XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. március / 3. szám
XIII. KERÜLETI • • 2000. március Fordulóponthoz érkezett a leendő Lehel Csarnok ügye BONTJÁK A RÉGI PIACOT * ÉLÉNKEN INDULTA VÁSÁR AZ IDEIGLENESEN Százévenként ha egyszer építünk piacot, de akkor legalább száz évre. Sok gyakorlatunk nemigen lehet benne. Most azonban, éppen egy század- vagy inkább ezredfordulón kezdődött meg ez a kerületnek, a fővárosnak és általában mindenkinek feltétlenül örvendetes, ugyanakkor mindeddig sajnos indulatoktól, sőt ellenségeskedésektől sem mentes gyarapodása. Február és március fordulóján azonban végre bekövetkezett a rég várt fordulat. Erről elsőként, Kuruc Lászlót, a Csarnok Beruházó Kft. igazgatóját kérdeztük.- Kuruc úr, szemmel láthatólag az új csarnok ügyében átléptük a Rubicont, bezárt a régi, leromlott állapotú Lehel piac, a kereskedők átköltöztek az ideiglenes munkahelyükre, mondhatni otthonukba, ahová most már eltaláltak az eddigi hűséges vásárlóik is. A folyamat, amely elvezet az új csarnok felépítéséig, immár visszafordíthatatlan. Ön, akinek munkatársaival együtt, a képviselő-testület felhatalmazásával, a legtöbb része volt az idáig vezető küzdelmekben, s lesz nyilvánvalóan a továbbiakban is, miként értékeli a jelenlegi helyzetet?- Éppen egy esztendeje, hogy 1999. március 11-én eldöntötte az önkormányzat a Lehel piac sorsát. Ekkor egy nagyon jelentős ügyben határozott, több évtizedre döntötte el a Lehel tér jövőjét, szerintem - habár nem tisztem minősíteni - bölcsen, elsősorban a kerület lakosságának érdekét szem előtt tartva, oly módon, hogy itt egy, a XXI. századnak is megfelelő csarnokot fog építeni, megtartva a piac mindazon hagyományait, amelyek megtartandók. Az azóta eltelt egy esztendő alatt feladataink a következők voltak: meg kellett terveztetni az ideiglenes piacot, meg kellett terveztetni az új csarnokot, meg kellett kezdeni az építési engedélyek beszerzését, meg kellett egyezni a kereskedőkkel a kártalanításuk értékében, meg kellett győzni a kereskedőket, hogy az ideiglenes piacon nem lesz akkora forgalomkiesés, ami az ő üzletük tönkremenetelét okozza, és nem utolsósorban arról, hogy az önkormányzat itt valóban egy új piacot kíván építeni.- Ez az eddigi fejleményekre emlékezve, nem következett be egyik napról a másikra...- Nem, mert a kereskedők egy része eredendő ellenszenvvel fogadta az önkormányzat elképzelését. Sem a kivitelezés, sem a lebonyolítás módját nem tudta támogatni, s azért hogy ezt az álláspontját érvényre juttassa, minden eszközt felhasznált, tisztességeset és tisztességtelent egyaránt.- Miben látja ennek az erős ellenállásnak az okát?- Abban, hogy a kereskedők egy részénél hatalmas pénzek forognak kockán. Teljesen nyilvánvalónak tartom, hogy ők a terveink megvalósítását akadályozni próbálták. Azokat pedig, akik nem ilyen nagy pénzekkel játszanak, viszonylag könnyű volt nekik, hogy úgy mondjam, táncba vinni, azaz bemagyarázni, hogy az ön- kormányzat titeket azért akar innen kiebrudalni, hogy a szomszédos nagy bevásárlóközpont tulajdonosai majd itt is valami luxuspalotát építsenek fel. Ezek az emberek jobban hittek egymásnak - szerintem teljesen érthetően -, semmint úgymond a hatalom képviselőinek. Egy eredendő bizalmatlanság nyilvánult meg velünk szemben. Ennek talán az is az egyik alapvető oka, hogy amíg a képviselő- testület eddig a döntéséig eljutott, bizony sok variációt tárgyalt, olyat is például, hogy itt a kereskedők társtulajdonosai lehetnek az új csarnoknak, vagy éppenséggel a kereskedők maguk építik azt fel. Azért mondtam az imént, hogy az önkormányzat bölcs döntést hozott, mivel eldöntötte, hogy a piac százszázalékosan önkormányzati tulajdonban marad, hiszen így maga finanszírozza az építési költségek túlnyomó részét, a kisebbik részét pedig az árusítóhelyek bérleti jogának díjaiból fedezi. Ellenszenvet váltott ki a kereskedők között az is, hogy miután több dinasztia nőtt fel egy-egy elárusító pult mellett, a változással bizonytalannak látták az elkövetkezendő éveiket. Ezt is meg kellett értenünk. Az első napokban még nem minden árusítóhelyet foglaltak el, de a vevők már vásároltak és érdeklődtek- Végül is hogyan hatott rájuk az önök szava ?- Én szívesebben és kitartóbban tárgyaltam azokkal, akik csupán megtévesztettek voltak, mint azokkal, akiknél a pénzmilliók szava döntött az elhatározásukban. Mindent összegezve, 109 kereskedővel, akik a piacon szerződéssel rendelkeztek, sikerült írásos megállapodást kötnünk. Ez azt jelenti, hogy megteremtettük a békés átmenetet a régi piac elhagyása, az ideiglenes piac beindítása, a kártalanítás, az új csarnokban a helyek kiválasztása és minden további vitatott kérdés között. Ezek keserves napok voltak. Egy-egy kereskedőre nyugodtan lehet számolni 8-10 tárgyalási alkalmat, s most már csak szorzás kérdése, hogy megállapítsuk, mennyi időt kellett eltöltenünk a 109 kereskedő meggyőzésével. Rajtuk kívül, úgy érzem, megállapodásra jutottunk a piaci kereskedők másik derékhadával, a napijeggyel árusítókkal is.- Ők ugyebár, az úgynevezett őstermelők. Az ő körükben milyen tévhiteket kellett eloszlatni?- A Lehel piacon már nem a régi valódi szokások érvényesültek, s jelenleg számomra olybá tűnik, hogy az ideiglenesen sem fognak egykönnyen érvényesülni. Ezek a szokások arról szólnak, hogy reggel az illető bekopog a piacfelügyelőhöz, és A Gyermekkor Alapítvány kérésre A Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelőintézet dolgozói Gyermekkor Alapítványt hoztak létre, a beutalt kis betegek színvonalasabb ellátása és a gyermek- gyógyítás korszerűsítése érdekében. Intézetünk elsősorban az észak-pesti kerületekben élő gyermekek gyógyítását végzi. A gyermek-egészségügyi feladatokat egyre nehezebben tudjuk a jogos és elvárható igényeknek megfelelő módon teljesíteni, elsősorban korszerűtlen eszközök, elavult műszerek és berendezések, valamint a szűkös helyiség - feltételek miatt. Már régen kinőttük az 1929- ben épült első fővárosi gyermekkórház területét, egyrészt a megnövekedett feladatok, másrészt az ellátandó területünkön felépülő városrésznyi lakónegyedek miatt (lásd Újpest, Rákospalota, Újpalota, Káposztásmegyer, Angyalföld új lakónegyedeit). A fővárosi tervekben korábban szerepelt az észak-pesti kórház felépítése. Kórházunk fejlesztésére évtizedekig az új kórház megépítésére hivatkozva nem kerülhetett sor, tehát továbbra is változatlan feltételek mellett látjuk el a IV., V, VI., VII., XIII., XV. kerületben, valamint Pest megye északi területén élő gyermekeket. 1988-tól rendelkezik kórházunk egy szerény bővítés engedélyezési tervével, de elegendő forrás a kivitelezéshez nem áll rendelkezésre. A fentiek miatt határozta el a kórház kollektívája, hogy alapítvány létrehozásával is elő kívánja mozdítani a tervek és a korszerűsítés megvalósítását, ezáltal lehetőséget teremtve a tarthatatlan állapotok fokozatos megszüntetésére. Hisszük, hogy jó ügyért és maradandó közös értékekért a humánusan gondolkodó, jó szándékú és segítőkész emberek összefognak, ki-ki saját lehetősége szerint támogatja közös célunkat: a gyermekgyógyítás korszerűsítését. Kérjük, Ön is támogassa, segítse alapítványunk célkitűzéseinek megvalósítását konkrét adománnyal, szervező közreműködésével, munkatársak, barátok, ismerősök, üzleti partnerek körében történő népszerűsítéssel. Ha Ön is segít, akkor mi is többet tehetünk megbetegedett kisgyermekek felépüléséért, gyógyításukért, mosolygásukért, valamint az aggódó szülők táborának csökkentéséért. Számítunk a szülők, a vállalatok, a szövetkezetek, a pénzintézetek, a vállalkozók, a kisiparosok, a kereskedők, továbbá minden belföldi és külföldi adományozó jóindulatára, konkrét támogatására. A támogatásnak sok formája lehetséges, de bármelyik teljesítésével érezni fogjuk az együttérzést, a segítő szándékot, a jóakaratot, az emberi érzékenységet ügyünk iránt. Szívesen elfogadunk elsősorban pénzadományokat, továbbá olyan műszereket, eszközöket, berendezéseket és szolgáltatásokat, amelyek kórházunk költségvetési kiadásainak csökkentésével vagy megtakarításával jár (pl. szerelés, javítás, karbantartás, nyomdai és reklámtevékenység stb.). További felvilágosítás: 1131 Budapest, Madarász u. 22-24. Telefon/fax: 329-6680. XIII. kér OTP számlaszám: 11713005-20067481-00000000. Adószám: 19624617-2-41. csendesen megkérdezi, hogy van-e hely. Ha van, kap egy asztalszámot, kifizeti a helypénzt, kimegy, kipakolja az asztalra az áruját és eladja. Nálunk ez nem így van. Nálunk ráírja a nevét az asztalára, s ha azon bármikor más is árusítani akar, ezt megakadályozza. Ezért nem jut hely mindenkinek. Csúcsidőben 250 kereskedő is kint van a piacon és napijeggyel árusít. De havonta átlagosan csak 5-8 alkalommal jelennek meg az egyes napijegyesek, olyan „csúcsra- járatásra” pedig nem lehet berendezkedni, hogy miközben „lefoglaltak”, mégis üresen állnak az asztalok.- Milyen jól hasznosítható felismerésekre tettek szert a harci állapotok közben.- Elsősorban arra, hogy a kereskedők legjobban egymás között tudnak megállapodni. Ez nyilvánult meg az ideiglenes piacon a helyek elosztásakor. Egymás között el tudták dönteni, ki hová kerüljön. Volt, aki hoppon maradt, mert ezt az időszakot is tüntetésre használta fel és közben elveszítette a lehetőségét az árusításra. Nagyon remélem, hogy nem örökre, mert a vezetőséggel utólag meg tudnak állapodni, hiszen olyan kereskedőkről van szó, akik eléggé különleges termékeket árulnak, tejet, túrót, vágott baromfikat, amelyeknek az árusítási feltételei mások, mint a zöldségé és a gyümölcsé. Amennyiben a kereskedők meg tudnak állapodni, hogy ezeket az őstermelőket beengedik, mi az egészségügyi előírásoknak megfelelően át tudjuk az asztalokat alakítani számukra. De csak akkor, ha meg tudnak állapodni egymással.- Miért, van olyan eszköz az egyes kereskedők kezében, amivel kire- keszthetnek másokat az árusításból?- Szerencsére nincs, de sok mindent a piacfelügyelet részéről hatalmi szóval, rendszabályokkal pillanatnyilag nem lehet keresztül vinni, csak a kereskedők józan belátására alapozva lehet megoldani.- A zárás-nyitás utáni első napok tapasztalatai alapján úgy érzi, sínen haladnak a dolgok?- Aki már most kijön ide az ideiglenes piacra, láthatja, milyen óriási máris a forgalom. A kereskedők sokat hangoztatott aggodalma ebben a tekintetben megdőlni látszik. Ezért azt remélem, hogy a kereskedők az átköltözés pillanatától a mi szövetségeseinkké váltak. Például a további építési engedélyek beszerzése ügyében is. A mai napon már csak a környezetvédelmi szakhatóság engedélye hiányzik a csarnokra. Remélem, mire a Hírnöknek ez a száma az olvasók fezébe kerül, meg lesz az is.- Tehát megtalálták végre a közös hangot a kereskedőkkel.- Úgy érzem, igen. Mi eddig sem kényszerítettünk közülük senkit semmire. Azok, akik tüntettek, most egy kicsit bajban vannak, mert a kereskedők és a vásárlók óriási többsége nem velük tart.- Az ellenállás utolsó napjaiban egy múlt századi zsidó temető ellen lehetséges kegyeletsértést is szóba hoztak a tüntetők, igazuk alátámasztására.- Ha e körül a feltételezés körül a vihar elmúlik, lehet, hogy Attila sírját és az inkák kincseinek rejtekhelyét is odaképzelik a Lehel piac alá.- Örömmel nyugtázom, hogy már humoránál van.- Ha már most a személyes érzelmeimet is tolmácsolhatom az újság olvasóinak, mint olyan ember, aki egy éven át nap mint nap részese lehetett ennek a komoly időszaknak, bevallhatom, hogy időnként borzalmasan el voltam keseredve, és teljesen pesszimista voltam. Most, hogy a döntő lépés megtörtént, semmiféle diadalt nem érzek. Megkönnyebbülést persze igen, hogy végül is békében és megegyezéssel jutottunk el idáig. Azt a néhány félrevezetett embert, akik az utolsó napig kiabáltak, sem tekintem igazi ellenségnek. Nagyon jó érzés, ha végigmegyek a munkatársaimmal az ideiglenes piacon, már messziről üdvözölnek és nem köpködnek le bennünket azok keréskedők, akik ismernek minket a régi Lehelről. Ez azért nagyon jó érzés, mert mégis csak mi csalogattuk ki őket a megszokott helyükről, és - ha szabad ezt a kifejezést használnom - tereltük át ide.- Meddig tart a bontás?- Március 31-e a határideje a piac» lebontásának. Ez persze még nem azt jelenti, hogy akkor meg is kezdődnek az alapozási munkálatok.- A csarnoképítésről még sokat beszélgethetünk, de egy félelemről már most szót ejtenék. Sokan a kör-" nyéken attól tartanak, hogy a felső két szintre tervezett autóparkolóból kiáradó füstgáz majd beárad a lakásaikba. Meg tudja nyugtatni őket az ellenkezőjéről?- A környezetvédelmi szakhatóság igen részletesen vizsgálta ezt az eshetőséget is, és azt a megnyugtató álláspontot foglalta el, hogy a csarnok felépítésével a kömyezetszeny- nyezés a jelenlegihez képest minden szinten csökkenni fog - fejeztük be beszélgetésünket Kuruc Lászlóval. Sas György Rendőrségi esetek Február 12-én 10 óra 30 perckor a szolgálatot teljesítő rendőröknek feltűnt a Csángó utcában három egymás mögött álló gépkocsi és mellettük három férfi, akik szemmel láthatóan üzleteltek egymással. Igazoltatták G. Z. 41 éves személyt, akinek ruházatából a személyi motozás során kábítószergyanús anyag került elő. Őrizetbe vették, majd a lakásán tartott házkutatás igazolta a kábítószerrel való kereskedés alapos gyanúját. A BRFK nyomozási főosztálya szervezett bűnözés elleni osztályának kábítószer elleni alosztálya eljárást folytat az ügyben G. Z. és két fiatalkorú gyanúsított ellen. Február 16-án a Madridi úti hajléktalanszállásról bejelentést tettek, hogy egy asszony megvert állapotban bemenekült hozzájuk és védelmet kért. Kitűnt, hogy élettársa, K. M. rendszeresen veri, a sérülései ezúttal is nyolc napon túl gyógyulónak bizonyultak. A brutális férfit a rendőrségen előállították és eljárást indítottak ellene.
