XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. július / 9. szám

/ XIII. KERÜLETI • • Gázolások, rablások, tüzek Kerületünk bűnügyi króniká­ja ugyancsak tarka képet mu­tat. Különös halálesetek mel­lett növekedtek az úgyneve­zett kis ügyek, amelyekről tudjuk, hogy az áldozatok egyáltalán nem tekintik an­nak. A tűzoltók is többet vo­nultak ki, sajnos többször is felelőtlenségből keletkezett tűzesetekhez. A Népfürdő utcában a kora délutáni órákban, jó. látási vi­szonyok között, a Váci út felől, az Árpád híd felé, a megenge­dett sebességgel tartott egy nyerges vontató. Váratlanul, féktávolságon belül, elé lépett egy 91 éves gyalogos. Az idős ember olyan szerencsétlenül esett a kerekek alá, hogy a hely­színre érkező mentők már csak a halálát tudták megállapítani. A Váci úton a járókelők raj­ta kaptak egy 26 éves fiatalem­bert, amint egy Skoda 120-as tí­pusú gépkocsit akart ellopni. Nem engedték elmenekülni, a rövid időn belül kiérkezett rendőr járőr bekísérte a kerületi rendőrkapitányságra. A jegyző­könyvek tanúsága szerint a fia­talembert negyed tízkor állítot­ták elő. Amikor reggel fél tízkor kihallgatásra akarták kísérni, halva találták. Hajnali három órakor még a másik előállító helyiségben tartózkodó hallot­ta, hogy a fiatalember horkol. A halál beálltát követő napon a boncolás során megállapították, hogy a halált súlyos keringési elégtelenség okozta. A Bulcsú utca egyik házá­nak kapualjában, a déli órákban vérbeborult fejjel találtak rá egy 65 éves asszonyra. Kiderült, hogy egy fiatalember ütötte le az idős asszonyt, akitől 130 ezer forintot tartalmazó táskáját elvette. A tettes után nagy erők­kel folyik a nyomozás. A 14 -es villamoson a Gyön­gyösi úti megállóban egy 20 éves lány előbb bántalmazott egy 55 éves asszonyt, majd megkísérelte aranyláncát letép­ni. Amikor ez nem sikerült, ki­tépte egyik füléből áldozata fül­bevalóját és megpróbált elme­nekülni. Az utasok visszatartot­ták a kerületi rendőrjárőr kiér­kezéséig. Reménytelen helyze­tében a lány a fülbevalót eldob­ta, amit a villamos padozatán meg is találtak, tehát anyagi kár nem keletkezett. A támadót őri­zetbe vették. A Dózsa György úton két fiatalember megtámadott egy orosz állampolgárt. Míg egyi­kük egy pisztolynak látszó tárggyal sakkban tartotta, addig a másik elvette áldozatuk pénz­tárcáját, amelyben 443 USA $ volt. A Szabolcs utca 1/A számú ház előtt délelőtt 11 órakor megtámadtak egy 61 éves férfit. A könnyű sérülést szenvedő férfitől ellopták 31 ezer forint­ját. Az áldozat és a tanúk sze­mélyleírása alapján, a XIII. ke­rületi rendőrkapitányság köz- rendvédelmi beosztottjai két nappal később a 33 éves tettest elfogták. A Radnóti Miklós utca egyik házának lépcsőházában egy 20-25 év körüli férfi bán­talmazott egy 51 éves asszonyt, akinek táskájából 80 ezer forin­tot (!) sikerült zsákmányolni. A Lehel út és Róbert Kár­oly körút kereszteződésében lévő aluljáróban két férfi az es­ti órákban rátámadt egy 16 éves fiúra és elrabolta mobiltelefon­ját. A Párkány utcában három fiatal férfi a délutáni órákban bántalmazott egy 13 éves fiút, majd elvitték kerékpárját. Margitsziget. Annak a 16 éves lánynak és 17 éves fiúnak örökké emlékezetes lesz az a sétájuk, amikor négy ismeretlen férfi támadta meg őket, s elvet­ték karóráikat, mobiltelefonju­kat, személyi irataikon kívül még a ruhaneműik egy részétől is megszabadították a fiatalo­kat. Az Ipoly