megint csak ellenem volt..., aztán jöttek a tagcserék, az acsarkodás, megint kész let­tem. Még visszagondolni is rossz arra, hogy mennyit kel­lett harcolnom - hiábava­lóan.” - vallja egyik, Zoltán Jánosnak adott interjújában Radics 1978-ban. A ’70-es évek közepétől egyre ritkábban lépett fel. Nem bírt, nem akart megküz­deni a rendszerrel, a szakma ellenséges felével.- Hogy mellőzése miért történt és miért lehetett ezt ve­le megcsinálni? Erről most nem szeretnék nyilatkozni, megtették már mások - mondja Tárász József, az em­léktársaság alapító elnöke. - Egy biztos. A rhytm and blues és a blues, amit Béla képviselt Magyarországon, nem volt még elfogadott. 1980-82 között már nem tudott játszani, nem volt szín­padképes. Elfáradt a’folyama­tos szélmalomharcban - mint azt Strausz Tibor mondta róla. 1982. október 18-án halt meg, 36 évesen. Valaki egy­szer azt írta róla: „pohárral töltötte magába a halált.” Két éven át. Rettegett a haláltól, mégis meg akart halni. Elérte, amire vágyott. Az ital megöl­te. Mi pedig elveszítettünk egy olyan magyar zenészt, aki többek között tökéletesen le­játszotta Jimi Hendrix nótáit.- Jimi Hendrixet nagyon sok ember tud játszani, csak nem jól. Sajnálom! - jegyzi meg József. Tárász József gépésztech­nikusként dolgozott súlyos betegségéig. A Sakk-Matt ne­vű zenekartól kezdve szinte végigkísérte Radics zenei pá­lyafutását a nézőtérről. Nem voltak barátok. Összesen nyolc mondatot beszélt a gi­tárkirállyal. De a zenéje és Béla karizmatikus egyénisége annyira hatott rá, hogy 18 év­vel a halála után, 1998. októ­ber 15-én megalakította a Radics Béla R. B. (mint rhytm blues) emléktársaságot, mert úgy érezte, hogy egyre na­gyobb mértékben kerül por Béla alakjára. A társaság tagjai minden hó első péntekén 18 órától össze­jönnek a József Attila Művelő­dési Központ kisgaléria termé­ben, amelynek részükre bérleti díja ezévtől nincs. Fenyvesi Kornél igazgató így is támo­gatja a társaságot, hiszen ő is büszke az egykori, tehetséges angyalföldi Radicsra. A 11 alapító tagon belül több zenész is van: Strausz Ti­bor (Csibu), Sándor Károly (Cucu), ők együtt zenéltek an­nakidején Radiccsal, Herczeg Jenővel és később kibővült a Tűzkerék zenekar két tagjával, Fodor Sándorral (ének) és Tóth Tamással (zenekarvezető, 20 éve). Nekik sok mindent köszönhet a társaság, és persze a többieknek is, akik polgári foglalkozásúak; a társaság mo­billétszámú 50-56 főből áll. Minden év októberében - kb. 10 éve - emlékkoncertet rendeznek Béla emlékére a második vonalban lévő, nem főállású zenészek. Az idén ok­tóber 18-án lesz az emlékkon­cert a JAMK-ban.- A társaság nagyon agilis és szív-lélek emberekkel van tele, akik előtt óriási feladat áll - mondja Tárász József. - így például a kallódó zenei anyagok és filmek felkutatása. Sajnos mozgófilm szinte alig maradt utána. Már sikerült el­érni az egyik célkitűzésünket, 2000. február 6-án a Gyön­gyösi út 47. szám alatt egy márvány emléktáblát helyez­tünk el a gitárfenomén lakása előtt a bejáratnál a Vőlegény utca felőli falon. Megjelent egy saját kis újságunk Zöld csillag néven, mert Radicsnak ez az egyetlen olyan dala, amihez ő írta a szöveget és a zenét - magyarázza József. - És ez a felvé­tel az, amelyikhez hoz­záférhet akár a mai fia­talság is - teszi hozzá. Megjelent egy CD is, amely Béla felvéte­leit tartalmazza az Atlantis korszaktól (ott kezdett el zenélni 16-17 évesen), az első magyar szuper grupon, a Tauroson át a Tűzkerékig, amit többször is újra meg­alakított. A felvételek végén van egy 1978- ban a Magyar Televí­zióban rögzített Fiata­lok órája című műsor, ahol a „szép emlékű” Déri János készített egy riportot Bélával és később megszólalnak a felvételen Som Lajos és Demjén Ferenc (Rózsi) is, akik arról beszélnek, hogy Béla befuthat-e még, lehet-e belőle sztár? Mivel a későbbiekben elké­pesztő mennyiségű hanganyag gyűlt össze, újabb CD-k kiadását tervezik, amihez Kiss Ervin elnökhelyettes nyújt nagy segítséget. A múlt évben Rákosligeten volt egy fotókiállítás Radics Bé­láról és egy hónappal ezelőtt Esztergomban egy bővített 50 darab képből álló kiállítás, aminek egy töredékét már lát­hatják a XIII. kerületiek is a JAMK-ban. A közeljövőben fogják kiállítani a teljes gyűjte­ményt, amely két hétig lesz lát­ható. Rengeteg archív fotó van a Sakk-Matt nevű zenekarának idejéből, 1968-ból, amikor is Béla „robbantott”. Azt nyilat­kozta erről, hogy „valósággal áttörtük az itthoni szabvány rockot. A zenekar tagjai min­dennap átélték a sikert.” Hallatlan népszerűségét ta­lán annak köszönhette, hogy elképesztően nyitott és közvet­len volt a rajongóival. Nem voltak sztárallűrjei és ha oly­kor mégis, akkor rögtön kapott egy hatalmas pofont a szakmá­tól, amitől visszazökkent. Részlet az 1978-as Zoltán Jánosnak adott interjújából: Folytatás a 12. oldalon tS" Egyszer egy az egy(etlen)! 80 éves az utánozhatatlan Pataki Ferenc Kommunikáció a színpadról a közön­séggel ^ Folytatás az 1. oldalról a feladatot. Vagyis: két szám esetén mennyit kell külön-kü- lön hozzáadni az értékükhöz, hogy az így megnövelt kiseb­bik fele annyi legyen, mint az ugyancsak így megnövelt na­gyobbik? Másképpen: adva van x és y; tudjuk, hogy x ki­sebb y-nál; kérdés az, hogy milyen z érték esetén lesz 2*(x+z)=y+z. Tehát a feladat: 2x+2z=y+z. Vagyis: 2x+z=y: Ebből, mivel z értékére va­gyunk kiváncsiak: z=y-2x. Szóban: a nagyobbik számból egyszerűen ki kell vonni a ki­sebbik kétszeresét, hogy meg­kapjuk a kérdéses értéket. Egy berlini fellépés dokumentuma Nevezetesen a z=29-2*5 ki­számításával megkapjuk tehát a 29-10-19 értéket. 19 év múlva a most 5 éves gyerek 24 lesz, míg édesapja kétszer ennyi, vagyis 48, hiszen ő is öregszik a mostani 29 éves korához képest 19 évet. A „csoda” tehát ez volt, hogy a kisfiú hasonló gondo­latmenetre volt képes papír és ceruza és hosszas fejtörés nél­kül. 5 évesen.) Nos, annak idején ide, a Duna mellé érkezve letelepe­dett, tanulni akart még és dol­gozni. Orvosira ugyan nem mehetett már — 1939-et ír­tunk —, de kétkezi szakmák fogásainak elsajátítása után néhány hangszert is meghódí­tott. így már mondhat­ni: „célra tartott”. Fel­lépnie is sikerült elein­te valahogy, de hama­rosan, az adódó (munka)szolgálat köz­ben eljutott még az Óperenciás tengeren is túlra, a hétfejű sárkány birodalmába vetette a hadifogolysors. Nagyon-nagyon so­ványan, igen-igen gyötrötten jött, amikor 1947-ben másodszor lett újlipótvárosi lakos. Itt, a végleges otthoná­ban született két leá­nya, s 1963-ban elve­szítve az édesanyjukat, ide hozta — ismét csak határokon túlról, a messzi Németország­ból — a második, má­ig vele élő asszonyát. Hát, hogy ez az utóbbi há­zasság a szereteten, a kölcsö­nös egymást segítésen fölül „mit hozott a konyhára”, a szobaajtóra szem-magasságba fölragasztott dokumentum fe­jezi ki a legkomolyabban — vagyis humorral, amiben (Ka­rinthy Frigyes híres mondá­sát, életelvét követve) ők ket­ten sem ismernek tréfát... A „miheztartás végett” gyakran aktualizált kötelezvény tanú­sítja, hogy Kriszta asszonynak éppen 13000000 Ft (a tízes számrendszerben gyengéb­bek, például gépikókú progra­mozók kedvéért: tizenhárom­millió forint — a csak dollár­ban tájékozódó bankárok és brókerek kedvéért 50 eUSD) kártyaadóssága van a ház ura felé. A rendszeresen elkövetett römizéssel, a piacra járás al­kalmainak kombinatív gya­korlataival, amikor mellesleg az „elárusítói számtan” műve­leteit ellenőrzi, továbbá a leg­különösebb helyzetekben is adódó Fart pour Fart fejszá­molással tartja karban szelle­mi kondícióját, amelyet az életerő fönntartásához hális- tennek jó fizikuma is kiegé­szít. No, meg az áldott min­dennapi humor! Nem fogadja el például a felajánlott ülőhe­lyet, amikor a trolin — piacról teli szatyrokkal jövet — felkí­nálja egy fiatal lány: “Köszö­nöm, kedves, de én még fiatal ember vagyok — még öt saját fogam van!” Aki látta valamelyik varie­tében vagy szerte az ország­ban közönségvonzó fellépésein, illetve akár a tévében, esetleg már előbb — a szám­talan kultúrházbeli és ifjúsági rendezvényen, jó esetben egészen kö­zelről az iskolájában —, máig nem feledi a virtuóz fejszámoló­művészt. Akinek az él­ményhez még nem volt szerencséje, ki- várhat egy-egy alkal­mat, amikor a produk­ciójában máig előd és utód nélküli „artista” megmutatja képessé­geit valamely jótékonysági előadáson: Ugyanis a „műfajában” nemzetközi viszonylatban is kuriózumként számontartott, gyakori külföldi útjain is re­meklő, tiszteletet és tudósok elismerését is kivívó őstehet­ség 73 éves kora óta már „lazít”... (Részint mert volt egy kis baj a ketyegővei, ré­szint mert már nem érdemes a „hatalmas” nyugdíj mellett adózandó jövedelmet szerez­ni; 1981-ben, 60 éves korában 2612 Ft-tal kezdett, ez a szo­kásos felszorzások után, érde­mes művészként és Köztársa­sági Érdemrenddel is kitüntet­ve 1999-től 22260 Ft-tal lett megtoldva — „hivatalból”. És azóta is szorzódik. Ez van...) A 3-4 jegyű számok közöt­ti algebrai műveletek hihetet­len gyors, fejben elvégzett ki­számolásában még a számító- gépes „versenyzőket” is meg­előzi, ha arról van szó, még ma is, mert a manuális bevitel rontja a „kihívó” idejét. Ő még 80 évesen is látja fejben, mint egy belső vetítővásznon a számokat, a részletszámítá­sokat, együtt egy pillanat alatt, és íme: 6561 szorozva 7- nek a negyedik hatványával, az pontosan 15752961. Énnyi. Ez bizony ennyi... A fejszámolóművésznek nem kell számítógép, noha iz­gatja és foglalkoztatja a tech­nika, és minden, ami érdekes távlatokat nyit. A távlatokat megkísérli felmérni, elképzel­ni a jövőt, de bizonyos távok­kal még konkrétan is elbír. Ha úgy adódik, holnap beülnek a kocsiba, és “meg sem állnak” Belgiumig, egyben vezeti le az 1600 km-es utat. („Ha nem is holnap, de ha már jó idő lesz...” — helyesbíti a tényál­lást 2000. január 20-án, 80. születésnapján Pataki Ferenc, s vidáman kacsint.) Jakab Ágnes Pályázati felhívás alapítványi támogatás elnyerésére A XIII. Kerület Közmű­velődéséért Közalapítvány pályázatot hirdet alapítvá­nyi támogatás elnyerésére. A pályázat célja: a kerü­letben tevékenykedő, köz- művelődési feladatot válla­ló intézmények, közössé­gek, egyesületek, csopor­tok, magán- és jogi szemé­lyek rendezvényeinek, kez­deményezéseinek - külö­nös tekintettel a millenni­umhoz kötődő - program­jainak támogatása. A közalapítvány támo­gatja: 1. alkotó- és előadómű­vészek tevékenységét; 2. kiadványok megjele­nését; 3. művészeti csoportok működési feltételének javí­tását; 4. önkormányzati fenn­tartású közművelődési in­tézmények és civil szerve­zetek kulturális program­jait. A pályázható összeg fel­só' határa: 200 000 Ft. A pályázaton részt ve­hetnek: a XIII. kerületben tevékenykedő intézmé­nyek, egyesületek, alapít­ványok, társaságok, művé­szeti csoportok, magán- és jogi személyek. (Az előző évi nyertes pályázók közül csak azok vehetnek részt, akik elszámolási kötelezett­ségüknek eleget tettek.) Tartalmi követelmények: A pályázatnak tartalmaz­nia kell az alábbiakat: • a megvalósítandó tevé­kenység leírása; • részletes költségvetés (külön megjelölve a pályá­zott összeg rendeltetését, a saját vagy más forrásból rendelkezésre álló össze­get.) A pályázathoz csatolni kell: • kitöltött pályázati adat­lapot (igényelhető az ala­pítvány címén); • intézmények, civil szer­vezetek, társaságok alapító okiratát, bírósági, cégbíró­sági bejegyzését; • szakmai önéletrajzot vagy eddigi tevékenység bemutatását; • egyéni pályázóknál egy szakember támogató aján­lását. A pályázat beadásának határideje: 2001. már­cius 9. A pályázatokat két pél­dányban kell benyújtani az alapítvány címére (XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány, XIII. Kerü­leti Polgármesteri Hivatal, 1139 Budapest, Béke tér 1. III/67.). A pályázathoz szükséges adatlapok az ala­pítvány titkáránál, dr. Aradi Zsoltnénál (telefon: 452- 4163), valamint a polgár- mesteri hivatal ügyfélszol­gálati irodáin is igényelhe­tők. A kérelmeket a kuratóri­um 2001. március 30-ig el­bírálja, döntéséről a pályá­zókat levélben értesíti, a nyertesek névsorát a XIII. Kerületi Hírnök közli. Rajkné Kerek Judit a kuratórium elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom