XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. augusztus / 10. szám

Az önkormányzat jelenti Új szociális rendeletet alkotott a képviselő-testület Az önkormányzati törvény 1990-ben a helyi önkormány­zatok feladatává tette a szoci­ális ellátórendszer működteté­sét. A helyi szociális tevé­kenység alapjai a szociális rendeletek, amelyek megalko­tása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján történik. A kerettörvény alapján a képvi­selő'-testület 1993-ban fogadta el a pénzbeli és természetbeni támogatásokról szóló helyi rendeletét. Ez idő óta a jog­szabályok változásai és a gya­korlati tapasztalatok alapján rendszeresen - évente leg­alább két alkalommal - mó­dosult a helyi szabályozás. A tapasztalatok azt bizo­nyították, hogy szükséges egy új, egységes szociális rendelet megalkotása. A rendelet elké­szítését széles körű szakmai munka előzte meg. Alapelv­ként fogalmazódott meg, hogy olyan módon kell meg­felelő ellátást biztosítani, hogy közben az állampolgár függetlensége csak a legszük­ségesebb mértékben korláto­zódjon. Ezért a helyi segítség- nyújtások közötti választás alapvető szempontja az ered­ményesség és annak mérlege­lése, hogy a kívánt célt mely ellátási forma biztosítja. A rendelet tartalma a pénz­beli és természetbeni ellátáso­kat, közte az időskorúak jára­dékát, az adósságkezelést, a lakásfenntartási támogatást, az ápolási díjat, a temetési se­gélyt, a közgyógyellátást, az átmeneti segélyt. Kitér a sze­mélyes gondoskodást nyújtó ellátásokra, felsorolva annak formáit, ismertetve a gondo­zási központok tevékenysé­gét, a családsegítést, valamint a térítési díjak megállapításá­nak általános szabályait. Az új rendelet megismerteté­se céljából, annak fejezeteit kü- lön-külön bemutató sorozat in­dítását tervezzük a Hírnökben. Lapunk kővetkező száma kát hát múlva, augusztus 17-án jelenik meg. Lapzárta: augusztus 4. I- —--- ----------------------------“i S zabályozási tervkiállítás és fórum A képviselő-testület 2000. szeptember 24-i ülé­sén tárgyalja- a Népsziget (Vizafogó dűlő II. ütem)- a Meder utca-Váci út-Cserhalom utca-Rákos- patak (Vizafogó /dűlő III/1. ütem),- a Váci út-Szobor utca-Madarász Viktor utca-Szekszárdi utca,- a Váci út-Turbina utca-Karikás Frigyes utca-Dagály utca által ha­tárolt terület kerületi szabá­lyozási tervét. A tervekből készült kivo­natok megtekinthetők a polgármesteri hivatal ügy­félszolgálati irodájában 2000. augusztus 2. -szep­tember 4-ig munkanapo­kon, munkaidőben, illetve a polgármesteri hivatal III. emeletén a folyosón rende­zett kiállításon ügyfélfoga­dási időben. 2000. szeptember 5-én, kedden, 16.30 órakor la­kossági fórumot tartanak a XIII. kerületi szabályozási tervéről. A szabályozási tervekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekre a Főépítész Iro­dában (XIII., Béke tér 1. III. em. 56.) ügyfélfogadási időben személyesen, illetve a 452-4128-as vagy 452- 4162-es telefonszámon vá­laszolnak. I ____________________________I K özoktatási intézkedési terv készült A képviselő-testület elfo­gadta a közoktatási intézkedé­si tervet és - hozzá kapcsoló­dóan - a közoktatási intézmé­nyek kötelező eszköz- és fel- szerelési jegyzékében foglal­tak végrehajtásához készített ütemtervet. Az intézkedési terv, amelynek szakmai háttér­anyagát egy szakértői csoport által készített elemzés és ja­vaslatterv adja, 5-6 évre előre határozza meg a fejlesztési irányokat. Tartalmazza a je­lenlegi helyzet elemzését, fi­gyelembe veszi a demográfiai előrejelzést, meghatározza a célokat és prioritásokat, majd számba veszi a megvalósítás érdekében szükségesnek tar­tott teendők elvégzését. W" Pályázat felsőfokú tanulmányaikat megkezdőknek A XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítvány pályázatot hirdet felsőfokú tanulmányaikat nappali tagozaton, tárgyév­ben megkezdő, nehéz szociális körülmények között élő XIII. kerületi fiatalok részére. A pályázat egyszeri tanévkezdési támogatásra szól. Pályázati feltételek: a pályázó • XIII. kerületi állandó bejelentett lakással rendelkezzen, • először nyerjen felvételt felsőfokú oktatási intézmény­be, nappali tagozatra. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a pályázó nevét, címét, • milyen célra kívánja felhasználni a támogatást, • nyilatkozat a család szociális helyzetéről (tartalmazza az 1 főre jutó nettó jövedelmet, a család tagjainak szá­mát és az eltartottak számát). A pályázathoz csatolni kell: • a felvételt dokumentáló okmány másolatát, • a pályázó önéletrajzát. A kuratórium a beérkezett pályázatokról anyagi lehetősé­geinek függvényében szeptemberben dönt. A pályázatokat a polgármesteri hivatal művelődési, ifjú­sági és sport osztályára kell benyújtani (XIII., Béke tér 1. III/48.) 2000. augusztus 25-ig. k Holopné Schramek Kornélia a kuratórium elnöke Qyógyerö rejlik az integrált úszófoglalkozásban Ez a Vízipók nem az a csodapók - de csodát művel Mattesz Csilla tanítványával a medencében Kánikulai napokon, ha nem mindjárt nyitásra megy oda a felüdülni vágyó, könnyedén járhat úgy, hogy a medencék körül már csak „állóhelyet” talál, de akkora felületet nem, amelyre törülközőjét is leterít­hetné. Ilyenformán a meden­cékben is az egy főre jutó víz mennyisége alig haladja meg azt a mértékét, amelyet az em­ber otthon, saját kádjában él­vezhet. A „Dagály”-ban van azon­ban egy olyan medence, amelynek kihasználtsága az időjárástól függetlenül, min­den időben maximális: a Vízi­pók Egyesület használja ezt, amely hazánk egyetlen olyan sportszervezete, ahol három hónapos kortól korhatár nél­kül integráltan, egészséges fi­atalokkal együtt foglalkoznak értelmi-, mozgás- vagy hal­mozottan sérült gyermekek úszásoktatásával és verse­nyeztetésével. A gyerekek itt nem is ép-voltuk vagy beteg­ségtípusaik, hanem úszástu­dásuk szerint vannak csopor­tokba osztva. Az egyénre sza­bott fejlesztést úszóedzők, testnevelők, gyógypedagó­gusok, szomatopedagógusok .és úszóterápiás oktatók garan­tálják. Sajnálatos, hogy a klub mégsem egyedülálló arculata, hanem a viharos amerikai uta­zása kapcsán kipattant bot­rány révén vált a múlt évben széles körben ismertté. Sokan emlékeznek még: az egyesü­let vezetőnőjét anyagi vissza­éléssel gyanúsították. Azok szerint azonban, akik maguk is a történtek részesei voltak; azaz az amerikai versenyről hazatért fogyatékos gyerekek és szüleik szerint a vádak alaptalanok voltak. Számos gyermeket és szülőt szólaltat­va meg sokkal inkább az de­rült ki, mennyire hálásak az edzőnőnek mindannyian, aki­nek többéves munkája és se­gítsége nélkül talán sosem jut­hattak volna el a távoli föld­részre s nem érhették volna el e számukra jelentős, önbizal­mat adó sikereket. Az ép társakkal való közös foglalkoztatás az úszóiskola egyedülálló, egyben leglénye­gesebb vonása; amely sikerél­ményt és közösségtudatot nyújt a fogyatékkal élők szá­mára, megkönnyíti a társada­lomba való gyakran nem zök­kenőmentes beilleszkedést, egyben lehetőséget nyújt a másság egészségesekkel való korai elfogadtatására is; vala­mint toleranciára nevel, amelyre egyre fontosabbá vá­lik napjainkban. A sportszervezet létrehozá­sának ötlete a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők, és az egyesület elnökasz- szonyának, Mattesz Csillának közös kezdeményezésére szü­letett meg, miután a már ti­zenhét éve oktató edzőnő úszóiskolájába egyre több sé­rült gyermeket írattak be az oktatók segítő hozzáállásá­nak, nagymértékű empátiájá­nak hírére. Néhány éve még döbbent arcok figyelték azo­kat a pillanatokat, amikor a fi­atalok Csilla segítségével to­lókocsijukból a medencébe léptek, ma pedig az ország minden tájáról hozzák ide gyermekeiket a módszer sike­réről, hatékonyságáról értesült szülők.- Nincs szó leírni, az örö­met, amit a gyermekem arcán láthatok edzés, foglalkozás közben - meséli egy mozgás- sérült kislány édesanyja -, és nincs szó leírni az én örömö­met, amikor minden orvosi próbálkozás után itt, a vízben végre javulást érhettünk el a kislánynál. Ma már olyan dol­gokra is képes, amiben koráb­ban nem is reménykedhet­tünk.- Miben rejlik az Önök módszerének hatékonysága, sikere? - kérdezem Csillát, aki alig bír kibontakozni a raj­ta csüngő csöppségek ölelő karjainak szorítá­sából- az általunk al­kalmazott, úgynevezett Hidroterápiás Rehabi­litációs Gimnasztika olyan vízben történő gyógytorna, amely egyenként, a sérülés mértékétől függően szoktatja hozzá a gyer­meket a vízhez, később az úszáshoz. Segítségé­vel javulás érhető el a mozgásban, mozgásko­ordinációban, térlátás­ban, értelmi fogyatéko­sok esetében pedig fi­gyelemre és fegyelemre szoktat. Eléri a megfe­lelő edzettségi és egészségi állapot fenn­tartását, ránevel a kitar­tó munkavégzésre és a nehézségek leküzdésé­re. Az úszni már megtanult gyermekek számára később a versenyzés lehetőségét is fel­kínáljuk.- Mennyire motiválhatók e tekintetben a sérült fiatalok? Mennyire fontos az eredmény, a siker?- Őbennük sokkal erőseb­ben él a bizonyítási vágy, mint ép társaikban, rendkívül fon­tos számukra, hogy bebizo­nyíthassák, ők is legalább annyira ügyesek, tehetsége­sek. Ezáltal szinte folyamatos késztetést éreznek arra, hogy egyre jobb és jobb eredmé­nyeket érjenek el; gyorsan fej­lődnek, kitartóak, nagyon jó versenyzők. Az országos úszóbajnokságon évről-évre mi hozzuk el a legtöbb érmet; tanítványaink a világbajnok­ságon is eredményesen szere­peltek, ketten pedig a sidney-i paralimpiára készülnek. A gyerekekkel beszélgetve, bevallom, igencsak megle­pődtem azon, amikor az ap­rócska kisfiú több mint hat­éves úszómúlttal büszkélke­dett, holott talán összesen nem néztem volna annyi idős­nek. Mielőtt azonban a füllen­tésen jót nevettem volna, megtudtam, hogy az egyesület másik különleges vonása ép­pen az, hogy az úszásoktatás itt már három hónapos korban elkezdődik. Csilla szerint eb­ben a korban a legideálisabb a vízhez szoktatás, mivel a ba­bában ekkor még él a búvár­reflex, amelyet még az anya­méhből hozott magával. Ám még ennek ismeretében is le­esett az állam, mikor a négy­éves Dóri a tavalyi Balaton- átúszáson szerzett élményei­ről számolt be. És persze ő, aki többszörös bajnok a hat­évesek mezőnyében, termé­szetesen idén sem mulasztja el ezt a versenyt... Ha valaki csodát akar látni, valóban érdemes kilátogatnia a Dagály fürdő hátsó meden­céjéhez, érdemes megfigyel­ni, mint vetik le a vízbe csusz- szanó, csobbanó testek min­den gondjukat, terhüket, s nem a víztükör, hanem a sze­mek csillogása lesz az, ami a látogató figyelmét elsőként megragadja majd. Joó Hajnalka Az egyik vízipókos verseny nyertesei DR. KOFFLER SÁNDOR EGY INTÉZMÉNY HIÁNYÁRÓL A mentális betegeknek nappali felügyeletre is szükségük lenne Kerületünk szociális ellátása fővárosi viszonylatban - a szakemberek és a betegek vé­leménye szerint is - igen szín­vonalasnak mondható, ám dr. Koffler Sándor, a Jász utcai Pszichiátriai Gondozó Intézet intézményvezető főorvosa úgy tartja, mégsem teljes körű. A szociális alapellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ta­valyi módosítása (1999/ LXXIII.) ugyanis a pszichiát­riai betegek nappali intézmé­nyének létesítését is előírja az önkormányzatok számára. Ehhez hasonló azonban egy­előre nem működik Angyal­földön. A kerület vezetése lehetővé tette ugyan a mentális betegek számára, hogy részt vegyenek a Zsinór utcai Idősek Napközi Otthonának foglalkozásain, ez azonban nem helyettesíti a törvény által előírt intéz­ményt, miután az ellátásra szorulók másfajta, speciáli­sabb bánásmódot igényelnek és koruknál, érdeklődésüknél fogva is „kilógnak” a nyugdí­jasok közül. Dr. Koffler Sándor nap mint nap szembesül azzal, mi­lyen az ilyen alapvető intéz­mény hiánya:- A pszichiátriai betegek alapvető problémája, hogy vagy kórházba mennek vagy az utcára vagy sehová; egy­szerűen nincs egy hely, ahol emberi körülmények között létezhetnének. Ha valaki úgy­mond „megbolondul”, azt be­viszik az elmeosztályra, ott hosszabb-rövidebb ideig ke­zelik, majd hazaengedik. Ek­kor azonban újból magára marad, visszakerül az utcára, vagy ami még rosszabb, be­zárkózik a négy fal közé, s ha­marosan ismét a pszichiátriai osztályon köt ki. A Jász utcai szakrendelés nem a megfelelő hely az ilyen esetek számára, ide elsősorban olyan szoron­gásos betegségekben szenve­dők járnak, akik gyógyszeres kezelést igényelnek ugyan, de munkaképesek, dolgoznak. Azok azonban, akiknek az említett neurotikus vagy de­pressziós betegeknél súlyo­sabb az állapota, gyakran már húsz-harminc évesen nyugdíj­ba kerülnek, munkájukból, környezetükből v mondhatni az egész társadalomból kies­nek, s a kör ezzel bezárul: csak a négy fal van számukra vagy az utca.-A társadalom sajnos meg­lehetősen rosszul tájékozott a mentális betegségekkel kap­csolatban. Milyen problémák­kal, milyen tünetekkel rendel­keznek a nappali intézmény­ben elhelyezendő betegek?- Első helyen említeném a tudathasadásos eseteket; keve­sen tudják, hogy a skizofrénia a lakosság 1%-át érintő, azaz az egyik leggyakoribb mentá­lis betegség. Csak a kerület­ben kb. 1000 ilyen eset fordul elő, s ebből 500 valóban keze­lésre, folyamatos ellenőrzésre is szorulna. Számos beteg szenved emellett hallucináci- óktól vagy üldözési kényszer­től; s az érintettek a legtöbb esetben nincsenek is belátás­sal betegségükre, állapotukból mit sem észlelnek. A társada­lom, az átlag halandó számára ugyanakkor riasztó tüneteket produkálnak, ezért elkerülik, rosszabb esetben kigúnyolják vagy bántalmazzák őket. A szociális törvény nappali inté­zetben azoknak a betegeknek a gondozását rendeli el, akik számottevő, állandó pszichiát­riai kezelést nem igényelnek, a társadalomra nem veszé­lyeztető állapotúak, viszont önálló életvitelre képtelenek.- Segítséget nyújthat-e ez a fajta ellátás a pszichiátriai osztályokról kikerülő betegek számára?- Mindenképpen. Az intéz­mény egyik elsődleges szere­pe lehetne az, hogy a kórházat elhagyó kezeltek ne váljanak visszaesővé. Emellett igen magas azoknak a száma is, akik lassan teljesen megköze- líthetetlenné válnak; egyedül­állóak, saját maguk ellátására is alig képesek, mégis bezár­kóznak, nem nyitnak ajtót, igyekeznek mindenféle kap­csolatot megszakítani a társa­dalommal, a külvilággal. Nem szabad hagynunk, hogy ezek a beteg, nem ritkán önérdekeik érvényesítésére is képtelen embertársaink vég­leg magukra maradjanak; mindennapjaik megkönnyíté­sének szinte nélkülözhetetlen megoldása lehetne a pszichi­átriai betegek nappali intéz­ménye. J. H.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom