XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. július / 9. szám

ALPOLGÁRMESTEREK MUNKA KÖZBEN 3. TTÍt^ ■uis XU!. KERÜLETI • • Egyidős a metróval Kezdeményezések a Szent Márton templomban Amint felbukkanunk a For- gách utcai metró megállóból, szembetaláljuk magunkat a modem stílusban épült római katolikus templommal. Kö­rötte takaros kis kert, virágok­kal, a kerítés másik oldalán gondozatlannak látszó telek. Majdnem egy emeletnyi lép­csősor vezet fel az egyszerűen berendezett templomtérbe, ahol a padsorokat félkörszerű- en helyezték el.- A templom felépítésének hosszú előtörténete van - me­séli Faragó Antal kerületi ön- kormányzati képviselő, aki az egyházközségi tanács világi elnöke is. - Eredetileg a Lehel tértől a Babér utcáig terjedő terület egy egyházközséghez tartozott. 1932-ben a Szent Margit plébánia akkori káp­lánja, Kaiser József kezdemé­nyezte a vizafogói lelkészség létrejöttét. Az istentisztelete­ket eleinte a Váci út 89. szám alatti elemi iskola tornatermé­ben tartották. Mint megbízott plébános, Kaiser hamarosan a Herpy György plébános meg, hogy az embereket köze­lebb hozza egymáshoz, Isten­hez, az egyházhoz. A másik mozgalom a „Házas hétvége”, amely a házaspároknak szeret­ne segítséget nyújtani, egyházi keretek között. Fontosnak érezzük, hogy felhívjuk az em­berek figyelmét gondolkodás- módjuk fonákságaira. Gyakran hisszük azt magunkról, hogy rosszak vagyunk, így a másik embert sem tudjuk dicsérni, jó szóval táplálni, ösztökélni, hi­szen aki magában nem veszi észre a jót, az hogyan láthatná A Tours-i Szent Márton Rk. Plébániatemplom Tervezték: Szabó István, Borsányi Pál (1986) Frangepán utcában nyitott egy kápolnát, majd templomot szándékozott építeni a Váci úton megvásárolt telken, de a háború közbeszólt. Később újra jelentkezett az igény saját vizafogói templomra. Az ak­kori kerületi tanács azzal a feltétellel adta a telket, hogy mire a 3-as metró felépül, be kell fejeződnie a munkálatok­nak, minden egyéb, az útvona­lat érintő építkezéssel egyetem­ben. Nos, csak a templom épült fel a kijelölt határidőre. Az épület magasságát annak kö­szönheti, hogy az egyházköz­ség annak idején három lakásra - két lakásra és egy kápolnára - kapott hitelt. A templom első­sorban a hívek adományából, illetve ausztriai és svájci segít­séggel épült fel. Herpy György plébános 1976 óta„vezeti az egyházköz­séget. Oszes hajú, jócskán élete derekán járó, mégis für­ge mozgású, közvetlen ember, akivel hamar meg lehet találni a hangot.- Kérem, tájékoztasson a templom falai között zajló életről, az egyházközség hely­zetéről?- Közösségünkben lelkes visszhangra talált két, Spanyo­lországból indult kezdeménye­zés is. Az egyik a „Cursillo”, amelyet Magyarországon rész­ben én honosítottam meg. A szó „tanfolyamocskát” jelent, a módszer pedig azt célozza meg a társaságában, a körülöt­te lévőkben? Azon kívül nagy előrelépést jelent az is, ha megtanulunk beszélni az érzé­seinkről, ha képesek vagyunk megérteni őket, és megosztani másokkal.- A fiatalabb korosztállyal milyen kapcsolata van az egy­házközségnek?- A plébánia figyelemmel kíséri a Tamás Apostol Katoli­kus Általános Iskolát. Minden hónapban van nálunk diákmi­séjük, utána játszóórát tartunk nekik a plébánián. Ezalatt a szülők is összeülnek, és be­szélgetnek a gyerekeikről, ami szintén kölcsönös segít­ség lehet a számukra.- És milyen a tizenéves kor­osztály helyzete?- Nem könnyű őket össze­fogni. Nagy a fluktuáció, a jö­vés-menés, költözködés ezen a környéken. Sokan* más templomba járnak. Egyébként is, elsősorban a szülők szem­léletének kellene megváltoz­nia ahhoz, hogy a gyerekek a templom felé forduljanak. Többek között ezért is szer­veztünk nagyböjtben egy há­rom napos lelkigyakorlatot, ami annyira sikeres volt, hogy az emberek alig akarták abba­hagyni a beszélgetést, a gon­dolatok megosztását.- Plébános atya, köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre. K.A. * A Szent Ágoston Kápolnaigazgatóság íeikipász tori munkatársa, a kápolna gondnoka, Szabó Sándor, aki a meg­jelent cikkünkben az interjút adta, annak a közlését kéri, hogy a közreadott kép nem a főoltárt, hanem a bejárat melletti Szűz Mária képet ábrázolta. A Pozsonyi út 26. számú ház alagsorában található kápolna miserendje a következő: szentmisék hétfőtől péntekig fél 6-kor, szombaton este 6-kor és vasárnap fél 8-kor, 9-kor és este 6-kor. Nyári fogadóóra szünet. Antalóczy Attila, Szanyi Tibor és Vitányi Iván kerületünk országgyűlési képviselői júliusban és augusztusban nem tartanak fogadóórát. Interjú Holopné Schramek Kornéliával- Örömteli az alkalom, amikor is ezt a beszélgetést folytatjuk, hiszen a héten egy­értelművé vált, hogy a XIII. kerületi önkormányzatot ki­emelt hely illeti meg oktatási- nevelési intézményeinek ered­ményes és színvonalas fenn­tartásáért és működtetéséért. Ezt a tényt fejezi ki az Eötvös József-emlékplakett elnyeré­se, amiről e lapszámunk 2. ol­dalán adunk hírt. Alpolgár­mester asszony, ez az ágazat az ön vezetői munkakörébe tartozik, joggal kérdezhetem tehát, hogy igazoltnak érzi ezt a sikert?- A most végétért tanévre visszatekintve annyit biztosan elmondhatok, hogy az éves oktató-nevelő munka ezúttal is színvonalasan folyt az isko­láinkban az NAT-nak, az óvo­dáinkban a nevelési tervnek megfelelően.- Az országos kitüntetés nyilván nem egy tanév pozitív tapasztalatainak szólt.- Kétségtelen, hiszen ná­lunk hosszú időre meghatáro­zott fejlesztési terv alapozza meg a munkát. Ennek a felül­vizsgálata rendszeres feladata a képviselő-testületnek.- Milyen időközönként?- A törvény az önkormány­zat feladatává teszi, hogy köz­oktatási intézkedési tervének végrehajtását két évenként ér­tékelje és szükség szerint fe­lülvizsgálja. Ez éppen a leg­utóbbi, júniusi testületi ülésen történt meg. Megtárgyalását széles körű véleményeztetési folyamat előzte meg. Kikér­tük a véleményét a közoktatá­si intézményeink vezetőinek, a szülői szervezeteknek, a di­ákszervezeteknek, a nem álla­mi, illetve a nem önkormány­zati intézményfenntartóknak, a település szintű szakszerve­zeteknek, s nem utolsósorban a helyi kisebbségi önkor­mányzatoknak. Arról már korábban tájé­koztattuk olvasóinkat, hogy a mi kerületünkben mindegyik hozzátartozó munkaterületnek legelőször is a legátfogóbb, hosszú távra szóló koncepció­ját fogalmazta meg és fogadta el a képviselő-testület. Ez a dokumentum milyen összefüg­gésben áll a két évenként érté­kelendő intézkedési tervvel?- Az oktatáspolitikai kon­cepciónk 5-6 évre tekint elő­re, s így határozza meg a fej­lesztési irányokat. De ezeket természetesen a soron követ­kező intézkedések szempont­jából aktualizálni kell, hiszen ha az alapelvek maradnak is, az idő halad. Mi továbbra is kimondjuk, hogy a magunk erejéből akarjuk ellátni az alapfeladatainkat, nem mással közösen, valamilyen társulás formájában. Sőt van erőnk ön­ként vállalt feladataink ellátá­sára is, ilyen az öt kerületi gimnáziumunk működtetése és a pedagógiai szakszolgálat­ok fenntartása, mert fontos számunkra, hogy az oktatási intézményeink egységet al­kossanak, bizonyos, hogy a működésük így hatékonyabb. Sőt, a Szabó Ervin Gimnázi­umban a felnőttoktatást is ön­ként vállaltuk, hogy akik a megfelelő életkorban önhibá­jukon kívül nem tanulhattak, pótolhassák, s ezzel talán munkavállalási esélyeik is megnövekedhessenek.