XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)

2001-11-29 / 17. szám

XIII KERÜLETI • • Két nyilatkozat az Angyalföldi antológiáról O A megjelent An­gyalföldi antoló­gia című kötetről tájékoztathatná a kerület lakóit a XIII. Kerületi Hírnök. Arról a könyvről, amelyet a XIII. Közművelődéséért Közalapít­ványt kívánt és kíván a továb­biakban is megjelentetni. A kiadói-szerkesztői szándék szerint az antológia a kerület­ben élő, illetve kerületben élt jelentős, ma is alkotó írók, költők kerületi témájú szép- irodalmi műveit tartalmazza. Több mint félszáz alkotó közül történt a választás, akik nem szerepelnek most a terje­delmi korlátok miatt, azok számára a közalapítvány ter­vezte, illetve tervezi az anto­lógia folytatását. Az Angyal­földi antológiába végül har­mincegy szerző került: Bállá Zsófia, Baranyi Ferenc, Báthori Csaba, Békés Pál, Bihari Sándor, Czakó Gábor, Esze Dóra, Fabó Kinga, Faludy György, Gergely Ag­nes, Görgey Gábor, Győré Imre, Györffy László, Hárs György, Kaiser László, Kartal Zsuzsa, Nemeskürty István, Novák Béla Dénes, Ördögh Szilveszter, Polgár Ernő, Rába György, Sebeők János, Sebők Éva, Somlyó György, Sumonyi Zoltán, Szkárosi Endre, Temesi Fe­renc, Térey János, Tornai Jó­zsef, Tóth Sándor, Vámos Miklós. Sajnos a rangos névsorból egy szerzőt, Temesi Ferencet ki kellett hagyni, kuratóriumi döntés alapján. Ez a döntés számomra elfogadhatatlan, ezért a felelős szerkesztői tisztről lemondtam és erről a könyv minden szerzőjét az alábbi levélben értesítettem. Kedves és tisztelt Szerző! Szomorú szívvel tájékozta­tom, hogy az Angyalföldi an­tológia megjelenése késik, eb­ből következően a november 28-án tervezett ünnepélyes könyvbemutató elmarad. A késés oka - röviden és vázlatosan - az, hogy a XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány kuratóriumi el­nökének, Rajkné Kérek Judit­nak Temesi Ferenc írása nem tetszett, megjelenését ellenez­te, húzási javaslatát pedig a szerző nem fogadta el. © Sajnálom, hogy a kerület polgárai a fenti szerkesztői elhatárolódásból értesülnek egy meg­jelenés előtt álló szépirodalmi antológiáról. Sajnálom, hogy a felsorolt neves szerzők név­sora - ártatlanul - szerepel egy kiadói vitában. Sajnálom, mert felelős ki­adóként módomban állt elol­vasni a kötetet, mely nagysze­rű. Harminc szerző vallomása egy városról, annak egy na­gyon színes kerületéről, vá­rosrészéről. Budapestről, An­gyalföldről, Újlipótvárosról. A kerület színességét tükrözi az alkotói névsor is, ennek összeállítása sem volt könnyű döntés. Hiszen ez egy olyan kötet, amelyben az egyetlen összetartó erő a kerülethez mint alkotói térhez kötődés, így felelős kiadóként (mint a XIII. Kerület Közművelődé­séért Közalapítvány Kuratóri­umának elnöke) csak azt a legfontosabb válogatási szem­pontot tartottam szem előtt, hogy a megjelenő kötet szép- irodalmi antológia. Temesi Ferenc felkérésünk­re összeállított válogatásával A helyzetből adódó rendkí­vüli kuratóriumi ülésen öt ku­ratóriumi tagból három elle­nezte az írás megjelenését, tették mindezt közel 200 olda­las, több mint harminc szerzőt tartalmazó antológia elolvasá­sa nélkül, kizárólag Temesi Ferenc írásával foglalkozva. A kritika a következő volt: 1. A mű korábban a Magyar Nemzetben jelent meg; 2. Nem szépirodalmi alkotás; 3. Kényes téma; 4. Az író „eszmeisége”. Mint a kötet szerkesztője egyik okot sem tartottam és tartom elfogadhatónak, hi­szen: 1. Engem nem érdekelt, hogy bármely szerző bármely műve korábban hol jelent meg; 2. Temesi műve egyértelmű­en szépirodalmi alkotás, nevezetesen irodalmi pub­licisztika, különben is a tervezett kötet számos írá­sa publicisztikai jellegű, emlékezés, önvallomás stb.; 3. Kényes téma irodalmi érte­lemben nincs, ráadásul a kötetben több olyan „ké­nyes” témájú írás is szere­pel más szerzőktől; 4. Engem a szerzők kiválasz­tásánál nem az „eszmei­ség”, hanem az író kerületi kötődése, az írás minősé­ge, valamint az antológia anyagi és terjedelmi kor­látja érdekelt. A kuratórium döntését jogi értelemben tudomásul kell vennem, de ezt diszkrimináci­ónak, Temesi Ferenc szemé­lye elleni támadásnak, illetve cenzúrának tartom. Emiatt a felelős szerkesztői posztot a továbbiakban nem vállalha­tom, erről lemondtam, már csak szerzőként szerepelek az antológiában. Nagyon sajnálom, hogy ez a „helyzet” létrejött, ugyanak­kor elképzelésem és szerkesz­tői elvem is „léket” kapott, va­gyis az, hogy a minőség, a kultúra és az irodalom, a kerü­let szeretete legyen meghatá­rozó az antológiában és az an­tológia holdudvarában... Budapest, 2001. november 16. Tisztelettel: Kaiser László egyetlen fenntartásom volt: műfaji. Publicisztikai, aktuali­záló, provokatív hangvétele. Ez volt az ok, ami miatt nem tartottam a szépirodalmi kö­tetbe illőnek. Temesi Ferenc személye, „eszmeisége” (!) nem lehet és nem volt szem­pont. (Hiszen művet kértünk tőle az antológia számára.) Sajnálom, hogy nem sike­rült megegyeznünk a szerző­vel, így szándékunkkal ellen­tétben Temesi Ferenc-mű nél­kül jelenik meg a válogatás. Sajnálom, hogy a kuratóri­umi tag Kaiser László neve - bár nagyon sokat dolgozott azért, hogy az Angyalföldi an­tológia létrejöjjön - szerkesz­tőként nem szerepel majd az impresszumban. Nagyon örülök, hogy az író-költő Kaiser László nem a kötetbe szánt műve közlésétől állt el. Döntése - szerkesztői elhatárolódása ellenére - talán mégis azt igazolja, hogy érde­kes, rangos szépirodalmi ki­adványt vehetnek hamarosan kezükbe á budapesti, újlipót­városi, angyalföldi polgárok. Budapest, 2001. november 20. Rajkné Kerek Judit Vevői óhajra alakítható lakások a Gács utcában A Váci út és a Balzsam utca nyugalmas szegletében újon­nan épült lakásokat kínálnak az otthonkeresőknek. Az építke­zést végző cég vezetőjétől, Ró­zsahegyi Zoltántól érdeklőd­tünk az itt is átalakuló kör­nyékről és a lakáskínálatról.- Az Engelbau Kft. az An­gyalföldi Vagyonkezelő Rt.-vel közös vállalkozásban elkészí­tette a Gács utcai ingatlanfej­lesztési programot, amely két éve indult. Az eredeti megfo­galmazás szerint 26 lakás épült volna fel az utca északi oldalán, ez a területfejlesztési igények változásai következtében 12 la­kásra korlátozódott. A terv úgy alakult át, hogy a Gács utca ele­jén, a Váci útnál a további laká­sok helyett egy százszobás szál­lodát építünk fel. A 12 lakásban már csak a befejező szakipari munkák vannak hátra, amelyek a lakások vevőinek a kívánsá­gait figyelembe véve fejeződ­nek be. Az utca déli oldalán egy nagy élelmiszer-kereskedelmi központ fog felépülni. Távlati­lag a Toborzó köz és a Balzsam utca között kétszer 8 lakást még megépítünk. Ezenkívül egy to­vábbi ütemben a Gács utcában a szálloda után irodaház- és apartmanház-építési terveink vannak, de ezek időbeli és ter­vezési kialakítása függ a maj­dan megépítendő északi dunai híd kivitelezésének megkezdé­sétől és az ahhoz kapcsolódó körforgalomtól.- Mi - folytatta Rózsahegyi Zoltán - az itteni lakásokat olyan vevőknek szánjuk, akik a kerülethez ragaszkodó minősé­gi cserében gondolkodnak, mi­vel ezek a háromszobás, 77 m2-es lakások egy zárványsze­rűen beépült kertvárosi részhez tartoznak, majdnem családi há­zas jellegűek, mégis a centrum közelében helyezkednek el. A lakások építésileg minőségiek, egyénileg felszereltek, s hozzá­juk garázs, tárolóhelyiség és a telekhányad tartozik. Az átla­gos piaci értéknél ezért tekint­hetők magasabb kategóriájúak- nak. A lakások értékesítése minden szombaton 8-tól 12 óráig történik a helyszínen, ér­deklődni és részletes felvilágo­sítást kapni a 414-7020-as tele­fonszámunkon lehet. Denevér-derbi Alternatív szombat éj Október 27-én kora este kezdő­dött a Denevér-derbi az Ady Endre Gimnáziumban. A hosz- szú időt végig ébren töltő tizen­egy csapat (szurkolókkal együtt mintegy 200 diák) élvezte a sportprogramok sokszínűségét egymással versenyezve. A tor­nateremben egymást váltották a teremfoci- és kosárlabda-mér­kőzések, ezzel párhuzamosan kőkemény pingpongcsaták zaj­lottak az aulában, míg a „tech­nikai sportok” megszállottjai a számítógépek billentyűzetét használták gázpedál és egyéb eszközök helyett az autóver­seny-szimulátorokon. Az eseménynek külön érté­ket ad, hogy a program az őszi szünetet felvezető szombat (ta­nítási nap) estéjén kezdődött, mégis a diákok majdnem fele itt volt, és nem a diszkóban vagy egyéb mulatóhelyeken. A gyerekeket a „kiszolgáló sze­mélyzet” szendvicsekkel és üdítőkkel „tankolta tele” újra és újra, így mindig volt elég energia az összecsapásokhoz. Mindent egybevetve - az If­júsági és Sportminisztérium és az Oktatási Minisztérium pá­lyázatán elnyert összeget fel­használva remek szórakozást lelt az „éjben” a résztvevők tö­mege, megismerkedve a sza­badidő hasznos és kellemes el­töltésének egyik legegészsége­sebb formájával. Mezei Zoltán A polgármester válaszol Tisztelt polgármester úr! Látva nap mint nap a híradásokat, felvetődött ben­nem, hogy a kerület bevezet-e valamilyen rendkívüli biz­tonsági intézkedést a lépfene vagy más baktérium, vírus terjedé­sének megakadályozására. Egyáltalán, vészhelyzetben mit tud tenni egy polgármester a kerület lakosságának védelmében? Fehér László Kádár u. 9-11. Tisztelt Fehér úr! Polgármesteri tisztségemnél fogva elnöke vagyok a kerületi Vé­delmi Bizottságnak. A testület titkára a jegyző, tagjai a rendőrka­pitány, a polgári védelmi kirendeltség vezetője, a tűzoltóparancs­nok, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat veze­tője, valamint a kisebbségi önkormányzatok elnökei. A törvényi megfogalmazás szerint: „a helyi védelmi bizottság centrális alá­rendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben ... szervezi és összehangolja a lakosság polgári védel­mével és ellátásával kapcsolatos feladatokat”. A polgári védelmi törvény szerint a polgármester a polgári védelmi feladatok végre­hajtása során szervezi és irányítja a lakosság felkészítését, egyé­ni és óvóhelyi védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg be­fogadását és visszatelepítését. Szerencsére az ön által kérdezett témában - lépfene-baktérium - nem kell semmilyen intézkedést hozni, illetve a védelmi bizott­ságot összehívni. Nagyon remélem, hogy erre a későbbiekben sem lesz szükség. Amennyiben ön vagy valamelyik kerületi lakos gyanús körülményt észlel, a Polgári Védelmi Igazgatóság ingye­nes telefonján lehet bejelentést tenni: 06 (80) 360-600. Ezt köve­tően az illetékes szakhatóság kivonul, elszállítják az anyagot, majd átvizsgálják. Ez idáig a kerületből 13 bejelentés érkezett, ezek közül az anyag egy esetben sem volt veszélyes. Tisztelettel üdvözli Dr. Tóth József polgármester j --------- . \ V állalkozók bálja 2001. december 1-jén. szombaton 19—01 óráig immár hetedik alkalommal rendezzük meg a XIII. kerületi vállalkozók bálját, a margitszigeti Grand Hotel Széchenyi Termében. Szándékunk továbbra is, hogy a XIII. kerületben működő vállalatok, intézmények, gazdálkodó szervezetek vezetői, a kerület vállalkozói találkozhassanak egymással, az Ország- gyűlés kerületi képviselőivel, valamint az önkormányzat kép­viselőivel. Reményeink szerint rendezvényünk tovább segíti, erősíti együttműködésünket, üzleti, munkatársi, illetve baráti kapcsolatainkat. A rendezvény tiszta bevételét a XIII. Kerületi Közbizton­sági Alapítvány javára, a térfigyelő rendszer bővítésére ajánl­juk fel. Jelentkezni lehet és további információt adunk a 452- 4142-es telefonszámon. Minden érdeklődőt szeretettel vár a XIII. kerületi önkor­mányzat! S ■ V Felavatták a domokos kolostor újonnan feltárt romjait A Margitszigeten - mely Buda­pest legnagyobb közkertje - ko­lostorok. templomok, paloták, erődítmények romjai kerültek elő a régészeti feltárások során. A mai képet meghatározó rom­kertet a XX. század elején vég­zett ásatásoknak és Lux Kálmán tervezésének köszönhetjük. Mi­vel a történelem viharai lassú pusztulásra ítélték a műemléket, 1994-ben a főváros építészeti ötletpályázatot indított azért, hogy a nagyközönség újra él­vezhesse a műemlékek látvá­nyát és IV. Béla király korabeli palotájának eddig még fel nem tárt részeit. Mivel a Budavári Palota után a főváros második legnagyobb kiterjedésű közép­kori építészeti emlékéről van szó, ezért bemutatásuk csak sza­kaszosan valósítható meg, de remélhetőleg 2004-re a teljes műemlék megtekinthető lesz. A margitszigeti apácakolostor Magyarország legnagyobb ko­lostora volt, és egyben az egész közép-európai építészet egye­dülálló alkotása, valamint a ma­gyar kulturális életben és nyelv­ben, a magyar irodalom fejlődé­sében is kiemelkedő szerepet játszott, ugyanis ebben a könyv­tárban maradt fenn a legtöbb magyar nyelvű kódex. Az eddigi munkálatok két ütemből álltak. 2000-ben a fő­városi önkormányzat az egyko­ri templom belső területét, 2001-ben pedig a kerengőt (a kolostorok belső udvarát szegé­lyező, négyszögletes, árkádos folyosó) és a hozzá kapcsolódó részeket építette újjá. A feltárást a Budapesti Tör­téneti Múzeum végezte, a kivi­telező az OMEN Bt. volt. A Fő­polgármesteri Hivatal részéről a Települési Érdekvédelmi Ügy­osztály irányította és koordinál­ta a műszaki helyreállítást, a Környezetvédelmi Ügyosztály a kertépítési, kertépítészeti munkák elvégzéséért volt fele­lős, a munkálatokat a FŐKERT Rt. végezte. A helyreállításban és a romok környezetének ren­dezésében részt vettek: dr. Irásné Melis Katalin a feltárást, Tóth Kálmán és Bodor Imre a kivitelezést, Roth János az épí­tési engedélyezési tervet készí­tette, Jámbor Imre a kertészeti munkákat tervezte. Az eltelt hét év alatt a régészeti munkára 135 millió forintot költöttek. Egy didergős november dél­előtt ott voltunk, amikor dr. Demszky Gábor főpolgármes­ter felavatta a fővárosban pá­ratlan műemlék újonnan feltárt szakaszát és örvendhettünk, hogy a műemléki romok még soha nem voltak ilyen rende­zettek és gondozottak, ezért a hely méltó helyszíne lesz az évente megrendezett, Margit- napkor szokásos egyházi szer­tartásnak. A régészeti feltárás eredménye a középkori palota, amelyben Árpád-házi uralko­dók családtagjai éltek egykor. Az itt megtalált termek falai az ablakokig megmaradtak, meg­találták az eredeti belső falfes­tést, a padlóburkolatot és á fű­tőtesteket. A későbbiekben az újonnan feltárt épületek bemu­tatása mellett a főváros szeret­né a helyreállításnak mintegy „koronájaként” a kolostor re­konstruált, működő kútját ere­deti helyén újjáépíteni. (szoboszlai) s AntennaBank® - Uj bevételi lehetőség nem csak társasházaknak Hazánkban a rendszerváltás óta magánkézbe került ingatlanállomány jelentős része súlyos forráshiánnyal küszködik. Ezeknek a lakóin­gatlanoknak (panelházak, háztömbök) túlnyo­mó része elavult és teljes rekonstrukcióra, kor­szerűsítésre szorulna, ám sok esetben a szűkös anyagi lehetőségek még az állaguk megóvását sem teszik lehetővé. Mivel a közös költség drasztikus emelése elviselhetetlen terheket ró­na a lakókra, a társasházak jelentős része a kö­zös területek hasznosításából szeretné fenntar­tását finanszírozni. Minden szempontból meg­felelő, hosszú távú, jól fizető bérlőt találni azonban korántsem egyszerű feladat. Az ingatlanokban rejlő, eddig ismeretlen források kiaknázására, közös területen bérbe adására kínál egy merőben új lehetőséget a SINDEQ-Spitzer Telecom Solutions Kft. - nemrégiben beindított - AntennaBank® üzlet­ága. „Az AntennaBank® segítségével az ingat­lantulajdonosok jelentős jövedelmekhez jut­hatnak az épületek (társas vagy családi házak, irodaházak, ipari ingatlanok, középületek, ké­mények, víztornyok stb.) egyébként hasznosít- hatatlan részeinek (tetők, tetőterek, tűzfalak, homlokzatok stb.) távközlési célokra történő bérbeadásával.” - mondta el kérdésünkre Szé­kely Tamás, a SINDEQ-Spitzer ügyvezetője. Kevesen tudják, hogy a négy jól ismert mobil- szolgáltató cégen kívül országszerte több mint félszáz más távközlési társaság folyamatosan keres és bérel mind újabb területeket berende­zéseik telepítéséhez. Az olyan mozaikszavak hallatán például, mint az UMTS vagy a TETRA, a távközlésben jártas szakember már tudja, hogy a közeljövőben új rendszerek ki­építése, ezáltal számos további eszköz telepíté­se várható. Az AntennaBank® a távközlési társaságok terjeszkedését, hálózataik folyamatos építését kihasználva segíti az Ingatlantulajdonosokat az ingatlanok használaton kívüli területeinek leg­jobb feltételekkel történő hasznosításában. Nem vitatható, hogy egy átlagos budapesti, évi 2-4 millió forintból gazdálkodó társasház kasszájában például a távközlési hasznosítással elérhető, és tizenöt évre előre biztosított 600-800 ezer forintos éves bérleti díj igen je­lentős tételt képvisel. Nem is beszélve arról, ha az adott ingatlan több távközlési cég tetszését is elnyeri; ilyenkor az említett díjak többszörö­sére számíthat a ház. Mint megtudtuk, a SINDEQ-Spitzer szakem­berei egyedileg kialakított konstrukciókkal ke­resik fel a közös képviseletet ellátó cégeket, kö­zös képviselőket és egyeztetéseket folytatnak annak érdekében, hogy a téma a 2002-es rendes évi közgyűlésen minden egyes társasházban na­pirendre kerülhessen, és a ház számára legked­vezőbb konstrukcióról szavazhassanak a lakó- közösségek. „Reméljük, hogy fáradozásaink nem hiábavalóak, és fel tudjuk hívni az ingat­lantulajdonos figyelmét arra, hogy a távközlés rohamos fejlődése számukra is komoly lehető­ségeket rejt, melyeket igazán hatékonyan csak a piacot jól ismerő szakemberek kapcsolatrend­szerén és szaktudásán keresztül tudnak kiak­názni.” - mondta Székely. Az érdeklődők az AntennaBank®-ról a 225-2510-es számon kap­hatnak részletes tájékoztatást. (x)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom