XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-04-26 / 7. szám
A főváros és a kerületek közös ügye a bérlakások építése DOROGI GABRIELLA FELSZÓLALÁSA A XIII. KERÜLET SOKIRÁNYÚ FEJLESZTÉSÉRŐL ...és a 26. szám alatt is új lakások épülnek „A főváros és a kerületek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása - különös tekintettel a lakáspolitikára” címet viselő ankétot rende- zett március végén a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (MALOSZ) és Budapest XVII. Kerületének Önkormányzata. T osics Iván szociológus, a Városkutatás Kft. vezetője bevezetőjében kifejtette: miközben az agglomerációban élők száma rohamosan növekszik, az utóbbi kilenc év alatt Budapest lakossága mintegy kétmillióról 1,8 millióra csökkent. Budapesten tavaly 16 ezer, a megelőző években pedig évente 12-13 ezer fővel mérséklődött a lakosságszám, és ha ebben az ütemben folytatódik a fővárosi népesség fogyása, akkor 2015-ben már csak 1,6 millióan fognak élni Budapesten, vagyis húsz év múlva Bécs lekörözheti a magyar fővárost, de talán még Prága is előbb-utóbb. A kivándorlási hullám több szempontból is káros folyamat: megnehezíti a város közlekedését, rontja a költségvetési bevételeit, ráadásul a várost a legaktívabb rétegei hagyják el. Ez felgyorsítja a belső kerületek lepusztulását, hiszen éppen azok költöznek el, akik a legtöbbet tehetnének egy ház és a városrész megmentéséért. A fővárosban élők hatvan százaléka használja a tömeg- közlekedési eszközöket. Aki a várost elhagyja, az többnyire a tömegközlekedést is elhagyja. A kiköltözők többsége (75 százalék) ugyanakkor továbbra is Budapestre jár dolgozni, és ezt 90 százalékuk autóval teszi. Ennek pedig nem csak a közlekedésre, hanem a környezet minőségére is beláthatatlan következménye van. A kiköltözésnek van egy komoly költségvetési hatása is, a főváros elveszíti adófizető polgárainak egy részét, elesik az elköltözők személyi jövedelemadójától, valamint a kitelepült vállalkozások iparűzési adójától. Budapest - egyelőre még nem elfogadott - városfejlesztési koncepciója alapján a következő tizenöt évben százezer új lakást kellene építeni. Csakhogy a jelenlegi övezeti szabályok szerint csupán het- ven-hetvenötezerre van lehetőség. Ugyanakkor az agglomerációban a kilencezer hektárnyi szabad területen 250 ezer ember számára építhető lakás. Csak ez az egy ok önmagában is indokolja azt, hogy a fővárosnak felül kell vizsgálnia a lakáspolitikáját. Ma, amikor már több száz lakásos lakóparkok, társasházak épülnek Budapesten, a fővárosi koordináció és szerep- vállalás nem nélkülözhető. Ezt Benza György, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke jelentette ki, aki hangsúlyozta: elérkezett az idő, amikor mindenképpen központi koordinációra van szükség, melynek során a főváros és a kerületek összehangolják a szociális és műszaki infrastrukturális fejlesztéseket, valamint az ehhez kapcsolódó pénzügyi igényeket és az ezzel összefüggő ütemezést. Abban a tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett, hogy Budapestnek az övezet-átsorolásokkal és a szükséges infrastruktúra kiépítésével lehetőséget kell teremtenie az építkezésekhez. Ezzel a főváros közvetlen beavatkozás nélkül is kívánatos irányba tudja terelni a fejlődést. A felszólalók sorában Dorogi Gabriella, a XIII. kerület alpolgármestere a többi között a következőket mondta el: K erületünknek 116 ezer lakosa van. Ma természetesen nálunk is fogy a népesség, azért mi bízunk benne, hogy pontosan a lakásépítési projektek alapján ezt a folyamatot lassítani tudjuk, sőt meg tudjuk állítani. Önkormányzatunk tudatosan készült erre, kerületfejlesztési, lakás- építési, oktatási, sportkoncepcióval rendelkezünk. Megvizsgáltuk azt, hogy mit örököltünk és hogy mi az, amiben tehetünk valamit. Most itt elsősorban a lakásról szeretnék beszélni. Örököltünk a XIII. kerületben egy rendkívül erőltetett privatizációt. Csak példaként említem, hogy a kerület 948 db társasházában az önkormányzatnak 4841 db lakása van, ezzel szemben a 267 db 100 százalékban önkormányzati tulajdonú épületben a lakások száma 3193. De milyenek ezek a házak, és milyenek ezek a lakások? Természetesen azok a házak maradtak az önkormányzat tulajdonában, amelyek azon a bizonyos tilalmi jegyzéken voltak, tehát bontásra voltak ítélve, vagy maradtak azok a lakások a társasházakban, amelyeket a bérlők nem voltak képesek megvenni, vagy nem volt érdemes megvenniük. Tehát én azt hiszem, hogy ha itt erről a 8000 lakásról beszélünk, ennek a rehabilitációjára mindenképpen szükség van. Az 1990-1993 közötti időszakban a vállalkozói tőke még nem indult meg a lakásépítés felé, rosszak voltak a hitellehetőségek, ekkor az állami lakásépítés is leállt. Egyedül az intézményhálózatnál indult meg a fejlődés, erről nem is kell beszélnem, mert a Váci utat mindenki látja. Amikor 1990-ben leírtuk azt, hogy a Váci útról ki fog vonulni az ipar, jobb, ha el sem mondom önöknek, hogy miket gondoltak rólam. Nézzük az adottságainkat. Rendkívül színes kerületünknek három városrésze van: Újlipótváros, Vizafogó és Angyalföld. Mindegyik egy küA Gogol utcában a Hegedűs Gyula utca sarkán... Nevét a színéről kapta, ha nem lennének házszámok a Pannónia utcában, akkor sem okozna gondot, hogy a Kék Általános Iskolát megtaláljuk. Az 1979-ben átadott intézmény akkori elsősei ma már szülőkként saját gyermekeiket kísérik az iskolába. A Kék Általános Iskola márciusban gálaműsorral ünnepelte fennállásának 22. évfordulóját. Az iskola tevékenységéről szóló beszámolót a kerületi önkormányzat képviselő-testülete március 22-i ülésén elfogadta, és köszönetét fejezte ki az iskola tantestületének az elért eredményekért, a színvonalas nevelőmunkáért. Tarján András tíz éve vezeti az intézményt, az iskolaigazgatót a Pannónia utcai épületben kerestem fel.- A Pannon Krónika kétéves vetélkedősorozat záró rendezvényét tegnap tartották az iskolában, ugyanakkor a diákok megnyerték a kerületi háromfordulós Magyar Évszázadok Millenniumi Vetélkedősorozatot is. Hogyan sikerült a tanulók számára érdekessé tenni az évek óta tartó iskolai rendezvényt?- A Pannon Krónika vetélkedősorozatban kéthavonta dolgozták fel a diákok Magyarország 1000 éves történetét a honfoglalástól egészen a huszadik század végéig. Múltunkat korszakokra osztva, egy-két évszázad történéseiből gyűjtőmunkával készülhettek az osztályok makettel, tablókkal, jelenetekkel. A teljesítmény jutalmazása nem osztályzatokkal történt, hanem a megfelelő korszak pénzével, amelyekért egy árverésen könyveket és különböző eszközöket lehetett vásárolni. Érdekessé kellett tenni a folyamatot, ugyanakkor következetesnek kellett lenni, de nem unalmasnak. Az elsőre Tarján András van egy sajátos légköre, fegyelme, biztonsága. Olyan alkalmakat kell találni, ahol a három közösség: a szülők, a gyerekek és az iskola dolgozói együtt tudnak működni. Erre különböző sajátos formális és informális alkalmak teremtődnek, amelyek a tanév rendjébe lassan beépülnek.- Milyen alkalmak ezek?- A legmeghittebb találkozási alkalom a karácsony, ezt ' a téli szünet előtti utolsó tanítási napon tartjuk. Tíz évvel ezelőtt, amikor először meghívtuk a gyerekeket és szüleiket, hogy együtt ünnepeljünk, még elfértünk a felső zsibongóban. Két év múlva már kinőttük a helyiséget és lementünk a tornaterembe, akkor öt- hatszázan voltunk. Gyertyákkitalált értékelési rendszert végig kellett vinnünk, még akkor is, ha menet közben kísértét éreztünk, hogy változtassunk a szabályokon. Április 9-én huszadik századi jelenetekkel zárult a kétéves sorozat, amit közösen megünnepeltünk. A kolléganők pöttyösbe öltöztek. napszemüveget vettek, és az egész társaság tvisztelésbe kezdett az iskola tornatermében. Az iskolai sorozatokon megszerzett ismeretet hasznosították a diákok a kerületi millenniumi vetélkedőn, amelyet sikerült megnyerniük.- Családias iskolaként emlegetik az intézményt, mit takar ez a fogalom?- Egy hatéves gyermek számára a szülő választja az iskolát, velük találkozunk először. A családias légkör nem azt jelenti, hogy a szülők reggeltől estig bent lehetnek az iskolában, hiszen az iskolának A képviselő-testület köszönetét fejezte ki a Kék Iskolának Tarján András igazgató tíz év munkájáról, tapasztalatairól kai világítottunk és József Attila versét úgy szavaltuk el, hogy egy szülő, egy tanuló, egy kolléga és én egymás után mondtuk a versszakokat. Idén már alig fértünk a tornateremben, pedig senkinek nem volt kötelező a jelenlét. Egy másik találkozási alkalom a farsangi bál, amelyet szülő-tanár bálnak szoktunk nevezni. Rendeztünk már farsangi bált az iskolában, de előfordult, hogy bérbe vettük a Taverna tanéttermét. Ez szőkébb 100-120 fős rendezvény, egy nagyon jó beszélgetési alkalom szülő és pedagógus számára egyaránt.- Általában a szülő-pedagógus viszony nem mindig a legjobb, olykor elsiklanak egymás mellett a vélemények, máskor ütköznek. Hogyan siAz idén József Attila Duna-parti szobránál tartott ünnepségen a Kék Iskola diákjai műsorral emlékeztek meg a Költészet Napjáról u
