XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000-09-21 / 13. szám

2000. szeptember Néha ordítunk már a sok zajtól Öröm látni a sok új építkezést - de hallani...? A főváros lakosságának több mint a fele él zaj szennyezett területen. Lassan már csak ordítva bírjuk elviselni a környezetünkben egyre gyarapodó, erősbödő zajokat. Aki egy nagy forgalmú út közelében lakik, vagy egy éjjel-nappal építkező cég munkáját „élvez­te” már néhány hónapig, akinek utcájában csatornáztak, kábelt fektettek, tudja, miről van szó. A zajterhelést az egész világon elfoga­dott, elég bonyolult rendszer alapján minő­sítik. Leegyszerűsítve: nagyságát az úgyne­vezett A-egyenértékű, tehát átlagos zaj- szinthez mérik. A decibel (dB) tehát ehhez az alapértékhez viszonyított szám. Magyar- országon ma az európai normákhoz igazí­tottan elfogadott zajmértékek szerint nappal 65 dB külső zaj szintig lehet még a lakásban elviselhető viszonyokat teremteni, éjjel ez a zajhatár 55 dB. Tökéletes csend persze nincs. Még az er­dő kellemes susogása is 20 dB, egy átlagos lakószoba „alapzaja” 40 dB, a még írógépes irodákban 60-65 dB-t mérnek, a szokásos városi forgalom 70-85 decibel lehet. A lég­kalapács 100 dB-t produkál, egy-egy diszkó néha többet is. Az utasszállító repülőgép 125 dB-lel rajtol, ez már (közvetlen közel­ről) maga a fájdalomküszöb, 120-130 dB- nél - alkattól függően - a hallósejtek mara­dandóan károsodhatnak. 30-40 decibel már zavarja a koncentráló­képességet, 50 dB a beszédérthetőség kárá­ra van, amelyet csak plusz 5 decibellel lehet túlkiabálni. 65 dB felett a vegetatív ideg- rendszer is károsodhat, több a magas vér­nyomás, szívinfarktus, neurózis. Még a gyógyszerek mellékhatásai is gyakrabban jelentkeznek. A zajértékek nem adódnak össze, tehát két írógép nem 120 dB-lel „szól”, csak 63- mal. Sajnos a decibeleket kivonni sem lehet egymásból, ezért az autóforgalom 50 száza­lékos csökkentése nem veszi le felére a zajt, csupán 2-3 dB-lel mérsékli. ♦ ❖ ♦ Ha a főváros lakosságának felét, úgy a XIII. kerületben élőknek legalább háromnegye­dét érinti a fokozott zajterhelés. Egy pár éve végzett méréssorozat szerint a Róbert Ká­roly körút mentén lakók 78-82 dB-es, a Vá­ci útiak 73-77 dB-es, a Reitter Ferenc utcá­ban élők 68-72 dB-es nappal mért zajszintet kénytelenek elviselni. Egyik-másik szűk, de forgalommal fokozottan terhelt kerületi mellékutcában is mérhető a nappali 80-85 (!) és az éjszakai 75-80 (!) dB. Az ott lakóknak nagyon is keserű példa erre az Angyalföldi út Dózsa György út és Lőportár utca közötti szakasza, amely - pár méter szélessége ellenére - valóságos főút­vonalként üzemel. (Az ideiglenes Lehel pi­ac miatti forgalomelterelések miatt még in­kább!) A Dózsa György út és a Taksony ut­ca között még egyirányú utcácska a Lőpor­tár utcáig már kétirányú, egy nyolcvan laká­sos ház (mellette óvoda) és egy középisko­lai kollégium közé szorítva. Teherautók, bu­szok, repesztő motorosok kedvenc útvonala ez a szakasz, ahol a zaj a szűk utcában meg­sokszorozódva nappal is elviselhetetlen, de éjjel aztán egyenesen őrjítő. Több száz lakó és kollégista számára a nyugodt éjszakai álom helyett így maradt a rémálom... (Akik azért még remélnek szép álmokat, ezért la­punkon keresztül is kérik az illetékeseket, segítsenek rajtuk.) Az érvényes zajrendelet határértékei csak a hatályba lépése után épült utakra vonat­koztathatók szigorúan. A régebben épült utaknál a zajvédelemnek csupán az lehet a célja, hogy ezeket az értékeket a lehető leg­jobban megközelítsék. Utólagos beruházá­sokkal és jól átgondolt forgalomtechnikai intézkedésekkel. ♦ ❖ ♦ Pár napja a West End Business Center (WEBC) Váci úti irodaházainak építkezését „megszenvedő” környékbeliek panaszkod­tak a megengedettnél jóval nagyobb éjsza­kai zajokra. A legmelegebb nyári napokon sem lehet nyitott ablaknál aludni. Bezárt mellett se nagyon. (Szakorvos szerint az al­vászavarok már 25-30 dB-nél jelentkezhet­nek. Egy átlagos ablak csupán 15-20 dB-t képes kiszűrni a zajból, a jó; dupla üvegezé­sű, szigetelt esetleg 40-et. Ám ennek az ára ma 75-100 ezer Ft.) A panaszkodó lakók a Balzac utca és a Radnóti Miklós utca közötti WEBC-építke- zéshez a rendőrséget is kihívták. A járőr azonban - a munka leállítására nem lévén jogosultsága - csak figyelmeztethette az építőket. (Hiszen csak az követ el szabály- sértést, aki az indokoltnál és a megenge­dettnél nagyobb zajt csap. De hogyan dönt­se el a rendőr, hogy egy építkezésen mekko­ra zaj minősül ilyennek?) Turányik Gyula, az építtető Skanska Property Hungary Rt. fejlesztési mérnöke - megjegyezve, hogy az éjszakai munkára is van engedélyük - megígérte, hogy ezután még szigorúbban ellenőrzik alvállalkozói­kat, maradéktalanul betartják-e a zajvédel­mi szabályokat. Megvizsgálják, hogy való­ban túllépték-e az ilyenkor engedélyezett legnagyobb zajszintet. (A vizsgálat befe- jeztéig szüneteltették az éjszakai munkát, és megígérték, később is arra törekszenek, hogy este 10 óra után már ne „zajongja- nak”.) Az irodaház-komplexum első harma­da már elkészült, a második ütemmel szep­temberre végeznek, és jövő év májusára várható az építkezés teljes befejezése. ♦ ❖ ♦ A megelőző felvonulási, kitűzési, előkészü­leti teendők elvégzése után augusztus 24-én, csütörtök délután munkába álltak a „földki­termelő” munkagépek is, hogy kiássák a he­lyét a Lehel csarnok úgynevezett metrószint­jének. Vagyis az aluljáróból megközelíthető alapszintnek, kereskedelmi passzázs-rész­nek, ahol majd a tehergépkocsi-parkolók, raktárak, hűtőberendezések is helyet kapnak.- Mindent elkövetünk, hogy ez a kerület életében oly nagy fontosságú, kiemelt je­lentőségű beruházás minden gond nélkül és zökkenőmentesen megvalósuljon a rendel­kezésünkre álló egy esztendő alatt - mond­ja Molnár Ernő, a Lehel Csarnok Kft. szer­vezési igazgatója. - E törekvésünknek szer­ves része az is, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozzuk a környékbeliek­nek, a tűrőképesség határán belül maradjon a zaj, a forgalom, ne bolygassuk meg a kel­leténél jobban az építkezés mellett lakók életét. Az épülés, általa a szépülés áldozat­tal is jár, a környékbeliek megértését és tü­relmét is kémünk kell ehhez. A Lehel csarnok építésére kiírt pályáza­tot (a XIII. kerületi illetőségű) Hídépítő Rt. nyerte el - 13 másik cég előtt. Az építők az­óta már munkához is láttak.- A megfelelő előkészületek, a Lehel Csarnok Kft.