XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-03-01 / 4. szám

Hírnök í^yai |pgg§| ____: É lményt jelentett a találkozásuk Kokéval Kosárlabdacsapatok országos küzdelme a II. Hársfa Kupáért A tavalyi évhez hasonlóan a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség és a Hársfa Egye­sület február 17— 18-án ren­dezte meg a II. Hársfa Ku­páért országos kosárlabdaver­senyt a Hajdú utcai Iparszö­vetség Oktatási Központ tor­nacsarnokában. Az eseményre az ország különböző részeiről tíz csapat érkezett, a Hársfa minisztérium az év legjobb speciális sportolói minősíté­sen a második helyet adomá­nyozta a Hársfa Egyesület női kosárlabdacsapatának, tudom meg Angyal Józsefné Eriká­tól, az egyesület elnökétől. Jármai Éva lelkesedése, szervezői képessége sokakat meglep, hiszen tolókocsiból, kezében telefonnal irányítja Egyesült öt csapattal képvi­seltette magát a megmérette­tésen. Delet üt az óra, megér­kezik az ebéd, de a lelkes szurkolótábor nem hagyja el a tornacsarnokot. Szülők, bará­tok, ismerősök buzdítják a versenyzőket. Néhányan be­melegítenek a pályaszélen, mások Galambos Zsolt edző útmutatásait hallgatják. A mérkőzést vezető bíró lefújja a meccset, Sárközi Anita éne­kesnő, most pontozóbírói mi­nőségben kihirdeti az ered­ményt. Taps, éljenzés követi a házigazda Hársfa csapat győ­zelmét. Az egyesület kosara­sai a két évvel ezelőtti ameri­kai egyesült államokbeli Észak-Karolinában megren­dezett Speciális Olimpia Nemzetközi Világjátékán ezüstérmet nyertek, a múlt év­ben a női kosarasok arany­éremmel tértek vissza a hol­landiai Speciális Nyári Euró­pai Játékokról. 2000 decem­berében az Ifjúsági és Sport­az eseményeket. Örömfáradt­ság az övé, mert szívesen teszi mindazt, amiben fiának és tár­sainak is öröme telik. Az egyesület tagjai hálásak mind­azoknak, akik a rendezvény létrejöttét támogatták. Dr. Kiss István igazgatónak külön köszönik, hogy a kétnapos hétvégi rendezvényre felaján­lotta az oktatási központ tor­natermét. Szeretettel gondol­nak H. P. I-re és barátaira a nagy mennyiségű édesség­adományért, amivel a rendez­vényt segítették, a M1SO tá­mogatásáért, valamint a több száz pudingért és csokoládé­ért, amivel a Danone kedves­kedett ez alkalomból. Évát a közlekedésben most Ganics Mihály segíti.-Azzal, hogy eljöttem, ma­gamnak is örömet szereztem. Betegségük mellett ezek a fia­talok képesek legyőzni a min­dennapok problémáit, és ezt jó látni - mondja a mozgásá­ban korlátozott fiatalember. Örömforrás mindig akad és ezek a fiatalok va­lóban, ha olykor segítséggel, de rá­találnak az apró örömökre, ame­lyeket megsok­szorozódva tud­nak megélni. Ilyen élményt je­lentett számukra Kovács Istvánnal, Kokóval való ta­lálkozás. Néhány nappal ezelőtt a profi világbajnok az egykori edző­termében, a, Vasas Fáy utcai helyisé­gében találkozott a hársfás sporto­lókkal, többek közt Újfalvi Krisz­tivel és Angyal Sándorral. A délelőttöket Kriszti munkával tölti, délután úszás és kosár­labdaedzés a heti program. Ma nem játszik, csak drukkol­ni jött a fiúknak. Sanyi a ko­sárlabdázás mellett asztalite­niszezik, atletizál és úszni jár. Ó most meccsre készül. Mie­lőtt elhagyja az öltözőt, meg­kérdezem tőle, hogy ki a ba­rátja. A válasza: mindenki. temben. Célom az értelmi sé­rültek sportjának fejlesztése, menedzselése, a heti ötszöri edzés mellett sok időt szánok arra, hogy megismertessem az embereket, a civil szférát ez­zel a mozgalommal. Május­ban a Róna utcai postáspályán labdarúgó-bajnokságot rende­zünk, az ingyenes sportese­ményre mindenkit szeretettel várunk. — Őszinték, nincs mögöttük alantas szándék, hátsó gondo­lat - mondja Galambos Zsolt edző, aki egyben az egyesület alelnöke is. Mindig is voltak olyan am­bíciói, hogy testneveléssel vagy azzal kapcsolatos sport­tal foglalkozzon. A véletlen­nek köszönhető, hogy 1992 óta értelmi sérülteket edz. Nem bánta meg, hiszen az el­telt évek alatt rengeteg él­ményt szerzett, ami erőt ad a további munkájához. Ennek megtérüléséről kérdezem.- Ez az én életem. Nem a munkám, mert ha annak ne­vezném, akkor nem az első számú dolgot jelentené az éle­Munka, sport, verseny, mindez gondosan, napról nap­ra megtervezve, egy összetar­tó közösségben. A nyáron lab­darúgásban integrált verse­nyen indulnak a hársfások a norvégiai Speciális Olimpia Nyári Európai Játékán. A kosárlabdacsapatok kö­zött szombaton a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola diákjai bizonyultak a legjob­baknak. vasárnap Tatabánya Don Bosco Egyesületének csapata nyerte el a vándorku­pát. A Hársfa Egyesület 1 arany-, 2 ezüst- és 2 bronz­éremmel a második helyen végzett a versenyben. (g- e-) A Karda Galéria 1997 szep­temberében nyitotta meg ka­puit a kortárs, fiatal, tehetsé­ges, de még fel nem fedezett képzőművészek előtt. Már túl vannak a 25. kiállításon. A ga­léria a Radnóti Miklós utca 15/B szám alatt található. Ez év február közepén Áb­rahám Péter kortárs festő- és képzőművész háromszögletű képeinek kiállítása keltett fel­tűnést. Ő ugyanis avangard festményeinek és szobrainak kiállítását, a megszokottól el­térő módon szokta megnyitni. A megnyitó napján egy Sandra nevű, 4,5 tonnás indiai elefánt volt a fő látnivaló, aki ormányával pemzlit ragadott és vászonra alkotott egy absztraktot a környékbeliek és a média nagy örömére. Ábra- hám Péternek itthon nem ez volt az első kiállítása. A mű­vésznek az a célja ezekkel az extrém megnyitókkal, hogy a kortárs képzőművészetet em­berközelivé tegye, és felhívja az emberek figyelmét arra, hogy ne menjenek el az alko­tók művei mellett, hiszen ők is maradandót alkotnak, ugyanúgy, mint elődeik. A galéria tulajdonosa Karda László, aki nem képző­művész, de mentora a művé­szeteknek és gyerekkora óta szenvedélyesen gyűjti az al­kotásokat. A kiállításokkal kapcsolatban mindent ő fe­dez: a reprezentációt, a meg­hívókat, sőt a művészeknek még bérleti díjat sem kell fi­zetni. Cserébe csupán egy al­kotást hagynak a galériának. Az érdeklődők pedig in­gyen tekinthetik meg a kiállí­tott darabokat és ha elnyeri tetszésüket valamelyik alkotás meg is vásárolhatják. Boros Péter elsősorban szobrász, de fest is. Ő fogadja naponta az érdeklődőket a ga­lériában hétfőtől péntekig 10-18 óráig. A galéria egyben a műterme is, itt fúr-farag, munka közben bárki figye­lemmel kísérheti, akár a kira­katon át is.- Évekig rajztanárként dol­goztam egy gimnáziumban, de mivel a tanári fizetésből nem tudtam megélni, most már inkább szobrokat készí­tek és festek. Nyaranta pedig keresetkiegészítésképpen le­utazom a Balatonra „portréz­ni” - meséli Boros Péter. Az ő alkotásaiból is láthat­nak néhányat a galériában. A meglátás és a művészi problé­ma érleli műveit - terrakotta, viasz, gipsz, bronz, nem hoz­za zavarba egyetlen anyag sem. Bronz kisplasztikái - a Hajóroncs, a széllel bélelt Nagykabát maga a magány ábrázolása. Alkotásai sajátos Mindennapos alkalmazkodás a kereslethez Valószínűleg akkor is felfigyelek erre az üzlet­re, ha nem éppen a Balzac és a Tátra utca sar­kán várakozom az egyik ismerősömre. Miköz­ben tétlenül ácsorogtam és percenként ellen­őriztem az órámat, a szépen elrendezett kira­katra lettem figyelmes. Vidám színekben rek­lámpólók, sapkák, cégjelzéses törülközők, egy ruhadarab a kedvenc kutyus képével. Örökéletű pólódivat, fehéren feketén, hímez­ve, emblémával, fotókópiával vagy anélkül. Csupa izgalom, kitárulkozás, jelzés a külvilág felé. Ennél is érdekesebb a készítőiknek 15 éves vállalkozói múltjuk. A kezdeményezések nagy korszakában alakulnak és megszűnnek cégek, talpon maradni, átvészelni a kritikus időszakokat a legnehezebb. Heksch Imrének és feleségének, Évának mindez