XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. április / 5. szám
VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 2000. ÁPRILIS Ipari műemlékeink A 7. oldalunkon megismertetjük olvasóinkat ipari műemlékeinkkel. Kettő' közülük itt látható: a Váci úti volt Csavargyár (fent) és az Akkumulátor- gyár Reviczky Gyula ÁPR3L Öltözik már a tavasz Zöld selyem ruhába. Lengő haja napsugár. Gyors Jelhő a fátyla. fljakán a szó zene. Lehe bűvös illat. S ha Jölnyitja kék szemét. Bú sötétje virrad. mosolyogva nézdeli Krczát habtükörbe'. S pajkosan szór két keze Virágot a földre. S a merre csak átsuhan: Játszi szellő támad. Kék ibolya nő nyomán S mosolyog a bánat. K kinek csak egy futó mosolya jut. boldog. Én sóhajtok egyedül. Óh. csak én szomorgokí Úgy nézek rád. szép tavasz, mint a lány szemébe. Ki. mióta elhagyott. Tlem l_át. nem vesz észre. Sokan fordultak meg a kerületi emlékhely kiállításon Amint előző számunkban közre adtuk két héten át az érdeklődő közönség számára látható és mindenki részéről véleményezhető volt a Váci úti Helytörténeti Gyűjtemény kiállító termében a kerületi emlékhelyre kiírt pályázat két döntőbe jutott pályaművének makettje és dokumentációja. Képünk a helyszínen készült. A pályázat sorsát a képviselő-testület az április 13-i ülésén tárgyalja meg Kalandozás az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban Lapunk látogatást tett a sokoldalú közművelődési és szórakoztató tevékenységet folytató, népszerű kerületi intézményben. Képeink megörökítik a már hírnévre szert tett Vadvirág népi táncegyüttest civilben és fellépéskor a színpadon, valamint az „örök visszatérő” népszerű Beat Band zenekart. Az egyik ismert tag, Bánó András később érkezett meg, de a 4-5. oldalainkon található riportunkban szerepel A képviselő-testület állásfoglalása a fővárosi egységes építmény- és telekadóról szóló közgyűlési előterjesztésről • Az egységes ingatlanadó bevezetése jelentó'sen csökkenti a kerületek önállóságát azáltal, hogy elveszi tőlük a gazdaságpolitikai, adópolitikai eszközt. Az adó ösztönző hatása a kerületi adópolitika egyik fontos eleme. A kerületi bevételek csökkentésére irányuló fővárosi törekvés ellehetetleníti a kerületek költségvetését. A kerületek többsége a forrásmegosztás „eredményeként” feltehetően kénytelen lesz lemondani a munkahelyteremtő, városképjavító, környezetvédelmi, kommunális és felújítási beruházások kedvezményben való részesítéséről. • Az előterjesztés - a szakértői vizsgálatok összegzése keretében - szakmailag indokolatlannak nevezi a jelenlegi adóztatást és méltánytalannak az eltérő szabályozásból eredő különbségeket, korábbi állásfoglalását is felülvizsgálva. Az előteijesztés változatlanul az alapterület szerinti adóztatást helyezi előtérbe, amely lényegében megfelel a kerületek gyakorlatának, mentességekkel, kedvezményekkel kiegészítve. A megoldás kulcsát az alapterület szerinti adóztatást felváltó korszerű, értékalapú adóztatás jelenthetné. • A főváros vezetése részéről több alkalommal történt kísérlet arra, hogy forgalmiér- ték-alapú adóztatást vezessen be. Valamennyi alkalommal be kellett látni, hogy ennek sem technikai, sem személyi feltételei a főváros egészére nincsenek meg, éppen ezért a szakértők is szakmailag indokolatlannak tartották a bevezetését. A most hirtelen ismét előtérbe kerülő egységesítési koncepció lényegében a fővárosi bevételek növelésére törekedve pusztán fiskális érdekeket képvisel és egybevág azzal a szándékkal, hogy a kerületi önkormányzatokat a teljes függőség irányába terelje. • A kerületek gyakorlatában eddig meglévő előnyök megszűnése, a.differenciálás hiánya lényegében elveszi a kerületek aktív - saját munkájuk mennyiségétől és minőségétől függő - bevételi érdekeltségét. Megszűnik a kapcsolat az adófizető állampolgár és az önkormányzat gazdálkodása között. E politikailag és szakmailag egyaránt káros gondolkodás elsősorban azokat a kerületeket sújtaná, amelyek előre látható módon a beruházások és a tőkebevonás irányában tettek erőfeszítéseket. • Nem értünk egyet azzal az elképzeléssel, hogy a főváros a kerületek által engedélyezett adókedvezmények pénzügyi konzekvenciáit a forrásmegosztás során közvetlenül érvényesíti. A kedvezmények kényszerű szűkülése a kerületi önkormányzatok és saját polgáraik, lakosaik szembeállítását eredményezi (ez fővárosi célkitűzés?). • Szükségesnek tartjuk, hogy amennyiben mégis megtörténik az egységes ingatlanadó bevezetése, a 2001. évi forrásmegosztás során ne kerüljenek hátrányba az eddig aktív adópolitikát folytató kerületek. Minimálisan 2001-ben kapják meg a 2000. évben ténylegesen elért adóbevételüket. • Nem értünk egyet az adó- igazgatási feladatok területi megosztásával, a kerületi ki- rendeltségek létrehozásával. Az adóalanyokkal való közvetlen kapcsolattartás az a képzetet kelti, mintha a kerületek szednék az adót, a kerületi apparátusokra elsősorban a népszerűtlen behajtómunka és az adminisztráció hárulna. • Egyetérteni csak az ingatlanok forgalmi értéke alapján kivetett adó egységes bevezetésével és az ebből származó bevételeknek a képződés helyét is figyelembe vevő megosztásával tudunk a 2003. évtől kezdődően. # • Önkormányzati küldöttség látogatott hozzánk Eszékről Március 27-én és 28-án kerületünk vendége volt a prof. dr. Zlatko Kramaric polgármester által vezetett delegáció a horvátországi Eszékről. Az 1999 júniusában aláírt szándéknyilatkozatban foglaltaknak megfelelően az ez évi együttműködési megállapodást kézjegyével látta el Eszék város és Budapest Főváros XIII. kerület polgármestere. A dokumentum szerint idén gyermekek cserelátogatására és képzőművészeti kiállításra kerül sor. A küldöttség felkereste az Újlipótvárosi Klub-Galériát, a Vígszínházát és az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házat. Képeinken: prof. dr. Zlatko Kramaric eszéki és dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester ünnepélyesen kicseréli az aláírt megállapodást, valamint a delegáció tagjai (balról jobbra) Jasminka Novak Kovac, az eszéki önkormányzat oktatási és kulturális osztályának vezetője, prof. dr. Zlatko Kramaric és Zoric Margit, az eszéki polgármesteri hivatal vezetője. Jobboldalt a küldöttséget hozó gépkocsi sofőrje A Csodálatos mandarin-ügy A dokumentum-színdarabot korabeli írásos források, tanulmányok, naplók, levelezések alapján Bánffy György állította össze és rendezte, és a József Attila Színház Aluljáró Színpada mutatta be és játssza. Képünkön Gieler Csaba Bartók Béla és Bánffy György az „igazgató” szerepében. További szereplők: Naszladi Éva, Hetényi János, Sztarenki Pál, Újréti László, Katona János, Zsolnai András. (Fábián-fotó) A TARTALOMBÓL Az új szabálysértési kódexből 3. oldal Interjú Borszéki Gyulával 5. oldal Hogyan alakult ki a Dagály? 6. oldal ■ A Tamás Apostol Iskolában 8. oldal Laky, az örökifjú vízilabdás 10. oldal ■ Rendőrségi események 11. oldal