utcában két rossz külsejű férfi, az éjszakai órák­ban megtámadott egy 17 éves fi­út. A megszeppent fiatalember­nek 18 ezer forintját vitték el. A Gogol utcában négy 25-30 éves férfi, az éjszakai órákban megfenyegetett, majd lefogott két férfit. Mindkettő­jük zsebéből kivették a mobil- telefont. Pénzt mindössze 20 ezer forintot találtak áldozata­iknál. A Hajdú utca és Petneházy utca sarkán négy ismeretlen férfi megfenyegetett egy 15 éves fiút és elrabolták mobilte­lefonját. A Dráva utcában három férfi a kora esti órákban bántal­mazott egy férfit, akinek kar­óráját, 50 ezer forintját és még a szemüvegét is elvitték. Szándékos tűzokozás. A Szent László utca 26. számú házból éjjel 2 órakor jelezték, hogy az egyik lakásból robba­nást hallottak és a kiáradó sűrű füst lakástüzet jelenthet. A per­ceken belül a helyszínre érke­zett tűzoltók is gázrobbanást feltételeztek. A lakót - U. J. 38 éves férfit - a mentők égési se­bekkel, életveszélyes állapot­ban szállították kórházba. Az alaposabb vizsgálat során kide­rült, hogy a lakó a gázvezetéket saját maga átalakította. Az így „bütykölt” vezetéknek a jég­szekrény melletti szakaszán egy csapból szivárgott a gáz. Első pillanatban ezért gondoltak ar­ra, hogy ott történt a robbanás. Akkor viszont a jégszekrény megrongálódott volna, és a fa­lak sem maradtak volna épen. Tehát máshol kezdtek vizsgá­lódni a tűzoltók. A nyomokból megállapították, hogy U. J. benzinnel, vagy valami más gyúlékony anyaggal locsolta fel szobáját, amit feltételezhetően öngyilkossági szándékkal meg­gyújtott. Ezt igazolta az is, hogy U. J.-t súlyos égési sebek­kel szállították el a mentők. Megállapították azt is, hogy a tűz elérte a szivárgó gázcsapot, ott egy kisebb durranást okozva be is lobbant, de nem történt robbanás. A gáznak furcsa tu­lajdonsága, hogy csak akkor robban, ha a helyiség 15-17%- a telítődik gázzal. Ez alatt és e fölött nem robban. Kigyulladt autók. A Váci úton parkoló Skoda 120-as öreg autó, elektromos zárlat követ­keztében kigyulladt. A tüzet feltehetően a gépkocsi kiörege­dett vezetéke okozta. A Lehel úton haladt egy Ford Skorpió gépkocsi, amikor a ve­zetője azt érezte, hogy a motor egyre jobban rángat. Megállt, felemelte a motorháztetőt, eb­ben a pillanatban lángra kapott az izzó elektromos vezeték. A gépkocsivezető igyekezett saját kézi oltójával legalább csök­kenteni a tüzet. Sikertelenül, mert mire a tűzoltók kiértek, az autó a tűz martalékává vált. Egy Nissan a Termál Szálló előtti parkolóban gyulladt ki. A nagy melegben kicsurgott üzemanyag valamitől lángra lobbant. A szálloda alkalmazot­tai rövid idő alatt eloltották a tüzet. így itt már a tűzoltóknak kevés dolguk akadt. Felelőtlenség okozta tüzek. Öt alkalommal kellett a tűzol­tóknak kiszállni olyan lakásba, ahol a háziasszonyok megfeled­keztek a gáztűzhelyre feltett Napok óta tartó nyugtalansá­gom és szomorúságom kész­tetett levélírásra. Történt ugyanis, hogy 15 éves fiam ment ki a Margitszigetre ke­rékpározni. Értékes biciklijé­vel már igen ügyesen tudott különféle egyensúlygyakorla­tokat végezni. Amikor elfá­radt, a kerékpárját letámasz­totta, a láncot leszedte róla, nehogy valaki... Két 13-14 év körüli fiú közelített a kerék­párjához, szó nélkül kezdték feltenni a láncot rá, hogy ki akarják próbálni a biciklit. Mire a fiam odaért, már rajta volt a lánc - s szülői intésünk ellenére - odaadta kipróbálni a kerékpárját. Ugye