XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-01-25 / 2. szám
Szup Menyus folytatja a színészkedést A Gyermek téren gurultak a nevetéstől ... és a legszebb férfikorban Egy kabaréjelenet a „régi időkből”. Baloldalt Menyus. Ma... S zup Menyhért 77 éves múlt. Miközben hallgatom a kellemes hangú, intelligens, nyílt tekintetű és szívű „öregúr” történetét, percről percre erősödik bennem az a meggyőződés, hogy sokan szeretnének ilyen kedves nagypapát. Színész családból származik, mégis 40 évig volt technikusa, elő- és utókalkulációs csoportvezetője a Váci úti Ganz Hajógyárnak. De már fiatalon „kibújt a szög a zsákból”, nem tagadta meg színészi vénáját, a Népművelési Intézetben színpadi rendezésből szerzett képesítést. Ezután szabadidejében, társadalmi munkában rendezte és vezette a hajógyári színjátszó csoport előadásait. Akkoriban Váctól kezdve mindenhonnan jártak be a hajógyárba dolgozni. Színházat szinte alig láttak. A színjátszó csoporton keresztül szoktatták hozzá az ott dolgozókat a színház szeretetére. 40 év alatt 220 csoporttal tizenhat háromfelvonásos darabot rendezett.- Miután megalakult a József Attila Színház, áttértünk a rövidebb műfajú kabaréjelenetekre, mert arra gondoltam, minek játszunk mi háromfelvonásosokat, amikor szinte egy vonaljegy áráért komoly színházi produkciókat láthatnak a dolgozóink. A könnyű műfajjal is sikereket arattak. Járták az üzemeket, kulturális szemléken vettek részt, nyugdíjasházakban léptek fel. így került kapcsolatba a Kútvölgyi úti időskorúak otthonával is, ahova eleinte csak mulattatni, megnevettetni járt az időseket, de később, nyugdíjaséveiben annyira megtetszett neki és feleségének az ottani élet - aki akkor már a nyolcadik műtétén is túl volt hogy 1991-ben ők is beköltöztek az otthonba. Gyermekük nem született, nem számíthattak senkire és ő egyedül nem tudta ellátni súlyosan beteg feleségét. Menyhért, vagy ahogyan mindenki szólítja, Menyus nem sokáig tétlenkedett itt sem. Az otthonban is megalakított egy 7-8 fős színjátszó csoportot. Ám egy ilyen otthonban az átlagéletkor 86 év. Ebben a korban már nagyon nehéz elkezdeni a színészetet, ezért a bentlakókból nem sikerült összehozni a csoportot. Ezért a fiatalabb nővérekből és férfi alkalmazottakból toborozta a társulat tagjait. A három-, négyszemélyes darabokat akkor próbálják el, amikor a nővéreknek van egy kis idejük. Ezt elég nehéz összeegyeztetni, mert különböző időben érnek rá betanulni a szerepet. A másik nehézség, hogy a kis társulat gyakran változik, hiszen előfordul, hogy a nővérkék kilépnek vagy elmennek szülni. Elég sokat szerepelnek a XII. és a XIII. kerületben. Itt legutóbb a Gyermek Téri Idősek Klubjában szerepeltek óriási kacagóorkánok közepette.- Sajnos ezeknek az intézményeknek nincs elég pénzük arra, hogy több tízezrekért vigyenek műsort az otthonokba, bár van igény a humorra. így ezt mi szíves-örömest vállaltuk - mondja. Szup Menyhért a kultúráért, a közművelődésben végzett munkájáért 1979-ben és 1983-ban is kapott oklevelet. A III. Vasas Országos Színjátszó Fesztiválon nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, 1986-ban és 1990-ben a legjobb férfi alakításért járó oklevelekkel lett gazdagabb. Az egyórás, zenével kombinált előadásokon a 8-15 perces darabok mindig nagy vidámságot keltenek. Mivel a társulat tagjai nem játszanak semmilyen hangszeren, ezért videokazettákon lévő hangversenyekről másolt át magnókazettára operetteket, Domingo és Pavarotti legszebb dalait. Ezekből állított össze egy 30 perces zenei blokkot. Egy jelenet után következik egy gyönyörű ének, azután egy rövid összekötő, konfe- ransz szöveg az új jelenet előtt. így sokkal színesebbé válik a műsor.- Nagyon szeretik ezeket a dalokat, és ha kicsit sutára sikeredik egy darab - bár ilyen nem igazán volt -, senki sem rágódik azon, hogy volt egy gikszer, mert felcsendül a zene, és már arra figyelnek. Sikerük titka a rövid, ám jól kiválasztott, pergő, szórakoztató darab, melynek eljátszásához nem kell óriási tehetség. Csak a hangsúlyra fektet különösebb figyelmet, mert az a legfontosabb. A megírt darabok beszerzése nem egyszerű feladat, a Magyar Színházi Intézetből Kőváry Gyula, Nóti Károly, Kékvölgyi Vilmos és mások darabjaiból kap másolatokat, de sokszor a televízióban látható kabaréjeleneteket veszi fel diktafonra, amit később papírra vet. A Hacsek és Sajó, illetve Kőváry Gyula dadogós jelenetei aratnak általában óriási sikert -, melyeknek az a specialitása, hogy nem azzal a szóval fejezi be a dadogást, amivel elkezdte, például: alá... alá... alászolgálja helyett a van szerencsémet mondja ki dadogás nélkül. Volt már, hogy egy néző annyira beleélte magát a jelenetbe, hogy bekiabálta a kimondandó szót, mert nem bírta kivárni, míg a szereplő végre „kinyögi”. De mivel az előadó a megkezdett szó helyett egy másikat mondott ki, a nézőtéren ettől még nagyobb nevetés támadt. Szup Menyhért nemcsak konferálja a műsort, hanem játszik is a jelenetekben, gyakran maga alakítja Hacsekot. Az idős emberek olyan szeretettel és izgalommal váiják az előadókat, akár a tinik. Igaz, autogramot nem kémek, mert tudják, hogy nem hivatásos színészek, „csak” nővérek, alkalmazottak, és Szup Menyhért személyében sorstárs szórakoztatja őket, bár lehet, hogy éppen ezért kérhetnének... Mindenesetre Menyusnak van egy érdekes észrevétele:- Ha a közönség 80%-a nő, tudom, hogy ez egy jó hangulatú, sikeres előadás lesz. Nagyon szeretem a női közönséget. Valahogy jobban érzik a humort, jobban vág az eszük, értik a poénokat, a csattanókat. A férfiak idős korukra mintha elvesztenék a humorérzéküket, megsava- nyodnak vagy mi a fene?!... A nők beállítottsága más, erősebbek lelkileg és fizikailag. Egész férfi életünk vigasztalói és segítői és ezt nem csak mondom, hanem valóban így is érzem. Talán ezért szeretnek engem bent az otthonban is. A Kútvölgyi Otthonban igazán otthon érzi magát. Ott is fog meghalni - mint mondja. Az utóbbi évek sorozatos tragédiát hoztak az életébe. Az 50. házassági évfordulójuk 2000. május 20-án lett volna. Sajnos felesége január 31-én örökre távozott. Az ünnepség elmaradt.- Mondhatom, nagyon boldog házasságban éltünk. Pótolhatatlan veszteség ért. Az igazgatónő, Kissné Márté Zsuzsanna és a benti személyzet nagyon együttérző volt. Annyira vigasztaltak..., ők erősítettek meg, hogy ne omoljak össze, hogy ne hagyjam abba a színjátszást, hogy emberi közösségben maradjak. Lelkileg és testileg annyira megviselt, hogy ez a sok bánat egy infarktushoz vezetett. Már csak távoli rokonaim vannak, a bátyáim is mind elhagytak. Most már nincs senkim... Sok idős ember irtózik még a gondolattól is, hogy idősek otthonába kerülhet. Szup Menyhért szerint azért, mert el sem tudják képzelni, mit jelent egy otthonban élni, ahol teljes ellátás van és nem kell egyedül ülni odahaza a négy fal közé zárva. Egy ilyen helyen kinyílhat előtte a világ, társaságra, barátra találhat.- Felbecsülhetetlen számomra az idősek otthona. Nagyon sokan voltak innen a feleségem temetésén..., és annyian álltak mellém, megértetve velem, hogy életet az ember csak közösségben élhet. Minden bánatán túl sikerült megőriznie egy darabot a fiatalságából, a kedvességéből. Nem vesztette el a hitét a színészetben. Nem adta fel! Van ereje műsoraival lelket önteni másokba, feledtetni velük a múló évek szomorúságát, magányosságát. Talán ezért várják olyan nagyon, olyan sok helyre..., hogy az az egy óra önfeledt nevetés egy kis színt vigyen az elöregedett, megfakult szívükbe. Szoboszlai Éva Férfimezőnyben indul I Nem az árnyékát látta meg, hanem az élelmiszerárakat I I ____________________________________________________I N óra dobása. A kerületünkben lakó csinos, 21 éves Kautzky Nóra a legnagyobb taglétszámú és négy éve a legeredményesebb budapesti Soul Darts Klub versenyzője. Családjukban úgymond „ragályos” a játékkedv, Anna, a nagyobbik lány több évig, Kautzky László, az édesapa jelenleg is versenyszerűen dartsozik. Munka után Nóra és édesapja naponta az I. kerületi Attila utcai klubhelyiségben tölti a délutánt. Közel egy évtizede Angliából érkezett hazánkba a darts néven ismert játék. A célba dobás szenvedélyének hódolói közül egyre többen versenyeken mérik össze tudásukat. Az országban ezerkétszázan, a fővárosban négyszázan játszanak sportszerűen. Budapesten a dartsklubok száma húsz és harminc közötti. A férfiasnak titulált játék egyre kedveltebb a hölgyek körében is. Öt óra múlt néhány perccel, amikor a fotós kollégával az edzések színhelyére érkezünk. Lépcsősor vezet az alagsorba, ahol biliárdasztalok, játékautomaták, egy teremben egymás emellett dartstáblák sorakoznak. Meglepetésemre a jelenlévők többsége nő. Néhány perc múlva interjúalanyom, Nóra is megérkezik. Csapatgyűlést tartanak a lányok, adja tudtunkra a fiatal hölgy, miközben a nem éppen csendes társaságot figyeljük. Szól a zene, villognak a gépek, újabb arcok tűnnek fel, egyre nagyobb lesz az átjárás a termekben. Kautzky Nóra, a kerületi Ady Endre Gimnázium volt diákja adminisztrátorként dolgozik egy budapesti expeditőr cégnél. Munka után minden idejét a dartsklubban tölti. Édesanyja nehezen békült meg a gondolattal, hogy kisebbik lánya is követi a családban kialakult sportszenvedélyt és csak keveset tartózkodik odahaza. Az eredmények magukért beszélnek, mert Nóra két év leforgása alatt egy egész sor címet mondhat magáénak: világbajnoki II. helyezett egyéniben és III. helyezett párosban, a csapat, amelynek tagja volt, Európa- bajnoki címet nyert, Európa Kupán II. díjjal tért haza, országos bajnoki helyezései mellett nyolcszoros budapesti bajnok.- Mikor kezdődött a darts iránti vonzalmad?- Két évvel ezelőtt elkísértem édesapámat egy országos bajnokságra Gyulára. A társaság nagy részét már ismertem, azon a hétvégén szórakozni, kikapcsolódni szerettem volna. Ä jelenlegi edzőm, Tar Béla akkor benevezett a bajnoki verseny egy fordulójára. Nagyon megtetszett a játék, amelynek addig csak külső szemlélője voltam.- Miből áll az edzésed?- Ha versenyre készülők, akkor sokat játszom ellenieELŐREJELZÉS FEBRUÁR 2.-ÁRA
