XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-04-26 / 7. szám

lön város lehetne. Állapotukat, adottságaikat és feladataikat tekintve homlokegyenesen másképp kell kezelni őket. a

U

jlipótváros esetében például nyilvánvaló, hogy a felújításokat kell támogatni, hogy ez a számunkra nagyon kedves, szerintem Budapest számára is egy rendkívül értékes városrész visszanyerhesse azt az arcát, amit mondjuk a háború előtt mutatott, azt hiszem, hogy itt a lakók összetétele, tehát a társasházi tulajdonosok is olyanok, hogy erre képesek. Rendkívül nagy számú a felújítás ezen a területen, és itt van egy olyan kapcsolódó pont, amelyikben a főváros és a kerület jól együtt dolgozik, ez pedig a felújítási alapoknak köszönhető. A kerületnek évek óta van kamatmentes felújítási hitele, ebben a főváros partner, rendkívül nagy segítséget ad abban, hogy ezek a társasházak megújuljanak. De ez nem vonatkozik történetesen a Szabolcs utcára, ahol az embereknek ugyanolyan problémáik vannak.

A Vizafogó lakótelep más problémákkal küzd, ami a panelházakból adódik, de a tulajdonosok összetétele ott is annyival kedvezőbb, hogy a felúj ításviselő képességük egy kicsit jobb, mint mondjuk az Országbíró lakótelepen.

Angyalföld abszolút vegyes: egészen a Bulcsú utcától a Kámfor utcáig minden jelen van, a leromlott házaktól kezdve a rendkívül jó, század- fordulón épült házakig. A „Béketatai kettő” 10 emeletes panelépületeit nagy örömömre leállítottuk, hogy környezetbarát földszint +2, földszint +3 emeletes, zöldbe ágyazott épületeket szeretnénk megalkotni. Itt rendkívül nagyok a telekbelsők - szerintem nagyon sok kerületre jellemző ez - és ezek feltárásával ugyanannyi lakást lehet megépíteni, mint a 10 emeletes panelházakban.

kerül elérni, hogy mindkét fél elégedett legyen? Nem élnek vissza a szülők a helyzettel?- Nem jellemző, a kapcsolat évek során alakult. Tíz évvel ezelőtt még előfordult, hogy nekem kellett úgymond tüzet oltani, az utóbbi öt évben nem tudok arról, hogy ilyen problémák felvetődtek volna. Vannak gondok, de azokat meg tudjuk beszélni. Ezt fontosnak tartom a kollégák között is, hiszen közöttük is lehet súrlódás. Soha nem hallgatok meg egyet egyedül, megvárom, hogy legalább hárman legyünk. Ezeken az alkalmakon emberileg kerülünk közelebb egymáshoz és akkor könnyebb elmondani a gondokat is. A problémák, amelyeket említett, általában akkor szoktak robbanni, csattanni, csúcsosodni, amikor sok elhallgatás előzi ezt meg. Ha jönnek egymás után a találkozási alkalmak, akkor nem lehet elhallgatni a problémákat. Idén májusban negyedik alkalommal szervezünk összejövetelt a Mátra északi oldalán található kis faluban, Bodonyban. Néhány évvel ezelőtt a Kék Iskola - Kék Alapítvány számláján összegyűlt pénzből vettük a telket, a hét éve lakatlan parasztportát. A tizenkilencedik századi házat teljesen felújítottuk, a lebontott istállóépület helyére fürdő-zuhanyzós mellékhelyiségek kerültek. Nyaranta 350 gyerek tölt egy- egy hetet 50 fős turnusokban. Gyalogtúrákat szervezünk a Kékesre, Galyatetőre, olykor lemegyünk Egerbe.- Vonzáskörzetükben, Újli- pótvárosban négy általános iskola várja a gyerekeket.

Az önkormányzatnak a lehetőségei és a feladatai elsősorban a rehabilitációban vannak jelen. Úgy gondolom, hogy az építésben lehetőséget kell adni a vállalkozóknak, KSZT-k készítésével meg kell határozni azt, hogy melyik irányba kell indulni, fel kell tárni azokat a területeket, ahol a fejlesztésre lehetőség van, ahol ki lehet szorítani a nem környezetbarát ipart, aminek nincs helye egy városi övezetben, ahol egy zárt sorú beépítést kell támogatni.

A rehabilitáció meg úgy gondolom, fontos a fővárosnak, fontos a kerületnek. A belső városrészeinkben és ez vonatkozik nemcsak a XIII. kerületre, hanem a IX., VIII., VII.-re, vagy bármelyikre, ha nem lépünk a kerületfejlesztés eszközeivel, akkor egész egyszerűen el fog szlömösödni a terület, ha pedig egyszer elkezdődik a terület leromlása, attól a pillanattól kezdve a lakbért fizetni képes polgár megpróbál onnan kikerülni. A rehabilitációnál az igazi probléma a vegyes tulajdon.

A támogatási rendszerekben három szereplő van, akik ebben egyáltalán feladatokat vállalhatnak, ezek közül az egyik az állam. Én ezért üdvözlöm azt, hogy a Széchenyi-tervvel elindult valami, és hiszem, hogy ezzel az önkormányzatoknak élniük kell. Fővárosi forrásokra is lehet számítani. Nekünk két akcióterületünk van: az egyik a Szabolcs utca, Bulcsú utca, Lehel utca, Dózsa György út környéke, másik a Róbert Károly körút, Teve utca, Pap Károly utca, Petneházy utca környéke. Mind a kettőnek megindult már az intézményi fejlődése, a lakásrésze viszont még lemaradt. Ennek nagyon sok oka van, nem a fejlesztési elképzelések hiánya, nem a forrás hiánya, hanem az abszolút vegyes összetétel. A vegyes tulajdon az ilyen problémáknak a kezelésnél olyan gátat jelent, amelynek a legyőzésére pillanatnyilag nincsenek meg az eszközeink.

Szabad iskolaválasztás van, az intézmények nevelőtestületei arra törekszenek, hogy minél többen írassák be a gyermeküket az adott iskolába. Milyen terheket ró ez önökre, hogyan élik meg ezt a folyamatot?- Minél kevesebbet kell gondolni erre, és direkte keveset kell ezért tenni. Nagyon ellene vagyok annak, hogy hirdetéseket adjunk fel, mint azt más kerületekben gyakran megteszik. Tenni kell azért, hogy ha egy családból a nagyobbik gyermek idejárt, akkor hozzánk írassák a kisebbeket is. Sokat számít azoknak a véleménye, akiknek a gyermeke két-három vagy nyolc évet töltött nálunk. Á szabad iskolaválasztás lehetőségével élni kell.- A hagyományos nyolc- osztályos iskolában az alapismeretek elsajátítása mellett mit tart fontosnak?- Fontos az anyanyelv, a kulturált beszéd elsajátítása, és lényeges az ehhez tartozó kultúra megtanítása, az énektánc, ami tulajdonképpen egy mozgásos anyanyelv. Alsósoknak heti két órában oktatunk néptáncot, a mozgáskultúra, a ritmusérzék mindenkinél fontos, a városi gyerekeknél pedig különös jelentősége van a népdalkincs, a népi hangszerek és a népszokások megismerésének. Ezekre később rá lehet építeni más népek kultúráját, mint ahogy az anyanyelvre ráépíthető egy idegen nyelv, ennek tanítását harmadik osztálytól kezdjük. A tízéves korban elkezdett nyelvtanulás is ugyanolyan eredményes, mint a háromnégyéves korban elkezdett. A

Egy XIII. kerületi alpolgármesternek nem jó azzal szembenéznie, hogy Budapesten itt a legmagasabb a lakbér. A XIII. kerület nem gazdag, de én azt merem mondani, hogy tisztességesen^ és jól próbál gazdálkodni. Évek óta a XIII. kerület költségvetése egyensúlyban van. A felhalmozási bevételből egyetlen forint nem fordítható működésre. Ezt egy rendkívül fontos dolognak tartom, mert csak így lehet megteremteni azt, hogy felhalmozási pénzekből önállóan több milliárdos beruházásra kamatmentesen egy ön- kormányzat képes legyen. Bizonyára tudják, hogy a Lehel csarnokot ebben az évben adjuk át, és azért is építjük, hogy a költségvetésnek folyó bevétele legyen. Tehát úgy gondolom, hogy a felhalmozásból bejövő pénzeket olyan beruházásokra kell fordítani, ami folyó bevételt jelent a költségvetésnek. Akkor lehet majd évek múlva, esetleg évtizedek múlva gazdag egy kerület, ha olyan folyó bevételei vannak, amit önmaga teremtett meg, és akkor nem kell méltatlan vitába beleszállni, hogy mennyi a forrásmegosztásnál reá jutó pénz. Én úgy gondolom, hogy az államnak az adókból el kell tartania az alapellátást, de ha egy kerület többet akar, akkor ezekhez a folyó bevételeit meg kell tudnia teremteni.

A XIII. kerület a lakásépítésben is rendkívüli módon fejlődik, ennek több oka is van. Az infrastruktúrája, az úthálózata jó, ami nem azt jelenti, hogy nincs feladatunk.

Az önkormányzat mozgástere ott van, hogy a vállalkozói lakásépítést rendkívül módon támogatja, 1998-ban 129 lakás épült a kerületben, 1999-ben 69, 2000-ben 211, 2001-ben 940 van kivitelezés alatt. Építési engedéllyel rendelkezik 458 épület. Á tegnapi napig 191 építési engedélyt adtunk ki a kerületben. A Tervtanácson kb. -800-900 latechnikaórákat oly módon alakítjuk ki, hogy miközben fejlesztjük a kézügyességét, a gyermek megismerkedik a népművészettel. A technikaoktatás keretében mesterségeket tanulnak, agyagoznak, nemezt készítenek, szalmát fonnak, természetes anyagokat vesznek a kezükbe, és ezekkel tanulnak meg bánni. Számítástechnikát 5. osztálytól oktatunk. Sikeresnek érzem a programunkat, mert három olyan osztály tanulóit bocsátottunk ki, akiket végig tudtam követni nyolc éven keresztül. Gimnáziumba és szakközépiskolába beiratkozott diákjaink aránya 80 százalék fölötti.- Az iskolában több mint ötszáz gyermek igazgatója, a szőkébb családjában hat gyermek édesapja. Kérem, meséljen a családjáról!- Hat gyermekem és négy unokám van. Legnagyobb

. gyermekem 35 esztendős, az ő kislánya a legnagyobb unokám, aki az édesanyja után kapta a Mónika nevet. A legkisebb lányom, Veronika 19 esztendős. Mónika lányomat születési sorrendben Kati, Laci, Zsófi és Igor követi. Kati, a feleségem szintén pedagógus, ő a Fővárosi Gyakorló Óvodában gyakorlatvezető, jelenleg drámapedagógiával foglalkozik. Nagyon sokat tanulok az ő módszertani kultúrájából, hiszen minél kisebb a gyermek, annál komolyabb módszertanra van szükség. Amikor 1964-ben biológia-földrajz szakon végeztem, középiskolai tanári minősítést kaptam, de nem volt meg a megfelelő módszertani alapom hozzá. A bölcsészkaron elvékás vár arra, hogy az építési engedélyt kapjon.

Vannak feladatok a bérlakások tekintetében. Úgy vélem, ha Budapesten, illetve a XIII. kerületben a bérlakás szektorban nem fogjuk megteremteni a piaci helyzetet, akkor drágább lesz a bérlakás és olyan embereket is magántulajdonú lakások vételére ösztönzünk, akik ennek a viselésére alkalmatlanok. Ehhez a lakástörvényt kell módosítani. A lakástörvényünk abszolút korszerűtlen, nem támogatja a bérlakást, és a bérlakás tulajdonosát egészen furcsa helyzetbe sorolja, mintha idézőjelben véve, nem is lenne igazi tulajdonos. Amíg ezen a törvényen nem lesz változtatás, addig nem jelenik meg a vállalkozói tőke ezen a piacon.

A környezetvédelemről és a távfűtésről szeretnék még egy pár dolgot mondani a Fővárosi Önkormányzatnak, az államnak és mindenkinek. Ha komolyan gondoljuk, hogy a környezetvédelemért tenni kell, akkor itt lenne az első pont, hogy tegyünk is valamit. Ha Magyarországon kimondjuk azt, hogy a távfűtés a legkorszerűbb és legkör- nyezetbarátabb fűtés, akkor nem lehet, hogy háromszor annyiba kerüljön, mint bármely más fűtés. Úgy gondolom, hogy ebben valamilyen szinten lépni kell, mert ha a távfűtés ára ennyire elrugaszkodik és enynyire aránytalan lesz, akkor azt hiszem, hogy a távfűtéses lakásoknál két folyamat fog megindulni. A Lipótvárosban már megkezdődött, hogy a régebben épült házakban, amelyeket még természetesen kazánházzal építettek, folyamatosan építik be az új gázkazánokat. Ha ezt a folyamatot nem állítjuk le, akkor ugyanolyan füstölgő kémények lesznek pár éven belül Budapesten, mint mondjuk az ‘50-es, ‘60-as években - fejezte be felszólalását Dorogi Gabriella alpolgármester.

geztem a pedagógia szakot is, hogy az elméleti alapokat valóban és mélyebben meg tudjam tanulni.- Mindketten pedagógusok, saját gyermekeiket nevelik, és ugyanezt teszik a óvodai, iskolai intézményben, ahol dolgoznak. A pedagógusnak olykor nagyobb az elvárása a saját gyermekével szemben. Hogy lehet kivédeni, hogy ne tesztelje a saját gyermekét, otthon apa legyen és ne pedagógus?- Kezdetben nagyon nehéz, mert mint minden szülő, a pedagógus is maximalista és az első gyermek születésekor saját vágyait szeretné beteljesíteni. Ez a legnagyobb tévedés, amit a szülő elkövethet a gyermekével, mert, ha annak nem jön a természetből, a képességéiből az, amit elvárunk tőle, akkor ráerőltetni nagy hiba. Elköveti az ember az első gyermekénél ezt a hibát, aztán később rájön, élvezni kell a gyermek fejlődését. Persze nekem könnyű, mert a sokadik gyereknél már tudtam, hogy nem probléma, ha még nem beszél, majd fog beszélni untig eleget és elmaradnak a „jaj csak már” kezdetű mondatok.- Iskolai összejövetelekről hosszasan beszéltünk, milyenek a családi együttlétek?- Már nem mindnyájan lakunk együtt, de a családi ösz- szejövetelek idején, mint például karácsonykor, húsznál is többen vagyunk. Ilyenkor az idősebb családtagok is nálunk töltik az ünnepet. A három szobát egybenyitjuk, és behozzuk a konyhaasztalt, hogy mindannyian körbeüljük.

Gajdos Erzsébet

Emléktábla egy híres mérnökházaspárnak

( Folytatás az 1■ oldalról)

Dr. Tóth József polgármester avatóbeszédében így méltatta a híres mémökházaspárt és az eseményt:

A XIII. kerületi önkormányzat és a magam nevében szívből köszöntőm emléktáb- la-avató ünnepségünk vendégeit, kerületünk lakóit. Külön köszöntöm John Fischert, aki szüleit tisztelheti Pécsi Eszter mémöknő és Fischer József építészmérnök személyében, és Amerikából erre az avatóünnepségre tért haza feleségével. Köszöntöm továbbá a körünkben megjelent két unokát: Szabóné Fischer Zsuzsannát és Horányi Gábort, akik gyermekeikkel tisztelték meg ünnepségünket.

A mémökházaspár ebben a Szent István park 16. szám

években lakóink mindennapi élményévé vált az épített környezet átalakulása, korszerűsödése, újjáteremtése. Lakóház-felújítások és új bérlakások építése mellett irodaházak, banképületek, kereskedelmi centrumok sora épült s épül jelenleg is a főváros e dinamikusan fejlődő városrészében. A Váci út új arculatára a nemzetközi funkciójú és színvonalú épületek sokasága jellemző.