könnyű kitalálni, hogy hogyan végző­dött a történet. Az egyik fiú nagyon rámenős volt. A kis távolságokról visszahozta a biciklit, s elaltatta fiam gya­ételekről. Ilyenkor is lakástüzet jeleznek a lakók, hiszen a nagy füsttől nem tudják, mit történt. Ezért a tűzoltók a meggyulladt pörköltökhöz is kénytelenek teljes készültséggel kivonulni. Ugyancsak felelőtlenség okozott tüzet a Hajdú utcában is. A lakó ágyban cigarettázott. Szerencsére nem az ágynemű, hanem „csak” a szőnyeg és a függöny gyulladt meg, amit a lakás tulajdonosának a tűzoltók megérkezéséig sikerült eloltani. Műszaki okok. A Váci úton lévő Brandon Kft. babaáruhá­zában a belső vezetékek szige­telése és az áramelosztója ki­gyulladt. Szerencsére nem kel­lett a jelentős erővel kivonult tűzoltóknak nagy feladatot megoldani. A Kárpát utca 37. egyik la­kásában feltehetően több elekt­romos gépet kapcsoltak be, nakvását, de egy nagyobb kört színlelve eltűnt a biciklivel. Tehát jó, ha gyanakszunk, mi több jó, ha erős előítéletet építünk ki magunkban az erő­szakos emberek szavahihető­ségét illetően. Fiam így fogal­mazott: - Anya, én már soha ilyen bizalommal nem leszek az emberek iránt. Nagy árat fizetett ezért a tapasztalatért, egyik legkedvesebb tárgyát vesztette el. Van-e értelme ennek a le­vélnek? - kérdezem magam­tól. mit akarok elérni vele? Ta­lán csak egy kis óvatosságra intést, hogy a vakációban, ha lennének még próbálkozók ha­sonló bűncselekmények elkö­vetésére, lássunk át rajtuk. Ne legyen hatalma a hazug szó­nak. Az okos más kárán tanul. Egy édesanya a Dunyov utcából mint amennyit a hálózat elbírt. Ezért az előszobában található biztosítéktábla és a vezeték ki­gyulladt. A tűzoltók néhány perc alatt eloltották a tüzet. Hulladékégetés. Több épít­kezésen a keletkezett hulladé­kot a helyszínen elégetik, hogy a szállítási költséget megtaka­rítsák. Másutt az elszáradt avart égetik el, grundokon, üres tel­keken. A felszálló füstből a kör­nyék lakói tűzre következtet­nek. A tűzoltókat júniusban tíz­szer riasztották ilyen esetekben. A tűzoltóság kérése, hogy akik hulladékot kívánnak égetni, je­lentsék azt a 107-es telefonon, hol és melyik nap, hány órakor kívánnak, felügyeletet mellett, hulladékot égetni. Ez esetben nem kell feleslegesen kivonul­niuk. Ami a felesleges kivonulást illeti, csökkent a vaklarmák száma. E hónapban csak négy­szer vonultak ki hiába a tűzol­tók. Ez ugyan kevesebb az ed­digieknél, de még mindig sok... Ingyenes drogsegélyvonal A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság a kábítószer-fogyasz­tás elleni küzdelem 2000. évi nemzetközi napjától, június 26-ától kezdődően ingyenesen hívható drogsegélyvonalat üzemeltet. A drogsegélyvonal hívószá­ma: (80) 202-502. A zöld szám éjjel-nappal hívható, több telefonhívás egyidejűsége esetén üzenet- rögzítő fogadja a hívásokat. A hívó fél akár személyesen, akár üzenet formájában meg­adhatja elérhetőségét, ebben az esetben sor kerül visszahí­vásra, ellenkező esetben hívá­sa anonim marad. A drog­segélyvonalon bárki segítsé­gért fordulhat a kábítószerek­kel kapcsolatos kérdésekben a Budapesti Rendőr-főkapitány­sághoz. Bejelentéseket tehet­nek, információkat adhatnak, tájékozódhatnak a megelőzés lehetőségeiről, a kábítószerek felismerhetőségeiről, a drogok kiváltotta tünetekről. Biciklirablók Olykor jó, ha gyanakszunk i_______________________________________________________________i Májusban Szerbián és Macedónián keresztül Görögország­ba utaztunk. Tizennégy tanulságos nap volt. Néhány élmé­nyemet szeretném megosztani a Hírnök olvasóival Meglepő volt látni, milyen gyorsan és viszonylag jó minőség­ben tűntek el a bombázások nyomai Szerbiában. A megrongált híd- és útelemek a már felújítottak mellett hevernek, arra még nem volt idő, hogy elszállítsák. Rengeteg új ház is épült, be sin­csenek vakolva, de már laknak bennük.