XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-04-12 / 6. szám

/ Xin. KERÜLETI • • 2001. április ■B- így is van. A Dagály utcai Szabó Ervin Könyvtár újjáépí­tésekor kértek fel az egyik te­rem képzőművészeti díszítésé­re, hozzátehetem, igen rövid ha­táridőre. Nekifogtam. Éppen akkor az járt a fejemben, ami a hírekben aktuális téma volt: a gén és a klónozás. No, gondol­tam, én a készülő műnek azt a címet adom, hogy Gén-peace, a környezetvédő Greenpeace mozgalom mintájára, azzal a benső hanggal, hogy hagyják békén a génjein­ket, mivel őszintén szólva nem szeret­ném, ha engem le­másolnának. Ép­pen elég elvisel­Színház- és Filmművészeti Fő­iskolára, ahol Illés György és Herskó János tanított az opera­tőri szakon, s ott a második dip­lomámat is megkaptam. Örülök, hogy sokan ezt már nem tudják, mert sok nehézségem adódott belőle. Firtatták, ha képzőmű­vész vagyok, akkor miért va­gyok operatőr, ha meg operatőr, akkor miért képzőművész. Ilyen merev és félreértelmezett struk­túra uralkodott egy időben. Én úgy gondolkodtam, hogy az Corpus „Azért jöttünk a világra, hogy mementót állítsunk” K áplár Ferenc kiállításán a látást fogva tartó, szín- és formagazdag látványvilág fo­gadta az Uj lipótvárosi Klub- Galériában a látogatót. Talá­nyos, az alkotói gondolat mögé is látni kívánó érzések kavarog­nak a szemlélőben. Ez szellemi részvétel is az elébünk tárt fo­lyamatban, ami által ezek a fes­tői művek megszülettek, de nem tartalmaznak lezárt válaszokat legjobban - volt már rá példa az én gyakorlatomban is fresco vagy secco estében, amely a va­kolattal oldhatatlan egységet al­kot -, hogy amikor lebontják az épületet, akkor megsemmisül a mű. Olyan technikával készült ez a képem, mint a középkori táblaképek az olajfesték feltalá­lása előtt, de meggyőződésem szerint a mához szólóan.- Érdekes, hogy magyaros motívumokat is fel lehet fedezni ezen a bibliai tárgyú képen. Mi is a címe?- Éden. Megpróbáltam való­ban népi motívumokat alkal­mazni a képen lévő természeti elemek megfogalmazására. Én a műveimet sohasem tartom ni lények. De az Élet Fájára, vagy nevezhetjük a Tudás Fájá­nak is, tekeredik egy kígyó, amelyik szintén a hazánkban honos és nem Ázsiában vagy Afrikában. Minden, amit ezen a képen keresgélek, felismerhető­en a Kárpát-medencének az esz­köztárából való flórában és fau­nában egyaránt.- Ráfut az Édenre a padlóra kiterített kép. Ennek mi a címe?- Igazából óvakodnék a cí­mektől, de ha már Feledy Ba­lázs művészetkritikus a kiállítás megnyitóján úgy nevezte: Ge­nezis, jól érzett rá és megmarad­nék ennél, mert jónak tartom. Tekintsük ezt a világmindenség szőnyegének, jelképéül annak, kai megvalósítása rengeteg pénzbe kerülne, megmarad te­hát síkban.- Itt nagyon jól mutat, s meg­telítődik gondolattal, amint az imént elemezte. S mit mond er­ről a csúcsára állított négyszö­gű alkotásról?- Ez egy 40x40-es szokatla­nul nagyméretű tűzzománc. A kecskeméti nemzetközi zománc­műhelyben készítettem, 1300- 1400 fokos hőmérsékletű ke­mencében égettem ki. Azt a cí­met adtam neki: Makrokozmosz.- Itt egy Krisztusábrázolás...- Nevezhetjük Corpus-nak, de 1999. december 31-nek vagy. 2000. január l-jének is, mert akkor festettem - magamnak. Éden H. Káplár Ferenc kiállításán Genezis mély emberi kérdésekre. Káplár töprengő művész, inkább kere­ső, kutató, semmint vallomást tevő. A bibliai ősmúlt, a ma és a jövő egyaránt foglalkoztatja el­választhatatlanul a művészeti létrehozás technikai dilemmái­tól, amibe belejátszanak az anyagi szabadság korlátái is. Néhány kiállított művének tükrében kérésünkre ezekről a vívódásairól beszélt.-A galéria bejáratával szem­közti falon az első emberpárral szembesít, középen a tiltott gyü­mölcsöt termő Tudás Fájával, de mintegy szőnyegül elébe te­rítve a padlóra egy izgalmas kompozíciót fektetett. Mi ezek­nek a két síkban egybe játszó ké­peknek a sugallata az ön elgon­dolása szerint?- Ez a nagy falikép valójában vázlat, más néven karton. Éz ar­ra szolgál, hogy rendezzem va­lahogy a sorokat, amikorra a végleges kép majd kialakul. Szokták az ilyen nagyméretű festményre azt mondani, hogy fresco vagy secco, de ez nem az, mert lehetne szőnyegkárpit-terv is, lehetne mozaikterv is, lehet­ne tűzzománc-terv is. A műfaját én most nem akarnám meghatá­rozni, de ha kell, panno jellegű­nek mondanám, ami annyit tesz, hogy felrakható a falra és leve­hető. Én ezt a módot szeretem a mindaddig véglegesnek, amíg valaki meg nem veszi, illetve el nem viszi a műteremből, akár az életem végéig is folytatom, s meglehet, hogy akkora egészen más lesz belőle. Ezek a kis álla­tok, mint a fecske, a pillangó, a nyúl, a mókus, a hal, vagy a vi­rág, mint itt a napraforgó, ittho­hogy az univerzumban más bolygón is élhetnek gondolkodó lények, tehát ott is lehetnek éde- nek. A galéria falára nem lehe­tett kirakni, mivel ekkora falfe­lület nincs itt. Tulajdonképp triptichonnak, tehát összecsuk- hatóak indult, mint a középkori táblaképek, de ennek a techni­Én régebben a születésnapomon minden alkalommal megfestet­tem egy képet, ezzel adtam ajándékot magamnak. Most az ezredváltáskor is ezt tettem, s a festményt elhoztam ide.- Szerepel itt egymás mellett három kép, mintha egybetartoz­nának. nem magamat. Ha tehát van egy olyan tudásanya­ga az emberiségnek, ami­vel önmagának felelősség­gel tartozik, akkor nem elég a technika tudása és öröme és a vele való ját­szadozás, hanem mielőtt még lenyomnánk azt a gombot, akkor nekünk már tudnunk kéne, mire használjuk a felhalmozott tudásunkat. Elég sokat ját­szadoztak a háborúk az emberekkel. Szándékom az volt, hogy ha valaki ezt a három képet az említett összefoglaló címmel meg­látja, keresse meg magá­ban azokat a gondolatokat, amelyek engem is e három kép festésére indítottak.- Ön nem csak a festé­szetben kedveli a sokolda­lúságot, hanem az életé­ben is, lévén, hogy többfé­le művészeti végzettségre tett szert, s ennek alapján a vizuális téren pályát tu­dott váltani.- így van. A Képzőművésze­ti Főiskolán Barcsay Jenő, Bemáth Aurél, Szőnyi István, Domanovszky Endre voltak a mestereim, ott tanultam az első számú mesterségemet, és sze­reztem meg a diplomámat, de a tanulási vágy tovább vonzott a egyiket is, a másikat is végigcsi­nálom és majd eldöntőm, mi lesz belőlem. Máig is ezt döntö­getem. De arra is rájöttem, hogy nem elég, ha mindent tudok, a tudás érvényesítéséhez anyagi­ak is kellenek, s én nem tudok szponzorok után futkosni.- Én úgy tudom, hogy ön operatőrként is az elsők között volt, s képzőművészként is a leg­jobbak között tartják számon. Beletartozik a mi kerületünk né­pes képzőművész családjába, a KIPE 13-ba, ahol eredeti stílu­sával és gondolkodásával a kö­zös szellemi kincset gazdagítja. Erről a kiállítása is tanúsko­dott. Örülnék, ha monumentális és emberséget sugárzó művei itt a kerületben, de természetesen bárhol megfelelő építészeti kör­nyezetben a megfelelő pályáza­tok, megrendelések és támoga­tók révén láthatók lennének. Köszönjük, hogy megosztotta velünk műhelytitkait és a gond­jait.- Hadd mondjak annyit bú­csúzóul, hogy hitem szerint azért jöttem, művésztársaimmal együtt a világra, hogy memen- tókat állítsunk egy közös cél ér­dekében: ne csak tülekedjünk, hanem akarjunk néha beszélget­ni is, most a XXI. században. S. Gy. Éden I. Gén-peace

Next

/
Oldalképek
Tartalom