XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-07-12 / 11. szám

' H r > j * r: Xm KERÜLETI • • rr _ _ _ _ r 1 n 1 1 KJ a u ív 2001. julius 1 Hárman együtt- Hogyan kezdődött? Sz. N. J.: Én mindig éne­kesnőnek készültem. Jazz- konziba jártam ének szakra, mellette hangszereken tanul­tam: zongora, fagott, cselló. Aztán felvettek a Rock Szín­lldi. Csúcsú, Bori fingyalföldi sztárock Sz. Nagy Ildikó és Csuha Lajos (becenevén Csúcsú) kedves, vidám színész há­zaspár. Arad belőlük a ki­egyensúlyozottság és a csöndes derű. Nincsenek nagy, elérhetetlen vágyaik, megelégednek annyival, amennyit a sors juttat ne­kik - miközben ők hangya- szorgalommal dolgoznak. házhoz, majd átvett minket az Operett. Elég egyenes az utam. Cs. L.: Eredetileg famin- takészítést tanultam. A kato­naság alatt aztán megismer­kedtem Sankó Lászlóval, aki elkezdett gitározni tanítani. Megalakítottuk a Sankó zene­kart, majd hozzánk szegődött Radics Béla is. Sakk-matt né­ven már sikeres volt a zenekar. Radics kiválása után Korong együttes néven játszottunk to­vább. Szövegírónk, Miklós Ti­bor lefordította magyarra a nyugaton már nagy sikereket elért musicalt, a Jézus Krisz­tus szupersztárt, és a Korong együttessel játszottuk is a da­lokat a koncertjeinken, ami­nek letiltás lett az eredménye. A színházi világ azonban be­fogadott minket - színházi ze­nészek lettünk. 1979-ben Cserháti Zsuzsa kísérőzene­kara voltunk, majd 1980 tava­szán összeállt egy csapat... Ildi Cs. L.: ...hogy eljátssza az Evitát. Közöttük voltam én is. Két év múlva megalakult a Rock Színház, amelynek utol­só percéig tagja voltam. Utódszínházunk, ugye, az Operett lett, azóta itt vagyunk színházi tagok. Ildit a Rock Színház megalakulásán is­mertem meg, akkor már elvál­tam Attila fiam édesanyjától. Lányunk, Bori 1986-ban szü­letett.- Ha jól tudom, Bori máso­dik otthonának tekintheti a színházi öltözőket, annyit időt töltött ott. Mi akar lenni? Sz. N. J.: Most kezdi a gim­náziumot dráma szakon. Bele­szokott a színház levegőjébe, megfertőződött. Gyereksze­replőként sokat szinkronizált, és fellépett a Rock Színház és az Operett darabjaiban, sőt, az Annie címszerepét is elját­szotta a Thália Színházban. Tehetséges.- Az Operett Színházon kí­vül hol láthat-hallhat titeket a közönség? Sz. N. J.: Németországban, Svájcban, a néhai Rock Szín­ház maroknyi csapatával - élén Várkonyi Mátyással. Itt­hon pedig a szinkronstúdiók­ban. Cs. L.: Václigeten, a tel­künkön, miközben túrom a föl­det vagy Erik kutyánkkal ját­szom. Na meg a szinkronstú­diókban. Ott a legfrissebb sze­repem a Milagros-sorozatban Geraldo ügyvéd.- Eddigi pályafutásotok alatt mi volt a legnagyobb si­keretek és kudarcotok? Sz. N. J.: Legnagyobb sike­rem, hogy 21 évesen bekerül­hettem a Rock Színházba, és az Evita címszerepe Németor­szágban. Itthon a Sakkban Szvetlána szerepe. A kudarc önmagommal szemben, hogy nem jelentkeztem a Színművé­szeti Főiskolára... Ettől elte­kintve igazán jól alakult a pá­lyám. Cs. L.: Sikernek mondha­tom az egész Rock Színház-i pályafutásomat. Kudarc pedig hogy a Rock Színház meg­szűnt.- Sokévi házasság után van-e, amit a párodon meg­változtatnál? Cs. L.: Örülnék, ha hagyna mindenhonnan elkésni, és nem zsörtölőd- | ne folyton, hogy indulj már! Ezenkívül minden úgy jó, ahogy van... Sz. N. J.: Nincs elég önbecsülése, sokkal keve­sebbre tartja magát, mint amennyit ér. Különben jó családapa - és kiváló há­ziasszony.- Mivel indul számo­tokra az évad? Cs. L.: Elsősorban fel­újításokkal: az Elisabeth, A muzsika hangja, A ku­tya, akit Bozzi úrnak hív­tak, a Funny girl.- A Rock Színház ide­jén nagyon sokat utaztatok, hova mentetek haza? Bori és Szinetár Dóra kettó'se az Annie című musical-ben A legendás Sankó-együttes: Hónig Rezső', Radics Béla, Csuha Lajos, Sankó László (1968) Cs. L.: Ide, a Petneházy utcába. Féléves korom óta itt élek. A lakás azóta többször volt felújítva, de a ház csak az 1956-os légnyomás után, az­óta sem. Sőt, korábban le akarták bontani, most pedig decemberben bevezették a gázt. Ezek után egyszer talán eljutunk a tatarozáshoz is. Sz. N. J.: Én már nagyon angyalföldinek érzem ma­gam. Ha elköltöznék, akkor is a kerületben maradnék, mondjuk, a Teve utcai lakó­parkban. Cs. L.: Valahol a zöldben, de lehetőleg Angyalföldön. Martin Ildikó letben faluvezetői, kulturális szervezői és fafaragó tanfolyamo­kat indított el, és ahol megfordult pl. Márton Áron püspök, azu­tán Sinka István, Móricz Zsigmond vagy Veres Péter. A II. világ­háború után, 1947-től lett