XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-02-08 / 3. szám
................................. I liSIP ■riBRnpiRr '■ ■ ■■ ' , -, 2001. febr Hl megülte a lovat Kacsuk Sándor a Magyar Huszár és Hagyományőrző Társaság egyik alapítója kedvenc lován Az Úttörővasút avatásának 50 éves évfordulóján az egykori csapattagok. Balról jobbra: Hidas György, Túri Zoltán, Zsíros Sándor, Kacsuk Sándor és Illés Miklós Bonn főutcáján vonulnak a huszárok a magyar történelmi zászlóval szavára ébredtek az újjáépítésen segédkező fiatalok, de a környék lakói sem felejtették el jó ideig a reggeli trombitaszót. Nem tűzött nagy célokat maga elé, de amit elhatározott azt mindenképpen igyekezett elérni. Sanyi bácsi nem szereti a lagymatagságot, a tutyi- mutyiságot ma sem. Tizenkét évvel ezelőtt megalapította az első magyarországi biztonsági civil szervezetet, amely fegyveres szolgálatot és őrzést lát el.- Gyönyörűszép hetven évet éltem, a sors meghálálta a sok munkát, önemésztést. Persze ehhez szükség volt egy olyan béketűrő asszonyra, mint az én feleségem - ismeri be a beszélgetőtársam. Huszárberkekben Sanyi bácsiból csak egy van, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy amikor a német huszárok Görögországban nyaraltak, elvesztették a címét, így az üdvözlőlapra csak ennyit írtak: Herr Huszár und Oberst Sanyi bácsi Budapest. A címzett megkapta a képeslapot. Gajdos Erzsébet kicsiny boltjai Jaki József és Mezei Zsuzsa, a karatézni is tudó üzlettársak Elsősorban hagyatékot vásárolnak: festményeket, kisbútorokat, porcelán- és üvegárukat, csillárokat, bronz- és réz konyhai használati tárgyakat, szobrokat, régi Merklin gyermekjátékokat. Főleg ezekre van igény és kereslet.- Nagyon érzékenyen érint bennünket, hogy sokan bizalmatlanok, nem szívesen invitálnak be a lakásukba, mert sok esetben szélhámosok visszaélnek, főleg idősebb emberek jóhiszeműségével. Például itt, a mellettünk lévő házba egy ismeretlen bekopogott egy nénihez azzal az ürüggyel, hogy rosszul van és kért egy pohár vizet. Míg a néni elment hogy hozza a vizet, az idegen leemelte a falról az egyik festményt és meglépett. Ilyen történetek miatt joggal bizalmatlanok az emberek, ami megnehezíti a munkánkat. De én holnap is itt leszek, engem itt holnap is megtalálnak - hangsúlyozza György. De már kezdik megszokni, megismerni a kis boltot a környéken lakók. Ott jártamkor is egy idősebb hölgy mosolyogva integetett be a kirakaton át Györgynek, üdvözlésül. A vásárlókról György elmondja, hogy ők a középréteget célozzák meg. Nálunk nincsenek milliós értékek, de mivel az emberek szép iránti és lakáskultúra iránti igénye megvan, megpróbálnak középkategóriájú, elérhető áron venni és eladni. Az üzlettársak lokálpatrióták. Itt élnek és dolgoznak. György 1979 óta lipótvárosi, két felnőtt gyermeke van. Az egyik közKővári György és Tömör Lajos; az előtérben egyik „kincsünk”, egy 200 éves babakocsi A Tangóban még szamovár is beszerezhető gazdasági egyetemen végzett, egy bankban dolgozik, a másik szintén felsőfokú végzettséggel egy fejvadász cégnél keresi a kenyerét. Nekik is van rálátásuk a szakmára.- Társam, Tömöri Lajos fia nagyon jól ráérez a régiségekre. „Ráragadt” egy-két dolog, amit a papától látott. Elképzelhető, hogy ezen a vonalon már megvan a szakma egyik örököse - büszkélkedik Kővári György. (szoboszlai) Látogatóban Lengyel Erzsi második ifjúságát éli és szerepekre vár Egy Balzac utcai ház első emeleti barátságos melegséget árasztó otthonában él Lengyel Erzsi színművész- nő. Vendéglátóm kedvesen fogad, mintha ezer éve ismernénk egymást. Amíg bevezet a szobába, azalatt is folyamatosan beszél, csacsog. Lengyel Erzsi nagyon szép pályát tudhat maga mögött. Szerencséjére nem fért bele egyetlen skatulyába sem, így igazán változatos szerepeket játszhatott el. A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, a János vitéz Iluskája, az Úri muri Rozikája, a Csárdáskirálynő Stázijá... és még sorolhatnám a teljesen különböző karakterű szerepeket. Pályáját 1945-ben kezdte Győrben, ahol a Mágnás Miska Marcsájaként hódította még a közönséget. Dajka Margittal való barátsága is Győrben kezdődött. Egy meghallgatásra Dajka felhívta őt Budapestre, a Művész Színházba, ahol Apáthy Imre egy nadrágszerepre keresett színészt. A meghallgatás után azt mondta: 99%, hogy jó lesz, de van itt még egy A Szentivánéji álom Puckja 1949-ben Szegeden. Nívódíjat kapott érte fiú is, őt is megnézik. Győzött az az 1%, és a szerepet az a fiú kapta, akit mellesleg Petrik Józsefnek hívtak (pro- tektora Rátkay Márton volt). Szörnyen gyűlölte őt ezért, ami ebben az esetben talán érthető. Hamarosan mégiscsak felkerült Pestre, a Józsefvárosi Színházhoz, de egy év múlva lehívták Szegedre szubrettnek Zentay Anna helyére, aki a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Nagy dolog volt Zentay után elfogadtatni magát a közönséggel, de sikerült. Both Béla azonban az akkori Úttörő Színházba keresett színészeket vidéken, Folytatás a 12. oldalon Tánc Petrik Józseffel A Cigány Színház Csemer Géza Loffler-bolt című előadásában
