XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-03-01 / 4. szám
Jogaink védelméről gondoskodik, mégis keveset tudunk a munkájáról. Igazán csak sértettként vagy bűnelkövetőként találkozunk az ügyésszel. Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a nyomozás felett, és képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Kerületünk felügyeletét a Budapesti V-VIII-XIII. Kerületi Ügyészség látja el dr. Makra Mária vezető ügyész irányításával, akit a Markó utcában, az ország legnagyobb helyi ügyészségén kerestünk fel. Az ügyészség felügyeli az V., a VIII. és XIII. Kerületi Rendőrkapitányság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságának a nyomozóhatósági tevékenységét. Ezen belül minden nyomozóhatóságnak van - nem hivatalos kifejezést használva - úgynevezett vonalvezető ügyésze.- Többéves felügyelő ügyészi munkája után hogyan ítéli meg a kerület bűnügyi helyzetét?- A XIII. kerület egyike a gazdaságilag fejlett városrészeknek, amelynek területén több nagy bevásárlóközpont található. Sajnos ezek a centrumok vonzzák a kábítószeres és az ezzel összefüggő egyéb bűnözői magatartásokat. Erre a kerületre is, akárcsak az általam felügyelt másik kettőre jellemző az átutazó emberek nagy száma, ami meghatározza a kerület bűnügyi helyzetét. A többi kerülethez viszonyítva sajátossága a XIII. kerületnek, hogy rendkívüli módon precízen derítik fel az úgynevezett lakásokkal kapcsolatos csalá- sos bűncselekményeket. Ezek sajnos elterjedtek, nagyon veszélyesek, főleg idős, elesett, pénztelen emberek a bűncselekmények sértettéi. A kerületi rendőrkapitányság munkájának köszönhetően jelenleg több ilyen jellegű nagy ügyünk van már bírósági szakaszban is. A kerületben csökkent a rablások száma, de emelkedett a közrend elleni, a házasság, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, valamint a csalások száma. A kerület eredményességi mutatója javult.- Mit tudhatunk meg a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság munkájával kapcsolatban ? Eredményesek a gyorsított eljárások Látogatás a kerületet felügyelő vezetőügyésznél Dr. Makra Mária- Havonta átlagosan 700 ügyben rendelnek el nyomozást, ami rendkívül nagy teljesítmény, fővárosi viszonylatban második helyet jelent. Dr. Bartos László dandártábornok vezetésével akciókat szerveznek, amelyeknek eredményeképpen fel tudják deríteni a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeket, illetőleg az ehhez kapcsolódó egyéb vagyon elleni lopás, csalás, rablásos bűncselekményeket. Az ismertté vált bűnesetek száma nagyon kismértékben emelkedett, csökkent a nyomozáselrendelések, valamint a befejezett ügyek száma. A munkájukról általánosságban elmondható, hogy időszerűen dolgoznak, az ügyészség által bekért iratokat a megjelölt időpontokra eljuttatják, kirívó mulasztást nem fedeztünk fel. Nagyon jó szakmai felké- szültségűek, ennek eredményeképpen a saját hatáskörben meghozott érdemi döntések, mint a nyomozások megtagadása, megszüntetése általában megalapozottak, törvényesek. A hozzánk benyújtott nyomozóhatósági intézkedések, mint házkutatás, lefoglalás, gyanúsítás, őrizetbe vétel ellen érkezett panaszoknak nagyon kicsi hányadában kell helyt adni. 1996 óta felügyelem ennek a kapitányságnak a munkáját és elmondhatom, hogy szakszerű a rendőrkapitányság vezetése, a kapitány úr, a helyettese, az osztályvezetők, csoportvezetők jó szakemberek és nagyon lelkes fiatal csapat dolgozik a Szabolcs utcában. Elszomorít azonban, hogy a XIII. kerületi Teve utcai épületben, ahol a központi rendőrszervek találhatók, a kerület rendőrkapitánysága már nem kapott helyet. Méltatlan körülmények között, de ettől függetlenül jól végzik a munkájukat.- Mi a véleménye a tájékoztatással kapcsolatban ? Milyen szerepet tulajdonít ebben a médiának?- Fontosán tartom a média szerepét, csak azt nem tartom célszerűnek, ha konkrét ügyben idő előtt kémek információt, mert az veszélyeztetheti a nyomozás érdekeit. A lakosság tájékoztatása, az hogy a lakókörnyezetben milyen bűncselekmények jellemzőek, igenes fontos szempont. Egyrészt tájékoztatni kell az embereket, például arról is, hogy milyen veszély fenyeget egy lakáscsere adásvételi szerződés megkötése kapcsán, másrészt pedig egy sajtótájékoztatás alkalmas arra is, hogy esetleg további sértettek jelentkeznek a rendőrségnél, akik addig nem mertek, vagy nem is gondolták, hogy sérelmükre bűncselekményt követtek el. Ez elősegíti a további elkövetőek felkutatását, a bűncselekmények tényállásainak a tisztázását. Nagyon örültem annak, amikor a lakással kapcsolatos csalásos ügyekben, a kerületi rendőr- kapitányság az egyik televíziós csatornán is nyilatkozott az esetek általános jellemzőiről.- Mire hívná fel a lakosság figyelmét?- A lakosság szempontjából szükségesnek tartom elmondani, hogy amikor olyan helyzetbe kerülnek, hogy rendőri segítségre van szükségük, akkor a rendőrséghez kell fordulni, de bűncselekmények elkövetésének megelőzésében maguk a lakosok is sokat tehetnek. Például a lakásokat megfelelően zárják be, ezzel megnehezítik a betörést, ha látnak az utcán érdekes állapotban lévő fiatalokat, összevert embert, sérültet vagy veszélyhelyzetet észlelnek, ne menjenek el mellette. Sokszor tapasztalható a lakosság közönyössége, ugyanakkor mindenki kerülhet sértetti státusba. Ilyenkor a sértett teljes joggal elvárja, hogy a rendőrség azonnal intézkedjen, amit meg is tesznek a rendőrök, de nagymértékben megnehezíti a munkájukat, ha a sértettek magatartása miatt alakul ki olyan szituáció, hogy bűncselekmények áldozataivá válnak.- Nemcsak a nyomozási, hanem az ügyészi és a bírói szakaszra is általában jellemző, hogy laza a tanúzási fegyelem. Sokszor azért húzódik el időben egy nyomozás vagy bírósági eljárás, mert az állampolgárok nem veszik komolyan a hatóságok idézéseit és nem jelennek meg. Budapesti viszonylatban sajnos növekedett a zseblopások száma. A II. kerületben működik egy zseblopási alosztály, amely az egész fővárosra kiterjedően csak ezzel a feladattal foglalkozik. Tapasztalni lehet, hogy sokszor maguk a sértettek könnyítik meg a zsebesek dolgát. Kerületi ügyészségünk felállította a múlt évben az úgynevezett előállításos ügyészi szolgálatot, amit heti váltásban mindig más-más ügyész lát el. Célja a bírósági előállítással kapcsolatos eljárások gyorsítása, szorgalmazása, illetőleg a kényszerintézkedések elrendelésének az ellátása. A múlt évben operatív bűnügyi értekezletet tartottam a rendőrség vezetői, a főügyész úr és a bíróság elnök- helyettese részvételével, ahol eldöntöttük, hogy szorgalmazni fogjuk a gyorsított eljárásokat. Pozitív eredményeket hozott az intézkedés, azóta ezeknek a száma emelkedett. Célja, hogy az elkövetéstől számított 15 napon belül kapja is meg a büntetését a tettes, ennek nagyobb a visszatartó hatása és a büntetési célokat is jobban szolgálja. Azt is el kell mondani, hogy a Btk. módosítása eredményeképpen szigorodott az ítélkezési gyakorlat, ma már tudunk olyan ítéletről, amikor egy újságos pavilon feltörési kísérletért 1 év 6 hónap végrehajtandó szabadság- vesztést szabott ki az elkövetéstől számított 8. napon a bíróság. A zsebtolvajláson fogott elkövetőket azonnal őrizetbe veszi a nyomozóhatóság, és fogva tartás mellett kerül sor az elítélésükre. Az általános ítélkezési gyakorlat szerint zseblopásért most már a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása az általános. A rendkívül kiemelt társadalmi veszélyű és a lakásokkal kapcsolatos csalásos ügyekben is általában kényszerintézkedés mellett folyik az eljárás. Van olyan ügy, amelyben 8-10 embert is le kellett tartóztatni. □ □□ Az ügyészség közreműködik abban, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Ezek megsértése esetén fellép a törvényesség védelmében. Előfordul az is, hogy valaki az élete folyamán egyszer sem kerül kapcsolatba bírósággal. Közigazgatási vonatkozásban azonban elképzelhetetlen a kapcsolattartás, hiszen a köz- igazgatás adót vet ki, engedélyez, szervez, tervez, gondoskodik különböző szükségletek kielégítéséről. A lakossági igény vele szemben sajátos: működése legyen gyors, hatékony, gazdaságos, ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodjon a változó feltételekhez, s mindezt a hatályos jogszabályok keretei között tegye. A XIII. kerület közigazgatási jogi szakágának felügyeletét 1993 óta dr. Bakonyi Ágnes ügyész látja el.- Milyen vizsgálatokat végeztek az utóbbi években a XIII. kerületben?- Építészrendészeti bírság kiszabásának törvényességi vizsgálatát a polgármesteri hivatalnál, a kórházi közalkalmazottak túlmunka végzésére vonatkozó jogszabályok betartását. A gyámhivatalnál a gondnoksági eljárások törvényességét vizsgáltuk, de ellenőriztük a köztemetési eljárások törvényességét is. Továbbá a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatási ügyeiben folytatott eljárások jogszerűségét, egyéni és társas vállalkozás keretében folytatott személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezésének vizsgálatát a kerületi rendőrkapitányságnál, de említhetném a kerületi székhelyű egyesületek és alapítványok működésének törvényességi vizsgálatait is.- Kérem, említsen néhányat a XIII. kerületi beadványok közül, amelyek a közelmúltban érkeztek önökhöz! Bejelentés érkezett, amely szerint egy kiskorú és törvényes képviselője feltehetőleg nem a bejelentett lakcímén tartózkodik. A beadványt kivizsgálásra a jegyzőhöz tettük át és tájékoztatást kértünk. Egy másik esetben a kérelmező a XIII. Kerületi Rendőrkapitányságon tett szabálysértési feljelentését a hatóság hosz- szú idő óta nem bírálta el. Felszólalást nyújtottunk be, amiben határozathozatalt indítványoztunk. Egy társasház volt közös képviselője sérelmezte, hogy az új intézőbizottság által kötött szerződések érvénytelenek, érvénytelen a közgyűlés által hozott egyik határozat. A panaszost tájékoztattuk, hogy a közgyűlési határozat bíróság előtt megtámadható, a közgyűlés a törvénysértően működő intézőbizottságot visszahívhatja, a szerződés érvénytelenségének megállapítására és a jogkövetkezmények érvényesítésére a polgári jog szabályai irányadóak.- Névtelen bejelentő állítása esetén is eljárást indítanak?- Ugyanúgy megvizsgáljuk, valamilyen formában foglalkozunk az üggyel. Az ügyészségnek létezik ez a szakága, ahová kérelemmel lehet fordulni. Amennyiben nem a mi hatáskörünkbe tartozik a panasz, akkor is tanácsot tudunk adni abban, hogy hová forduljanak, milyen jogszabályokat vegyenek figyelembe. Gajdos Erzsébet Csak úgy, mintha beszélgetnénk... Tisztelt kerületi polgár! Az a célom a személyes megszólítással, hogy reményeim szerint közérthetően eleget tegyek a tájékoztatási kötelezettségemnek. Előrebocsátom, hogy a lakásgazdálkodási problémák eseti kezeléssel időlegesen elfed- hetők, de nem oldhatók meg. Kell társadalmi szolidaritás, az esetenként népszerűtlen döntések vállalása, minden körülményt feldolgozó, hosszú távú koncepció, mely azt is megjelöli, hogy lakossági összetételben milyen kerületet képzelünk el 10-15 év múlva. Nézzük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Sokan kérdezik tőlem, hogy miért nincs elég lakása a kerületi önkormányzatnak. Azt hiszem, ön is emlékszik arra, vagy kedvezményezettként meg is élte, hogy kerületünkben tízezrek lettek néhány százezer forintért ingatlanmilliomosok. És egyre inkább azok lettek, ahogy emelkedtek a lakásárak. Ez a dolog egyik oldala. A másik az, hogy az önkormányzat egy biztos és emelkedő bevételi forrásától esett el. Összesen nyolcezer lakás maradt önkormányzati tulajdonban. Ezek többsége szükséglakás vagy alacsony komfortfokozatú. Tehát bevételei a működési és fenntartási költségek fedezésére is szűkén elégségesek. Ebből a bevételből nem lehet lakást vásárolni vagy építeni. Azt is sokan felvetik, hogy mi történik akkor, ha valaki átmenetileg nem képes a lakbért vagy a közüzemi díjakat fizetni. Ilyen tisztességes életvezetésnél is előadódhat rövidebb- hosszabb ideig. Meggyőződésem, hogy sem a szociális, sem a piaci lakbért nem lehet esetileg csökkenteni, mert az felborítja az egész rendszert, és szociális igazságtalanságokat szül. A megoldás kerületünkben működik - ez a lakhatási támogatás. A következő gyakori kérdés az, hogy vé- gezhetők-e komfort- vagy állagjavító munkák a bérlakásokban. Tudnia kell önnek is, hogy ehhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges. Ezeket a költségeket a bejárati ajtón belüli munkák esetén nem tudja az önkormányzat finanszírozni sem kifizetéssel, sem „lelakással”, sem lakbércsökkentéssel. Miért nem épít az önkormányzat több, az igényeket kielégítő számú bérlakást? Az ön- kormányzatok 10 éves történetében most először van lehetőség állami támogatások pályázatára - bérlakásépítésre. (El is nyertünk itt, a kerületben közel 200 millió forintot.) Akik több mint öt éve kerületi bejelentett lakosok, sem tulajdonuk, sem bérleményünk nincs és lakhatásuk más módon sincs rendezve, becslésem szerint több százan vannak. Szívességből, kényszerűségből, albérletben, minden jogcím nélkül, önkényesen laknak valahol. Komoly lakásépítések vannak a kerületben, de ezek nem oldják meg e réteg lakhatási problémáját. Nekik nincsenek olyan anyagi lehetőségeik, hogy lakást vegyenek vagy béreljenek az újonnan épülő házakban. Az alacsony bérű önkormányzati lakások építése is sokba kerül, és az erre a célra igénybe vett pénz (az ön pénze is) több évtized alatt térül meg a lakás bérleti díjából. Tehát van végre kormányzati bérlakás-építési program, ehhez pénzt is nyertünk, de az állami és hozzárendelt ön- kormányzati pénzek is a polgárok zsebéből kerülnek felhasználásra. Ezek után milyen helyi megoldások kínálkoznak? - kérdezheti ön joggal. A megoldás nagyon fontos lehetősége az, hogy a lakásvárományost be kell vonni a probléma kezelésébe. Ilyen bevonás a már többször ismertetett Fecskeház-akció, amely már elérhető közelségbe került, igaz, csak fiatalok részére. Ez, remélem, egy folyamatos és bővülő, működő rendszer lesz, nem pedig egyszeri, magányos kísérlet. A másik út a lakásmobilizációt elősegítő előtakarékossági rendszer, illetve a lakásért életjáradék működtetése, fejlesztése. Összefoglalva elmondhatom önnek, hogy a lakásprobléma leküzdése nem csak a lakásszámtól és -minőségtől függ. Nagyon fontos az is, hogy az életmód, a mentalitás, a szociális helyzet (ezek többnyire összefüggenek) meghatározza sokak számára a lakhatási gondokat. Évek óta figyelemmel kísérem, hogy ki milyen helyzetbe kerül, sok esetben sodorja önmagát. Erre két rövid, de jellemző példa. Az, hogy két ember mennyire tud vagy nem tud együtt élni - az magánügy. Közüggyé akkor válik, amikor az egyik fél viszonylag jó lakáskörülmények közül a válás miatt az utcára kerül és mint igénylő jelenik meg. Saját döntése alapján került ebbe a helyzetbe, amelyet hite szerint közpénzből kell megoldani. Ézért mindent meg kell tennünk a családok támogatásáért. így függenek össze a lakásproblémák más területekkel. A másik példa: egy külsőleg kellemes, gondozott, békés házba csak egyetlen deviáns család jut be vásárlással vagy bérleti szerződéssel, akkor sok esetben ötven család élete is tarthatatlanná válik. De ez csak az első tünet, és csak azt a házat érinti. A következő kérdés az, hogy a tehetősebb polgárok (akik életvitelükkel, fogyasztásukkal akarva-akaratlanul elősegítik a kerület fejlődését) kivonulnak a városrészből, és így lassan az egész ház elget- tósodik. Hatalmas felelősség ilyen tüneteket kezelni. Csak a tapasztalat és a beleérzés segíthet. Ez nem megy bürokratikus módon. Tudom, hogy ezek nem csak helyi problémák. Azt is szeretném elmondani önnek, hogy kerületünk sokat tett a gondok megoldása érdekében. Mégis fontosnak tartottam a közérdeklődésre számot tartó problémák egyszerű szavakkal történő megvilágítását. Hiszen nem oly rég tapasztaltunk, hogy a tájékozatlanságból eredő „piac-híradó” rémisztgette az embereket a bérlakások lakottan történő, feltétel nélküli eladásával, a megvásárolt lakások törlesztőrészletének drasztikus felemelésével. Ezek nem rossz szándékú, de káros mesék voltak. Bizalmat kérek, és ígérem, hogy a Hírnökben minden változásról ön tájékoztatást kap. Ez a „beszélgetés” elég egyoldalúra sikeredett, de remélem, lesz rá módunk, hogy az esetleges problémákat vagy bizonytalanságokat együtt küzdjük le. Tisztelettel üdvözli: Boris Gábor önkormányzati képviselő' A Hajdú utca 3. számú ház jelenlegi állapotában a „fecskeházzá” történő átépítése előtt