Elmondhatjuk, hogy a XIII. kerületben az építészet és a mérnöki tudomány jelentős eredményekkel járult hozzá a városrész átépüléséhez, a szellemi elődök teljesítményeire alapozva.

A közeljövőben készül el a Lehel téri piac helyén a korszerű Lehel csarnok és az Árpád híd pesti hídfőjénél egy új kerületközpont. A következő

Pécsi Eszter és Fischer József családja nevében John Fischer és Szabóné Fischer Zsuzsanna helyezett el koszorút az emléktáblán

alatti épületben lakott az 1945 utáni években. Pécsi Eszter 1957-ig, Fischer József 1964- ig. Fischer József itteni lakásában találkozott azokkal az építészekkel, akik őt szellemi vezérüknek tartották.

Kerületünk büszke arra, hogy területén a múltban is sok országos és nemzetközi hírű művész, író, sportoló és tudós élt. Tavaly állítottunk emléket kerületi lakóépületeiken olyan neves személyiségeknek, mint Kovács Margit keramikus, Radnóti Miklós költő, Deák Ferenc sportoló és Hegedűs Géza író.

A humán és reál kultúra egyformán értékes a társadalom számára. A humán szféra neves alkotói mégis gyakrabban élvezik az utókor megbecsülését, nyilvános ünneplését, mint a reál szféra jelentős személyiségei. Ezért a mai emlékkiállítás különösen nagy öröm számomra, hiszen a mémökházaspár a reál kultúra képviselőjeként érdemelte ki az utókor háláját és megbecsülését ma is fennálló alkotásaival. Mindketten a szakma megalapozó, -teremtő műfajának: a szerkezetnek, a formának és a funkciónak iskolát teremtő elődei.

Pécsi Eszter munkássága kerületünket is gazdagította, az ő nevéhez fűződnek a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda háromcsuklós vasbetonívei. O mentette meg 1945 után a Nemzeti Színház sérült épületét, s ő tervezte a főváros első acélszerkezetű magas házát is, a Fiumei úti traumatológiai intézet épületét. 1957 és 1975 között egyéni tervezésű épületeivel gazdagította Bécs, Graz és New York városát.

Fischer József építészmérnök Budapest modem építészetének életre hívásáért és a II. világháborúban lerombolt főváros újjáépítésének vezetéséért érdemli ki a ma emberének nagyrabecsülését.

Kerületünk méltó örököse a mémökházaspár alkotó szellemiségének. Alkotóközpontú kerület vagyunk. Az elmúlt

évek nagy szakmai kihívása lesz a termelő funkcióból humanizált élettérré változó Du- na-parti városrészek felépítése. A Dráva utcától fel az újpesti vasúti hídig csaknem 8 kilométer kiterjedésű, két öböllel is csalogató folyópart kínál majd az építészeknek, mérnököknek izgalmas feladatot.

így nemesedik kerületünk számára példává és példaképpé az a két neves mérnök, akik kerületünk lakóiként váltak híressé. Ma kerületünk nagyjai előtt tisztelegve, példát, emléket állítunk a jelen és a jövő alkotói elé is.

Hirdesse Pécsi Eszter és Fischer József halhatatlanságát e közös emléktábla, melyet most Fischer József születésének 100. évfordulója alkalmából átadok a lakosságnak és minden építőművészetet szerető embernek.

Ezután Andor Béla okleveles mérnök, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, majd Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár a Magyar Építész Kamara képviseletében emlékezett meg a két alkotó emberpárról.

Ezt követően a XIII. kerület önkormányzata nevében dr. Tóth József polgármester és Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszony, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala nevében dr. Schneller István főépítész és Gyarmati Katalin építész, az építészeti alosztály vezetője, a Magyar Építész Kamara nevében Balogh Balázs elnök és Vadász György építész, a Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége nevében, valamint a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara nevében Andor Béla elnök, Pécsi Eszter és Fischer József családja nevében John Fischer és Szabóné Fischer Zsuzsanna helyezett el koszorút az emléktáblán.

Az ünnepségen közreműködött a XIII. Kerületi Zeneiskola fúvószenekara Kovács Mariann karnagy vezényletével.