XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-05-10 / 8. szám

S Xin. KERÜLETI • • lin nevezetességeit mutatta be munkájá­ban. Ahogy tovább kalandoz­tunk, egy másik világ fogadott bennünket. Rafaj Attilát és Deme Tamást a témaválasz­tásban saját külföldi élménye­ik ihlették. Mindketten a jég­korongcsapat tagjaiként tar­tózkodtak Amerikában. Attilát a Szabadság-szobor, Tamást a Broadway látványa bűvölte el olyannyira, hogy ezekről ké­szítették azokat a beszámoló­kat, amelyek összeállításán több mint két hónapot dolgoz­tak. Szuhánszky Zsuzsanna az ókori Egyiptomba kalauzolta a hallgatóközönséget. Megis­merkedtünk a Nílus-parti aranyvárossal, az egyiptomi művészet időtálló remekeivel. A szerző rajzokkal és fotókkal illusztrálta az elmondottakat, az írásvetítő segítségével mindezt megtekintettük. Té­mában és érdeklődésben nem volt hiány. Miközben a földszinti he­lyiségben a „kistudósok” szá­moltak be kutatómunkájukról, az első emeleten a tanár nénik készülődtek a pénteki „90 éves a Csata utcai Általános Iskola” kiállításra. Koloszár Ágnes rajztanámő a fotókiállí­tás képanyagát rendezte, az is­kola 75. évfordulójára már szép számmal gyűjtöttek ké­peket, ezek egy részét a szü­lők ajándékozták az iskolá­nak. Az ötödikes Rácz Hajnalkáéknál ez nem okozott problémát, hiszen a kislány­nak az anyukája és a nagyma­mája is ebben az iskolában ta­nulta a betűvetést. Láthatók felvételek 1911-ből, az iskola alapításának évéből, a későb­bi hatvanas-hetvenes eszten­dőkből és a közelmúltból is. A régi tárgyak gyűjteményét vit- rines tárolókban helyezték el. A piros birkózómez egykori tulajdonosa már bizonyára nagypapa, és igencsak régen lehetett, amikor az Első Ma­gyar Acélírótoll és Tollszár Gyár termékét és a két kiállí­tott palatáblát használták a diákok. Régi plakátok, az 1954-55. évi sportversenyek nyertes kupái emlékeztetnek a múltra.- Szükség van napjainkban is ilyen közösségformáló ren­dezvényekre, ; ahová diákot, szülőt, tanárt úgy várunk, akár egy családi összejövetel­re - mondta búcsúzóul Firnigl Zoltánná iskolaigaz­gató. Az intézmény a közeljövő­ben veszi fel a Csata Utcai Testnevelési és Nyelvi Általá­nos Iskola nevet. Április 28- án a rendezvénysorozat záró- ünnepségét a Csata Gálát a József Attila Művelődési Ház­ban rendezték meg. Gajdos Erzsébet X Tapasztalatot cseréltek a főváros óvoda- és iskolapszichológusai A fővárosi óvoda- és iskola­pszichológusok találkozójá­nak április 26-án a XIII. kerü­leti Pedagógiai Szolgáltató Központ adott otthont. A most első alkalommal megrende­zett találkozón Budapest vala­mennyi olyan kerületének ve­zető pszichológusai és köz­vetlen munkatársai részt vet­tek, amelyben óvoda- és/vagy iskolapszichológusi hálózat működik. A több mint ötven résztvevős tanácskozás nem szigorú előadássorozatként valósult meg, inkább egy kel­lemes, családias hangulatú megbeszélésként, amelyen az egyes kerületek szakemberei tapasztalatot és véleményt is cserélhettek. A kerületek bemutatkozó előadásaiból hamar kiderült, hogy Holopné Schramek Kor­nélia alpolgármester méltán nevezte köszöntőjében „gon­doskodó önkormányzatnak” a XIII. kerület vezetését, amely a fővárosban elsőként hozta létre 1992-ben az iskolapszi­chológusi hálózatot, kiderült ugyanis, hogy a mai napig van olyan kerület a fővárosban, amelynek oktatási intézmé­nyei egyáltalán nem tartanak igényt a pszichológusok mun­kájára; illetve olyan is, ahol csak az óvodában tartják fon­tosnak a szakember jelenlétét. A legtöbb helyen az okozza a legnagyobb gondot, hogy az iskolák tartanak a pszicholó­gus jelenlététől, mintha jelen­létük legalább is valami kóro­sat, rendellenesét, szégyellni- valót jelentene. Pedig a mai elvadult világ­ban, amikor évről évre nő a veszélyeztetett gyerekek szá­ma rendkívül fontos lenne, hogy az intézmények elfogad­ják a pszichológusok