^Meleg idő volt, az új há­zak udvarán száradt a frissen mosott ruha. Feltűnt, hogy szinte mindenhol valamilyen egyenruha is lógott a kötélen... * Belgrád előtt jó húsz kilométerrel, éjjel kettőkor világító bot­jával kör-körösen jelezve megállított minket két szerb rendőr. Gyanútlanul és derűsen - ezt is kalandnak tekintve - álltunk fél­re, tudva, hogy minden rendben van, még a sebességet sem lép­tük túl (azon az úton nehéz is lett volna!). Csak az éppen akkor vezető sofőr útlevelét kérték el a rendőrök, majd bementek a kis házikójukba. Jó negyedóráig nem történt semmi, a buszvezető összeszedte a bátorságát és odament. Egyikük észrevette, hogy az ablaknál áll a magyar; mintha csak erre várt volna, kijött és közölte, hogy ők bizony szomjasak. A gépkocsivezető fehér pa­pírba csomagolva vitt nekik egy üveg whiskyt, így próbálta ki­váltani az útlevelét. De ez kevés volt, még négy doboz sört is kellett adni kísérőnek. Tovább mehettünk döbbenten és meg­alázva. Egyre távolodtunk Európától... Szerbia és Macedónia határán újabb élmény várt minket. Csak úgy lépheti át a határt bármilyen jármű, ha áthajt egy ismeretlen tartalmú, koszos folyadékkal töltött, sekély medencén. Persze nem ingyen, nem szerb vagy macedón pén­zért, hanem német márkát kell adni. Ez csak logikus, nem?! Mire jó ez a „láb­mosás”? Azt gondoltuk, hogy valamifé­le behurcolható fertőzést kívánnak meg­akadályozni vele. Ezt el is fogadtuk, rendben van. Azután újabb meglepetés­sel szolgáltak visszafelé jövet. Macedó­niából kihajtva is volt medence, volt „lábmosás”, volt újabb német márka. És ez is Macedónia területén. Megdőlt az előbbi logikus következtetésünk: itt nem a fertőzéstől tartanak, hiszen távo­zunk. Ez egy nagyon egyszerű, biztos befektetést nem igénylő állami bevételi forrás. * Macedónia gyönyörű ország. A Vardar * * folyó vadregényes ormok, nagyon dús erdők között kanyarog. Vize itt még át­tetszőén tiszta. A macedón elnök budapesti látogatásakor jár­tunk ott. Ez is magyarázhatja, hogy sokan integettek nekünk út­közben; a szembejövő autók pedig index és reflektorüdvözlés­sel köszöntöttek minket. Akkor és ott jó volt magyarnak lenni. Nekik mi voltunk a gazdag és irigyelt nyugati turisták... * Végre megérkeztünk Görögországba. Kisimult az úttest a busz alatt. Nincsenek gödrök; eltűntek a szinte kötelező sze­gélyt képező szeméthegyek és beton géppuskabunkerek. Nin­csenek végeláthatatlan parlagföldek. Felengedett bennünk a bi­zonytalanság és a leplezett félelem. Ismét otthon voltunk Európában... Tíz évvel ezelőtt egy másik Görögország létezett. Lenyűgö­zően szép volt, az emberek büszkék és szegények voltak. Most is gyönyörű az ország, az emberek is büszkék, de már nem sze­gények. Hatalmasat változott itt minden. Amerre nézek, építkez­nek. Jó minőségű és szép házak alkotnak új utcákat, sőt új tele­püléseket. Ezeket kötik össze az egyre messzebb nyújtózkodó autópályák. Rajtuk célszerű és tájba illő műtárgyak sorakoznak. Eszembe jutott a magyar autópályák körüli huzavona. Megkér­deztem, hogy itt ki építi a pályákat. Furcsán néztek rám, nem ér­dekli őket, ki kapta meg a lehetőséget. Zoi nevű újságírónő ba­rátunk azt mondta, hogy csak az érdekli a görögöket, hogy mennyiért (az ő pénzük), mennyi idő alatt (az ő idejük) és mi­lyen minőségben (mert az ő tulajdonuk lesz, ha elkészül). Tanulságos... Az ország első fővárosában, Nauplionban ismerkedtünk meg egy tavematulajdonossal. A kis vendéglőt a négytagú család mű­ködteti a beszerzéstől a főzésen át a könyvelésig. Összesen hat asztal van, huszonnégy székkel és egy tengerre néző terasszal. Asztalunkhoz hozta a jegeskávét, magának is hozott, és leült kö­zénk. Közvetlenebb volt, mint itthon egy sokévtizedes ismerős. Kérdezés nélkül beszélni kezdett: „Most harminchét éves va­gyok. Ami ebben a tavernában, ebben a városban, ebben az or­szágban van, azt dédapám, nagyapám, apám hozta létre. Én csak megörököltem, és ha erőm engedi, hozzáteszek valamit a fiam­nak, az unokámnak, és így tovább. Ez a mi erőnk, görögöké.” Szóba hoztam az ortodox vallást, mert láttam, hogy vasárnap szinte mindenki elment a templomba. Érdekes volt a válasza. Azt mondta, hogy nem nagy hívő, de tudja, mert megtanították rá, hogy a görögség az ötszáz éves török hódoltság alatt csak azért maradhatott meg, mert a vallás és a nyelv egyet jelentett. A vallás a nyelven keresztül életben tartotta fél évezreden ke­resztül a nemzetet. A tengerről is beszélgettünk. A görögök tudatában a tenger nagyon demokratikus. Nem azért, mert összeköti a több mint háromezer szigetet és a szárazföldet. Nem azért, mert a hajózás, a halászat és a tenger táplálta idegenforgalom egyaránt eltartja az öreget és a fiatalt. Hanem azért, mert nem lehet bekeríteni. A tenger tiszta, tápláló és gyönyörű szegénynek és módosnak egy­aránt. Mindannyiuk tulajdona. A kávé Görögországban huszonnégy órás ital. Mindig és mindenkor lehet fogyasztani. Van nagyon erős, közepes és gyenge; van édes és keserű; van presszó és török. Lehet inni for­rón és jegesen. Megérdemli a kávé, hogy a csendes beszélgeté­sekhez, randevúkhoz legjobban illő módját közreadjam. íme a recept: magas, vékony pohárba teszünk három gombóc vanília­fagylaltot, egy hosszúkávét öntünk rá, a tetejére tejszínhabot nyomunk és megszórjuk pirított, apróra darabolt mogyoróval vagy dióval, de van, ahol reszelt étcsokoládéval hintik be. Ez hűsít, nem túl édes és a mellé tálalt hosszú kiskanállal és szívó­szállal sokáig lehet kevergetni, iszogatni. * Az utolsó napon unokája született a szállásadónknak, Margilosznak. És amikor „haza” érkeztünk, színes villanyégő­füzérek, virágkoszorúk díszítették a házat. A bejárati ajtó felett fehér szirmokból rakták ki az újszülött nevét, melyet néhány nap múlva a keresztségben nyer el. Az arra járókat behívták egy ku­pica uzóra vagy egy pohár fenyőgyantás borra. Azt akarták, hogy mindenki velük örüljön és legyen büszke arra, hogy egy tolói göröggel több van. „Bizony - mondta angolul Margilosz - minél kevesebben vagyunk, annál nagyobb dolog a születés. Ta­nuld meg, diszpinisz (kisasszony) - fordult Réka lányomhoz -, három kiemelkedően fontos hely van a kis népek számára: a szülőszoba, a templom és az iskola.” Lehajtottam a fejem, kicsit szégyenkeztem, hogy ezt nem én tanítottam a lányomnak... Boris Gábor Balkáni és hellén anziksz

Next

/
Oldalképek
Tartalom