sikerült. Kér­désemre, hogy mi ennek a titka, a cégvezető egy mondatban válaszol: „Jól kell csinálni.” Mindketten - miután a Műszaki Egyetemen végeztek - 13-14 évet tevékenykedtek saját szakmájukban. Éva vegyészmérnökként dol­gozott, Imre építőmérnökként. Vállalkozásu­kat az 1986-ban Multiprint néven létrehozott GMK-ban kezdték. Filmnyomással, szitanyo­mással, később hímzéssel foglalkoztak. Elein­te napi 8 órai munka mellett éjszaka dolgoz­tak, amikor már beindult az üzlet, mindketten feladták főállásukat. Imre felesége engedélyé­vel kifúrta a konyhaasztalt, és azon kezdte el a munkát. Az első elkészült kiselefántos divat­árudarabokat a legkisebb kislány járókáján te­rítették ki, majd amikor a hely szűknek bizo­nyult, egy zuglói családi ház pincéjében bérel­tek helyiséget. Később a Tátra utcai lakóhá­zuk pincéjében működött az iroda, a raktár és a műhely. Közel egy évtized után vásárolták meg azt a helyiséget, ahol jelenlegi irodájuk és üzletrészük található. Az elmúlt években különféle textil anyagú reklámhordozók, mint póló, szatyor, sál, sap­ka, kötény, törülköző készítésével és forgal­mazásával foglalkoztak. Állandó szállítói egy nagy holland biztosítónak, több autókereske­désnek, rendőrségi szerveknek, áruházaknak, de az alsó és felsőoktatási intézményekben is viselik az általuk készített címeres pólókat. Szitanyomási kapacitásuk körülbelül 500-1000 darab naponta, az ábra méretétől, a színek számától, valamint az alapanyag minő­ségétől függően. Saját fejlesztésű, jó minősé­gű vizes alapú festékekkel dolgoznak. Ezeket a munkafolyamatokat az üzlettel szembeni la­kóházukban kialakított műhelyben végzik. Je­lenleg új tevékenységbe kezdtek, fényképet, egyedi képet, akár egy folyóirat címoldalát is, emblémát visznek fel pólóra, bögrére, fára, fémre, műanyagra vagy puzzle-ra. A szüksé­ges technológiát és a munkagépet egy német cégtől vásárolták meg. Az első megrendelések már befutottak. Van, aki unokája fotóját szeretné viszontlátni egy pólón, de van, aki kedvenc háziállatát. Im­rét családja egy olyan pólóval ajándékozta meg, amin három lányának közös fotója talál­ható „A legjobb apa” felirattal. Az üzlethelyiségben a pult mellett helyez­ték el a munkaeszközt, a hőprést, amelyen az alapanyagnak megfelelően állítható a nyomás ideje és a hőmérséklet. A hagyományos szita­nyomással szemben ezzel az eljárással nyom­dai minőségű ábrát tudnak felvinni az anyag­ra, amin a legkisebb betűfelirat is jól látható. A munkamegosztásban megegyeztek, Éva az irodában és az üzlethelyiségben tartózko­dik, Imre üzletet köt, munkát szerez és szerve­zi a vállalkozást.- Nincs megállás, mindig egy lépéssel elő­rébb kell jutni ahhoz, hogy a vállalkozás fej­lődjön. Amikor jól megy valami, akkor is azon kell gondolkodni, hogyan lépjünk tovább. Na­gyon fontos a pontosság, mert az embereknek az idejük a legdrágább. Nálunk nem fordulhat elő, hogy amit időre megígérünk, az ne ké­szüljön el - magyarázza Éva.- Hogyan lehet sikeresen megmaradni egy vállalkozásban? — erre Heksch Imre adott vá­laszt.- Alkalmazkodni kell a mindenkori igé­nyekhez, feltételekhez, figyelni kell a konku­rencia, a környezet árait, és igyekezni kell pi­acképes árakon dolgozni. A nyolcvanas évek végén kisebb volt a konkurencia és nem ala­kult ki árverseny. Ma már egyre keményebbek a minőségi feltételek, az elmúlt 15 évben sok­szor megújultunk, változtattunk, hogy az új kihívásoknak eleget tegyünk. Ugyanakkor jó és kiteijedt kapcsolatrendszer szükséges ah­hoz, hogy tudjuk, honnan mit vásároljunk, melyik alvállalkozóval gyártassunk. Én maxi­málisan a jó kapcsolatok híve vagyok. A műhelyben négy, az irodában egy alkal­mazott dolgozik. A munka mennyisége hatá­rozza meg a bedolgozók számát. Folytatás a 8. oldalon Cjk K fiT3 fi íT1TfnTw7*T9 mmmmmsmmSmM

Next

/
Oldalképek
Tartalom