XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. január / 1. szám

A Nyíró' Gyula Kórház történetéből A 115 éves kórház életét, különösen az utóbbi években, az ál­landó változás, megújulás, átépítés, korszerűsítés jellemezte. Mostanra modern, csaknem minden orvosi szakmát képviselő', nagy kórházzá fejló'dött. Elsó'sorban a XIII. kerület betegeit látja el, de egyes szakterületeken regionális, több kerületre ki­terjedő', só't még országos feladatai is vannak. Hogyan kezdődött? Dr. Kapronczay Károly, a kór­ház 100 éves évfordulójára megjelent könyvben írta meg a kórház történetét. Elmebetegek ápolására létesítették 1884-ben Or­szágos Elmebeteg Apolda néven. Ez már néhány év múltán Elmegyógyintézetre változott. Ez is jelzi az el­mebetegek, elmebetegsé­gek megítélésében bekö­vetkezett változást. 1841- ben egy elmebetegeket őrző intézményt még „őrjin- tézet”-nek nevezett Bugát Pál, a kiváló nyelvújító or­vos. Akkoriban az „őrülte­ket” szinte börtönben tar­tották. Kicsi szobába zárták őket, és ha nyugtalankod­tak, testi fenyítést és kény­szerítő eszközöket alkal­maztak. Semmelweis Igná­cot is így „kezelték” Bécs- ben és súlyos sérüléseket okozva az amúgy is súlyo­san beteg tudósnak, siettet­ték a halálát. A múlt század későbbi éveiben valamit ja­vult az elmebetegek hely­zete. Néhány magánintézet is alakult. Ilyen volt példá­ul Schwartzer Ferenc váci intézete, ami később Budá­ra költözött. Most az Onko­lógiai Intézet működik a helyén, az utca pedig a ne­vezetes orvos nevét viseli. 1864-ben nyílt meg az el­ső korszerű, állami elme­gyógyintézet, Erdélyben, Nagyszebenben. A lipót- mezei elmegyógyintézet 1868-ban létesítették. Ma is az eredeti műemlék épület­ben működik. És most a mi kórházunk­ról. A sokáig „tébolyda” néven emlegetett kórházat mindig neves, kiváló orvo­sok vezették. Többen közü­lük egyetemi tanárok lettek. Az első igazgató Lechner Károly volt, az elmegyó­gyászat kiváló művelője. A pszichiátriai osztály veze­tője egy időszakban Angyal Lajos professzor volt. Ti­zenkét éven át Nyíró Gyula irányította a munkát. A kór­ház igazgatásában őt Krasznai Iván követte, aki azonban már nem pszichiá­ter, hanem belgyógyász volt, és. már egy vegyes profdú kórházat irányított. Az ágyszám állandóan változott, 200 és 800 kö­zött. Ennek több oka is volt. Például az építkezések. Eredetileg az Apoldát ned­ves, alkalmatlan területen építették fel. Hiába tiltako­zott ez ellen Fodor József, a magyar közegészségügy „atyja”. Évtizedekkel ké­sőbb le kellett bontani, át kellett építeni egyes épüle­teket. Igen nagy változást okozott a II. világháború ál­tal szinte kikényszerített profilváltás. Budapest ost­roma idején, 1944 decem­berében érte az első belö- vés a kórházat. Az elmebe­tegek többségét kénytele­nek voltak máshová szállí­tani. (Érdekes megfigyelés: az elmebetegek meglepően nyugodtan viselték el az ostrom megpróbáltatásait) A harcok idején igen sok, súlyos sérültet kellett ellát­nia az akkoriban három ta- gú(!) orvosi karnak. Egyi­kük a fiatal Nyíró László volt, akitől értékes adatokat kaptam. A bajok csak 1945. január 18-án kezdtek el­múlni, amikor Pesten befe­jeződtek a harcok (Budán ez csak február 13-án kö­vetkezett be.) Az ostrom idején sebészeti, szülészeti, belgyógyászati betegeket kellett ellátni. Szinte észre­vétlenül alakult át az elme­gyógyintézet vegyes profdú kórházzá, bár lassanként visszatértek a régi, pszichi­átriai betegek is. Az újonnan szervezett osztályok élére kiváló orvo­sok kerültek. Ezek közül néhány év, a teljesség igé­nye nélkül: Dole schal Fri­gyes belgyógyász, a későb­bi egészségügyi miniszter, Horay Gusztáv szemész, később az egyetemi szemé­szeti klinika professzora; Lunmiczer Sándor sebész; Kratochwill Ede fül-orr-gé- gész; Nádray Andor gyer­mekorvos. Később: Krasz- nyi Iván belgyógyász, Bra­un Pál belgyógyász, a bel­klinika egyik „oszlopa”, Angyal Lajos, a kiváló pszichiáter. Az évtizedek során a kór­ház, a szüntelen bontások, építkezések, átszervezések között látta el sokrétű fel­adatát. Elmegyógyintézet­ből egy több mint 700 ágyas, többszakmás, mo­dern kórházzá fejlődött, miközben megtartotta pszi­chiátriai hagyományait is. Ez abból is látszik, hogy át­lagosan mintegy kétszázöt­ven ágy áll a pszichiátriai betegek rendelkezésére és ebben a kórházban műkö­dik az egyik legnagyobb addiktológiai osztály is, a szenvedélybetegek gyógyí­tására. A szülészeti osztály a lombikprogramjáról ne­vezetes. A kórházi gyógy­szertár több kórházat is ki­szolgál. A gondozóintézet pszichiátriai betegeket, drogfüggőket, bőrbetegeket lát el és ide tartozik a Dévai utcai tüdőgondozó is. A kórház igazgatója, dr. Takács Gábor főigazgató főorvos, joggal lehet büsz­ke a gyönyörű, új, látvá­nyosan szép pszichiátriai részlegre, a modern műsza­ki létesítményekre (ame­lyek oly fontosak egy kór­ház biztonságos működte­téséhez), a modem patholó- giai részlegre és a többi, új­jávarázsolt osztályra. A kórház kapuján belépve, kissé zsúfoltnak tűnik a kert, de ez az érzés hamaro­san megszűnik, a gondozott gyepszőnyegek, a tiszta utak, renovált épületek lát­tán. A tájékozódás az első pillanatban kissé nehéz, de eligazít a részletes térkép. Talán az egyetlen, amit egy betérő laikus észrevételez- het: aránylag kevés és nem elébb feltűnő az iránymuta­tó tábla, felirat. Ha azonban egy XIII. kerületi vagy máshonnan érkező beteg, hozzátartozó belép valame­lyik épületbe, megnyugvás­sal érezheti: jó helyre ke­rült. Dr. Bogárdi Mihály Dr. Nyíró Gyula professzor (1895-1966) Erdélyi származású. Tanársegédje volt dr. Lechner Károly professzornak (aki egyébként kórházunk igazgatója volt egy régebbi időszakban). Nyírő Gyula ké­sőbb Szegeden működött, ahol egy munkatársával együtt megírta Elmekórtan könyvét. Ezt megelőzően és ez után is, a lipótmezei Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben dol­gozott. 1939-ben lett a kórházunk igazgatója. 1950-ben ne­vezték ki a budapesti orvosegyetem pszichiátriai klinikájá­nak igazgatójává. Az említett tankönyvén kívül mintegy hetven tudományos dolgozata jelent meg. Fiától, dr. Nyírő Gyula radiológus főorvostól tudom, hogy Nyírő Gyula nemcsak a kerületünk kórházát irányította, hanem itt is la­kott, a Pozsonyi út 7-ben. Ünnepség a pszichiátrán A Nyírő Gyula Kórház I. Számú Pszichiátriai és Pszi­chiátriai Rehabilitációs Osz­tály betegei részére decem­ber 21 -én karácsonyi ünnep­séget rendeztek. A XIII. és a IV. kerületi betegeket ellátó I. elmeosztály 144 ággyal működik. Az ellátottak szá­ma ennél jóval több, hiszen terápiarészlegükre naponta bejönnek a járóbetegek.- Hat éve minden kará­csonykor ünnepséget rende­zünk az osztályon maradt betegek részére. A terápiás részlegünkre bejárók saját maguk összeállította műsor­ral kedveskednek a betegtár­saknak. Az osztályon sok az egyedülálló idős ember és a hajléktalan. Mindannyian . igénylik a karácsony előtti összejövetelt - tájékoztat a szakmája szerint pedagógus Novotny Márta, aki 1985-től nyugdíjazása pillanatátólg szociális nővérként dolgozik az osztályon. Idén a IX. kerületi Kosz­tolányi Dezső Általános Is­kola 5-6. osztályos tanulói félórás műsorukban a kará­csonyi népszokásokat mu­tatták be. Az előadásra a húsz gyermekből álló cso­port egy teljes hétig készült a szőrcei erdei iskolában. - tudom meg Horváthné Tri- bek Krisztina tanárnőtől. A gyerekek komolyan vették a felkészülést, előadásukat tapssal köszönte meg a hálás közönség. Majd a terápiás részleg betegei szavaltak és énekeltek. Hordós Mónika szociálterapeuta volt a mű­sor szervezője. Az ünnepi előadáson részt vett dr. Kassai-Farkas Ákos Osztály­vezető főorvos. A karácso­nyi dallamokat már minden­ki együtt énekelte. g.e. A Magyar Sportért Kitüntető Cím elismerést adományozta dr. Tóth Józsefnek a magyar testnevelés és sportélet érde­kében kifejtett eredményes munkásságáért Deutsch Ta­más ifjúsági és sportminisz­ter a Magyar Tudományos Akadémia Székházában tartott központi ünnepsé­gen. A Vasas SC szokásos év végi bankettjén a sport­klub társadalmi elnökhe­lyettese, dr. Török László és az ügyvezető elnök, Gyalog András, a klub leg­magasabb kitüntetését, a Vasas aranygyűrűjét nyúj­totta át dr. Tóth József lab­darúgó szakosztályelnök­nek. A XIII. Kerületi Helytörté­neti Klub 2000. január 20-án, csütörtökön 17 órától tartja kö­vetkező összejövetelét. Téma: A XIII. kerület ipa­ri műemlékei. Előadó: Bazsó Gábor művészettörténész. Helyszín: Angyalföldi Hely- történeti Gyűjtemény. Buda­pest XIII. kerület, Váci út 50. Helyesbítés A XIII. Kerületi Polgári Vé­delmi Parancsnokság: Zsinór utca 8-12., telefonszáma: 340-1312 az előző lapszá­munkban tévesen jelent meg. A XIH. Kerületi Közös Képviselők és Lakástulajdonosok Egyesülete 2000. január 25-én 16 órai kezdettel a XIII. kerü­let, Pannónia utca 40. szám alatt a 2000. év adózásáról tart előadást és konzul­tációt. Előadó: Nagyné Szederháti Anita, az APEH munkatársa. Az előadás egyesületi tagoknak ingye­nes, másoknak 300 Ft/fő. Az egyesület elnöksége Cselgáncsozó hölgy a kerületből Az ötödik hely az olimpiára jo3osította és ötödik lett az előolimpián is Angliában rendezték a 20. fér­fi és a 11. női cselgáncs világ- bajnokságot. Angyalföldről a Bp. Honvéd versenyzői közül két lány és egy fiú vitézkedett a tatamin. A 63 kg-os Csizma­dia Eszter első felnőtt világ- versenyén alaposan meglec­kéztette tapasztaltabb, nagy­nevű vetélytársait. Már az el­ső mérkőzésen a világbajnoki címet védő francia hölggyel találta szembe magát, de nem ijedt meg tőle, ipponnal verte és küldte pihenőre a nagyobb sikerekről ábrándozó ellenfe­lét. Ezt követően még két höl­gyet győzött le az előzőekhez hasonló „judo K.O.”-val, sőt a negyedik sem tudta őt megál­lítani. Sajnos a következő el­lenfél már a később világbaj­nokságot nyert japán hölgy volt, aki ezen a versenyen mindenkit legyőzött, Esztert is.- Elégedett az ötödik hely- lyel és az olimpiai indulási le­hetőséggel? - kérdezem Esz­tert már itthon. - Negyven in­duló között nem rossz ötödik­nek lenni. Az meg rendkívül nagy dolog, hogy ott lehetek az olimpián, minden élsporto­lónak ez a legnagyobb vágya.- A sorsolás fintora miatt azonnal a francia világbaj­nokkal kellett mérkőznie, mire gondolt, amikor a tatamin egymás szemébe néztek?- Csak arra, hogy ő is le­győzhető. Ha már így adódott, eltökéltem magamban, meg­próbálom. Itthon edzőmmel, Csikesz Csabával nagyon so­kat gyakoroltuk a kidolgozott technikai elemeket és az al­kalmazható taktikát. Jól tet­tük, mert sikerült az ellenfél eszén túljárni, egyértelműen jobbnak lenni.- Igaz, hogy az éremért fo­lyó mérkőzést elvették öntől a bírák?- Sajnos van benne valami. Hazai, angol lánnyal kellett mérkőznöm. Ismertem jól, egy hónappal korábban Minszkben legyőztem. Most nem sikerült, a bírák engem háromszor intettek, a hazai ta­tami neki „lejtett”. De nem sopánkodom, majd az olimpi­án törlesztek. A Bp. Honvéd cselgáncso- zóinak felkészítését Moravecz Ferenc mesteredző tehetséges munkatársakkal esztendők óta dirigálja. Készséggel állt ren­delkezésemre. Csizmadia Eszter világbajnoki V. és Sidney-i elóolimpiai V. helyezett- Ön hogyan látta verseny­zője teljesítményét? És mit le­sett el a világbajnokságon?- Eszter nagyszerűen, éret­ten versenyzett, helyezése önmagáért beszél. A bírói té­vedéseket, részrehajlásokat igyekszünk elfelejteni. A sportág sokat fejlődött. Száz- nyolcvan tagállama van a nemzetközi szövetségnek. Egy súlycsoportban 40-50 fő indul, közülük 6-8 győze­lemre esélyes. A pillanatnyi szituációk döntik el, kinek si­kerül. A külföldi versenyzők gyorsak, technikásak, erősek, kitalálnak mindig valami újat; különösen az ázsiaiak igyekeznek valamivel meg­lepni a világot. Követni kell őket, ismét és ismét meg kell újulni, az olimpiai felkészü­lés során is, ez az alapelvünk. Kardos Bálint Angyalföldi Természetbarát és Testedző Egyesület Rendezvények Január 29.-március 26.: Teremlabdarúgó-bajnokság 120 csapat részvételével, szombati és vasárnapi játék­napokon. Február 5.: Amatőr aszta­litenisz-verseny. XIII. kerület, Vizafogó sétány 2., általános iskola. Február 7.: Bowling egyé­ni és csapatverseny. Duna Plaza, Vilati Bowling Cent­rum. Márciustól novemberig: Szabadtéri kispályás labdarú­gó-bajnokság hétfői és csütör­töki játéknapokon az Újpalo­tai úti sporttelepen Az egyesület által szerve­zett programokra, rendezvé­nyekre jelentkezni a XIII., Dagály utca 20. szám alatti irodában lehet. Január végétől ugyanitt vehetik át az érdeklő­dők a klub éves eseménynap­tárát, amely részletesen tartal­mazza a 2000-es év összes tervezett sporteseményét. Fel­világosítást a 349-7989-es te­lefonszámon kaphatnak. Toldi Miklós-díj elismerést adományozta Sági Juditnak, a Dózsa György Úti Ének-zene és Testnevelés Általános Iskola igazgatójának a testnevelés és sport népszerűsítésében, az ifjúság testedzésének és a di­áksport szervezésében és érdekében kifejtett tevé­kenységéért Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. A ki­tüntetés a Bp. Honvéd Sportegyesület tagozatos iskolájának igazgatójaként az egyesülettel tartott kölcsönösen gyümöl­csöző kapcsolat kialakításáért és fenntartásáért, illette meg Sági Juditot. öId liLedLuéiivoLbii-Li u ciLdtiü.. ü o Leiu u új év bt Livéu

Next

/
Oldalképek
Tartalom