segítsé­gét. Valamennyi résztvevő álta­lános és szomorú tapasztalata az volt, hogy a közösség je­lentősége mára nemcsak a gyerekeke, de a pedagógusok értékrendjéből is mindinkább kikerült. Néhány éve, évtizede jóval nagyobb hangsúly volt a csoportszellemen, a közössé­gen; ha jobban megnézzük, manapság valóban ritkábban három évig tanulta a művészetterápián belü­li biblioterápiát. A foglalkozás kezdetén felolvassa a kiválasz­tott verset vagy novellát, anél­kül, hogy a társaság tagjai tud­nák a mű címét és íróját. Ezzel elkerülhető, hogy előre felké­szüljenek, a felolvasott szöveg fénymásolatát mindannyian kézhez kapják, majd kezdetét veszi a beszélgetés, amelynek célja segítséget nyújtani ahhoz, hogy megtalálják helyünket a világban, sikeresen eligazodja­nak benne. Fontos a kislét- szám, az összeszokott társaság, különben nem szívesen beszél­getnek az emberek. Örkény Egypercesei, Márai Füves- könyve komoly gondolatokat ébresztő kellemes olvasmá­nyoknak bizonyultak. A csapat legidősebb tagja 70 éves, a legfiatálabb résztvevő 18 esztendős. A könyvtárvezető szabadidejé­ben tartja a klubdélutánt, és nem ritka, hogy munka után a többiekkel együtt megy szín­házba. Legutóbb Jordán Tamás előadóestjét hallgatták meg közösen. (gajdos) KERÜLETÜNKET IS ÉRINTI Gyorsvasút épül a Nyugati és Ferihegy között A városközpontot a Ferihegyi repülőtérrel összekötő gyorsvasút elképzelése először 1999 őszén, Őrbán Viktor miniszterelnök ka­nadai látogatásának idején merült fel, rövid­del ezután egy szándéknyilatkozatot is aláír­tak a TriGránit Holding és az állam képvise­lői. A MÁV és a kanadai érdekeltségű cég kö­zös munkacsoportot hozott létre a gyorsvas­át megvalósítására. A városközpontból a re­pülőtérre ma 50-60 perc alatt lehet kijutni, a gyorsvasúttal ez nem egészen húsz perc alatt is lehetségessé válik. A Nyugati pályaudvartól induló járatok vonalát az eredeti elképzelések szerint An­gyalföld határát érintve, Zuglón, Kőbányán és Pestszentlőrincen át a Ferihegy 1-es és 2-es terminálra vezetve tervezték kiépíteni. Aztán úgy gondolták, az lenne a jobb, ha a vonatok Angyalföld észak-keleti „csücskét” érintve Rákosrendezőn, Rákosszentmihályon, Ráko­son és egy Rákoshegy alatti alagúton át érnék el a Ferihegy 2-es repülőteret. Végül a beru­házók is a külső budapesti vasúti gyűrűn és egy szakaszban alagútban vezetett vonal ter­ve mellé tették le a voksot. A sínpálya-felújítás, a pálya gyorsvasút- tá alakítása, az új szakaszok megépítése mintegy 15-20 milliárdos beruházási költ­séget jelentenek, két éven belüli megvalósí­tással. A megbízók által elfogadott javaslat szerint a Nyugati pályaudvarról indulva a Rákosrendező-Körvasút-Rákos-Újszász vonalról Rákos után építik meg a szükséges új leágazást és az alagutat. A vonatok a két végállomás között húsz perces időközökkel tizenkilenc perces menetidővel közleked­nek majd. A gyorsvasút megvalósítására létrejövő vállalkozásban a MÁV többségi tulajdoni ré­szesedéssel rendelkezik, a TriGránit mellett további befektetők bevonását is tervezik. A gyorsvasút-társaságot június 30-ig szeretnék létrehozni. Egyébként, ha a Nyugati pálya- udvar-Ferihegyi repülőtér közötti gyorsvas­út létrejön, ez lesz az első magánvasút Ma­gyarországon. Demján Sándor, a TriGránit Holding igaz­gatósági elnöke szerint Budapestnek min­denképpen szüksége van a tervezett gyors- vasútra. A jövőben a közlekedés és a turiz­mus lesz a leggyorsabban fejlődő üzletág, egyre inkább felértékelődik a repülőterek szerepe. Ferihegyen a jelenlegi négy és fél milliós éves utasforgalom pár éven belül hat­milliósra is növekedhet. A világ számos pont­ján bebizonyosodott már, hogy a nemzetközi repülőterek és a városközpontok közötti utas-szállításra a gyorsvasút jelenti a legjobb megoldást. (török) Holopné Schramek Kornélia alpolgármester köszöntőjét hallgatják