XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000-10-19 / 15. szám
Gondoskodás és gondok Cigány gyermekek jövőjén munkálkodnak Négy évvel ezelőtt az önkormányzati képviselő-testület kerületi cigányprogramot fogadott el, amelyet ez év júliusában ismételten megtárgyaltak. A kerületi oktatási, kulturá- * lis és sport bizottság (OKSB) második alkalommal számolt be az 1996 óta elfogadott cigányprogram teljesítésének helyzetéről. A hosszú távú program célja a mintegy hétnyolcezer angyalföldi cigány élethelyzetének javítása. Többségük a kerületi népességen belül a legkisebb jövedelműek 20 százalékába tartozik, egynegyedük munkanélküli, egészségi állapotuk rosszabb az átlagnál. A közvélemény romákkal szembeni elutasító magatartása egyre nagyobb méreteket ölt, az ellenérzések és előítéletek nemegyszer gyűlölködéssé fajulnak. A cigány családok egy része a bérházi vagy társasházi életmódra nem szocializálódott, emiatt sok esetben komoly feszültséget keltenek a lakóhelyi érintkezések. A kerületben élő cigány lakosság életkörülményeiben, társadalmi helyzetében az elmúlt négy évben érdemi változás nem történt, annak nincs olyan szférája, amely ne lenne válságos - állapítja meg a képviselő-testület elé terjesztett tájékoztató. A cigányprogram az oktatásra helyezi a hangsúlyt, mint a felzárkózás egyik reális lehetőségére. Néhány héttel az iskolakezdés után a kerületi Pedagógiai Kabinetben találkoztak mindazok a pedagógusok, szaknevelők és képviselők, akik a cigányprogram megvalósításában a legjobban érintettek. Szamosi István, az OKSB elnöke, aki egyben a tájékoztató anyag szerzője, elmondta, hogy a program ráirányította a figyelmet a kerületben élő cigányság helyzetére és arra, hogy a cigány gyerekekkel foglalkozni kell. A korábbinál tudatosabb és szakszerűbb munka folyik, kezdeti eredmények vannak ugyan, de ezek nem elégségesek. Megteremtették a feltételeket az oktatásban a felzárkóztatáshoz, az óvodákban az iskolára történő felkészítéshez. Komoly mértékű az a nemzetiségi etnikai támogatás, amelyet a felzárkóztatási programra hagytak jóvá. Az óvodákban nincs meghatározott óraszám, az iskolákban a cigányfelzárkóztatást heti négy tanórai és három tanórán kívüli foglalkozásban határozták meg. Nehéz nyomon követni a foglalkozásokat, eredmények még nem igazán mutatkoznak. Erre vonatkozóan a jövőben felméréseket kell végezni, javasolta Szamosi István képviselő. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szociális munkás adhat tanácsot a szülőknek, de feladata ne a segélyek ügyintézése legyen, hanem munkája a gyermek beilleszkedését segítse a közösségbe. A tizenhat kerületi óvodából az Angyalföldi úti és a Petneházy utcai intézménybe járnak a legnagyobb számban cigány kisebbséghez tartozó gyerekek. A két óvodában szervezett etnikumi felzárkóztató programban összesen 124 cigány gyermek vesz részt. Személyre szólóan naplót vezetnek a gyerekek fejlődéséről, arról, hogy milyen mértékben sikerült beilleszkedni a közösségbe, az óvodai életbe. Mindkét óvoda főfoglalkozású fejlesztőpedagógusi státust kapott. A kerületben működő 15 általános iskola közül öt intézménybe jár az angyalföldi cigány tanulók 90 százaléka. Az általános iskolát ezeknek a gyerekeknek a 75 százaléka végzi el, iskolai eredményeik leggyakrabban nem teszik lehetővé a középfokú továbbtanulást. Problémát jelent a bukott és túlkoros tanulók nagy száma is. A hétéves kor is engedménynek számított az iskolába készülő gyermekeknél, a közoktatási törvény legutóbbi módosítása alapján akár nyolcéves korig is óvodában maradhat a gyermek, ami az iskolák túlkoros cigány tanulóinak számát igencsak megnövelheti. A felzárkóztatási foglalkozásra a gyermeket kényszeríteni nem lehet, ehhez a szülő beleegyezése is szükséges. Tanév végén az iskolapszichológusok munkája alapján is értékelték két óvodában és öt iskolában a felzárkóztató programot. Ruskó György pszichológus, a XIII. Kerületi Pedagógiai Kabinet vezetőhelyettese elmondta, hogy jogosnak tartja az önkormányzat elvárását az eredményes munkát illetően, és a pszichológusok fokozott jelenlétét ezekben az intézményekben. A vezető pszichológus egyénre szabottan, minden gyermeknek konkrét fejlesztési terv kidolgozását látja szükségesnek. Addig is konszenzusra kell jutni abban, mit tekintsenek eredménynek. Mindenáron integrálódni kell-e a cigányságnak vagy pedig saját igényeiknek és elvárásaiknak megfelelően kell a feltételeket is megteremteni. Ezt csak a cigány szülők, családok tudják eldönteni. Egy óvodai év nem elég a felzárkóztatásra Horváth Istvánná, a Petneházy utcai, 8. Számú Napközi Otthonos Óvoda vezetője elmondta, aggasztónak tartja, hogy az óvoda környéki utcákban naponta lát nagyszámú óvodás korú csellengő gyermeket. A napközi otthonban még 18 gyermek óvodai elhelyezésére lenne lehetőség, amennyiben azt igényelnék a szülők és tudnának ezeknek a családoknak a tartózkodási helyéről. A gyermekek felkutatását vállalni nem áll módjukban. Eredménynek tekintik, ha a szülő bizalommal hozza a gyereket az óvodába, és az ott jól érzi magát. A Petneházy utcai intézményből vettek legtöbben részt azokon a romológiai továbbképzéseken, amelyeket a kerületi pedagógiai kabinetben dolgozó cigány referens tartott a cigány kisebbségi önkormányzat képviselőinek a bevonásával. A legmagasabb létszámban nem azért képviseltette magát az óvoda, mert kényszerítve volt, hanem mert szeretnének többet tudni a cigány családokról. Ha ismerik szokásaikat, értik, mit miért tesznek, könnyebben tudnak közeledni hozzájuk, hallottuk az óvodavezetőtől. A Petneházy utcai óvodába járó gyerekek közel 30 százaléka cigány származású. Ez a szám eléri a 75-80 százalékot az Angyalföldi úti 1. számú óvodában. Szabóné Kassai Tünde, az intézmény nemrég kinevezett vezetőnője szintén több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, hiszen előző munkahelye a Petneházy utcai óvoda volt. A vezetőnő most is elmondta, amit már több alkalommal jelzett, hogy szívesen látná a gyermekorvost az intézményben. Legalább évente kétszer az óvodába érkező és az : iskolába készülő gyermekek vizsgálatát tartja feltétlenül szükségesnek. A szülőknek szeretnének segítséget nyújtani olyan fórumok megrendezésével, amelyeken megbeszélhetnék például egy pszichológus bevonásával, mi az, ami egy 6-7 éves, iskolába készülő gyermek fejlesztését segíti. Érdeklődéstől függően választanák meg az összejövetelek témáit. A gyerekeknek nehézséget okoz az iskolából az óvodába való átmenet. Ebben az óvodában a fejlesztési programban az összes gyermek részt vesz, hiszen nem mindenki vállalja fel, hogy cigány, ennek firtatása személyiségi jogot sértene. Jelentős azoknak a szülőknek a száma, akik nem veszik fel a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, legfeljebb az ebédbefizetés erejéig. Az óvoda jó helyzetben van ebből a szempontból az iskolákkal szemben, mert az óvónők általában naponta találkoznak a szülővel, így sikerül néhány szót váltani. A felzárkóztató program eredményességét befolyásolja a rendszertelen óvodába járás. A jelenlévők mindannyian egyetértettek abban, hogy nagy eredmény lenne, ha a cigány gyermekek már hároméves kortól járnának óvodába, és nem csak az utolsó, iskola előtti évben. Egy év alatt a fejlesztőpedagógus, az óvónő, a logopédus és a pszichológus sem tud érdemi változást elérni, annak ellenére, hogy maximálisan foglalkoznak a gyermekkel. A bölcsődei ellátást a cigány lakosság csak egy része veszi igénybe, a kerületi védőnőkre hárul az a feladat is, hogy a kisgyermekek időben megkapják a védőoltásokat. A vándorló életmódot folytató családokkal olykor lehetetlen felvenni a kapcsolatot. Személyes kapcsolattartás levelezés helyett A cigány családokkal a gyermek érdekében kommunikálni többek között a szociális munkás legfontosabb feladata. A cigány gyermekekkel foglalkozó szociális munkás már jó ideje látja el ezt a munkakört, de csak néhány hete dolgozója a pedagógiai kabinetnek. Feladata felkeresni a veszélyeztetett családokat, azoknak életvezetési tanácsokat adni (például a jövedelem beosztásával kapcsolatban).- Feladata nem a levelezés, hanem a személyes kapcsolattartás a családdal, az óvónőkkel. A gyermeket megnézni a csoportban, ha kell, megvárni a szülőt és beszélgetni vele, vagy elkísérni az orvoshoz, hiszen ezek az emberek tele vannak félelemmel - tájékoztatott dr. Dombrády Lorándné, a XIII. Kerületi Pedagógiai Kabinet vezetője. Bátorításul elmondta a jelen lévő szociális munkásként te- \ vékenykedő Horváth Katalinnak, hogy ismeri ezt a munkát, hiszen pályájának kezdetén mint a Szent László Általános Iskola pedagógusa számtalan esetben keresett fel családokat. Nehéz a szociális munkás feladata, mégis szép - hallottuk Oláh Annától, a kabinet dolgozójától, aki évek óta tevékenykedik a kerületben élő cigány családok helyzetének javításán. Ennek a munkának értelmet ad az is, amikor a kisebbrendűségtől szenvedő ember megköszöni azt is, ha meghallgatják. Oláh Anna eredménymérések végzését javasolta a kerület két iskolájában, amelyekbe halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulnak. Ugyanakkor szükségesnek lát egy olyan felmérést is, amely a 7-8. osztályos diákok továbbtanulási szándékairól adna képet, hiszen így idejében el tudnák indítani a pályaválasztásukat, és segítséget nyújthatnának a munkavállalásban is. Horváth Katalinnak mint a kerület egyetlen, cigány gyerekekkel foglalkozó szociális munkásának nincs könnyű dolga. Az óvónői végzettségű fiatalasszony az 1. és 8. számú óvodákban dolgozik. Mindkét intézményben a főfoglalkozású fejlesztőpedagógusi állást meghirdették, de a beszélgetés idején még nem volt jelentkező. Kati szívügyének tekinti, hogy feladatának a lehető legjobban eleget tegyen. Persze teszi ezt, ameddig tudja, hiszen anyai örömök elé néz. Elismeri, hogy az életviteli tanácsadásba sok minden beletartozik, de egy család intim szférájába mégsem lehet beavatkozni. A beszélgetésen jelen voltak a XIII. Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletében Kállainé Lakatos Mária, Kállai Tibor és Horváth Gyula. A kisebbségi önkormányzat eredményesnek könyveli el a nyár folyamán a csellengő és a pótvizsgás cigány gyermekek részére a Nép-szigeten szervezett kéthetes tábort. A kisebbségi önkormányzat a Forgách utcai székhelyén szerdánként reggel 8-tól délután 4-ig várja a kerületieket. Hétvégeken gyermekklubot szerveznek, ha tehetik, kirándulni viszik a kicsiket. Legnagyobb gondjuknak a munkanélküliséget és a lakásproblémát tekintik. Élnökhelyettesük az Országos Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat tagjaként képviseli a kerületi cigányság érdekeit. Az angyalföldiek együttműködnek az egyházi cigány misszióval, az Amarasunto Alapítvánnyal.- A kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat maximálisan segíteni fogja az összejövetelen elhangzott törekvéseket - mondta Kállai Tibor, majd hozzátette, hogy valójában ez a munka átfolyik kicsit a szociális területre, hiszen a cigányság problémája annyira összetett, hogy talán nem is lehet különválasztani az oktatást a szociális problémáktól. A tervezett három szociális munkás jelenlétét sem tartja elegendőnek, a családsegítők még nagyobb fokú bevonása a munkába javíthatna helyzetükön. Szeretnék, ha a kerület lakossága tudomást szerezne arról, hogy Angyalföld legnagyobb kisebbségét képviselő cigány önkormányzat a csekély anyagi és jogi keretek között is próbál segíteni a cigány lakosságon, ugyanakkor a kerületi önkormányzat is erőfeszítéseket tesz, hogy az élethelyzetükön javítson. Gajdos Erzsébet Új játszótér Tripoliszban A Tomori-Babér-Mosoly és Göncöl utcák által határolt kerületrészen található néhány hete az a játszótér, amelyet már napi rendszerességgel felkeresnek a környéken lakó kisgyermekes szülők. A Gyöngyösi utcai rendelőintézet melletti, több éve bekerített játszótér egyre zsúfoltabb lett, mert a kerület más részeiről is érkeztek gyermekek. A most elkészült, ugyancsak kerítéssel körülvett játszótér megoldja ezt a gondot. A fatörzsekkel körbekerített homokozó közepén áll a mászóka és a csúszda. A libikóka és a hinták alatt rugalmas műanyag lapokat helyeztek el, ezzel is csökkentve a balesetveszélyt. Tiltótábla jelzi, hogy a gazdi hagyja otthon a négylábút. A kerítés nem csak a kóbor ebek látogatásától véd, hanem megakadályozza, hogy a gyermek az utcára kiszaladjon. A szép fás játszótéren nyáron sem kell szenvedni a melegtől. Az elkerített játszótéren automata vízcsap és több szemétgyűjtő is található. Az odalátogató családokra csak egy feladat hárul: vigyázzanak a park rendjére és tisztaságára. g. e. Ismét szüret Szeptember utolsó hetében ismét szüreti délutánt rendeztek az ön- kormányzat szociális osztálya szervezésében az idősek részére. Mint az elmúlt évben, most is a Jakab József Utcai Gondozóház kertjében láttak vendégül közel kétszáz kerületi nyugdíjast. A szüreti délutánon részt vettek az ön- kormányzat és a szociális munkaterület illetékes vezetői. A szüreti bulin volt sütemény, virsli, szőlő, no meg kisfröccs is került az asztalokra. A jó hangulatról Szigetvári Gabriella gondoskodott. A közel négyórás összejövetelen a tavalyihoz hasonlóan ismét nagy sikert aratott az Iringó tánccsoport. Az iskoláskorú lányok és fiúk pattogós, lendületes tánca kiérdemelte a vastapsot. A műsor és közönsége A közös szórakozásnak az alkonyat és a hűvösödő őszi este vetett véget. A távozók így köszöntek el „... jó volt megint együtt lenni...”-uÁtesett mulatsága A Kikérő' szereplői: Hangodi Györgyné Rózsika, Nagy Ödönné Aranka, Winkler Lajosné Tériké, Ötvös Alajosné Irma és Hartai József A kerületi idősek klubját látogató nyugdíjasok mindennapjait teszik kellemesebbé mindazok a programok, amelyeket részükre szerveznek. Nem sokkal az Idősek Világnapjává kikiáltott október 1. után szerte a kerületben egymást érik a rendezvények. Október 5-én a Balzac Utcai Idősek Klubjába szüreti mulatságra invitálták a kerületi nyugdíjasokat. A klubokból érkezőket szőlőfürtökkel és színes papírokkal díszített helyiség fogadta. Bácsi Lászlóné, a Balzac utcai intézmény vezetője köszöntötte a jelenlévőket és megnyitotta a mulatságot. Ebből az alkalomból a Horizont Együttes műsorral ajándékozta meg az egybegyűlteket. A taps jelezte számukra, hogy sikeres volt az előadás, az elszavalt vers, a fölhangzó sláger, a kedvenc nóta élénk tetszésre talált. Az együttes zenészei és énekesei a Vakok Országos Szövetségének tagjai, akik kellemes órákat szereztek a jelenlévőknek. A házigazda nyugdíjasok sem tétlenkedtek, hanem Kikérő című jelenetükkel szórakoztatták a többieket. Rózsika, Aranka, Tériké és Irma néni pillanatok alatt copfos, eladó menyecskékké serdültek, hogy bájaikkal elnyeljék a közeledő Józsi bácsi szívét. A móka és a kacagás órákon keresztül tartott, aki tehette, táncolt. A szendvicsek és üdítők mellé az asztalra stílusosan vörös- és fehérbor került. Néhányan már azt számolták, hány napot kell aludniuk a következő összejövetelig. Az Örmény Kissebbségi Önkormányzat közmeghallgatást tart október 24-én 18 órakor a Dunyov utca 2-ben. * V