- Melyek a soron következő' lépések és mik a céljai?- Az, hogy a nevelés és az oktatás tárgyi és személyi fel­tételeit a követelményeknek megfelelően fejlesszük és dif­ferenciált finanszírozással az iskolák tartalmi munkáját ja­vítani tudjuk. Az oktatás mi­nőségére az eddigieknél is na­gyobb hangsúlyt fektetünk. A tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére fokozottan törekszünk. Nagyobb gondot fordítunk úgy a tehetséggon­dozása, mint a fogyatékos gyermekek integrált oktatásá­ra. Mindent megteszünk, hogy a szakmai információ- áramlás folyamatos legyen, a rendszeren belül mindenki tudjon a meghozott döntések­ről és intézkedésekről, sőt a még tervezettekről is.-Mindez, ha nem tévedek, a kor kihívásaira adott válasz is.- Nem téved. Ez helyezi például előtérbe az idegen nyelvek oktatásának kiterjesz­tését. Továbbá, hogy a korsze­rű nevelési tevékenység ki­emelt helyen szerepeljen. Ez együttesen a minőség irányá­ba hat. Általános iskoláink nagy része megkezdte ezt a folyamatot, és a következő csoport is készen áll, akikkel a minőségbiztosítási munkát el­indítjuk. Sőt, van már gimná­zium is, amelyik ebbe bekap­csolódni kíván. De természe­tesen nem hagyhatom ki az informatikai oktatás kiterjesz­tését és feltételeinek a javítá­sát sem a soron lévő feladata­ink közül. Minden általános iskolánkban van már inter­netes hozzáférhetőség, a fi­nanszírozása is megtörtént. Ez eddig nem volt így, az inter­netes programok csak a kö­zépiskolákra vonatkoztak. Most már minden iskolánk­ban jelen van az internet.- Valóban jutott pénz a kis­iskolások internetes bekap­csolására is?- Jutott, mert fontosnak tartjuk. 1-2 iskola alapítvá­nyoktól kapott rá lehetőséget. Az már csak technikai kérdés, hogy két olyan iskolánk van, ahol még a kábel nincs kiépít­ve, de ott is hamarosan meg­lesz. Jó lenne, ha az internetes kiépítés tantermenként történ­ne meg, de ez roppant pénz­igényes vállalkozás. De ha minden osztályban ott lesz az internet, akkor a tanár és a gyermek is használni tudja. Fontos a pedagógusfelü­gyelet, mert nem mindegy, hogy mit hív le a gyermek. Előbb meg kell tanítani ennek a csodálatos technikai eszköz­nek a használatára és a kultú­rájára. Úgy gondolom, ez for­radalmasítani fogja az okta­tást.- Nyár van, vakáció, de az oktatásügy ilyenkor sem pihenhet...- Nem, hiszen a tanév nem csak a szorgalmi időre vonat­kozik, hanem a szünidőre is. Ilyenkor a tanulók táborozta­tásáról gondoskodunk, ennek részleteiről a Hírnökben már beszámoltam. Az intézkedési tervben az is benne van, hogy az iskoláinkat és az óvodáin­kat milyen ütemben kívánjuk felújítani. Most ennek jött el az ideje. Az oktatási intézmé­nyeink felújítására eddig több mint egymilliárd forintot for­dítottunk. És ezután is áldozni fogunk rá, mert lényegesnek tartjuk a tanulási környezet ál­lapotát is. Gondozottsága, tisztasága, rendje fegyelmező hatású és nevelő erejű. Mivel a felújítási munkák csak rövid időre szorítkozhatnak, foko­zottan ügyelnünk kell a terv- szerűségére és ütemezésére.-Az oktatásügy fejlesztésé­nek vitathatatlan eredményei­re sötét árnyékot vet egyes in­tézmények kényszerű összevo­násának gondja. Jó, hogy si­került már egy-két ilyen esetet viszonylag kedvezően megol­dani és a felszabaduló épüle­teket idetelepülő, szintén ok­tatási célú intézmények szá­mára hasznosítani, amivel gazdagítani tudták a kerület szellemi kapacitását és elérni a tanulói révén a fiatalítását. A Babér utcai óvoda átköltöz­tetése is ésszerűen lebonyolít­ható lenne, ha nem igyekezne ennek útját állni néhány meg nem értést tanúsító szülő, akik jelentős kisebbségben vannak a többi érintett szülő­vel szemben. Hogyan éli meg ön, alpolgármester asszony, ezt az áldatlan helyzetet, kü­lönösen az elhangzó sértege­téseket, alaptalan vádaskodá­sokat?