XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. március / 3. szám
XIII. KERÜLETI • • v:"- ■ h S I C Pályázati felhívás ) a XIII. kerületi utánpótlás-nevelés fejlesztésére, a versenyeztetést magába foglaló tevékenységek támogatására A pályázat célja: a helyi sportegyesületek, sportkörök ösztönzése a szabadidő tartalmas eltöltését célzó utánpótlás-nevelő tevékenységre, az utánpótláskorú versenyzők magas szintű teljesítményének elősegítése és a sportszerű versenyzés elismerése. A pályázat kiírója: a XIII. kerület Testneveléséért és Sportjáért Közalapítvány. A pályázat rendelkezésére álló összeg: 1 000 000 (egymillió) Ft. A pályázat témái: 1. A kerületi sportegyesületek, iskolai sportkörök által szervezett országos vagy nemzetközi utánpótlás-rendezvények támogatása. 2. A kerületi oktatási-nevelési intézményekben működő DSE-k, ISK-k sportolóinak a sportági szakszövetségek által kiírt versenyeken való részvétel segítése. 3. A kerületben lakó és XIII. kerületi egyesületben sportoló utánpótláskorú korosztályos válogatott versenyzők felkészülésének és versenyezésének támogatása. 4. Diák- és szabadidősport-rendezvényeken tanúsított sportszerű magatartás elismerése. Pályázati feltételek: A pályázaton részt vehetnek: kerületi székhelyű, bírósági úton bejegyzett sportegyesületek, amelyek a kerületben működő szakosztállyal rendelkeznek; kerületi székhelyű alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények; a kerületben lakó és sportoló magánszemélyek; akik az előző évben elnyert pályázati összeggel határidőre és pontosan elszámoltak. A pályázat tartalmi követelményei: Az adatlap pontos kitöltése, - a pályázat tartalmának részletes kifejtése (programtervezet, költségvetés, résztvevők létszáma, utazás módja stb.), - a pályázat határidőre, 2 példányban történő beküldése a MISO Sportcsoporthoz (1138 Budapest, Dagály utca 20.). Érdeklődni a 320-2889, 349-7599 telefonszámon lehet. Pályázati adatlap átvehető a XIII. kerületi polgármesteri hivatal MISO Sportcsoportnál (1138 Budapest, Dagály utca 20.). A pályázat benyújtásának határideje: 2000. március 31. Az elbírálás határideje: 2000. április 10. A pályázatok elbírálását követően a döntésről és az elnyert támogatás felhasználhatóságáról a pályázók írásban kapnak értesítést. A pályázat nyerteseinek a támogatás felhasználásáról a XIII. Kerületi Testnevelési és Köz- alapítványnak (1138 Budapest, Dagály utca 20., MISO Sportcsoport). 2001. március l-jéig írásos beszámolót kell készíteni és azt számla- másolatokkal igazolni. •<( Pályázati felhívás Az Angyalföld Fejlesztéséért Közalapítvány nyilvános pályázatot hirdet A közalapítvány - a pályázó saját forrásainak kiegészítéseként - támogatja a felhívásban megfogalmazottaknak megfelelő pályázatokat. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök nagyobb arányát tudják biztosítani. Pályázhatnak belföldi és külföldi természetes és jogi személyek a lakóhelytől, telephelytől függetlenül. A pályázat célkitűzése:- fasorok pótlása, telepítése,- köztéri műalkotások, berendezési tárgyak létrehozása, felújítása,- oktatási intézmények környezetvédelme. Az elbíráló nem zárkózik el egyéb, a kerület fejlesztését, értékeinek megőrzését és kiteljesítését célzó pályázat érdemi elbírálásától. A pályázat tartalmi követelményei: a pályázatban meg kell jelölni az elérni kívánt célt és a várható eredményt. A pályamunkának tartalmaznia kell a megvalósítandó célkitűzés műszaki, gazdasági, esztétikai és humán jellemzőit, ismertetni kell a program megvalósításának ütemezését, költségvetését és fedezetét. Amennyiben a pályázó jogi személy, közölni kell a cégnyilvántartási számot és a nyilvántartásba vétel idejét. A pályázat benyújtásának határideje és helye: A pályázat benyújtásának határideje: 2000. április 15. A pályázatot postai úton vagy személyesen lehet benyújtani a következő címen: „Angyalföld Fejlesztéséért” Közalapítvány (XIII. kerületi polgármesteri hivatal Szervezési osztály, Simon Lászlóné) 1139 Budapest, Béke tér 1. A pályázat elbírálásának határideje: A közalapítvány kuratóriuma 2000. április 30-ig bírálja el a pályázatokat, amelynek eredményét a XIII. Kerületi Hírnökben teszi közzé a pályázók egyidejű közvetlen értesítése mellett. Felvilágosítást nyújtanak telefonon: Szederkényi András a kuratórium elnöke: 359-9520 munkaidőben, Simon Lászlóné: 452-4105 munkaidőben. C Pályázati felhívás ) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2000. évi önkormányzati költségvetésben jóváhagyott - az egyházak, társadalmi és civil szervezetek támogatására fordítható összeget - pályázat útján kívánja odaítélni. Pályázhatnak azok az egyházak, társadalmi és civil szervezetek, amelyek: a) bejegyzett székhelyük a XIII. kerület köz- igazgatási területén van, vagy b) a bejegyzett országos, vagy regionális szervezetük a XIII. kerület igazgatási területén önálló szervezeti egységgel rendelkezik, c) nyilvántartásba vétel céljából bejelentkeztek az önkormányzathoz. A pályázathoz mellékelni kell: • a támogatásként kért összeg felhasználásának célját, • a szervezet bankszámlaszámát, • a rendelet 4. § (7) bekezdésében felsorolt egyéb okiratokat, valamint • a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy országgyűlési vagy önkormányzati választáson állít-e jelöltet. A pályázat beadási határideje: 2000. április 10. XIII. kerület polgármesterének címezve: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 1139 Budapest, Béke tér 1. Pályázni pályázati adatlapon kell, amely a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján térítésmentesen átvehető. A pályázat elbírálásának határideje: 2000. május 10. A pályázó a támogatásként kapott összeg vonatkozásában - a felhasználást követően 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 15-ig - büntetőjogi felelősségének tudatában, aláírásával igazolt beszámolóban tájékoztatni köteles a támogatást nyújtót az elnyert összeg felhasználásáról. A pályázattal kapcsolatban részletes információ szerezhető be a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján, illetve a 452-4163-as telefonszámon. A Béke téri Szent László templomban 2000. április 2-án 17 órakor Almásy László Attila orgonaestet ad a templom hangversenysorozata keretében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A belépés ingyenes. A hangversenyt a XIII. Kerületi Önkormányzat támogatja. hL A XIII. Kerületi Helytörténeti Klub 2000. március 16-án, csütörtökön 17 órakor tartja következő összejövetelét. Téma: A Dagály strand története. Előadó: dr. Róbert Péter. Helyszín: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, Budapest XIII. kerület, Tátra utca 20/B. Minden érdekló'dó't szeretettel vár a klub vezetősége! Pályázati felhívás közművelődési céltámogatás elnyerésére A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzati Képviselő-testület Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága pályázatot hirdet köz- művelődési céltámogatás elnyerésére. A pályázat célja: a XIII. kerület közművelődésének fejlesztése, a helyi művelődő közösségek tevékenységének, működési és feltétel- rendszerének támogatása. A pályázaton részt vehetnek: a kerületben tevékenykedő, ellenőrizhető közművelődési feladatot vállaló önszerveződő közösségek, egyesületek, alapítványok, baráti körök, társaságok, amatőr művészeti csoportok, közművelődési intézmények, magán- és jogi személyek. Bevétel-orientált szervezetek nem pályázhatnak. Az előző évi nyertes pályázók közül csak azok vehetnek részt, akik elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek. Pályázni lehet: Tematikai megkötés nélkül • új közművelődési kezdeményezések támogatására, • már hagyományt teremtett formák tovább- éltetésére, • a millenniumhoz kötődő rendezvények, események, támogatására. Önkormányzati fenntartású intézmények elsősorban nem alapfeladatuk körébe tartozó tevékenységre pályázhatnak. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a megvalósítandó tevékenység leírását, • a várható kiadások részletezését, • a saját erőből vállalt költségek és a kért támogatás összegét, • a szervezet alapító okiratát kérjük mellékelni (a nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében). A pályázatokat két példányban az e célra készített adatlapon a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztályához kell benyújtani (1139 Budapest, Béke tér 1., III/67., telefon: 452-4163). Adatlapok itt, és a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján igényelhetők. A pályázat beadásának határideje: 2000. április 3. Az elbírálás határideje: 2000. április 18. Az OKSB döntéséről írásban értesítjük a pályázókat. A díjazott pályázóval (az önkormányzati fenntartású intézmények kivételével) a pályázat kiírója szerződést köt. A pályázó vállalja, hogy a támogatás felhasználásáról írásban beszámol (szakmai értékelést, tételes elszámolást készít) a Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály útján az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságnak, 2000. december 11-ig. A díjazott pályázatok megvalósulását a bizottság ellenőrzi, illetve ellenőrizteti. A késve érkezett vagy hiányos pályázatokat a bizottság nem fogadja el. A magyar ors Egy új törvény ürügyén néhány gondolat rendről és rendészetről Lszággyűlés az elmúlt évben fogadta el a Közterület-felügyeletről szóló törvényt. A szabályozás szervesen illeszkedik azon törvények és törvénymódosítások sorába, amelyet a kormány a közrend és a közbiztonság javítása céljából terjesztett a parlament elé. Gondolok itt a büntető törvénykönyv és a büntető eljárásról szóló módosításokra, a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagra, valamint a szabálysértésekről szóló törvény módosítására. A közterületek általános rendjének javítására irányuló társadalmi elvárások, továbbá a legutolsó, több mint másfél évtizeddel ezelőtti szabályozás óta eltelt időben történt politikai, társadalmi, gazdasági változásokból levezethető szemléleti megközelítések, de a hétköznapi, gyakorlati tapasztalatok is: a kérdéskör törvényi szintű rendezését sürgették. A felügyeletek eredményességét és hatékonyságát a törvény meghozatala előtt nagymértékben gyengítette, hogy a felügyelők hatósági felhatalmazásai elégtelenek voltak a feladatok megfelelő ellátásához. A korábbi szabályozás szerint a szabálysértő ellenállása esetén, a megoldáshoz szükséges eszközök hiányában, a felügyelő intézkedni csak rendőri közreműködéssel volt képes. A felügyelők munkáját nehezítette, hogy rendezetlen volt a felügyelet egészének és a helyi szervezetek kapcsolata, jogszerűsége. A különböző városokban és községekben működő közterület-felügyelők jogállása a törvény hatálybalépése előtt nem volt egységes. A városokban inkább önálló költségvetési szervként, míg a kisebb településeken inkább az önkormányzati hivatal részeként és mint köztisztviselők működtek. A lakosság felől gyakran fogalmaznak meg - több esetben jogos - kritikát a felügyelők fellépésével, munkájával kapcsolatosan. A probléma forrása a felügyelők alacsony társadalmi presztízsével, és ezzel összefüggésben leginkább alacsony bérezésükkel függ össze. Az új törvény hatálybalépésével a közterület-felügyelők jogviszonya megváltozott: alkalmazotti jogviszonyból közszolgálati, köz- tisztviselői jogviszonyba léptek át. Ez egyfelől lehetőséget teremt fizetésük emelésére, amivel a törvényalkotó a felügyelet minőségi elvárásoknak való jobb megfelelését kívánja elérni. Másfelől a jogviszonyváltozás a felügyelők lakossággal szembeni viszonyát is megváltoztatja, őket (a magasabb státuszokon keresztül) a korábbiaknál fokozottabban, a köz érdekének szolgálatára rendeli. Ezt hangsúlyozni, érzékeltetni nagyon fontos, mert a közterület-felügyelőnek van közvetlen, személyes, napi kapcsolata a lakossággal, így személyisége, jelenléte, elfogadható intézkedései a közösség magán- és politikai közérzetét is jelentősen befolyásolják. A z új törvény rendezi az önkormányzati feladat-meghatározásra, a szervezeti és működési rend szabályozására és az ellenőrzésre vonatkozó jogköreit is. A törvény részletesen szabályozza a felügyelői intézkedéseket. A felügyelő a közterületen felvilágosítást kérhet arról, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. A válaszadás idejéig a kérdezett személy feltartóztatható. Új elem, hogy a felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja, mint ahogy arra is jogosult, hogy a helyi közúton feltartóztassa a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet. A felügyelő - feladatkörének megfelelően - jogosult intézkedni, vagyis a szabálysértés elkövetőjét figyelmeztetni, helyszíni bírsággal sújtani, igazoltatni. Ez utóbbi megtagadása esetén joga van az ellenszegülő rendőri szervekhez való előállítására. A tetten ért szabálysértőt a szabálysértési hatósághoz ugyancsak előállíthatja - szükség esetén a rendőrség közreműködésével. A törvény felhatalmazza a felügyelőt az elkobzandó dolog visszatartására, továbbá részletesen szabályozza a jogszerű intézkedésekkel szembeni ellenszegülés esetén a feladat megoldásához szükséges eszközök használatát. A törvény feljogosítja a felügyelőt, hogy a rendszám nélküli gépjárműveket a helyi közútról elszállíttassa. A közterület-felügyelet témaköre koncepcionális szinten megkerülhetetlenül felvet általános rendészeti, ezen belül pedig konkrétan az önkormányzati rendészet fejlődésével, illetve fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Már 1993-ban a rendőrségi törvényről folytatott vitában érveltem amellett, hogy ha az önkormányzatoknak van valóságos szükségletből fakadó rendészeti, rendfenntartó igénye, akkor ott és arra kell létrehozni rendészeti szervet, ahol, amikor és amire annak igénye felmerül. Az önkormányzatiságnak csak ez felel meg, a helyi közösség döntési joga minél több ügyre terjedjen ki, szabadon döntsön arról, hogy milyen szervezetet hoz létre általában az igényt kielégítő funkcióra. C sak ismételni tudom a hét évvel ezelőtt mondottakat: ha a rendfenntartó igény kielégíthető állami és önkormányzati közhatalmi funkció útján is, akkor az önkormányzatoknak maguknak kell eldönteniük a tényleges helyi szükséglet alapján, hogy létrehoznak-e rendfenntartással foglalkozó szervezeti egységet vagy sem, mert a rendészeti funkció sem csupán rendőrségi rendészet útján képzelhető el, hanem más rendészeti szakigazgatási szerv is elláthat ilyen feladatot. Az önkormányzat ilyen rendfenntartó rendészeti szervezeti egysége nem más, mint az önkormányzat szak- szolgálata. Ezek a szakszolgálatok jogosítványaikat (a törvényi kereteken belül!) az önkormányzati közhatalomtól kapják. Ennek okán tevékenységük már nem szükségképpen fegyveres szolgálat, hanem közszolgálat. Vagyis a közterület-felügyeletek helyi létrehozása lehetőségének megerősítésekor nem az állami rendészeti funkciók átengedéséről van szó, hanem a rendészeti funkciók igényeik szerinti telepítéséről az állami és önkormányzati hatalomhoz. K étségtelen tény, hogy a helyi önkormányzatokról, valamint a rendőrségről szóló törvények ma expliciten nem fogalmazzák meg, hogy a települési önkormányzatok a helyi közbiztonságról gondoskodás körében hagyományosan értelmezett rendészeti szervezetet hozhatnak létre. Ugyanakkor a felügyeletek feladatainak bővítése, hatáskörének szélesítése, szervezetének fejlesztése és ön- kormányzatokhoz csatolása hosszabb távon mindenképpen az ön- kormányzat e területen betöltött szerepének erősödéséhez vezet. Ezért (ha bevalljuk, ha nem) a fejlődés de facto az önkormányzati rendészet kialakulásának irányába mutat. És ez az előbb kifejtettek alapján jó tendencia, különösen akkor, ha az önkormányzati szinten csak idő kérdése, a ma már ott működtetett különböző felügyeletek összevonása célszerűségének felismerése. A rendészet témakör taglalása ugyanakkor ahhoz az alapvető szemléleti kérdéshez is elvezet, hogy miként tekintünk, tekinthetünk mindazokra - legyenek rendőrök, metró- vagy piacfelügyelők -, akik a rend őrzését, védelmét szolgálják. Nagyon is érdekes, hogy a rend egyike legértékesebb fogalmainknak. A rendre vonatkozó fogalmak, cselekvések pozitív tartalmak hordozói, míg a rendtől való megfosztottság (például rendetlen, rendezetlen, rendzavarás rendbontás stb.) negatív jelentésű, hiszen lehetetlenné teszi akár két ember együttműködését is, hát még a családét, az iskoláét, a színházét, a munkahelyét, egyszóval a társadalomét. Aki tehát a rendre vigyáz, akár mint felügyelő, akár mint rendész vagy rendőr, az a közérdeket, azaz a személyiség és a társadalom javát szolgálja. M ost természetesen nem a diktatúra, hanem a demokrácia REND - RENDŐR fogalmát exponáltam, amire nemcsak azért van szükség, mert hát ma már demokrácia van, hanem azért is, mert érdekes módon, vannak akik a rend bármely területen megjelenő fenntartását negatív módon ítélik meg, a rendőrség, a rendész, a felügyelő megnevezésében pejoratív értelmű tartalmat sugallnak, mintegy lejáratási, elijesztési célzattal. Ennek bizonyítékául elegendő az „APEH-rendőrség” megfogalmazására gondolni, s arra, hogy ez mindenkit rémületes eszközökkel fenyeget - mondják. Nézetem szerint vétek e rend megtartására vonatkozó bármely szervezet lejáratására törekedni, s éppen a köz érdekét szolgálókkal szemben kelteni félelmet, nemtetszést. Ha ez a „törekvés” a közterület-felügyelőkkel szemben netán sikerrel jár, eleve sikertelenné teszi a közterület-felügyelet hatékony munkáját. Remélem, nem így történik, hanem úgy, ahogy József Attila is kívánta: „Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet.” Dr. Weszelovszky Zoltán országgyűlési képviselő ólo OVLf- litiLiL >- LtiLásLiL^L^d^biHi te ete£