-vel és a tervezővel való egyeztetés, az alvállalkozókkal lefolytatott tárgyalások után fogtunk hozzá a konkrét építkezéshez - mondja Sántha Pál, a Híd­építő Rt. vállalkozási főmérnöke. - A zajha­tárokra vonatkozó engedélyeket is besze­reztük az illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelettől. Az építke­zés nem jár extra zajjal, ha bizonyos mun­kafázisok hangosabbak is lesznek, a decibe­lek nem lépik túl a szomszédos Váci út for­galmi zaját. Résfalakat kell építenünk, cölö­pöket elhelyeznünk, a kezdeti földmun­kákat elvégeznünk, de egyik sem haladja meg a szokásos építkezési zajokat. Később pedig egyre „csendesebbek” leszünk, a mélyépítési szakasz befejezése után a ma­gasépítés, szerkezetszerelés, szakipari mun­kákkal már biztosan nem okozunk túl sok kellemetlenséget a környékbelieknek. Most egy műszakkal kezdtük a munkát, később bizonyos munkafázisokhoz szükséges lehet a két műszak bevezetése - a betonozási munkálatokat például nem lehet szünetel­tetni -, de ekkor is mindenképpen betartjuk a ránk vonatkozó előírásokat, így a megsza­bott zajszinthatárokat is. ♦ ❖ ♦ A XIII. kerületi önkormányzat a fővárosban az elsők között hozott saját zajvédelmi ren­deletet. Csonka Tamás, a hivatal építési és kerületüzemeltetési osztályának mb. veze­tője elmondta, hogy az utóbbi időben szá­mos olyan intézkedés született, amely en­nek a rendeletnek a még szigorúbb betarta­tását célozzák. A dolgok azonban nem mindig egyszerű­ek. A kerületi rendelet felett magasabb szin­tűjogszabályok állnak, amelyek nem ritkán „megengedőbbek” annál. A Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi Felügyelettel azonban igen jó együttműködés alakult ki az évek során, ami garantálja, hogy a kerü­letben zajongókat minden esetben rá lehet szorítani arra, hogy „csendesebben vigadja­nak”, illetve dolgozzanak, építkezzenek, közlekedjenek. Hogy senkinek se kelljen ordítani már a sok zajtól... (török) Szerény cégtábla a Róbert Károly körúton Hegesztopisztoly a dédi kezében A Róbert Károly körút óri­ásplakátjai között az Ár­pád híd közelében egy apró cégtábla keltette fel figyel­memet. Az 1-es villamoson az ablakon kibámulva sze­mem közönyösen itta az előtte elsuhanó betűrenge­teget, e táblácska azonban kizökkentett az érdektelen­ségből. Nem voltam rest, le­szálltam és visszagyalogol­tam egy megállót. A bejárat felett valóban azt olvashat­tam: özv. Kanálos Lajosné hegesztő. Még ma is szakértelemmel dolgozik a nehéz munkadarabokon Akkor sem csodálkoztam volna jobban, ha az lett volna kiírva: Kis János csipkeverő vagy szemfelszedő, de meglepe­tésem csak nőtt, mikor a „mes­terasszonyt” személyesen is megismerhettem: nagymamám korabeli kedves, mosolygós hölgy fogadott. Sőt, mint megtudtam, Irénke néni már nem csak nagymama, de dédi is. Nagymamák kezében minded­dig csak fakanalat láttam, he­gesztőpisztolyt nem. Nem esik le a műhelybe betérő emberek ál­la, mikor egy izmos, markos férfiember helyett önnel talál­koznak?- Hát, sokan furcsállták már, hogy nő létemre hegesztek, de tudja, a férjem után, özvegyi jo­gon viszem a műhelyt, mellette tanultam meg az évek során mindent. Tizennyolc évig vittük együtt a közös vállalkozást, r_ én voltam nála a segédmun­kás meg az inas. I És fiatal nőként szívesen ta­nulta, művelte ezt a nőies­nek igazán nem nevezhető mesterséget?- Kezdetben nemigen, de a férjem mindenáron meg akarta tanítani nekem. Azt mondta szegénykém: „Ha meghalok és felveszel egy új embert, nehogy becsapjon.” így aztán folyton gyakorol­tatta velem a hegesztést, és az összes műhely körüli te­endőbe beavatott. Nem mondom, hogy nagyon lel­kes voltam; az adminisztrá­ciót kezdettől fogva én csi­náltam, de mellette iskolába jártam, gyerekeim, háztartás várt otthon. Nagyon sok volt. így visszagondolva csodálkozom is, hogyan győztem akkor. Később az­tán, amikor a férjem meg­halt, lassanként megszeret­tem. Onnantól kezdve aztán szívvel-lélekkel csináltam. I Lehet szeretni nőként ezt a nehéz férfiszakmát?- Sőt, csak úgy lehet csi­nálni. Ebbe csöppentem be­le, ebből kellett megélnem, ...ez lett az életem. Mindig azt mondta a férjem: „Ugyan anya, jó, ha a halá­lom után két évig megmarad még a műhely, aztán vége.” És tessék, ennek már 26 éve!- mondja büszkén, de jog­gal, hiszen 44 éves kora óta vezeti férfiakat megszégye­nítő szakértelemmel és ki­tartással ezt a műhelyt, dol­gozói, megbízói ma is csak főnökasszonynak szólítják. Tekintélyét szakértelmé­vel volt képes a hosszú évek során megőrizni. Még hat­vanévesen is férfiember módjára végezte az embert- próbáló munkát. Aki hátul­ról látta munkásnadrágban, zubbonyban, szemellenzős sapkában és védőszemüvegben, legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy az általa hozott alumínium vagy öntött­vas alkatrész, szerelvény éppen egy nő kezei között válik majd jobbá, mint az új. Mindössze öt éve, hatvanöt évesen döntött csak úgy, hogy most már pihenni szeretne, nyugdíjba megy. Ettől kezdve nem fogott szerszámot, ám az irányítást máig sem engedte ki a kezéből.- A diagnosztikát, a hibafel­mérést és a műszakirajz-olva- sást már nagyon régen megta­nultam. Ha behoznak egy alkat­részt, öntvényt, szerszámot, csak ránézek és megmondom, mi baja van, milyen munkát kell rajta végezni és mennyibe fog kerülni. Sajnos, ma már egyre kevesebb munkát hoznak. Áki megteheti, az már nem javíttatja meg, ami elromlott, hanem vesz újat, akinek meg nincs pénze új­ra, annak bizony még a javítás költsége is sok. Pedig annak idején híresek voltunk, az or­szág minden tájáról, a legtávo­labbi csücskéből is hozták hoz­zánk a hegesztenivalót, a kazán­tagokat, a traktorok, kombáj­nok, nehézgépek alkatrészeit. Ma pedig? Nyugdíjasok jönnek, lábasokat és kerekes bevásárló­kocsikat javítgatunk. I Nem vágyott rá soha, hogy va­lami nőhöz illő mesterséget folytasson?- Azt hiszem, nem. Mielőtt a férjem megismertem, egy faipa­ri gyárban asztalosmunkát vé­geztem, utána pedig dukkózó- gépet kezeltem. Sosem vágytam rá, hogy varrónő, dada vagy ilyesmi legyen belőlem, ...bár ha ötven évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy hegesztő­műhelyt fogok vezetni, azt hi­szem, kinevetem. (joó) sO| 'öv ct ííí Q) Q. ■ JsC (Z N V) LU M < Cű CL H O bankbetéteket meghaladó magas hozamgaranciai akár évi 20%-os adókedvezményi értékálló megtakarítási átláthatóság i sokoldalú szolgáltatás i hitelfedezeti lehetőségi Érdeklődjön az OTP BANK Észak-pesti Régió fiókjaiban Tátra u. 10. /tel.:452-2200/ Nyugati tér 9. /tel.:269-2718/ Váci út 1-3. /tel.:238-7210/ Pozsonyi u. 38. /tel.:329-5650/ Tömöri köz 13. /tel.:320-8281 Észak-pesti Régió KÖZEL ÖNHÖZ www.otpbuiik.hu otpepesfa) matavnet.hu »

Next

/
Oldalképek
Tartalom