- Én, mint pedagógus sem örülök annak, hogy néhány intézményt össze kell von­nunk, de tudomásul kell ven­nünk, hogy csak a valóságos gyermeklétszámnak megfele­lő intézményhálózatot lehet és kell működtetnünk, mást nem tehetünk. Előrejelzések sze­rint 2005-ig 250 óvodáskorú és 600 általános iskolás korú gyerkekkel lesz kevesebb a kerületünkben. Ez a fogyás már évek óta tart. Természete­sen ezt a folyamatot is időről- időre felül kell vizsgálni, s ah­hoz alkalmazkodni. A fontos az, hogy a gyermekek bármi­lyen átszervezés következté­ben ne járjanak rosszabbul, s mi erre ügyelünk. Ami pedig a kérdését illeti, én a mostani munkámat olyan szolgálatnak tekintem, mint amilyennek a korábbi pedagógusi munká­mat tekintettem. Most erő­sebb reflektorfényben va­gyok, kritikusabban néznek, de ez nem baj, ha előbbre vi­szi az ügyeket. Mind az okta­tási, mind az egészségügyi te­rület felelőseként naponta sok kerületi lakos véleményével találkozom. Jóval és rosszal egyaránt. Persze a méltatlan hanghoz és gorombaságokhoz nem vagyok szokva és nem is leszek. De, gondolom, a kép­viselőtársaim sem.- Mint megemlítette, önhöz tartozik az egészségügy, de ezen kívül a közművelődés, a sport, a civil szféra is. Hogyan győzi ezt a sok munkát és fele­lősséget?- Úgy, hogy napi 8 óránál többet dolgozom, s mert ezt szívesen teszem, nem érzem magam sohasem fáradtnak és a rám bízott feladatokat sem terhesnek. Köszönöm a kér­dését, jó a közérzetem.- Azt még kész vagyok elfo­gadni, hogy a közművelődési munkában felhőtlen örömét leli, kiváltképp, ha látja pél­dául az olyan rendezvényso­rozat sikerét szinte minden lá­togatója által vallottal:, ami­lyen most a millenniumi kerü­leti napok voltak. Nem érdem­telenül nyertük el nemrégiben az első helyet a fővárosban a közművelődést legjobban tá­mogató kerületi önkormány­zatok közül. De az egészség­üggyel való foglalkozás ez idő szerint aligha derítheti jó kedvre.- Kitűnőek a közművelődé­si szakembereink, jó és min­dennapos a kapcsolatunk, ez a siker egyik titka. Az egészség­ügy viszont forrásban van, sok negatív tényező hátráltatja a joggal elvárható működését. A központi finanszírozás a fenntartásra sem elég. Mi az alapellátáson kívül mégis vál­laljuk önként a szakellátást is. A rendelőintézetek rekonst­rukciójára is sok pénzt fordí­tunk. Bizonyítja ezt a Visegrá­di utcai rendelő felújítása, a Szegedi úti felújításával ez­után kell megbirkóznunk. Fo­lyik a háziorvosok funkcioná­lis privatizálása az átmenet nehézségeivel. De a felnőtt- és gyermeklakosságunk egészségéért semennyi fára­dozás sem lehet sok.- És mi az, amin szíve sze­rint boldogan javítana alpol­gármesteri hatáskörében, ha az egyelőre még nincs is elér­hető közelségben ?- Mindenekelőtt a pedagó­gusaink nagyobb erkölcsi és ezzel együtt anyagi megbe­csüléséért tennék, ha tudnék, sokkal többet. És jóval több férfit igyekeznék a pedagógu­si pályára állítani, mert nem szerencsés, hogy a tanítók és tanárok túlnyomó többsége nő. Az egészségesebb peda­gógusi összetétel a tanulók ja­vára is szolgálna. Persze a kí­vánságlistát még folytathat­nám, de azért jobb a realitá­sok keretei között dolgozni - jelenti ki végezetül Holopné Schramek Kornélia alpolgár­mester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom