XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-02-08 / 3. szám
Antaloczy Attila, Angyalföld országgyűlési képviselője a parlamenti és a helyi munkájáról Két okmányiroda egy fedél alatt Hol mit intéznek? A sajtóban nap mint nap megjelenő újabb és újabb politikai botrányok, a kultúremberhez is méltatlan hangú viták a tisztességes, dolgukat jól végző, választóikat megbecsülő képviselőkre is árnyékot vetnek. A közvélemény-kutatási eredmények is azt igazolják, hogy megrendült a politika iránti bizalom, nagymértékben csökkent a parlament presztízse. Erről is kérdeztük Antalóczy Attilát, aki hetedik éve Angyalföld országgyűlési képviselője, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja.- Az Országgyűlés, illetve a politika iránti közbizalom megrendülése kétségtelen tény - válaszolta. - Azt hiszem, a jelenlegi állapot senkinek sem használ. Hiszen a közvélemény nem tesz különbséget kormánypárti vagy ellenzéki politikus között, az embereknek egyre inkább az a véleménye a politikáról, hogy „úri huncutság”. Pedig nemcsak botrányokból áll az életünk. Az országgyűlési képviselő' igen sokrétű közszolgálatot végez, jó esetben olyan „intézmény”, aki a szőkébb és tágabb társadalmi környezetéből érkező minden információra, kihívásra reagál. Különösen fontos ez akkor, ha az ember egyéni választókerületben nyert mandátumot és elkerülhetetlen, ha mint én is - a választókörzetében lakik. Nem tudok olyan kérdésről beszélni, amivel kapcsolatban ne kerestek volna meg választóim. Hál’ Istennek, fogadóóráimat és az általam szervezett rendezvényeket szép számmal látogatják és jártamban-keltem- ben is megszólítanak. Sokszor indulatosak a választók, amit elsősorban egyéni élethelyzetük motivál. De az alapkérdésre visszatérve, többségük társadalmi békére vágyik, értelmes politikai párbeszédre, az arrogáns, gőgös politizálás helyett a társadalom felé forduló, a közérdeket szolgáló politikusokat szeretnének látni a Parlamentben. Sajnos, a társadalomnak közel a fele csalódásuk miatt egyszerűen kivonul a közéletből, nem akar elmenni választani, kerüli a politikai fórumokat. A rossz közérzetet, a politikától való elfordulást az is gerjeszti - és ebben a parlamenti képviselőknek és minden médiumnak nagyon nagy a felelőssége -, hogy a „közönség” csak a botrányokat látja, a csendes, szorgos szakmai munkáról, amely többnyire a bizottságokban folyik, nem is tud. Márpedig a képviselői munkának három alapvető terepe van: a plenáris ülés, ahol a politikai háttérmunka terméke megjelenik; a bizottsági ülés, ahol a szakmapolitikai viták zajlanak és a választó- körzet, ahol a képviselő a civil társadalommal találkozik nap mint nap. Én különösen ezt az utóbbi terepet szeretem.- Úgy gondolja, hogy elégszer találkozik választóival?- Természetesen nem, de igyekszem minél több alkalmat teremteni, illetve olyan munkaformákban résztvenni, amelyek ezt a civil kapcsolati hálót bővítheti. Tagja vagyok az Angyalföldért Egyesületnek, a Csángó-Gidófalvi Polgárőr Szervezetnek, napi kapcsolatban állok a József Attila Művelődési Központtal, a Gyermek- és Ifjúsági Házzal, egyéb kulturális és művelődési egyesülésekkel, jó néhány oktatási intézménnyel. Az elmúlt évek során szerveztem konferenciát a biztonságérzetről, a közbiztonságról, szakmai konzultációra hívtam háziorvosokat, ifjúsági klubot hoztam létre barátaim segítségével és nyaranta nagyon sok angyalföldi diák tanulással összekötött táborozását, üdülését hoztam létre a Civil Akadémia Alapítvány segítségével. Nagymértékben hozzájárult a folyamatos lakossági kapcsolattartáshoz a kerületi kábeltelevízió is, hiszen az országgyűlési képviselők tevékenységéről, munkájáról, gondolatairól rendszeresen tájékoztatja nézőit. Ha az önkormányzat jóvoltából technikai feltételeik is javulnak, akkor remélem élő, interaktív programokat is tudunk szervezni, amelyek a társadalmi nyilvánosság működése szempontjából elengedhetetlenül fontosak. Ebből a szempontból persze az önkormányzat lapja, a Hírnök is rendkívül hasznos.- Az újságokból értesülhettünk, hogy egyéb „házi feladatokra ” is vállalkozik.- Valóban így van. Meggyőződésem, hogy az ország- gyűlési képviselő „közintézmény”. Noha abból a társadalmi környezetből kaphatja elsősorban a szellemi és erkölcsi energiáit, amelyben megválasztották, mégis országos dolga van. Tevékenysége túlmutat választókörzete határain. 1993 óta működik a „Műhely”, amely egy folyamatosan bővülő, de klubszerűén működő politikai, közéleti fórum, ahol a legkülönbözőbb foglalkozású, pártállású, világnézetű emberek vitatkoznak, beszélgetnek politikai, kulturális és a társadalomtudomány által felvetett kérdésekről. Most éppen „Magyar ezredforduló” címmel indult egy sorozat. 2000 nyarán hívtuk életre Szili Katalin alelnök asszonnyal és Hegyi Gyula képviselő társammal Széphalmi Diéta néven azt az „erkölcsi, szellemi parlamentet”, amely arra hivatott, hogy a magyar tudományos és közélet jeles képviselői, egyetemi, főiskolai hallgatók, közéleti értelmiségiek alkotó közösségként a lehető legnagyobb társadalmi nyilvánosság előtt szóljanak azokról a gazdasági, társadalmi kérdésekről, amelyek a magyar társadalom jövőjét alapvetően meghatározzák. Az első témablokk címe önmagáért beszél: A globalizáció hatása a társadalomra.- Ön egy nem nagyon ismert bizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a tagja...- Sajnos az elmúlt években ez a bizottság ismertebb lett, mint amennyire szükséges, hiszen nagyon sok olyan „ügy” keletkezett 1999 és 2000 között, amelyek ezt a területet érintették. Ki nem hallott volna a megfigyelési botrányról, amely nagyon hosszú ideig borzolta a kedélyeket. Természetesen a társadalomban súlyos előítéletek élnek minden olyan tevékenységgel szemben, amelyet valamilyen formában titok vagy titokzatosság övez. Megnyugtathatok mindenkit, hogy a polgári titkosszolgálatok tevékenységét ma már a törvény egyértelműen szabályozza. Meggyőződésem, hogy szilárd erkölcsi alapok és profizmus jellemzik e szolgálatok munkáját. Helytelenítem, amikor felelőtlen politikusok napi politikai megfontolásokból - nyilván a társadalmi előítéletekre építve - „szájukra veszik” a szolgálatokat. A bizottsági munkát kemény ütközések, szakmai és politikai csaták jellemzik. Azt gondolom, más bizottságok esetében is így van, de az ülések tárgya jórészt olyan, amelyeket zárt üléseken tárgyalunk. Éppen ezért a bizottság felelőssége óriási, és én a magam részéről az elmúlt hét év során mindig arra törekedtem, hogy a lehetőségekhez képest emelkedjünk felül a „szűk keblű” pártpolitizáláson.- Gyanítom, hogy kevés képviselő' vállal ennyi feladatot.- Nem biztos, hogy ebben egyet értünk. Nyilvánvaló, hogy „ahány ház, annyi szokás”. Mindenki a maga érdeklődése, vérmérséklete szerint alakítja munkarendjét. De abban biztos vagyok, hogy a parlamenti képviselők többsége rengeteget dolgozik. A hatékonyság egy más kérdés. Vannak olyan bizottságok, illetve területek, ahol az illető képviselő „sztahanovista lendülettel” gyártja a módosító javaslatokat, van aki „minden lében kanál”... A frakcióban is sok vitám van arról, hogy miként mérhetjük a képviselői munkát. Ami a belső világunkat illeti, én azt hiszem, az értelmes munkamegosztás, a személyre szabott szerepek kialakítása teheti igazán hatékonnyá a frakciót. Leegyszerűsítve: aki írásban jobb, az írjon, és aki beszélni óhajt, az beszéljen, és főleg senki se tekintse magát polihisztornak. Ez csapatmunka. A végső szót persze a választók mondják ki... Koós Tamás Folytatás az 1. oldalról fogva nem tartózkodik otthon, vidéken vagy külföldön van, amikor igazolványa postán megérkezik?- Ez esetben a lakóhely szerinti okmányirodában egy éven belül átveheti azt.- Az is előfordulhat, hogy mozgásképtelen, esetleg ágyhoz kötött embernek van szüksége hivatalos okmányra.- Akkor egyik munkatársunk az adott helyen azonosítja az illetőt, de a fényképet már az ügyfélnek kell elkészíttetni.- A lakcím áljelentést is csak az okmányirodában, személyesen kell bejelenteni?- Nem. Azért, hogy gyorsabb legyen az ügyintézés, három helyen, a Katona József utcában, a Gyöngyösi úton és a Béke téren a polgármesteri hivatalban is van ügyfélszolgálati irodánk. Az árjelentéseket ott is lehet kezdeményezni. A lakcím igazolások kártyáit mi készítjük el és postázzuk az állampolgároknak.- Az állampolgárok észlelhették, hogy a vállalkozói igazolványok intézésekor még ma is sorba kell állni.- A vállalkozónak és a vállalkozásnak az adatait az ügyintézővel együtt kell rögzíteni. A hivatal az egyéb ügyekkel együtt napi 80-100 ügynél többet nem tud elvégezni, bevezettük, hogy információs szolgálatunk, akár a személyesen bejövöknek, akár a telefonon jelentkezőknek időpontot ad és így nem kell várakozni.- Hány napra előre adnak most időpontot?- Mintegy két hétre előre megadjuk az időt, akkor biztos nem kell sorban állni és várakozni. De az ügyfelek is segíthetnek, hogy csökkenjen a sorban állás. Nem győzzük kérni, hogy felkészülve jöjjenek az okmányirodába. Sokan itt, a mi munkatársainktól kérnek még adóügyben is tanácsot. Helyes volna, ha például arról, hogy mire kérjenek vállalkozói engedélyt kamaráknál, szakmai képviseletüknél, esetleg adótanácsadótól, könyvelőtől kérnének tanácsot. Ha így felkészülnek, akkor sokkal rövidebb időt töltenek ők is és a várakozók is az okmányirodákban.- Aki útlevelet szeretne kérni, vagy esetleg a lejárt útlevelét meg kívánja hosszabbítani, az is önöket keress fel?- Az illető munkatársunkkal közösen kiállítja a szükséges okmányokat, majd rövid időn belül a Belügyminisztérium postán kiküldi számára a már új formátumú útlevelet. Ennyi a mi teendőnk, nem is csodáljuk, hogy már kora reggel többen is várják, hogy kinyissuk irodáink ajtaját. Szerencsénkre az épületben van a Központi Okmányiroda is, és ha tehetik, „besegítenek” és így többnyire mindenki ügyét elintézve távozhat az épületből. Központi Okmányiroda Egy kormányrendelet előírja, hogy a polgármesteri hivatalok által működtetett okmányirodák mellett, létre kell hozni a Belügyminisztérium Központi Hivatalában a Központi Okmányirodát. Miért van szükség a két irodára? - kérdeztük Urbán Györgyöt, a Központi Hivatal vezetőjét.- A Visegrádi utcában lévő Központi Okmányiroda országos illetékességgel intézi az útlevelek, a személyi igazolványok, a vezetői engedélyek és a sürgősségi útlevelek kiadását. Ezen kívül budapesti és Pest megyei illetékesség-- gel, a különleges gépkocsik rendszámát is itt adják ki.- Melyek ezek?- A P (próba), a Z (zoll- vám), az E (egyszeri útvonal- engedély) rendszámok, valamint a szolgáltatást teljesítő fuvarozók, taxik, teherautók sárga rendszámait a központi irodában lehet kiváltani. Ezekből ugyanis nincs nagy forgalom, ezért célszerű egy helyre telepíteni az ügyintézésüket. Egyébként a járműigazgatással kapcsolatos egyéb ügyeket, például az első forgalomba állítást, átírást is rendezni lehet a Központi Irodában. Ezért amikor nagy a zsúfoltság a kerületi irodában, akkor a központi besegít, hogy minél több ügyfél ügyét el tudják intézni.- Mekkora forgalmat bonyolítottak le az első két hét ‘alatt?- 81 munkatársunkkal, valamivel több mint 20 ezer állampolgár ügyét intéztük el. Közismert, hogy különösen a járműigazgatás terén az év vége és az éve eleje mindig csúcsidőszak. Az elintézen- dők számát növelte, hogy igen sok év végén megkezdett ügy intézése áthúzódott ez évre, ezen kívül a két ünnep, karácsony és újév között technikai szünet volt.- Mit kell értenünk az alatt, hogy az útleveleket, személyi igazolványokat és a vezetői engedélyeket országos illetékességgel intézik?- Az állampolgár az ország bármelyik okmányirodájában kérheti ezeknek az iratoknak a kiállítását, de azokat a központi iroda állítja ki és küldi el postán a részére. A hivatalos eljárás határideje 30 nap, de elmondhatom, hogy az „átfutási idő” sokkal rövidebb. Általában, a kérelem benyújtását követő 5-6 nap után, már kézbesíti a posta az útlevelet. Természetesen a nyári vagy a karácsonyi csúcsidő- szakban ez elcsúszhat 10-12 napra is.- Sürgős eljárás is kérhető?- Az állampolgár kérheti - méltányossági alapon - a sürgősséget, a három napon belüli elintézést, amelyért nem kell semmit fizetni. Általában méltányoljuk a kérelmeket, bár a méltányosságot nagyon nehéz eldönteni. Haláleset, hozzátartozó külföldi balesete vagy más fontos, rendkívüli ügyben természetes a méltányosság, de vajon miért kell méltányosnak lennünk akkor, ha valaki szabadságra utazása előtt három nappal veszi észre, hogy lejárt az útlevele? Ezért megfontolás tárgyává tesszük, hogy méltányosság helyett a sürgősség, vagy az azonnali fogalmát vezetjük be, amelyért az eljáró hatóság igazságszolgáltatási díjat szedhet be. Akkor biztosan töredékére csökkenne a soronkívüli kérelmek száma, mert ha már fizetni kell a fele- dékenységért, sokkal kevesebben lesznek feledékenyek.- Ezek szerint minden hivatalos okiratot önök bocsátanak az állampolgárok rendelkezésére.- Az okmányok technikailag valóban központilag készülnek el, de addig, amíg a személyi igazolványok és a vezetői engedélyek tekintetében a kerületi irodák képezik az első fokú hatóságot, addig az útlevelek ügyében az országos iroda az illetékes elsőfokú bíróság. Mielőtt kiadjuk az útlevelet, meg kell vizsgálnunk, nincs-e az illető ellen olyan eljárás, amelyik tiltja az ország elhagyását.- A döntések ellen lehet fellebbezni is?- Természetesen! A kerületi irodák döntése esetében mi vagyunk a másodfokú hatóság, a mi döntésünk ellen a Közigazgatási Irodákhoz és természetesen a bíróságokhoz lehet fellebbezést benyújtani.- Az útlevélkérésekkel kapcsolatban a legtöbb tájékozatlanság a gyermekútlevelek kapcsán volt tapasztalható.- Valóban így van. A zavarnak két oka van. Egyrészt, több évtizeden keresztül megszoktuk, hogy a gyermek minden esetben valamelyik szülő útlevelén szerepelt. Ez így megszűnt! Ma már minden gyermek külön útlevelét kap. A másik oka az idevonatkozó törvény szigora. Elkerülni kívánja a törvény, hogy a gyerek esetleg nem kívánatos úton, valamelyik szülő tudta nélkül juthasson külföldre. Ezért, mielőtt a gyermek útlevelét elkészítenénk, mindkét szülőnek - nem fontos egy időben - a hatóság előtt személyesen, írásos nyilatkozatban kell hozzájárulni, hogy gyermeke útlevelet kaphasson.- Erről és még a többi fontos tudnivalókról, esetleg a változtatásokról hol értesülhetünk?- A tájékoztatás-szolgáltatásunkon úgy kívántunk javítani, hogy minden tudnivalót, a különféle eljárási szabályokat megjelentettük az interneten is. Aki otthon vagy munkahelyén hozzáférhet az internethez, az a Belügyminisztérium honlapján, www. bm.hu a megfelelő lépéseket követve, mindenről részletesen tájékozódhat. A kerületi kábeltévé már az Újlipótvárosban is látható A TV13 szerkesztősége ezúton tájékoztatja kedves nézőit, hogy műsoruk a C19-es csatornán már az Újlipótvárosban is látható. Tájékoztatjuk önöket továbbá arról is, hogy műsorrendünk 2001. február 5-től megváltozik. Új műsorainkat hétfőn, szerdán és pénteken láthatják 17.30-tól 18.30-ig; ezek ismétlésére kedden, csütörtökön és vasárnap kerül sor, szintén 17.30-tól 18.30-ig. Hétfőn, szerdán és pénteken 10 és 11 óra között megismételjük adásainkat. k Találkozzunk a képernyő előtt! A TV13 szerkesztősége L A
