XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. március / 4. szám
y A 75-ÖS JÁRAT MEGSZŰNIK ~ I Búcsú a troliktól? Jönnek a hírek: veszélyben vannak a budapesti trolibusz- járatok. A vonalak felszámolását fontolgatják a főváros közlekedési szakemberei és a BKV is. A XIII. kerület a 75-ös, 76- os és a 79-es trolik által érintett a kérdésben. Szeretjük villamos autóbuszainkat, sajnálnánk őket, ha eltűnnének. Annál is inkább, mert kétség- bevonhatatlanul ezek a járművek a legcsendesebbek, a legkevésbé károsítják a környezetet, nem szennyezik a levegőt - és már nagyon megszoktuk őket. A köztudatban az van benne, hogy Budapesten a trolik 1949- ben jelentek meg először, méghozzá a Városligeten áthaladó 70-es vonallal, Sztálin születésnapja előtt tisztelegve. Holott a BKV elődje a Beszkárt már 1933-ban működtetni kezdte az első villamos-omnibuszokat a Bécsi úti villamos kocsiszíntől az óbudai temetőig, két és fél kilométeren. (Egyébként 1911- ben Angliában indult meg először a rendszeres troliközlekedés, 1914-ben már száz elektrobusz közlekedett az angol városokban.) Az első magyar trolivonalat a második világháború “szűntette meg”. A városi közlekedés szakemberei nagy lelkesedéssel sorolták az elektromos autóbusz előnyeit, nem helyhez kötött, mint a villamos, ugyanakkor éppolyan olcsó üzemeltetésű. Nem szennyez, mint a benzines, olajos autóbusz és alig van hangja. Mégsem teijedhetett el rohamosan, hiszen a telepítés költségei már nem lelkesítették annyira a város vezetését. Káposztás István, A főváros tömegközlekedésének története című munkájában leírja, hogy az 1949-ben Moszkvában tanulmányúton járó küldöttség javaslatára 25 bumfordi bordó-sárga trolibuszt vásároltak budapesti honosításra. November 7-re azonban nem készültek el a felsővezetékek, így jött az ötlet, a következő „ünnep” tiszteletére, december 21-éré, Joszif Viszár- jonovics születésnapjára adják át az első trolivonalat. 70-es járatszámmal. Szaporodtak a trolivonalak, még Budára is terveztek néhányat, például a Fogaskerekű kiváltására. Aztán a hatvanas évek végére elmúlt a lelkesedés, kiderült, hogy a trolibusz (maga a jármű) nagyon drága, a vezetékek telepítése, karbantartása nem áll arányban az üzemeltetés olcsóbb voltával. A kétajtós, majd a pótkocsis trolikat kiáltották ugyan a csuklós járművek, ezek viszont csak igen nehézkesen tudtak (tudnak) mozogni a belvárosi zsúfoltságban. Egy-egy felsőveze- ték-szakadás hosszú órákra megbéníthatja akár városrészek forgalmát is. Ezt mérlegelve a BKV már 1968-ban elhatározta a fővárosi trolibuszközlekedés teljes felszámolását. A Baross utcai 74-es járatot le is szerelték, aztán jött az olajár- robbanás, ami után ismét a troli lett az olcsóbb tömegközlekedési változat. (A 74-est is újra „vonalba” állították.) További trolivonalak is születtek, elérve már a 82-es számot is. (Jelenleg 13 trolivonal működik a fővárosban, és ebből három a mi kerületünket is érinti.) A BKV-nak a források beszűkülése és az állami támogatás elégtelensége miatt idén 2,3 milliárd forintot kellene megtakarítania. Egymilliárdot jelentene ebből a trolik felszámolása. Ugyanakkor Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint ez csak látszat-megtakarítás lenne, ha ideszámítjuk a trolikat helyettesítő autóbuszok költségeit. Aláírásgyűjtés folyik a trolik megmentése érdekében, de a végleges döntés sem született még meg. Egy mindenre kiterjedő hatástanulmányon dolgoznak jelenleg a szakemberek. Az a valószínű, hogy nem mutatható majd ki lényeges különbség a trolik és a helyettesítésükre betervezett buszok üzemeltetésének költségei között. Mindezektől függetlenül valószínűleg már megpecsételődött a Váci út - Dózsa György út sarkától a Népligetig közlekedő 75-ös trolijárat sorsa. A Hungária körút korszerűsítésének befejeztével az 1-es villamos már egészen a Lágymányosi hídig szállíthatja majd az utasokat, a párhuzamos trolivonalra nem lesz már szükség. (török) A JELSZÓ; JÁTSZAM IS ENGEDD^ A játszótér-program folytatódik Budapesten közel 1600játszóteret számolhatunk meg. Nagy részük rendkívül rossz állapotban van, nem véletlen, hogy többüknél felmerült, a legjobb lenne végképp megszüntetni őket. Nemcsak azért, mert eljárt fölöttük az idő, vagy mert a park- rongálók „kedvenc terepe” a játszótér, hanem azért is, mert a homokozók kicsik és egészségtelenek, a fémvázas mászókák, betoncsúszdák, aszfaltalapzatú hinták egyáltalán nem „gyerekbarátok”, sőt egyenesen balesetveszélyesek. Rugólábú fókákon is lehet lovagolni „A játszóterek településeink talán legfiatalabb építményei. Alig van múltjuk, történetük. Talán azért olyanok - amilyenek. Felnőtt szívvel, számító ésszel, rideg előrelátással építettük őket. A legtöbbje vas és beton, merev tornaszerek.” - vázolta a játszótér-helyzetet egy pár évvel ezelőtti konferencián Péterfy László szobrászművész. A programba - rögtön a kezdetektől - különösen nagy lendülettel kapcsolódott be a XIII. kerület. Az itt található 120 játszótérből már az első két évben tizenötöt átalakítottak a mai kor elvárásainak megfelelően. 1996-ban újabb hattal bővült az újszerű játszóterek száma. „A kerület évente mintegy 45 millió forintot költ e cél érdekében a gyerekekre valamikor legendás „Fóti-téren”, a Kassák Lajos - Taksony utca sarkán. (A főváros kezelésében lévő Szent István park megújításában is jelentős szerepe volt a kerületnek.) Az új játszóterek mászóka-csodákkal, meglovagolható rugós lábú figurákkal, láncfallal, kacskaringós műanyag csúszdákkal, kisebb-nagyobb várakkal, tornyokkal, alagutakkal, egyszemélyes kötélpályákkal, lengő kötélhidakkal, a hinták, játékok alatt biztonságos „puha” burkolattal válj a a gyerekeket. A játszóterek beépített játékai kilencven százalékban természetes anyagokból készültek, maximálisan előtérbe helyezve a “felhasználó” gyerekek igényeit, korosztályi sajátosságait. Az önfeledten játszó gyermekhadat kerítés védi, választja el az utak veszélyes világától. Újabb játszóterek állnak a gyermekekhez mindenben igazodó megújulás előtt, például a Bessenyei utca 24., aztán a Karikás Frigyes utca, a Fias- tyúk utca 13-15. szám mellett, vagy a Máglya közben. Az érdekes, izgalmas, valóban gyermekszemléletű kreativitással, a játékosság jegyében tervezett és megvalósított új játszóterek jó hatással vannak gyermekeinkre. A korábbi ingeíszegény, rideg, csupavas és csupabeton terek inkább „harcterek” voltak, mint a közösségfejlesztő játék szabad terei. Ha színes, kedves figurák, fából épült házikók, hidak, kötélhágcsók és mindenféle aktív játék kipróbálására alkalmas eszközök veszik körül a srácokat, az jó irányba fejleszti játékkultúrájukat, egyúttal egész egyéniségüket. Amikor pedig a családok jelentős részének romló szociális helyzete miatt egyre több gyerek kényszerül az egész nyarat otthon tölteni, ezeknek a játszótereknek a szerepe különösen felértékelődik. Egy ilyen kultúrált, biztonságos és változatos élményeket nyújtó közeg mégiscsak jobb lehetőség a szabadidő eltöltésére, mint az utca, vagy éppen a vég nélküli tévézés egy szobában. T. J. T. Romantikus vár és függőhíd az egyik angyalföldi játszótéren Egy régi kép: beton fölött száll a hinta Jó érzés egy kerületi lapban azt leírni, hogy az általánosnak számító fővárosi probléma esetében is vannak kivételek és Angyalföld már ma is ezek közé sorolható. Az pedig biztos, hogy a kerület az említett játszótér-gondok teljes felszámolására törekszik. Az elhanyagolt játszótereken a korszerűtlen játszótéri eszközök, tornaszerek, játékok mellett a legnagyobb problémát a kutyások felelőtlensége okozza. A tereken szabadon engedett ebek nem nézik hova piszkítanak, megfertőzik a homokozókat. A nemrég elfogadott kerületi állattartási rendelet következetes betartatása - a kutyafuttató helyek pontos kijelölése - ez utóbbi téren is mutat már némi javulást. A fővárosban 1994-ben, József Attila: Levegőt! című verséből idézve „Játszani is engedd” elnevezéssel nagyszabású játszótér-felújítási program kezdődött. A főpolgármester egyúttal felkérte a kerületeket, hogy saját hatáskörükben is kiemelten foglalkozzanak a kérdéssel. nyilatkozta akkor Dorogi Gabriella alpolgármester - lehet, hogy kicsit sokba kerülnek ezek a nagyon szép és gyermek-centrikus játszóterek, de megéri, folytatjuk a korszerűsítéseket.” A kerületi játszótér-program valóban folytatódott, ma már Angyalföld játszótereinek a nagyobbik része megfelel az elvárásoknak. Amellett, hogy az elsők között korszerűsített játszóterek játékait is folyamatosan karban kell tartani, minden évben jut pénz újabbak kialakítására is - tudtuk meg Rivasz Mária műszaki ellenőrtől, a téma kerületi felelősétől. Az elsők között átalakított Fiastyúk utcai játszóteret mind a mai napig példaként, mintaként emlegetik fővárosszerte. Aztán jöttek a többiek, a Gyöngyösi út-Göncöl utca sarkán, a Baba téren, a Jakab József utcában, a Népfürdő utcában, a Tahi út mellett, az Országbíró utcában, a Dunyov és a Csángó lakótelepeken, a Kárpát utcában kettő is, a Debreceni parkban, az Agyag utcában, a Forgách közben, vagy a- Hétféle sóoldat párolog a teremben szórólapot, amely az azóta elhunyt újpesti Somogyi István évtized alatt kikísérletezett es szabadalmaztatott gyógysó összetételének hasznosítására ösztönzött. Megtetszett a dolog. A Ferroglobusban tisztességesen kerestem, szenvedélye sosem volt egyikünknek sem, teljes összegyűjtött pénzünket a „Sóbarlang’ bérletére, berendezésére, hatóanyagainak beszerzésére fordítottuk. — Miből állnak a hatóanyagok és főként mire hatnak? — Részletes kémiai leírásnak itt aligha volna haspia. Annyit talán, hogy a Holt-tenger (és fekete iszapja) gyógy- hatásáról világszerte ismert hatóanyagait tartalmazzák a szilárd sóból kialakított tartóedények és úgynevezett téglák is, a folyamatosan beléjük, illetve rájuk öntözött es belőlük, róluk párolgó folyadék is. Látogatóink hatféle ásványi eredetű anyag kristályos sóoldatának párolgását lélegzik be, a teremben 70—80%-os a páratartalom. Nem csodára, hanem az orvostudományból és sokunk édesanyjának gyar korlatából régről ismert inhalálásra és hatására gondoljunk csak (forró sósvizes lavór fölé hajlított, lepedővel lefedett testünkre és a megfázás eredményes kezelésére). Nos, ennek intenzívebb, tudományos eszközökkel felfokozott hatásáról van szó. Vagy a gyógyfürdőket is említhetjük, leven szó a mozgásszervekre is üdvös hatásról. A Sóbarlangnak van vendégkönyve is, alkalmam volt belenézni. Beszédes bejegyzések tanúskodnak asztmás, légcsőhurutos, allergiás, homlok- és arcüreggyulladásos, különféle mozgásszervi és bőrbetegségek esetében régen várva várt javulásról, sőt, gyógyulásról. A látogatók nemcsak a kerületből érkeznek, hanem például Zuglóból és Budáról is. A legtöbb bejegyző édesanya, aki megfázott, hörghurutos, légzési bajokkal küzdő gyermekével érkezik. Itt általában teljes gyógyulásról írnak és egyikük felveti a nyilvánvaló gondolatot, hogy ez a szerény kis intézmény, I amely még mellékes, jövedelmezőbb részlegekkel (aero- bik, gyógypedikűr) is gyakran csak „null-szaldós” - inkább a hasznos tevékenységért működik, semmint jövedelemért -, nem kaphatna-e egyértelműen gyógyászati tevékenységéhez némi társadalombiztosítási segítséget. Ha belegondolunk, megérné. Második látogatásom csattanója ragyogó volt - legyen szabad ezzel zárnom. A kissé megfázott Pap Máté úrfi valóban csattanással érkezett. Lévén még csak hat hónapos, nem gyalog jött, hanem az édesanyja tolta kocsiban. Egy | órát voltak benn a „sóban”. Máté jövet pityergett, menet mosolygott. Most közlöm az édesanya nevét: Angyalföldi Zsuzsanna. Lakik: Mosoly utca. Mind a vezetéknév, mind az utcanév kontrollálható. Rajk András | A tavasz ébredése az új, színes, biztonságos játszótéren a Szent István parkban Még közlekedik
