XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000-10-05 / 14. szám
S XIII. KERÜLETI • • 2000 Oldja meg elegánsan cégének 2000-es reklámfeladataití Jelentkezzen a BUDAPESTI KERÜLETI KISOKOS-okba! Munkatársaink jobbnál jobb ajánlatainkkal hamarosan felkeresik Önt! 1025 Budapest Szépvölgyi út 4/B I. em. Tel./fax: 335 0151 Tel.: 345-0127,8,9 AZONNALI Tel./fax: előadásának játszó, ám „csak” a hangszerével megszólaló résztvevője, tulajdonképp a címszereplője. Mostanában Lajcsi a Dáridóban is rendszeresen fellépteti. Többnyire klasszikus operettek és musicalek számait énekli és táncolja, de a hegedűjét sem hagyja mindig otthon. Katica mégsem szálldos a fellegekben. Bizonyság rá, hogy egy gyönyörű június eleji vasárnap délután leszállt a „háztetőről” Angyalföldre, annak is egy tipikus lakóházi udvarára. Szigetvári Gabika, az éppen az ő jóvoltából a XIII. kerületben immár szokásossá vált Vidám udvari előadások szervezője kérte fel közreműködőnek, és Katica az első szóra igent mondott. Érdekelte őt a közeg, a helyszín, a kispénzűek szere- tete, a fogadtatás. Megkapta. Maga is elámult, mennyire túláradóan. De meg is szolgált érte. Ahogyan ott a nézőkkel megák/ nagy Hubay-rajongó volt, különben Rados Ferenc növendéke. O Rados elvei szerint tanított mind a négyünket zenélni, a bátyámat, engem, a húgomat és az öcsémet.") Összesen négyen hegedülnek a családban. Egyedül a húga csellózik, ő is elvégezte az akadémiát, jelenleg a svájci Winter- thurban él, ott játszik a szimfonikusoknál. A bátyja szintén Kovács Dénes-tanít- vány volt, ő az USA-ban, Houstonban él, és az ottani szimfonikus zenekarban hegedűs. Az öccse a bécsi akadémia hegedű tanszakán tanul. („Főiskolás koromban én is sokat játszottam zenekarban kisegítőként az Operaházban és a Fővárosi Operett Színházban, mert az ösztöndíj mellé kellett a zsebpénz, és közben rájöttem. hogy nekem inkább szólistalelkem van. Ha nincs felelősség a vállamon, azt én nem szeretem.”) művészdiplomája. Minek neki kettő? - firtatták. Képezte tehát magát saját anyagi forrásból magánúton, és egy évig az Operett Színház stúdiójában is, ám ott sem találkozott nagy megértéssel. Nem úgy egyes operettszínész kollégáinál, akik szívesen fogadták be maguk közé partnerként, amikor fellépni mentek, mert felismerték benne az operett- és musicalszerepekre jogosító képességet és a rokon lelket. („Mindazonáltal engem jobban ismer mint operettszínésznőt a New York-i meg a többi amerikai és kanadai város magyar közönsége, mint az itthoni. Odakinti színpadokon már nagy szerepeket játszottam el, olyanokat, mint a Csárdáskirálynő Stázija, A mosoly országában a kis Mi, a Mágnás Miskában a Rolla grófilő és legutóbb a My Fair Ladyben az Eliza, méghozzá olyan kedves és szeretett pályatársaimmal, mint Csonka Zsuzsi, Oszvald az angyalföldi fellépésen, a kérdés azonban kérdés maradt. Van rá válasz is. („Szabad vagyok. Élvezem a kettős életemet!") Igen ám, de Ulényi Katica sem tudhat mindent. Azt például, hogy kétszer kettő is létezhet ebben a rendhagyó, egyedülállónak látszó pálya- választásban, feltéve ha lehetőségünk támad visszalapozni a történelemben. És itt bele kell kapcsolni ■ a sztoriba szerény személyemet. 1990-ig évtizedeken át egy képes színházi hetilapnál dolgoztam. Többek közt folytatásos életrajzokat írtam kimagasló művészegyéniségekről. Csak élők jöhettek szóba. Fényes Szabolcsról, az operett műfaj utolsó nagy komponistájáról 1981-ben jelent meg a sorozatom. A lap szeptember 26-i számában Fényes Szabolcs az 1935-ben a Royal Revü Néhány felelevenítésre méltó epizódot is megosztott velem. Például felejthetetlen találkozását a hollandiai turnéja alkalmából Vilma királynővel, aki a hangversenye után egy briliánstűvel ajándékozta meg, közepén rubinkoronával. Egy titkát is elárulta. Senki sem tudta, hogy művésznevet vett fel. A lányneve Rózsahegyi volt. („Hubay Jenő nem csak a tanárom volt, hanem a keresztapám is, ő mondta, hogy nem mehetek külföldre ezzel a névvel. így lettem Rubinstein. Amit Hubay mondott, az szentírás volt.") Elküldte az amerikai kritikáit is, amelyek inkább ma- gasztalásoknak mondhatók. A levél végén közölte, hogy éppen egy jó novellistát keres, aki megírja az életrajzát, mert biztos benne, hogy az filmre kerül, hiszen olyan volt a karrierje, mint egy szép álom. nát, vagy hogy írnak rám egy másik testreszabott szerepet. Nem áltatom magam ilyesmivel. Viszont sajnálom, hogy nem találkozhattam Rubinstein Ernával, lett volna miről elbeszélgetnem vele.") Én meg tartogatok még egy életrajzi „átfedést”. Az egykori Royal Revü Színház helyén áll ma a Madách Színház a körúton. Illényi Katica tehát elvileg ugyanazon a színpadon, ha nem is ugyanazokon a deszkákon játszik, mint Rubinstein Erna játszott egykor a Mimiben. Eltelt ugyan közben több mint hat évtized, az előbbi színház épületét lebontották, hogy a helyére felépítsék az újat, de mint tudjuk, a hely szelleme maradandó. Most csak eljátszottunk egy trouvaille-jal, egy kissé misztikusnak tűnő szerencsés felfedezéssel. Akad talán valaki, aki megfejti a jelentését. Illényi Katicát is érdekelné. Sas György ■ I I JíMvl Ilii Jó, jó, de hogyan kerítette bűvkörébe az operett? („Én kezdtem el kacérkodni vele. Még akadémista koromban bekerültem egy operettműsorba zenekari tagként. Engem annyira a klasszikus zenére neveltek, hogy még a Jaj cicámat sem ismertem, de akkor nagy hatást tett rám ez a könnyebb zenei stílus. Meg az olyan jó énekes színészek, mint Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kertész Bálint, Berkes János. Azt is láttam, mennyire élvezik a színpadot, a szereplésüket. Amikor mentem hazafelé, kerestem a nép- telenebb utcákat, hogy kipróbálhassam: nekem is mennének-e azok a magas hangok, amilyeneket ott a primadonnáktól hallottam.”) Az édesapjuk sokszor vitte el a gyerekeit a munkahelyére, az Operaházba, talán már akkor oltódott Katicába a színház imádata, s csak évek múlva kerekedett felül benne a gondolat, hogy vonzalmának, alkatának és adottságainak jobban megfelel és izgalmasabb számára az operett. 21 évesen belefogott az énekés tánctanulásba. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára nem sikerült ugyan a felvételi, mert akkorra már volt egy Mm Marika, Leblanc Győző, Farkas Bálint, Benkóczy Zoltán.”) Jó lenne, ha itthon is láthatnánk végre színésznőként színpadon. De talán kárpótolja valamelyest ezért a késedelemért hegedűsi részvétele a Budapest Klezmer Band fergeteges sikereiben. („A szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy ez megtörténhetett. Jávori Feri, akit mi Fegyának hívunk, és a Budapest Klezmer Bandben zongorista, eredetileg szintén hegedűs, olyannyira, hogy az Operett Színház zenekarában egymás mellett ültünk és ösz- szehaverkodtunk. Tetszett neki. ahogyan játszom, és meghívott a zenekarába, a Budapest Klezmer Bandbe. Számomra ez a kultúra újdonság volt, mert én nem ebben a közegben nevelkedtem. Mégis kedvemre valónak éreztem. 1995 óta vagyok klezmeres, s nagyon beleszerettem a műfajba. Zenésztársaimmal szinte egy családot alkotunk.") De vajon hogyan egyeztethető össze egy testben, egy lélekben a kettős kötődés, a hegedűvirtuóz és az operettszínésznő énje? Kaptunk ugyan mindkettőből ízelítőt Színházban színre került Mimi című operettjéről mesélt, amelynek címszerepét az akkor világhírű magyar hegedűművésznő, Rubinstein Erna játszotta. A zeneszerző albumából ki is fotóztunk két képet, amelyek eredetileg a Színházi Életben láttak napvilágot, és mindkettőn a művésznő a darab jeleneteiben a hegedűjével együtt szerepelt. Eltelt néhány hónap, és levelet kaptam Amerikából, a kaliforniai Pasadenából, az akkor már 78 éves Rubinstein Ernától. Megírta, hogy egy pesti ismerőse küldte el neki az újságot. Nagyon örült a megemlékezésnek. Hozzátette, nagy merészség volt tőle minden színészi képzettség nélkül elvállalni a primadonnaszerepet, de a siker igazolta a merészséget. Azt is megírta, hogy már hétéves korában a legendás mester, Hubay Jenő tanítványa volt, és nyolcévesen koncertező hegedűművésznő. Aztán 22 éven át a legnagyobb sikerrel járta be a hegedűjével keresztül-kasul Európát és Amerikát. 4 Van■e párhuzamosság a két élet között? Netán Illényi Katicában Rubinstein Erna különleges kettős tehetsége reinkarnálódik? Ha én színigazgató vagy dramaturg lennék, utánanéznék ennek a Mimi című Fényes-operettnek, hátha ma is bemutatható lenne, hiszen van hozzá címszereplőnk ma is Illényi Katica személyében. Ha én filmproducer, rendező vagy dramaturg lennék, utánanéznék, vajon valóban megfilmesíthető-e egy olyan szuperkarrier, amilyen Rubinstein Ernáé volt, hiszen van hozzá címszereplőnk, Illényi Katica személyében. Itt megjegyezhetem, hogy játszott egy alkalommal Rubinstein Erna is mozivásznon. 1933- ban Az ellopott szerda című magyar filmben, amelyet Gertler Viktor rendezett. („Ha válaszolhatok a kérdéseire, elmondom, hogy kaptam én már különféle ígéreteket. Például hogy eljátsz- hatom színpadon Cinka PanA múlt... ...és a jelen nagy hegedűse &$QTQ f| 1 Csupa dallam a lénye, az ■élete. Már a neve is dallamos, behunyt szemmel ízlelgethető. Illényi... Illényi... Kosztolányi után szabadon zenghető: „Müezzin züm- mög így, La illah, if Allah... O maga bájos és temperamentumos, közvetlen és kirobbanó, nyűt szívű és titokzatos. Százaknak. ezreknek, újabban millióknak nem kell már őt bemutatni. Illényi Katica művész képzettségű hegedűvirtuóz és emellett maga alkotta operettszubrett. Megfér benne az angyal a kisördöggel. Szellemes szólista és csodás csapattárs. A közönség kedvence. Ha szabad Katicát egy szóval jellemezni: sztár. De nem hajszolja az olcsó sikert, mert hivatott művész. A napjainkban egyre népszerűbb műfaj legjobbjának, a Budapest Klezmer Bandnek a hegedűse. Ugyanezzel az együttessel a Madách Színház „levehetetlen” sikerű Hegedűs a háztetőn Rubinstein Erna a Mimi primadonnája telt többemeletnyi körfolyosók és az udvar zsúfolt alkalmi koncerttermében Katica varázslatos ujjai alatt zengtek, száguldoztak, trilláztak a hegedű húrjai, az maga volt a kész csoda. Az udvari közönség elbűvölten ringatózott a csillámló hangok hullámain. Soraiban ott tapsolt és újrázott a polgár- mester is. Katica ekkor második fokozatra kapcsolt, átváltott szubretti szerepkörre: dalban és táncban fürösztötte meg hálás publikuma szívét- lelkét. 2 Régi mániám megszólal- ■tatni művészeket, kiváltképp, ha olyan egyéni és ösz- szetett jelenségek, mit Illényi Katica. És ő mesélni kezdett. Zenész családba született. Édesapja, Illényi Ferenc máig az Operaház, igaz már nyugdíjas tagja három és fél éves kora óta tanította hegedülni Katicát egészen a Zeneakadémiáig. Otthon tanulta a hangszert szigorú szülői felügyelet mellett, utána az akadémián Kovács Dénes növendéke lett. („De a hegedűtudásomat elsősorban az édesapámnak köszönhetem, Illényi Katica - ugyanúgy