az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa, 1971-től 1989. évi nyugdíjba vonulásáig főszer­kesztője. Az életinterjú innét voltaképp sajtótörténeti tárgyú beszélge­téssé válik, hiszen Magyar Ferenc élete jószerével összeforrott a lapéval. Legfőbb érdeme, hogy a szocializmus évtizedei alatt százezres példányszámú, országos hatókörű lapot csinált mun­katársaival együtt, akik között ott volt pl. Pilinszky János is. kü­lön fejezetekben számol be utazásairól, írói munkásságáról, ne­ves emberekkel való találkozásairól. Az utóbbiak között igaz szeretettel - és nem a köteles tisztelettel - emlékezik meg II. Já­nos Pál pápáról vagy Calcuttái Teréz anyáról, Lékai László esz­tergomi érsekről; amerikai találkozásai során került kapcsolatba Püski Sándorral és Varga Bélával, a Vatikánban Sodano bíboros államtitkárral. A pergő, mindvégig izgalmas dialógus végigköveti a II. vi­lágháború utáni hazai katolikus újságírás - és tágabban a szelle­mi élet - fontos fejleményeit, miközben az interjú alanya szá- molatlanul ontja gazdag emlékezetének sok-sok megőrzött epi­zódját, anekdotáját. A képmelléklettel kiegészített, szép küllemű kötet nem utolsó sorban élvezetes olvasmány is. Két Móra így ajánlja a Móra Ferenc Ki­adó e művét az olvasóknak: Könyvünk hősnője harminchá- ; rom éves, attraktív, kívánatos és szép. A pozitív gondolkodás je­gyében. Mert egyébként proble­matikusnak tartja görbe lábujjait, \ pocsék haját, csökevényes mell- és túlzott hasméretét. És az önbi- : zalmát. Harminchárom éves korára j már tudja az ember lánya, hogy I az első éjszaka után soha, de soha i nem szabad felhívni az ügyben ; érdekelt férfit. Különösen szom- 1 bat este nem. Azt teszi tehát, amit I egy nő ilyenkor tehet; vár. Vára- 1 kozik. Órák hosszat. Arra a bizo- | nyos, életfontosságú telefonhí- I vásra. Ildikó von Kürthy, a Stem ma- ; gazin Hamburgban élő szerkesz­tője elragadó könnyedséggel, bő­vérű humorral ír rólunk, nőkről, no meg arról, hogy milyenek Ők. No persze. A teremtés koronái. újdonság A szerző ezt írja e könyve elő­szavában: Bőszen nekigyürkőztem valami értelmeset írni, legalább ide, az ele­jére. Elsőre olyan lett, mintha ko­molyan gondolnám, de mégsem. Ez csak egy használati utasítás az erősebbek kedvéért. Ez a történet egy nagy kaland és minden szava úgy igaz, ahogy leír­tam. Persze minden az én szemszö­gemből lett ilyen és ez nem azt je­lenti, hogy másnak is ilyen volt. De semmihez nem teszek hozzá, és nem veszek el, csak épp néha el­hallgatok, esetleg elfeledkezem va­lamiről. Többnyire a saját lelki­erőm szabja meg, hogy mennyit írok vagy hogyan, de szeretném, ha ez lenne a leghűbb változat. A csa­pat többi tagja elolvasta, és ahol va­lami kimarad vagy nem jól írtam, azt kijavította, kiegészítette. A napló (egy darabig) időrendi sorrendet követ, és amikor többen is írunk ugyanarról, akkor fel fog tűnni . A vége felé egybefolyik, akárcsak a mi emlékeink a bada­csonyi bortól... Ági- Mi az, ami jó, és mi az, ami rossz a kerületben? Sz. N. J.: Jó, hogy minden­hova pillanatok alatt el lehet érni kocsival. Közel vagyunk a belvároshoz, mégis jó leve­gő van és sok a zöld. Jó, hogy van új kerékpárút és új busz­megálló is, de rossz, hogy még mindig nagyon ritkán járnak a 4-es buszok. Cs. L.: Rossz, hogy még mindig sok a parlagfű, bár úgy látom, már elkezdték irta­ni, de még nem eléggé. Kevés a kuka, hétvégeken szeméthe­gyek állnak a kapualjakban. Bizony, visszasírjuk a régi házmesterséget, a tiszta lép­csőházakat.- Hol szeretnétek élni, ha elköltöznétek innen? Egyre bővül a Hungarovox Kiadó kínálata Egy könyvük a sok közül Magyar Ferenc (1916-^2000) tevékeny élete tárul fel abban a nagy inteijúsorozatban, amelyet élete legutolsó időszakában adott Kaiser Lászlónak. (Drámai többletet ad a kötetnek, hogy az idős ember épp az utolsó interjú közben kapott szívrohamot és hunyt el.) A beszélgetés hét, kronologikus rendű fejezetének elsője fel­idézi a Felvidéki éveket, pl. a kisgyermekkor talán elsőnek meg­őrzött emlékképét, a cseh megszállók és a magyar vörös kato­nák 1919. évi ipolygalsai ütközetét. Magyar Ferenc Kassán lett újságíró, az Új Élet című katolikus lap munkatársa volt, és szer­vezője a katolikus kisebbségi ifjúság mozgalmainak, a Prohászka Köröknek, illetve a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületnek. 1940-ben a KÁLÓT Csíksomlyóra küldte népfő­iskolát szervezni, ekkor kezdődtek meg az Erdélyi évek, amikor Teleki Pál hathatós támogatásával, a Koós Károly tervezte épü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom