XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. február / 2. szám
2000. február Upátfülú smyicskétől« niftipré plüssmckóiq Jt zon a hétfő délutánon f\papírcetli várt az asztalon. „Noémi unokahugi holnap érkezik Egerből. Anyu, légy szíves szuperjátékot vegyél ajándékba, mert születésnapja lesz”. Aláírás: a fiúk. Úgy éreztem, utolért a végzet. Leültem és két percig nagyon sajnáltam magam. Épphogy átvészeltem a karácsonyi bevásárlórohamot és most , üzletből üzletbe kilincselhetek, ami inkább fáraszt, mint szórakoztat. Mit vegyek az elkényeztetett hatéves lánykának? - tűnődtem. Belevetem magam az utca forgatagába, utcán sétálok. A véletlen műve, hogy az egyik kirakatban megpillantom őt. Micsoda barna szem, milyen meleg tekintet - fut át rajtam egy kellemes érzés, ahogy a masnis macit figyelem. Eszembe jutnak a karácsonyesték, amikor gyermekként minden évben játék mackó várt a fenyő alatt. Brumika! - olyan jólesik, ahogy rám nézel, ha már meghódítottál, legyen a neved Alexander. Az üzletben egy tanácstalan vevő éppen őt mustrálja.- Micsoda! Hogy az utolsó darab? Jaj, ne! - szinte tuszMMM azaz Macik Minden Mennyiségben majd betérek az első utamba kerülő játéküzletbe. Az eladók készségesen mutatják a gazdag kínálatot: lapátfülű szömyecske hallatja hangját tizenötezerért, kényszerdiétázó csőbaba mindösz- sze hatezerért, rózsaszín emeletes műanyagkuckó barokk bútorral egy tizesért, Green doktor elsősegély táskája (jó hogy kéznél van, mert érzem, elájulok), a jedi lovag lézerkardja kilenc rongyért, egy lila táskán pedig Superman vesztegel.- Ezek a legújabb modellek, nem győzzük utánrendel- ni - dicséri az árut az eladó. Kényszermosoly az arcomon. A következő két üzletet is végigloholom, és áhítozom, hogy ragadja meg valami a fantáziámat. Ez nem az én napom - gondolom, ahogy az kólóm az eladót, mozogjon már és vegye ki a brummogót a vitrinből. Megvan! Diadalittasan lépek ki az üzletből, a kinccsel a hónom alatt. Otthon a gyerekek nyitnak ajtót. - Sikerült? - kérdezik egyszerre. - Hát persze! - mondom határozottam, miközben kibontom a selyempapírt és leteszem a szerzeményem az asztalra.-Tejó ég! Ugye, anyu nem gondolod komolyan, hogy Noémi, aki a homokozóban is holdjáró cipőben csámpázik, macizni fog? - kérdezi a nagyobbik.- Legalább Micimackót vettél volna, ami menő, méltatlankodik a kisebbik fiam. Persze megértjük, hogy a tévémacin nőttél fel, de értsd meg anyu, fejlődnöd kell - győzködnek tovább.- Most mit tegyek, ha teljesen elbűvöl - hadakozom.- Hát persze, ezt ismerjük, amikor megkérdeztek egy női magazintól, hogy melyik közismert férfi mosolya bűvöl el, azt válaszoltad, hogy a Mister Beané. Még Tóni bácsi, az iskolaportás is rajtad röhögött. Nem volt mit tennem, tudomásul vettem maradi Ságomat, de elhatároztam, sürgősen informálódom mackóügyben. Jt mikor belépek a Pannónia /•utcai Medveboltba, éppen üzletkötés van kilátásban. A házaspár tanakodik, a fiatal- asszony két plüssállatot is szorongat a kezében. Az eladóhölgy készségesen segít a döntéshozatalban. Ameddig ők mackóügyben tárgyalást folytatnak, én terepszemlét tartok az üzletben. A játék mackók egy faltól falig elhelyezett szekrénysor polcain pihennek különleges mézek, dzsemek, mackós könyvek és képeslapok társaságában. A helyiségben elhelyezett kisasztalon kinyitott vendégkönyv. Az asztal melletti fotel és kanapé szinte ösztökéli a betérőt, hogy megpihenjen. Dávid Éva, az üzlet tulajdonosa nem telepszik a boltba érkező vásárlójelöltre, mert tudja, hogy meglett emberek is olykor kicsit félve lépnek a macibirodalomba. A hivatása szerint keramikus Évának gyermekkori álma vált valóra, amikor 1998 áprilisában megnyitotta a Medveboltot. Miért éppen a medvéket szereti? Igazán nem tudja az okát. Ez az állat olyan elérhetetlen, mert lehet kutyája, macskája, no de medvéje az már nem. A nagytömegű kissé esetlen medvebocs láttán lágyul el Éva szíve.