a pszichológusok látunk körjátékozó, csapat­játékot játszó iskolásokat, he­lyettük inkább kártyákat gyűj­tögetnek és cserélnek vagy magányosan ülnek otthon a számítógép előtt, nem is be­szélve az erőszakos és erő­szakra nevelő filmekről. Noha a pszichológusoknak adott esetben kiváló eszközei lehetnek a gyerekek „felsza­badításához”, kevés intéz­mény és kevés szülő ismeri fel egyáltalán a szakember segít­ségének jelentőségét. A XIII. kerület mondhatni kivételes helyzetben van e tekintetben; itt ugyanis - a fővárosban pél­dátlanul - a kerület valameny- nyi óvodája, általános- és kö- I zépiskolája igényelte a pszi- ■ chológus segítségét. Ruskó György, a kerület ve­zető pszichológusa ezzel kap­csolatban viccesen úgy fogal­mazott, hogy Angyalföld „túl | van pszichologizálva”, hiszen az óvodákban, iskolákban dolgozó pszichológushálózat mellett kollégák dolgoznak a kerületben a gyermekjóléti szolgálatnál, a családsegítő központban, az Iránytű Ifjúsá­gi Irodánál, a nevelési tanács­adóban és a Pedagógiai Kabi­netben is. Egyedülálló a kerület ab­ban a tekintetben is, hogy míg az óvoda- és iskolapszicholó­gusi hálózatok Budapestszerte a nevelési tanácsadó részeként működnek, ha működnek, ad­dig itt a pedagógiai szolgálta­tó részeként sokkal közvetle­nebb kapcsolatban állhatnak a kollégák a pedagógusokkal, ami nagyon lényeges feltétele annak, hogy megfelelő ered­ményeket lehessen elérni. A pedagógusnak alapvető ugyanis ismernie, melyek azok az esetek, amelyekben a szakember segítségét kell kér­nie és melyek azok, amelyek­ben maga is segíthet. Ruskó György örömmel számolt be arról, hogy a szak­emberi jelenlét mellett egyre több kerületi intézmény jelez­te igényét arra is, hogy a pszi­chológus kollégák különböző témájú nevelési értekezlete­ken tartsanak előadást a jel­legzetes problémákról és azok megoldásairól, illetve hogy különböző tréningszerű fog­lalkozásokat tartsanak az is­kolákban, amelyeken a taní­tók, tanárok ízelítőt kaphat­nak a pszichológiai módsze­rekből is. Az összhang tehát intéz­mény és pszichológus között - úgy tűnik - teljes; a kerületi óvoda- és iskolapszichológusi hálózat tíz éves munkájának eredményességét pedig mi sem igazolja jobban, mint hogy a szülők hozzáállását is sikerült gyökeresen megvál­toztatni, akik ma már szé­gyenérzet helyett bizalommal keresik fel a szakembert és igenis merik a segítségét kérni. Joó Hajnalka a konferanszié szerep­körtől. De azért olykor azon kapom rajta magam, hogy egyes technikákat önkéntelenül ellopok tőle. Például poén előtt egy kicsit odébb lépek vagy csak átteszem a testsúlyomat az egyik lábamról a másikra. Néha viszont látom magamon a gesz­tusait. Hasonlítok hozzá ezek­ben a kicsi jelekben, mint nem egyszer az igazi apámhoz. Hát azért látogattunk most el Major Idához, mert este Iduka fog ellátogatni Verebeshez a Vi­dám Színpad ötvenéves jubileu­mi műsorának előadására, ahol Kellér Dezsőt is megidézik szó­ban és felvételekről. Szigetvári azért van itt, mert állandó lelki gondozója Idukának, s egyéb­ként is köze van a lakás szelle­méhez, mert az ő nagybátyja festette meg önként, tiszteletből Kellémek azt a portréját, amely a fotel fölött lóg. A fotelben szokott a humor nagymestere megpihenni, s halála óta Iduka üldögél benne és emlékezik rá. A festmény egyébként kár­pótlásul készült, miután vandál kezek letörték Kellér sírkövéről a kezét, s a függönyt, amelyet a kezével tartott, miközben a kö­zönségéhez beszélt. Mert semmi sem veszhet el abból, sem szellemi, sem tárgyi vonatkozásban, amit Kellér De­zső ránkhagyott. S ez a lakás minden egyes bútordarabjával, dísztárgyával, a falat elbontó képeivel, plakátjaival, a relikvi­ákkal egy kis Kellér-múzeum. Mi marad utánam? - kérdez­te egyszer önmagától egy ri­portban Kellér. Talán egy szó? Az, hogy maszek? Mert azt ő képezte, s tette a nép ajkára számyasszónak. Sokak fülében még ma is ott cseng rekedtes, de roppant kife­jező hanghordozása. Valamit megérezhetett a jö­vőből is, amikor kitalálta, hogy jó lenne Budapest egyik kerüle­tét kapitalistakerületnek, kine­vezni. Mintha már az ötletét egy ki­csit túl is teljesítették volna. Kellémek azon a héten pre­mierje volt Angyalföldön is. Bemutatták a József Attila Színházban Ábrahám Pál zené­jével a 3:1 a szerelem javára cí­mű vígjátékot, amelynek libret­tóját ő írta Szilágyi László tár- saságábn. Tudjuk, ennél is nagyobb do­bása volt a Csárdáskirálynő, amely Kálmán Imre klasszikus muzsikája révén egyszer már világsiker volt a monarchikus időkben. És másodvirágzást ért meg a szocializmusban, mivel Kellér Dezső állandó szerzőtár­sával. Békeffi Istvánnal való­ssággal új lelket lehelt belé... S valószínűleg túl fog élni újabb korszakokat is, mintegy a való­di országimázs részeként. Iduka pedig - Isten éltesse sokáig ebben a szépséges ott­honban - maradjon meg végte­len időkig mindnyájunk Böbe babájának nem csak a híres-ne­vezetes Futrinka utcában, ha­nem itt a Katona Józsefben is. Apropó - mondja Verebes István -, nem emlékszem pon­tosan, van Kellér Dezsőnek Kossuth-díja? Már hogyne emlékezne. Nem hiába hajtott fel itt egy pohár elmefrissítő kecsketejet. Aztán, amikor elbúcsúzunk, s kifelé megyünk hárman mi, vendégek, a kapu előtt még fel­néz a ház falára:- Te - kérdezi -, nem hiány­zik valami emlékeztető innen, a falról? Tudja ő persze, hogy hiány­zik. Kecsketej nélkül is. Még csak egyet. Nem szeret­ném, ha az egészet álmodtam volna. Sas György Továbbra is a Béke téri Mária Patika a XIII. kerület ügyeletes gyógyszertára A Magyar Gyógyszerész Ka­mara budapesti szervezetének döntése értelmében április el­sejétől a korábbi 19 helyett 9 ügyeletet ellátó patikát jelöl­tek ki a fővárosban. Ázóta még két kerületi önkormány­zat újabb megállapodása nyo­mán az ügyeletes gyógyszer- tárak száma tizenegyre emel­kedett. Angyalföld nem maradt ügyelet nélkül, hiszen a régi­ónként kijelölt gyógyszertá­rak sorában eredetileg is sze­repelt a XIII. kerületi, Béke tér 11. szám alatt található Mária Patika. Az éjjelente és a munkaszüneti napokon nyitva tartó gyógyszertár az észak­pesti régió egyik ellátója lesz. (Telefonszámuk: 320-8006.) Dr. Perjés Zsuzsanna fővá­rosi tiszti főgyógyszerész egyetértett a gyógyszerészka­mara budapesti küldöttgyűlé­sének határozatával, hiszen a tapasztalatok szerint az ügye­letes patikákba való éjszakai becsöngetéseinknek jó, ha a negyede volt eddig is indo­kolt. Kubinyi András, a gyógy­szerészkamara budapesti el­nökének véleménye szerint az ügyeletek számának csökken­tésével nem sérül a betegellá­tás. Sőt azzal, hogy ezek a gyógyszertárak hosszú távú, folyamatos ügyeletre készül­tek fel, biztos, hogy mindig rendelkeznek majd minden szükséges gyógyszerrel. Az eddigi ügyeleti rendszer anya­gilag nagy megterhelést jelen­tett a pluszfeladatot ellátók számára. A patikai árrés csök­kenése és az ügyeleti költsé­gek állandó emelkedése miatt évek óta veszteséges volt ez a szolgáltatás, mert a rendelke­zésre álló keretből nem lehe­tett a hiányokat teljes mérték­ben kompenzálni. Áz új ügye­leti rendszer arra a 340 fővá­rosi gyógyszertár forgalom- arányos befizetéseiből kiala­kuló szolidaritási alapra épül, amelyet a Budapesti Gyógy­szerészekért Alapítvány kezel. A Béke téri Mária Patika mellett a kerülethez közel eső részeken lehet, hogy találunk közelebbi - éjszaka, mun­kaszüneti és ünnepnapokon nyitva tartó - ügyeletes gyógyszertárat is. Ilyen pél­dául Újpesten, a IV, Pozsonyi utca 19. szám alatti Arany Horgony Gyógyszertár, melynek a telefonszáma: 379-3008. Közelinek szá­míthat még a VI., Teréz kör­út 4L szám alatt található Teréz Gyógyszertár (tel.: 311-4439) T.J.T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom