XIII. Kerületi Hírnök, 2001 (7. évfolyam, 1-18. szám)
2001-06-15 / 10. szám
Konferencia és vitafórum Angyalföldön ( Lakásépítés, bérlakásprogram ) Bővül a vállalkozók kör« Y Minden pénzintézet indíthat jelzáloghitel-konstrukciókat Konferencia téglákon és pallókon, mindez a főváros legdinamikusabban fejlődő kerületének egyik legjelentősebb lakásépítkezésén. Május utolsó szerdáján a XIII. kerület, az Angyalföldi Ingatlanfejlesztő' Rt. és az Angyalföldi Lakásépítő' Kft. látta vendégül a Magyar Lakásépítői Országos Szövetsége (MALOSZ) által szervezett vitafórumot. dr. Tóth József a megnyitót tartja Sasvári Szilárd interjút ad Dorogi Gabriella előadása közben A parlament döntése értelmében a jövőben a jelzálogbejegyzés iránti kérelmeket a Földhivatalok soron kívül és nyolc napon belül kötelesek bejegyezni - jelentette be Sasvári Szilárd, a Gazdasági Minisztérium lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője a konferencián.- A kihelyezett lakáshitelállomány dinamikus növekedésére lehet számítani a következő években - jelentette ki Oszlányi Zsolt, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója. Míg 2000-ben 191 milliárd forint lakáshitelt kezeltek a bankok, az idei év elejére ez a szám 210 milliárdra nőtt és számítások szerint jövőre eléri a 456 milliárdot, 2003-ban pedig 671 milliárd forintra számítanak. Ugyanakkor tény, hogy a hiteligények többszörösen meghaladják a kihelyezett kölcsönök értékét, a lakosság fizetőképessége komoly korlátot jelent. Az OTP ezért nemrégiben újfajta hitel- elbírálást vezetett be, így most már nem a nettó jövedelemtől teszik függővé a hitel mértékét, az igénylő saját belátására bízzák, hogy mekkora ösz- szeget képes havonta törleszteni - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Problémát jelent azonban, hogy az új lakás vásárlásához vagy építéséhez igénybe vehető kedvezményes, nyolcszázalékos kamatozású kölcsönt az igazán rászorulók, elsősorban a fiatalok nem képesek fölvenni.- Ha az államilag támogatott lakáshitel nyolcszázalékos kamatát hatszázalékosra csökkentenék, akkor 30 százalékkal növekedhetne a kihelyezett hitelállomány - hangsúlyozta Oszlányi Zsolt. A kamatcsökkentéssel az átlagos hitelnagyság akár a duplájára is nőhetne. Ez a költségvetést egyébként csak annyival terhelné, amennyit a lakásépítések után visszaigényelt maximum 400 ezer forintos áfára összességében kifizet az állam. A kiegészítő kamattámogatásos hitelből egyébként ez év márciusáig csaknem 44 milliárd forintot folyósítottak a pénzintézetek. A támogatott kamatozású kölcsönök átlagos nagysága 3-3,5 millió forint. Ez a háromszorosa a kereskedelmi hitelek átlagos mértékének, ami gyakran az egymillió forintot sem éri el. A használt lakást vásárlóknak a szintén támogatott kamatozású jelzálog- hitel áll rendelkezésükre. Ebből ez év márciusáig csaknem nyolcmilliárd forintot folyósítottak a pénzintézetek. Akinek nincs saját tulajdonú lakásra pénzük, azoknak dolgozta ki a Gazdasági Minisztérium (GM) a bérlakásprogramot. Az elmúlt háromnegyed évben csaknem 13 milliárd forint támogatást ítélt oda a tárca az önkormányzatoknak. Az állami támogatásból 3329 bérlakással bővül az állomány. Burány Sándor ország- gyűlési képviselő azonban nem tekinti érdemi előrelépésnek a bérlakásprogramot. Úgy véli: több forrásra és a pályázati feltételek bővítésére van szükség. Jelenleg a legnagyobb probléma, hogy nincs elegendő bérlakás Magyarországon. Hegedűs József, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bérlakás-építési program megvalósíthatóságát korlátozza az önkormányzatok pénzügyi részvételének hiánya, valamint a bérházak majdani üzemeltetésének problémája. Benza György, a MALOSZ elnöke bírálta a Széchenyi- terv panel- és tömbházreha- bilitációs programját. Az ön- kormányzatok nem tudnak eleget tenni a pályázati feltételeknek, ezért azok könnyítését javasolta. A XIII. kerületi önkormányzat például 100 millió forintot különített el a panelprogram helyhatóságokra eső 30 százalékára. Eddig azonban egyetlen társasház sem jelentkezett az angyalföldi önkormányzatnál. Valószínűleg azért, mert a lakók nem tudják előteremteni a pályázáshoz szükséges 30 százalékos önerőt - mondta dr. Tóth József, a kerület polgármestere.- A kormány még az idén bővíteni kívánja a Széchenyi- tervet a panellakásokból kivezető lakásprogrammal - mondta Sasvári Szilárd. Az úgynevezett lakótelepi kivezető programba a tervek szerint beépítik a jelenlegi támogatási rendszer egyes elemeit és az önkormányzatok szerepvállalására is számítanak. A program lényege, hogy az ön- kormányzatok saját telkükön kisebb lakásokból álló társasházakat építtetnek fel. A lakótelepen élő család beköltözhet ezekbe az ingatlanokba, cserébe az önkormányzatnak leadja panellását. Az új otthont és a panellakás értéke közötti különbözet kifizetésére igénybe veheti a lakó a jelenlegi támogatásokat, így például a nyolcszázalékos kamatozású kedvezményes kölcsönt. Az önkormányzat a panelt bérlakásként hasznosíthatja. A helyhatóságok ebben a programban is érvényesíthetnek szociális szempontokat, például abban, ahogy kiválasztják a panelből kiköltöző családokat. A tervek szerint a Széche- nyi-terv bérlakásprogramja várhatóan megnyílik a kis- és középvállalkozások előtt is. Eddig ugyanis az önkormányzatokon és az egyházakon kívül csak közhasznú lakásszövetkezetek pályázhattak. A pályázati feltételek kibővítésével az a cél, hogy a piaci alapú bérlakásszektor állománya is növekedjen. Mikor lesz a programból valóság, mikor lesz működőképes ez a bérlakásprogram? Dorogi Gabriella alpolgármester így fogalmazott:- Véleményem szerint akkor, ha az önkormányzat motorja tud maradni a bérlakás programnak, ha az állam segíti a bérlakásépítést, ha a vállalkozói tőke megjelenik, ha a vállalkozói tőke megtérül, és ha a vállalkozói tőkének megvan a hozama. Akkor tudunk egy esélyegyenlőséget adni a fiataloknak és az öregeknek, az elesetteknek és a gazdagoknak. A kulcsszó a kínálati piac, szabályozni fogja az árakat, és szabályozni fogja a hozzájutás feltételeit. Az építőipar kész arra, hogy megépítse ezeket a lakásokat. Az igény adott, itt most már csak egy kérdés van, ki tudja megépíteni ezeket a bérlakásokat, hol és mikor. Fazekas Edina A konferencia helyszíne a Gömb-Teve- Petneházy utcai nagy lakásépítkezés volt „LEGJOBBAN AZ ANYAGOKBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ÉRDEKELNEK" Textil, papír, ceruza, ecset - Szilvitzky Margit kelléktárában Ceruza és papír - ezzel a címmel nyitotta meg nemrégiben grafikákból álló kiállítását az Ujlipótváros Klub Galériában kerületünk sokoldalú, érdemes és Munkácsy-díjas művésze: Szilvitzky Margit. Az eredetileg textilművész alkotót pályája kezdete óta kíséri a gondolatok vizuális megjelenítésének e két alapvető' eszköze. Miközben világot bejárt, monumentális textilszobrok, papírképek, művészkönyvek és kollázsok kerültek ki a keze közül, sosem feledkezett meg a rajzolásról, arról a különleges és izgalmas folyamatról, amint a grafit nyomot hagy a papíron. A mostani kiállítás különlegessége azok számára értelmezhető igazán, akik ismerik Szilvitzky Margit korábbi pályáját: a bemutatott képek modelljéül ugyanis a művésznő huszonöt-harminc évvel ezelőtt készült saját alkotásai szolgáltak. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején Szilvitzky Margitot mint a kísérleti textilművészet egyik élen járó képviselőjét, mondhatjuk úgy is: forradalmárát ismerte meg a művészetkedvelő közönség, akkori munkái. Tértextiljei, háromdimenziós textilszobrai sikert, elismerést hoztak számára. A most kiállított grafikák alkotásakor - részben nosztalgiából, részben pedig azért, mert további lehetőséget, további mondanivalót talált bennük - most ezeket a hírnevet hozó, Európa-szerte ismert munkákat elevenítette fel, helyezte új dimenzióba, harminc évvel ezelőtti gondolatoknak próbált adni aktualitást.- Ismeretlen ismerős - jellemzi képeit viccesen a művésznő -, és kicsit olyan terület ez, amelyen már jártam, de mégsem jártam. A hajdani kiállítások fotói alapján az egykor háromdimenziós alkotásokat rajzi környezetbe, síkba, vagyis egy teljesen más szférába emelve át, a modellül szolgáló munkák mintha mit sem vesztettek volna térbeliségükből: látszik, szinte tapintható rajtuk minden hajtás, gyűrődés, redő. Az összehajtott, kiterített, hullámzó vagy aláomló kelmék, vásznak köré tájat egyszerűsített a művész, ily módon emelve ki a szolid és láthatóan sík háttérből a modell aprólékos szerkezetét.- A hagyományos, leképező vizuális megjelenítési mód Beforgatott ornamensek (akril, papír, fa) Szilviczky Margit sohasem érdekelt; mindig új anyagot, új kifejezi formát kerestem - összegzi röviden ars poeticáját a művésznő. - Mivel pályám elején alkalmazott művészként dolgoztam, ruhákat terveztem, textilterveket készítettem, amelyeket aztán megvásároltak és nem láttam többet, kezdettől fogva kerestem a lehetőséget, hogy valami maradandót is alkossak. Az 1960-as, 1970-es évek új textiles mozgalmában Szilvitzky Margit megtalálta Idegenek (akril, vászon) ezt a lehetőséget. 1984-ig tartott ez a kísérleti-kísérletező korszak: a különböző anyagok térbe állított textilszobrokként sokféle kifejezést, sokféle értelmezést nyertek a keze alatt. A kezdeti színes periódus után egy ideig csak fehér vászonból alkotott: érdeklődése a felületi struktúrák, az élek, a szélek, a hajtások, a fény és az árnyék egymásra hatásának megfigyelésére terelődött. Az 1980-as évek végén aztán úgy érezte: a téma kimerült. Figyelmét egyre inkább a papírban rejlő lehetőségek kötötték le, ekkor készültek a színes hajtogatások, a dobozképek, a kollázsok és ez idő tájt kezdett festeni is. Közben már hosszú évek óta tanított a főiskolán, az 1980-as évek közepén a mesterképzőn lett műhelyvezető, mellette művészetelméleti tankönyvet írt. Noha saját bevallása szerint is örömet lelt a tanításban és sok inspirációt kapott tanítványaitól, 1995- ben mégis úgy döntött: felhagy a pedagógusi tevékenységgel és több időt szán az alkotásra. Kissé felszabadulva ezután számos új kísérletbe kezdett, új anyagok, új megoldások következtek: művészkönyveivel például nemcsak itthon, de Európa-szerte elismerést aratott. Mikor arról beszél, miért maradt ki az életéből a portré, a figurális ábrázolás, megérthetjük, mitől olyan egyedi minden munkája, mitől olyan összetéveszthetetlenül szil- vitzkys.- Jól lerajzolni valamit, az számomra kevés, mindig a vizuális problémák érdekelnek. Kell, hogy túlmutassak az ábrázolt dolgon, hogy olyasvalamit hozzak ki belőle, ami a felszín mögött van. Legjobban az anyagokban rejlő lehetőségek foglalkoztatnak, ezért nagyon fontosnak tartom a megfelelő matéria megtalálását ahhoz, hogy előcsalogathassam belőle a kifejezési lehetőségek maximumát. Vannak művészek, akiknek az életműve egy nagy ráérzés, egyenes ívű vonulat, amelyhez minden részlet vagy újabb felfedezés csak hozzáad, teljesebbé tesz - de én nem ezek közé tartozom. Valóban nem. Sokoldalúsága révén bármikor fel lehetünk készülve, hogy valami újat, újszerűt láthatunk belőlük. Nemcsak anyagai és formái változatosak, de ábrázolási nyelve is: egyszerre tud játékos lenni és szigorú, szabályos és szabálytalan, egyszerű és komplex, szélsőséges, ugyanakkor harmonikus. Az alkotás, a munkafolyamat - saját bevallása szerint - számára nem más, mint új helyzetekhez való alkalmazkodás. Az állandó készenléti állapot, a cselekvésre való készség nála így válik művészetté. Joó Hajnalka Ebben az évben először, a tanulmányi versenyek győztes diákjainak gáláján Holopné Schramek Kornélia alpolgármester kezdeményezésére több pedagógus részesült „Az év pedagógusa” címmel kerületi elismerésben. A különböző nevelési-oktatási területekre beérkezett 51 javaslat közül a zsűri, amelynek elnöke Bellay László, kerületünk díszpolgára volt, a következő 10 pedagógust részesített 150 ezer forint értékű tárgyi jutalom- banm, ami számítógéphez, internetelőfizetéshez, nyelvtanároknak külföldi utazáshoz nyújt anyagi lehetőséget. Dr. Kenyeres Zoltánné Becz Judit 1979-ben nevéhez fűződött a speciális olasz tagozat megszervezése, mely rendkívül sikeres vállalkozásnak bizonyult. A középiskolák rangsorában olasz nyelvből évek óta a Berzsenyi Dániel Gimnázium vezeti a ranglistát, elsősorban az ő munkájának köszönhetően. 1986 óta diákjai közül tízen érték el az első négy helyezés valamelyikét az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Nagy gondot fordít a nyelv- tanításon túl az olasz kultúra megismertetésére, ezért több évtizede szervez diákcseréket Olaszország különböző részeire. 1990 óta folyamatosan az ELTE vezetőtanára. Szalayné Tahy Zsuzsa 1987 augusztusa óta dolgozik az Ady Endre Gimnáziumban. A beindított speciális informatika osztályok