- Miért vásárol valaki játékmacit? - teszem fel a kérdést. A pszicholabor pamlag- Vannak gyűjtők, akik a különlegességeket keresik. A múltban ezt a kedvtelésüket legtöbben titokban tartották, de ma már senkinek sem kell szégyellnie, ha ez a hobbija. Sokan szeretteiket örvendeztetik meg egy mackóval. Az ajándékozás gyakran válik kötelességgé vagy rutinná, de azok, akik a boltba látogatnak, valami különlegeset szeretnének adni, hogy aki kapja, érezze, ez az ajándék gondos mérlegelés és szeretetteljes válogatás eredménye.- Milyen típusú emberek a „macisok” ?- Nagyon helyesek. Mély érzésű, a szépre fogékony, a természetes dolgokat kedvelő, jókedvű emberek, akik apróságoknak is tudnak örülni. Miközben beszélgetünk, diákok térnek be az üzletbe. Éva jól ismeri a közeli Herman Ottó iskolából érkező Ferenczi Ágit, Juhász Milánt és Szabó Ádámot. Előfordul, hogy a gyerekek a boltban írják meg a másnapi leckét Bamabay, Tedd vagy Wilford mackók társaságában. Milne Micimackója még csak nem is hasonlít a pufók rajzfilmfigurához, mondja egyikük. Az amerikai, angol és német előkelőségek mellett ott vannak a Bence, Döme, Marci, Boglárka és Artúr nevű magyar rokonaik is. Ha valakinek kedve szoty- tyan egy igazi hús-vér állatkerti medvét örökbefogadni, akkor azt a boltban megteheti. Lassan rájövök a helyiségben elhelyezett pamlag szerepére. Olyan freudi pszicho- laborként működik, ahol egy kis időre visszatérhetünk a gondatlan, felelősség nélküli biztonságos gyermekkorba. Gajdos Erzsébet Már most gondoljunk a nyárra! Akik még most elkezdik, azoknak komoly esélyük van arra, hogy a most még túlfeszülő ruhák tavasztól ismét csinosan mutassanak viselőjükön, nem is beszélve a fürdőruhákról, amelyeket szintén sokkal szívesebben húzunk magunkra, ha karcsúbbak vagyunk és izmaink is feszesek. A Lehel térnél található Alig utca 7/A-ban működik az Angyalföldi PLE testépítő és kondicionáló edzőterme. Az olcsó havidíj mellett (2000 Ft/hó/fő) nyújtott szolgáltatások közül is kiemelkedik az, hogy például családok, baráti társaságok, kisebb csoportok részére külön edzőtermet (öltözőt, zuhanyzót) is tudunk biztosítani. A terem időpont megkötés nélkül vehető igénybe 5-6 alkalommal is. Személy szerinti egyéni edzésterv kapható mindenkinek saját elképzelései és igényei szerint alakítva. Az edzésterveket, valamint a táplálkozási tanácsokat Bitter István „örökös magyar bodybuilding bajnok” testnevelő tanár és edző állítja össze, aki igyekszik mindenben segíteni, ami a jó erőnlét, az ideális izomzat és az esztétikus testalkat mielőbbi eléréséhez vezet. Mindenkit szeretettel várnak nemre és korra való tekintet nélkül. Eljutottunk az emberiség fejlődésének azon fokára, amikor a földi és földöntúli szörnyek, torzszülemények eltorzult személyiségek polgárjogot nyertek a televíziós képernyőkön is. Főleg kései óráink vannak teli rémületes kiáltásokkal és sikolyokkal. Gyerekeink már ebbe születtek bele. Ma még tudományos viták folynak arról, hogy mindez milyen befolyással van a lelkivilágukra, növeli-e az agresszivátásukat, avagy éppen ingerküszöbük és tűrőképességük határát szélesíti-e ki az ilyen hatások szelíd és megértő befogadására, megszokására. A probléma nem új keletű, már 1984-ben is téma volt, amint az itt következő írás bizonyítja. Nem tudom, hallották-e, hogy a A Jedi visszatér című film bemutatójára a magyar fővárosba érkezett a kozmikus térségek távoli űrbolygóin játszódó amerikai szuperprodukciók nagytekintélyű producere. Azért jött, mert hírül vette, hogy szorgos magyar trikófestő, valamint mütyür- és bi- gyókészítő kisiparosok menynyi művészi fogékonysággal alkalmazzák saját termékeik kialakításában a csillagközi filmek szömytermékeit.- Ezek sokkal rondábbak, mint ami a mi képzeletünkből egyáltalán kitelt - nyilatkozta az idelátogató producer. - Amellett elbájolóan primitívek. Nem csoda, hogy veszik, kapkodják, mint a cukrot. Vajha ez a kézmíves alkotókedv párosulni tudna ama romlatlan képzelőerővel, ami a világszerte híres és nemzetközi nagydíjakat elhódító magyar gyermekrajzokban megnyilvánul. Akkor bízvást nem lenne fennakadás a moziszörnyek utánpótlásában. Meghallotta mindezt egy vállalkozó kedvű magyar külke- res. A szokásos „ha nektek ez kell!”-felkiáltással kreatív kisiskolások után kajtatott. Rájuk is talált a Tündiké utcai lakótelep lila iskolájában. Izgatottan a helyszínre siettem. Amikor benyitottam a rajzfenoménok tantermébe, buksi fejecskéket láttam a rajztáblák fölé hajolni. Az ügyes kezecskék alól hátborzongatóbbnál hátborzongatóbb szörnyalakok formálódtak, mondhatni játszi köny- nyedséggel. A megejtő látványt csilingelő gyerekzsivaj kísérte.- Birike néni kérem! - si- valkodott egy kislány -, a Zoli rendesen ül mellettem, ahelyett, hogy állandóan oldalba rugdalna. Hogy tudom én így kellően undokra rajzolni a kilencvenkilenc lábú és harminchárom ormányú, dülledt szemű, felpüffedt hüllőmet? Tessék rosszalkodásra inteni a Zolit, mert már a nyakunkon az exportteljesítési határidő.- Nem is igaz - óbégatott a Zoli -, az Emőke az, aki nem csipkedi kellő megátalkodott- sággal kékre-zöldre a térdemet. Akkor aztán ne tessék csodálkozni, ha nem lesz a megrendelő óhaja szerint eléggé gyomorfelfordító az én szőrrel borított, denevérszárnyú, vámpírfogú, karvalycső- rű, keselyűkarmú ganajtúró óriásbogaram.- Gyerekek - csattant fel Birike néni hangja -, hányszor mondjam még, hogy legyetek szófogadatlan méregzsákok, különben nem lesz rémületes a rajzokat és nem kaptok tőlem rágógumit az innovációs alapból. A munkamódszerük iránt kezdtem érdeklődni.- Teccik tudni - dicsekedett egy kis copfos -, nálunk nincs ám az, mint a többi suliban, hogy a szülő nem oldhatja meg a csemetéje házi feladatát. Az én szüleim is vállvetve segítenek nekem.- Elmesélnéd, hogyan?- Hát úgy például, hogy én alvást színlelve végighallgatom azokat a válogatott kifejezéseket, amiket az anyukám vagdos az apukám fejéhez, amikor az az éjszaka közepén, kezében a cipőjével, egy állítólagos nagyfontosságú exporttárgyalásról hazajőve, megpróbál észrevétlenül beosonni a lakásba. Az én részemről már csak egy kis megfigyelőképesség és kézügyesség kell, hogy ugyanúgy örökítsem meg rajzban az apukámat, ahogyan őt akkor anyukám lefesti. Eközben az anyu részéről egy néni is szóbakerül, de a vele kapcsolatban elhangzó jelzők képi ábrázolásával egyelőre nehezen birkózom meg: Ezzel szemben merőben új témakör tárul fel előttem, amikor az álmukból felriasztott szomszédok átkopognak és a falon keresztül adnak rólunk igen érzékletes személyleírást. De remek modell a számomra, látatlanban is, az apu főnöke. Roppant inspirativ, amit otthon mondani szokott róla. És a csöpp művésznő, miközben egy pillanatra sem áll meg a rajzolásban, félszemmel egyre figyelmesebben kezdett méregetni engem. Én pedig igyekeztem önkénytelenül is Quasimodo és a Loch Ness-i szörny egyesített lezser tartását felvenni a hozzátartozó arckifejezéssel, hadd mutassak kicsivel jobban majd ott a mozivásznon. Végtére nekem is illik megtennem a magamét gyerekeink szépérzékének továbbfejlesztéséért. Sas György (A kroki megjelent a Ludas Matyi 1984. szeptember 27-i számában.)
